Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
Javult a színházak és a közönség kapcsolata Malonyai Dezső színházi főosztályvezető nyilatkozata Hamarosan bezárják kapuikat a kőszínházak, s a szabadtéri produkciókkal folytatódik a színházi élet. Az évad eddigi tapasztalatairól kérdezte Malonyai Dezsőt, a Művelődésügyi Minisztérium színházi főosztályának vezetőjét az MTI munkatársa. — Eddigi szokásunktól eltérően nem a kőszínházak kapuinak bezárultával vonjuk meg az idény mérlegét, hanem ősszel, amikor mára szabadtéri produkciókról is tapasztalatokat szereztünk. Ezzel a gyakorlattal is hangsúlyozni kívánjuk: a nyári szabadtéri játékokat a színházi munka szerves részének, kiegészítőjének tekintjük. Már most el lehet azonban mondani, hogy a befejeződött színházi évad kedvezően alakúit. Lendület, útkeresés és érdeklődés jellemezte a színházak munkáját. A színpadra vitt műveiknek több mint a fele magyar alkotás volt. — A bemutatott magyar és külföldi darabok többségének az a jellemzője, hogy témájában is kutatta és kereste azokat a magatartás- formákat, amelyek az új társadalom problémáit fejezik ki. Az eltelt néhány hónap művészi színvonal tekintetében is előrelépést jelentett színházaink munkájában. Időközben tekintélyes mozgalommá bontakozott ki a fővárosban és vidéken egyaránt a stúdiószínházak műhelyjellegű, kísérletező útkereső tevékenysége. — Néhány kedvező adat már most arra mutat, hogy sok vonatkozásban javult a színházak és a közönség kapcsolata. A korábbi évekhez képest kevesebb előadás ellenére emelkedett a színházi látogatók száma. Gyarapodott a színházak törzsgárdája is: minden eddiginél több bérlője volt az előadásoknak, de élőbbre léptünk a színházi nézők „utánpótlásában”, az új közönség színházszeretetre való nevelésében is, gyarapodtak a gyermek- és ifjúsági előadások, s több volt a fiatal néző is. Az elmúlt színházi évadban 23 mai és klasszikus szovjet, illetve orosz alkotás szerepelt műsoron. Az igényes színpadi megformálás — különösen az ősszel megrendezett szovjet kultúra napjainak premiersorozata révén — újabb százezrekhez juttatta el barátaink dráma- irodalmának maradandó értékeit. A magyar dráma és a magyar színházművészet szempontjából nagy jelentőségű esemény volt a Szovjet- unió-szerte megrendezett magyar dráma ünnepi hete, melynek során tavasszal 74 szovjet színházban tűztek műsorra drámairodalmunk klasszikus és mai alkotásainak legjavát. Ezt a jelentős kezdeményezést a következő évadban tovább kívánjuk gazdagítani. Megkezdődött az őszi évad műsorának előkészítése is. Az eddig áttekintett műsorjavaslatok alapján úgy tűnik: tovább gazdagodik az új magyar dráma tematikai és műfaji sokszínűsége. Ügy véljük, hogy a következőkben az új magyar műveket illetően nem a mennyiségre, hanem a belső tartalmi gazdagságra, a minőségre kell a fő figyelmet fordítani. Ebben a vonatkozásban is érvényes a kevesebbet, de jobbat elv. V Az eredményekből egyértelműen kitűnik: nincs igazuk azoknak, akik a magyar színházi élet válságáról beszélnek. Kétségtelen, hogy még sok a tennivalónk: szükséges a színházak munkájában az alaposabb elemzés, a bátrabb újító szándék, az egyértelműbb koncepciók kialakítása. Elengedhetetlen az is, hogy a szocialista országok legjobb alkotásainak teret nyissunk a magyar színpadokon, és az is, hogy mellőzzük az eszmeileg teljesen értéktelen, művészileg is sekélyes darabok színre vitelét — fejezte be nyilatkozatát Malo- nyai Dezső. Káli búcsú *7í Evekkel ezelőtt még óriási hírű eseménye volt a környéknek, amolyan kisebbfajta népünnepély .Mostanára azonban mintha megfakult volna egy picit. Csendesebb lett, változott. Igazi formáját csak laz öregek