Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-06 / 157. szám

% Vannak még palócok? Nem Ids meglepetéssel ol­vastam az egyik lapunkban a megkérdőjelezett címszót, hogy „Vannak-e még paló­cok?” A jrérdés ilyeténkép­pen való felvetése akkor sem volna helyénvaló, ha azt von­nánk kétségbe, hogy van­nak-e még jászok, vagy ku­nok ? — noha köztudott, hogy a kum-„Miatyánkot” ismerő utolsó kun is elköl­tözött már az élők sorából. Megítélésem szerint erre egyértelmű és biztos választ adhatunk: igenis, vannak! Vannak jászok, kunok és palócok is! Katona koromban több er­délyi székellyel (Háromszék megyeiek voltak) katonás­kodtam együtt, akik büsz­kén vallották magukat „szé­kely góbéknak”. Napjaink­ban előfordulhat, hogy va­laki „sértésnek” veszi, ha palócnak „titulálják”, pedig ebben igazán nincs semmi szégyenkezni való Egyik ismerősömmel nem­régiben nyelvészeti kérdé­sekről beszélgetve, tréfásan megjegyezte, hogy ő is két- nyelven beszél, mégpedig magyarul és palócul. Na, de félre a tréfával, nem aka­rom a szaktudósok által bi­zonyára sokoldalúan bonckés alá vont kérdőíveik értékét lebecsülni (még kevésbé az elektronikus számítógépeikbe táplált és kihozott végkövet­keztetéseket), de állításaim bizonyítására (mint 15 éves tapasztalattal rendelkező, egykori néprajzgyűjtőnek), szabad legyen e tárgykör­ben véleményemet kifejte­nem. A tekintetben, hogy a IX. vagy más nézetek szerint a XIII. században települtek-e a „polovec”-ek (fekök, szür­kék) ide, megítélésem sze­rint ma már lényegében egyre megy, nincs különö­sebb jelentősége. Csupán több érdekelt tudományág keresheti a nagy kérdőjelre adandó választ és bizonyí­tását: mikor is történt? De a palócság létezését azért nem lehet nem tudomásul venni, mert dolgos hétköz­napjaink folyamán nap mint nap találkozunk vele (szo­kásaiban, táplálkozásában, öltözködésben, életmódban, lakodalom, disznóölés, népdal, temetés), építkezésben, de fő­ként nyelvjárásban), — függetlenül a tv és rádió és más sajtóorgánumok „mo­dernizáló” hatásától, — ma is élő népcsoport, és minden bizonnyal túléli a 2000-ik esztendőt is... Érvényes ez a megállapítás főként olyan te­lepülésekre, ahol kislétszám- mal költöznek be egy-egy községbe, s beolvadva átve­szik az ott már meglevő, ho­nos nyelvet. Pregnáns pél­dákat szeretnék felhozni Vizslás, Kazár (és részben. Mátraballa) községekből. Ügy vélem, joggal felte­hetjük a kérdést, vajon nem palóc-e az a személy 1971- ben is, aki „macsánkát, gön­cét, kanáveretthaluskát, kumpérlaskát (masinán sü­tik), öntött-tekercsiket, herő- cét, pampuskát, morványt, görhétf bodakot vagy gelyva- és piclrke-gombát eszik, s utána csórét vagy írót iszik rá?” Vagy az a „csivirinkás W­zitkéjű, .kecelés (bőgangás) öregasszony, aki dendert hé­helyez, hériszbe vagy posz- rikba megy a csomotájáho, fírhangot mos, a szátváho ül vagy furikot tologat, eset­leg mucit étet lutemával (bikkennyel) vagy garályi- zsos bodor-t varr az unoká­jának”, — nem lenne még­se palóc. Őszintén szólva, ebben kételkedem. Az a vizslásá-kazári-máte raballai fiú, aki „bekszeske- ret, bocíapuskát és brunga­tyút csinál, ágacska-virágot, kikinyt me cucikot szed, tö­rökkel vamyut fog me sá- ricskét, szeret sihkóznyi, ha siet rizsikel a melli, ezé bial- lókázik, ha meverik picsog, ha sokat eszik mecsemel, genge a de szófogadó, mégis fajin gyerek a, ha felnyő jó siknyik lesz belőle.” Az a „suhanc, aki sumyut kaszá a bamyunák, belevág a hancsikba, fájlalja a gigá­ját, de azé elviszi a mocso- lyába a kendert, délután a dikón dekol, ha a tűzre tesz az nem ég, hanem csive- lyeg”. „Ha metánénak valamit, azt kérdik: ettéd a muci? (vagy liba)? Kend, maga he­lyett — kijed hova megy Máriasszonyom ? A bizony helyett — bijont, a megyek helyett — menek, csibe he­lyett —1 cibét mondanak, va­jon nem eredeti palóc nyelv­járás-e mindez? Megítélésem szerint igen. Ma is ezt beszé­lik és értik egymást! Nem gúnyképpen, de leírom. Olyan cifrán és eredeti' mó­don sehol máshol még nem hallottam átkozódni, mint ezekben a községekben. Fel- indultságukban valamire azt mondják „ ... hogy a ziz egye me!” Vagy az a nehézséges rossznyavalya tőrje ki!” ízelítőül talán csak eny­nyit. A cikkben említett „mar- koláb”-ot e községben „mor- kolábnak” mondják, de is­merik a másutt szűrnek ne­vezett csuhát is. A kisgyer­mekeket pedig így ijesztik! „Ha nem leszel jó elvisz a Kőké!” E hirtelenében feljegyzett szavakat nem régi gyűjtemé­nyemből keresgéltem elő (egy-két százat össze lehet­ne gyűjteni belőlük...) együltömben csupán ezek ju­tottak eszembe, s nem szé­gyellem bevallani, magam is palóc vagyok, egy az ezer és tízezer közül, s nyelvjárá­sunkat Is kb. nyolcvan szá­zalékig beszélem és értem is. S ha valamilyen „üzemza­var” miatt az elektronikus számítógépek mégis más „pregnáns” községek neveit hoznák ki, én annak ellené­re is ajánlanám tüzetesebb vizsgálatra a kutató tudó­soknak e három községet: Vizslást, Kazárt és Mátra- ballát. E kis „szigetek” híven megőrizték évszázados ha­gyományaikat, s bizonyságul szolgálnak: ma is léteznek, élnek és dolgoznak (feltehe­tően még hosszú ideig) a palócok! (S. R. drj Lépcsők a jelenből a múltba is Nemrégiben született meg ez elhatározás egy, az egri autó­busz-állomás felé vezető lép­csős sétány megvalósítására. Az elgondolás szerint a léte­sítendő sétánynak a Foglár ut­ca középső részén kell majd indulnia, hogy aztán a Petőfi Sándor Kollégium épületétől délre elhaladva érfék el az utasok az autóbuszok állomá­sait, vagy a sétálók az ott a közelmúltban kialakított ked­ves közparkot. Az érintendő terület Eger vé­dett, műemléki belvárosához tartozik, és így itt a környe­zetbe, a városrész múltfába való illeszkedés elengedhetet­len. A középkori Eger város­fala a török idők után még elég épségben fennállott így a bennünket most ér­deklő területet védő városfal a jelenlegi Városfal utca vonalán futott, amint ezt a ott — a nyomdaépülettel szemben — megmaradt ki­ugró védőbástya mutatja. Innen a fal déli irányban menve a Hatvani kapuhoz, Eger legjelentősebb vároa­KÖZLEKEDÜNK Füstszonda és a módosított KRESZ Ki nem bosszankodik, amikor az országúton az or­ra alá füstölnek a meghaj- szoit, helytelenül üzemel­tetett teherautók, vagy au­tóbuszok? A füstfelhőbe burkolózó járművek, zavar­va a kilátást, a rossz leve­gővel is tönkretehetik az autós kirádulást; a vezető­nek fejfájást okozhatnak, ami óhatatlanul zavart kelt a beidegződött mozdulatok­nál, a figyelésnél, a várat­lan események leküzdésében. Leggyakrabban parton föl­felé okoznak sok bosszúsá­got, mert éppen a rossz ki­látás miatt lehetetlen az előzésük. Az országutak vándorai éppen ezért rendkívül nagy egyetértéssel fogadták a belügyminiszter és közleke­dés- és postaügyí miniszter új rendeletét, miszerint a Diesel-üzémű gépjármű ál­tal kibocsátott kipufogógáz koromtartaima 550 milli­gramm szilárd koromszem­csénél, . szennyezőanyagnál több nem lehet. Azóta eltelt néhány hó-, nap és senki sem tapasz­talta, hogy a KRESZ mó­dosító rendeletének bárhol is érvényt szereztek volna. Egy oka volt: hiányzott a SRŰszer, amely a levegő- H*amyezés mértékét mu- Stgte volna. A napokban ezen a téren is megoldód­tak a problémák, az ország­utak levegőtisztasági őrjá­ratait felszerelték füstszon­dákkal, olyan kis műszerek­kel, amelyeknek speciális szűrőlapjával mérni lehet a gépkocsik levegőszennyezé­sének fokát. A járőr így a kis műszert, a füstszondát, a gépkocsi kipufogócsövéhez kapcsolja és egy-két pilla­naton belül kimutatja, hogy az égéstermékek mennyisé­ge meghaladja-e a tűrés­határt. vagy sem? Amennyi­ben a füstszennyezettség mértéke a tűréshatárt meg­haladja, a gépkocsi vezető­jének és a üzemben tartó­nak a pénztárcája bánja. A jövőben már az ország egész területére és igy Heves megyére is kiterjedő leve­gőtisztasági őrjárat „szűrő­jén” fennakadó járművek vezetői, üzembentartói el­len pilnden esetben sza­bálysértési eljárás indul. Nem marad más hátra, mint a KRESZ-nek ezt a módosító és eddig csak kéz- legyintéssel kezelt rendel­kezését is komolyan venni. Ez is az autózás, a motoro­zás érdekeit szolgálja, az országutak fejfáidító leve­gőjét „tisztítja” és ha köz­vetve is, de a közlekedés biztonságát segíti. Márpedig ez vateuncramónk érdeke. kapujához érkezett, kelet felől maga mellett hagyva a mostani székesegyház, a „bazilika” helyének közelé­ben díszelgett. Szent Mihály plébániatemplomot. A további érdekesség pe­dig az, hogy Egernek az első „parochialis háza” (plé­bániája) az okiratok szerint az előzőekben említett nyu­gati városrész alatt, a jelen­legi Foglár utcában létezett, — mellette pedig a kántor- lakás szerénykedett... A plé­bánia pontosabb helyét mu­tatja egyébként a Foglár utca déli oldalán egy régi befalazott kapunak már ugyan rossz állapotban, de még meglévő két pillérje, és ugyanezt bizonyítja egy, az 1753 évben kelt részletes telekösszeírás is! A XVIII. századi plébá­nia előbb ismetetett helye pedig döntő volt a most, nemsokára megvalósítandó lépcsős sétány elődjének mikénti vezetésére ‘vonat­kozóan. Nem vitás ugyanis, hogy a plébániáról a Szent Mihály plébániatemplom minél könnyebb, röviden való megközelítése volt kí­vánatos — ez pedig a mai Széchenyi utca —. az akko­ri „Püspök utca” irányában nagy kerülőt jelentett volna, így, ezért ment a gyalogút a plébániától fel, nyugatra a közeli városfalig, ahol a városfal keleti oldalán dé­li irányba haladva alig két­száz lépés távolságban érke­zett a templom kapuzatához. A „sétánynak”, az útnak a fentiekben leírt vezetése' különben egészen pontosan látható Hazael Hugó szervi­ta rendtagnak — egyébként „geodétának” — a XVIII. század közepén szerkesztett, Eger városfalakon belüli te­rületét részletesen mutató térképén- is. A feljáró út elkészítésé­nek idejére nincs ugyan pontos adatunk, de a „vég­leges kialakítás” bizonyára összefügg egy közeli ház: a mostani Petőfi Sándor Kol­légium elődének megépítésé­vel. A régi forrásokból vett értesülések szerint fi mai kollégium helyén Kiss János „Ansariai Püspök *és Nagy Prépost” 1727-ben új lakó­házat építtetett és ott lakott haláláig, amely 1746-ban következett be. Ezután lett az épület végrendelet alap- já „az elaggott áldozó Pa­poknak háza”, amely a kö­vetkező években még szé­pült, bővült. Az így kiala­kult épület dél felőli vég­fala határolhatta meg azu­tán a feljáró út dombra felfutó részének végleges vonalát ★ A környék életében pedig nemsokára nagy jelentősé­gű változás történt. Az 1762. évben egri püs- . pökké kinevezett - Eszterhá- zy Károly 1768-ban elren­delte a várost övező fal­nak a Szeminárium kertjé­től a Hatvani kapuig való lebontását. Ugyanakkor a püspöki épületek magán- kertjét nyugat felé tovább bővítette. 