őrzik, ők is csak a szívük legmélyén. A káli búcsút... o o o Pálinkával, meg harangozással kezdődik az egész. Aki csak valamennyire is ad a szokásra, a templom felé tart. Elegáns, új ruhák a nőkön. A legjobb anyagból, a .legdrágább szabótól, ,s a legutolsó divat szerint. Egy kisebb divatparádé is az egész. Amíg a pap az igét hirdeti a szószékről, meg lehet nézni: ki mit vett fel. Legalább lesz téma egész napra... A férfiak sötétben. Fehér, Simára vasalt ing, a legtöbbjükön nyakkendő. így voltak utoljára a testvér lakodalmában, a fiú, vagy a lány ballagásán, meg a KlSZ-eskü- vőn is, mint most a templomban. Állnak a helyükön. Nem is nagyon figyelnek. Mindenki gondolataiba mélyed. Jó lenne ilyenkor egy láthatatlan röntgengép, amelyik kimutatná ezeket a gondolatokat. _ o o o A házak előtt, az utcán kocsik. AB-sek, IH-sok; Skodák, Moszkvicsok, Volgák, mindenféle márka. Üjak, régiek. Hazajöttek a rokonok, a gyerekek, unokák... — Igazi ünnep ez. Ilyenkor összejön az egész család. Egy-két kivétellel most is megjött mindenki. Még Amerikából is vártunk rokonokat, de csak jövőre tudnak jönni. Megírták. Akkor 00 & REPl/lOGEPElTERlTES, ti. Nemzetközi bűncselekmény A repülőgep-eltérítések néhány esztendeje kezdődött és még ma is tartó történetének csak néhány epizódját említettük eddig — a megtörtént több száz eset teljes felsorolása,..ha csak a helyet és időt 'jelölnénk is. újságolda- iak sorára terjedne. Sajnos, szocialista országok légijara- tain is akad repülőgéprablás vagy kísérlet — ilyen volt például Waldemar Frey ügye (Frey a lengyel légitársaság Szczeczin—Katowicze repülőjáratának egy gépen kézigránáttal kényszerítette a pilótát, hogy Hamburgba menjen, a pilóta azonban a berlini, schőnefeldi repülőtéren szállt le, az NDK hatóságai kiadták a géprablót, a wroclawi bíróság . 13 évi börtönre ítélte), vagy annak az NDK-beli házaspárnak az esete, akik 1970. márciusában a Berlin—Lipcse járat gépét akarták eltéríteni. (A kísérlet kudarcot vallott, a házaspár öngyilkos lett.) Világos, félreérthetetlen véleményt mondottak a repülő- gépeltérítésről a Szovjet 1 u- dományos Akadémia jogtu- dománv.i intézetének munkatársai. akik a Lityeraturna- ja Gazeta kérésére elemezték 'a problémát. Ebben az. elemzésben természetesen. szó esik a Palesztinái felszaba- ditási harcosok, kijelentéseiről is, akik a repülőgéprablást is harci eszközeik közé sorolták. Az elemzés megállapítja: „A nemzetközi jog különbséget tesz a háborús*m Irta» «ÄMtök kodás megengedett es meg nem engedett eszközei, módszerei között: az egymással szembenálló felek harca nem lépheti túl az alapvető célt, az ellenség ellenállásának letörését. A háborús időkben végrehajtott akciók csakis az ellenfél fegyveres*- erői ellen irányulhatnak, de nem a békés lakosság ellen. A nemzetközi jognak ezt az általánosan elfogadott elvét az 1907. évi hágai egyezmény, s az 1949. évi genfi egyezmény is magába foglalja... A legutóbbi géprablások és a gépek megsemmisítése jogos felháborodást keltett a világközvéleményben ... Az A1 Akhbar című kairói lap teljes joggal állapította meg: „Egyetlen embert sem lehet meggyőzni arról — legyen az illető bármilyen nemzetiségű —. hogy a különböző országok fővárosait összekötő közlekedési eszközök ellen végrehajtott veszélyes akciók a forradalmi mozgalmak feladatkörébe tartoznak” — állapította meg az elemzés. Ám, mint láttuk, a repülőgép-eltérítők egy része még csak nem is eméLeget semmiféle politikai célt — a géprablók egy részé kalandor elképzelésekből, a szökési szándékból, közönséges bűntettek miatti felelősségre vonás előli menekülés közben követi el bűncselekményét. 1963-ban a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet (az ENSZ szakosított szervezete) Tokióban, rendezett tanácskozásán. már nemzetközi egyezményt hozott létre a „légi jármű fedélzetén elkövetett bűntettekről és egyéb cselekményekről” — de még nem nyilvánította bűnese- ’V&Tpenagrafc' awoulöseoek!»' akkor még igen ritka —, erőszakos eltérítését. A géprablások élszaporo- dasa miatt aztán az ENSZ 1969. és 1970-es közgyűlésén határozatot fogadtak el, amelyben felhívták a tagállamokat: minden rendelkezésre álló eszközzel vegyék fel a küzdelmet a géprablók ellen. Éppen ennek az utóbbi ENSZ-határozatnak a szellemében hívták össze a Nemzetközi _ Polgári Légügyi Szervezel konferenciáját 1970. decemberének első két hetére Hágába — ott dolgozták ki és fogadták el az első nemzetközi egyezményt a repülőgéprablók szigorú megbüntetésére. (A szervezetnek 110 állam lágitársaságai a tagjai — ezek közül 77 állam megbízottai jelentek meg Hágában. A szovjet delegáció mellett a szocialista országok — közöttük hazank is —, képviseltették magukat.) 1 Ez az egyezmény megállapítja: repülőgéprablás bűn- cselekményét követi éL az, „aki repülés közben jogellenesen és erőszakkal való fenyegetéssel hatalmába kerít vagy ellenőrzése alá von egy repülőgépet, vagy megkísérli e cselekmények valamelyikének elkövetését”. Ez büntetendő súlyos cselekmény — és a hágai egyezmény óta az aláíró országok fel is lépnek minden repülőgéprabló ellen. Egyelőre kompromisz- szumos megállapodás született a kiadatás kérdésében — még nem fogadták el a szocialista országoknak azt a javaslatát, hogy a repülőgép- rablót adják ki annak az országnak, amelynek területén (repülőgépén) a bűncselekményt a tettes végrehajtotta. A kiadatás most csak akkor kötelező, ha már előzőleg volt kiadatási egyezmény az érintett országok között. Űj dolog azonban az, ha nem -adüb ii-ia jgewaogépmhlaL az az ország, amelynek területén tartózkodnak, köteles büntető eljárást Indítani. És nem is akárminő bünte-f tő eljárást, hanem súlyos*' közönséges bűncselekményekre élőíi't törvényes eljá-’ rást — azaz az egy ezmény t elfogadó államok nem minő-J síthetik politikai bűnesetek-* menynek' a repülőgép rab-j lást A hagai megállapodás óta, tehát a repülőgéprablóknak T kevés esélyük van arra, hogy 1 elkerüljék a tettük büntetőjogi kövétkezményeit. (Per-|| sze az a tény. hogy a nemzetközi szervezet 43 tagálla-] ma nem vett részt a hágai megállapodás kidolgozásában, s nem is írta alá azt, komoly hiány. Éppen ezért a 1 szervezet 1971-be,n újabb1 konferenciát rendez: ide meghívják és a munkában való részvételre kérik fel az eddig távolmaradókat is.) ! Még a hágai megállapodás1 előtt, amikor az ENSZ köz-]}] gyűlése ítélte el a repülőgép-* rablásokat, a szovjet külügy-fl minisztérium szerződésjogi* osztályának vezetője, Oleg1!1 Hlesztov kijelentette: „Komoly figyelmeztetés ez azok! számára, akik ártatlan utasok életének kockáztatásával, az államközi kapcsolatok érdekelnék megsértésével ilyen bűncselekményekre vetemednek... A bűnösök kivétel és megkülönböztetés nélküli fe-] lelősségre vonása azért szükséges, mert vannak, akik bűncselekményeiket politikai1 okokkal motiválják” — sző gezte le Hlesztov.’ A teljes igazság az, hogy a hágai egyezmény életbe lépése óta volt ugyan néhány újrabb repülőgéprablás — de mindenesetre jóval kevesebb,]] mint a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet első, nemzetközi jogi érvényű feliépé se előtt. ,1, Következik: Bentöwt t »ik mntm __ ’’ •• a ztán teljes lesz az ünnep! A háziasszony rákiabál a kutyára, hogy ne ugasson már. Az meg erre mégjob- ban csahol. Ilyenkor neki • is csirkecomb dukál. Igazán elhallgathatna... ÓOO Tíz óra. A Fő utcán, a falu közepén mar jókora tömeg veszi körül a körhintát, a. sok kerekű hullámvasutat, az óriáskereket, meg a céllövöldét. Harsog a zene, csupa beat-lemez forog. Szinte kóvályok az ember a nagy ricsajban. — Nem. búcsú ez már, uram. Annak idején, amikor kezdtem a szakmát, az volt az igazi. De hol van az már? — kesereg a körhinta idős kezelője, s a berögződött mozdulattal jól megrázza a főoszlopra akasztott csengőt. — Tessék, tessék! - Mindjárt indul a menet! Olcsóság az egész, kérem. Van még üres hely a hintán. Jöjjön, kedves! Hozza ide azt a gyereket, nem látja, hogy mennyire szeretne beleülni ?! S a mama. a papa viszi a gyereket. Gyűlik a sok apróság, gurul a forint, szaporodik a bevétel. A sörgős- nek nem lehet panasza. Néha beszalad a lakókocsiba hűsíteni egyet» magán. Az ajtó mellett gáztűzhely, hordozható tv az asztalon. Teljes a komfort. Ez az élet sém igazi már. „Annak idején” lovas kocsival kóboroltak. Ma — Opel áll teherkocsiból átalakított, utánfutó mellett. — Tessék, tessék!. Tiszta olcsóság az egész. S az aprópénz csörögve tűnik el a zsebben. o o o Délre megcsitul a zaj, kisebb a tömeg. Az udvarra kitett nagy asztalra felpakolják a búcsúi ebédet. Mint a lakodalomban’..1 Csigaleves;' többféle húsétel, savanyúság, sütemény, káposzták tömege, torta, Előtte egy kis pálinka, aztán sör, házi és kimért borok. Piros, fehér." Finomabb, rosszabb, savanyúbbnál savanyúbb. Minden elfogy. Az ebéd utáni asztal, mint táj-, kép csata után... o o o Kora délután. Szeszgözös hangulat mindenfelé. A Bistró asztalai között két cigányasszony énekel, táncol. Mások a tömeg között ügyeskednek tálcára ra-. kott itallal a kezükben. Felé kilötyög, mire odaérnek vele a társasághoz. Bömbölnek a táskarádiók, s mindenki üvölt. — A káli ember igarí magyar ember. Te is Iráü vagy* fiam, te' is igazi magyar1 vagy. .Apád fia — kör nyököl az oldalamba, apám volt régi ismerőse, s mindenáron egy körre akar meginvitálni, pedig már neki sem hiányzik. Mikor mondom neki, eUto- morodik: — Az én pénzem is olyan, mint a másé. Olyan piát fizetek én is, mint más, nem ? Magyarok vagyunk mi, a ... Kezében egy csomó papírpénzzel magyaráz, hogy aztán levonjon égy adagot igaz magyarságomból. Később látom, amint lelkesen ölelgetik egymást egy hasonló nyomás alatt görnyedező cimborájával. így már teljes az öröm. Két magyar egymásra talált. Sose halnak meg ... O O O Ilyenkor szokás a nagy bál. Tömve a kultürház, még az udvara is szűk. Ropják, fiatalok. öregek.. Ki így, ki úgy. Senkit sem zavar az erősítők borzalmasan üvöltő és fals zaja. A hőség elviselhetetlen. Mindenki csuromvizes. A tan- colokat nem érdekli, de a körben ülő gardemamák ugyancsak törölgetik magukat, s közben elégedett pillantással szemlélgetik a tömegben fel-felbukkanó csemetéiket. Főleg az elsőbálo- sokat. Gyúródik a szép ruha, itt-ott még szakad is, kapkod a kislány a cipője, gombja után... A kapuban tizenéves galeri. Körbejár, köztük a literes borosüveg. Nagyokat, kortyolva húznak belőle. Szükség van a bátorságra, meg az, erőre. Ettől Lesz meg tetőfokra hágó „ki, ha. én nem”-ség. — Miért nem táncoltok már? Felkérik előletek a lányokat! — szól oda nekik valaki. — Ajjaj, hadd legyen. Van azokból elég! — vágnak vissza, s az üveg újra körbejár. Zsibong a tömeg. Ordít az erősítő... Báloznak O O O Hajnali három óra. Az első munkába indulók időnként félrerúgnak az útból egy-egy félig tört sörösüveget; ívben kikerülik a tántorgó léptekkel hazafelé tartó mulatókat. Lehet, hogy már a műszakra gondolnak. A peronon álmos tekintetű búcsúi vendégek várják a vonatot. Pestig még aludhatnak is egyet. O O O Elmúlt a káli búcsú. Nem baj, majd jövőre ... Szilvás István Csak mm m clal&u li- olo: Kist» Vvial «3 4