1769—1771-ben kő­falkerítéssel vétetve ‘azt körül ott, ahol ez a kerítés 1965-ig állott! Ezzel a terü­letváltozással- megszűnt a régi közlekedő gyalogút ere­deti helyen való további vezetésének lehetősége, ami azonban különösebb bajt ak­kor nem jelenthetett, mert ar­ra most már nem volt szük­ség: a plébánia az 1740-es években az előzőkben emlí­tett helyéről elköltözött, a „Barátok utcájára”, a ' fő­templom közelébe. Hanem érdekes, hogy a feljárat egy ideig így sem szűnt meg teljesen. „Inge­nieur Särtory” egy 1787-ben készített és 1806-ban megje­lent térképe a gyalogút al­sóbb részét tovább is jelzi: csak ezen át lehetett itt a belvárosból a vásártérre, a „Carl Platz”-ra feljutni, miután a Foglár utca felső egyenes folytatása, nyugati vége még a XIX. század ele­jén sem volt megnyitva! A sétány teljes lezárása, megszüntetése azután 1852- ben történhetett meg, ami­dőn az „elhagyott papok otthona” megszűnt, és a he­lyére a jelenlegi kollégium előde, egy „diák-konvi.ktus” került, valamint ugyanek­kor elkészült végre a Foglár utca felső, most is meglévő egyenes szakasza. Hevesy Sándor i Értesítjük gázfogyasztóinkat hogy 1971. július 8-án, 12 órától 17 óráig, a Hadnagy úti lakótelepeken a gázs ®!g$?a!ás szünetel TIGÄZ egri üzemegysége 1LLÍS SZEMELYGÉPKOCSI-vezetót, hegesztő szakmunkást felve­szünk. HerbárLa Gyógynövény­üzem, Füzesabony. TAKARÍTÓNŐKET — nyugdi- Jasokat is — állandó munkára felveszünk Cím: Építőiért Szö­vetkezeti Eger, Csákány u. 11. INGATLAN GYÖNGYÖS Arany János u. fl. sz. alatti 3 szoba-összkomfor­tos, alápincézett ház beköltöz­hetően eladó. Érdeklődni: 16 órától. 2 SZOBA, konyha, pince, mel­lékhelyiségekből álló családi ház eladó, Eger, Agyagos u. 26, SZUTERENOS, külön beiáratú, üres szoba, konyha raktárnak is Kiadó. Eger, Csokonay u. 53. AZONNAL beköltözhető 2 szo­ba-összkomfortos ház, minden elfogadható áron, sürgősen el­adó. Ugyancsak Mátrában, Fal- loskúton 123 n.-öl. telek eladó. Fekete József, Hatvan, Úttörő u. 9. _______________________________ E GERBEN. Somogyi BélA u. 1. számú családi ház eladó, 289 n.-öl területen közületekr.ek is. 2 SZOBA-összkomfortos csalá­di ház beköltözhetően eladó. Gyöngyös, Petőfi u. 27. JÁRüffC belvárosi társasháztelek, építési engedéllyel eladó. „Egér- bén” jeligére az egri hirdető­be. IDŐS házaspár eltartását la­kásért vállalnánk . Egerben. „Megértés 71.” Jeligéié az egri hirdetőbe. BEKÖLTÖZHETŐEN eladó Eger, Arany János u. 9. szám 2 szoba-összkomfortos, kertes házrész, pincével. Érdeklődni: Veréb Jánosnál.' ALIG használt 850-es Fiat gépkocsit vennék. Ivócs, Eger, Lenin u. 183.____________________ M ŰSZAKILAG vizsgázott, jó karban levő i400-as Volkswagen eladó. Heves, Dobó út 9. VEGYES_________■ s zínes piicás ' gyermekjaró- ka — kék-fehér — gyermek. mélykocsi és rózsaszín gyer­mekágy matraccal együtt eladó. Eger, Petőfi tér 1. LENINVAROSI másfélszobás, összkomfortos tanácsi lakásom elcserélném gyöngyösi hason­lóért. Ajánlatot: Gyöngyös Vas­útállomás, Utasellátó, Veres. 2 TÜÁGYAS kötőgép eladó'. Füzesabony. Kereosendi u. « MAGÁNOSOK közüli:lek ré­szére cserépkályha építését, ja­vítását, hordozható és vaskályha samottozását rövid határidőre vállalom. Hegyi János cserép­kályhás kisiparos, Eger, Garay A Gagarin Hőerőmű Vállalat, VISONTA. PF.: 21. felvesz: lakatos, villanyszerelő, hőtechnikai műszerész szakmunkásokat, férfi és női betanított és sé- gédmunkásokat tanfolyam elvégzése mellett üzemviteli munkakörökbe. Autóbuszjárat: GYÖNGYÖS, VÉCS, KISNANA, BOCONAD, KARÄCSOND IRÁNYÁBÓL VAN. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. A'Magyar Nemzeti Bank Heves megyei igazgatósága felvesz azonnali belépéssel hivatalsegédet Férfi munkaerők előnyben. Jelentkezés: Eger, Beloiannisz u. 1/a, földszint 2. 10 napon át a heves i áeulicníhan! / JÜLIUS 7—17-IG Méteráruk, fürdőruhák, bakfis- és női nyári ruhák, férfi nyári ingek, női fehérneműk, férfi-, női és leánykacipök. 20—30—40 százalékos árengedménnyel vásárdíjától' Itt a nyár! • «őst vásároljon keci, u, UáLv i' t t •l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents