Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

iWAÁA AJWVVW'iT. Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Csendes, dicstelen búcsú ? Hetvenen, felül van már David Bruce, a párizsi Viet­nam- tárgyalások amerikai delegációinak eddigi vezető­je. Életkorát és egészségi állapotót adták meg hivatalos indoknak leváltásával, vagy finomabban kifejezve: fel­mentésével kapcsolatban. Fogadjuk el az indoklást, még ha eszünkbe jut is, hogy ez tulajdonképpen nem kor ma már politikusnál, Churchill ennél idősebb volt utolsó miniszterelnöksége idején, de Gaulle majdnem ennyi volt, amikor átvette a hatalmat, Adenauer ebben a korban szinte csaknem ifjúnak számított, és így tovább. Dehát Bruce, úgy látszik, öreg. Ha csupán David Bruce lenne öreg, mondhatnák — akár személye iránti sajnálattal —, hogy ez az 5 baja. Azonban nagyobb itt a baj: nemcsak David Bruce, ha­nem az Egyesült Államok egész vietnami politikája —, amelyet csütörtökig Bruce képviselt Párizsban, de a nála jóval fiatalabb Nixon, Kissinger, Rogers és a többiek ^képviselik Washingtonban — ez a vietnami politika az, amely már vészesen megöregedett és végzetesen beteg. A párizsi Vietnam-értekezlet csütörtöki, 125. ülése előtt Xuam Thuy, a VDK küldöttségének vezetője így nyilatkozott: „ha az amerikai küldöttség ma is kitérő manővereket tesz és nem hajlandó válaszolni a DIFK 7 pontos javaslatára, abból csak egy következtetés adódik, hogy alaptalanak az USA-delegáció állításai miszerint a probléma békés megoldásának felkutatására, komoly tár­gyalásokra törekszik'’. Ezek utón lezajlott az ülés — és az ezúttal utoljára Bruce vezette amerikai küldöttség bizony ismét kitérő manőverekkel kerülte meg a komoly válasz adását a DIFK 7 pontos javaslatára. S ehelyett miről beszél Bruoe? „Általános tűzszü­net” elrendelését javasolta, immár sokadszor. Azaz: ál­talános, átfogó, békés rendezés helyett, amit Binh asszony 7 pontos javaslata tartalmaz, újabb időhúzást, elodázást jelentő tűzszünet. Meglehetősein csendes és eléggé dicstelen módja volt ez David Bruce párizsi búcsújának. Utódja, William Portel, aki eddig az USA szöuli nagykövete volt (s aki, : mellesleg, nem sokkal fiatalabb Bruce-nál), hoz-e majd ] új elemet Washington részéről a tárgyalásokba? Ezt csak J a jövő mutatja meg. J Annyi bizonyos: nem az USA-delegáció vezetőinek ■ életkorától és egészségügyi állapotától függ a vietnami • békés rendezés sorsa, hanem attól, hegy képesek-e j 5 Washingtonban fiatal, egészséges és életképes, új délkelet- ; ? ázsiai politika kialakítására. ; Hold körüli pálcára az Apollo 15. (Folytatás az 1. oldalról) Iffy néz ki a rajzlapon David Scott és .James Irwin hold­béli autóút)a. A háttérben a holdlíomp, az előtérben a két űrhajós a terepjárón. A fantáziakép hamarosan valósággá változik. (Telefoto — AP—MTI—KS) Hét és fél órai alvás utón az Apollo 15. három űrhajó­sa magyar idő szerint csü­törtökön 12.34 órakor éb­redt föl a földi irányító köz­pontból továbbított ébresz­tő jel hatására. Első új feladatukat ma­gyar idő szerint 16.05 óé­kor hajtották végre, amikor másodperc tört részére is­mét működésibe helyezték a hajtóművet, hogy az űrhajó pályájának módosításával megteremtsék a feltételt a Hold körüli parkol ópályára állásra. A hajtómű újabb beindí­tása 21.07 árakor történt meg, amikor az Apollo 15. már a Hold mögött volt és ekkor állt rá az űrhajó a Hold körüli pályára, mely­nek a Holdhoz legközeleb­bi pontja 107, legtávolabbi 316 kilométerre van a Hold­tól. Mintegy négy órával később a hajtóművet újból beindították rövid időre, hogy az űrhajót a Holdhoz még közelebb levő parkoló­pályára vigyék. Ennek a pályának a Hódhoz legkö­zelebb eső pontja 15 kilo­méterre. a legtávolabbi 107 kilomé térre lesz Földünk örök kísérő társától. Ötvenéves a Bél-afrikai Kommunista Párt 1921. július 30-án — ma ötven éve — alakult meg a Dél-afrikai Kommunista Párt. Fél évszázada annak, hogy az afrikai kontinens legellentmondásosabb, a legsúlyosabb társadalmi, politikai és faji ellentétektől feszített országá­ban létrejött az az erő, amely élére állt a burzsoá hata­lommal szemben elkeseredetten harcoló néger és jeher tö­megek küzdelmének. A kommunista párt nehéz körülmények között szüle­tett. Az első világháborút követően a Dél-afrikai Mun­káspárt imperialistabarát vonalát elítélve szilárdan inter­nacionalista álláspontot képviselő csoport kivált- a pártból és megalakította a Nemzetközi Szocialista Szövetséget. A két világháború közti időszakot a párt erősödése, a hazai és a nemzetközi fasizmus elleni mind erőteljesebb, szerve­zettebb harca jellemzik. A dél-afrikai kommunisták célja az volt, hogy létrehozzák és megszilárdítsák a dél-afrikai haladó szervezetek egységét. Noha a párt a megalakulását követő első három évti­zedben formális legalitást élvezett, vezetői c burzsoá rend­szer elnyomó apparátusa állandó zaklatásának, üldözésé­nek voltak kitéve. 1930. december 10-án Durbanban rend- őrsortűz oltotta ki a párt egyik vezetőjének, 'Johannes Nkosinak az életét. 19-0-oen a formális legalitás is meg­szűnt. A hatalmon lévő Nemzeti Párt több más fasiszta jellegű döntéssel betiltotta a kemmunisüt pártot, s ezzel gyakorlatilag rendőrállammá változtatta a Dél-afrikai Köz­társaságot. A döntés súlyos helyzet elé állította a párt vezetősé­gét, s végül is a párt feloszlatása mellett döntöttek. A dél-afrikai kommunisták többsége azonban az illegalitás, 's a növekvő terror körülményei közepette is hozzálátott a párt újjászervezéséhez. Harcuk sikerrel iárt. .4 kommunis­ta párt 1962-ben kiadott akcióprogramja újból síkra szállt a demokratikus átalakulásért küzdő erők, egységek mellett és vezérfonalat adott azok harcához. A dél-afrikai fajüldöző rezsim vezetői az elmúlt évek­ben is számtalan súlyos megpróbáltatásnak tették ki az illegalitás körülményei között működő kommunista pártot. Monstreperek, életfogytiglani börtönbüntetések, meghur­coltatások jelzik a pretoriai kormány kommunistaellenes hadjáratát. Cselekvésük magyarázata: a félelem. A félelem attól a párttál, mely a leghatározottabban és a legkövetke­zetesebben harcol az országot mindmáig jellemző súlyos igazságtalanságok ellen. A fehér kisebbség uralma és az el­len, hogy a néger tömegek saját hazájukban nem élhetnek emberhez méltó körülmények között. rwVWSAAAA/VWWVVN/SA/VVVWWVVWWVVVVVVSAA/WVS/WWVV^^^W^^^ ; . ! ............................................................................................................................ H azaérkezése után Fock Jenő a következő nyilatkoza­tot adta az MTI munkatársá­nak: — ,■ Milyen kérdésekkel foglalkozott á KGST bu­karesti ülésszaka? A KGST bukaresti üléssza­kán. a szocialista gazdasági ' Integráció program iát hagy­tuk jóvá. Két évvel ezelőtt, a XXIII. ülésszakon kezdő­dött el ez a munka, amely­ben gazdaságpolitikusok és más szakemberek ezrei vet­tek részt. Ez az ülésszak te­hát egyenes folytatása volt az 1089-ben megtartott XXIII. ülésszaknak, s egyben le is zárt egy fontos folyamatot az integrációs program kidolgo­zását. A KGST végrehajtó bizott­sága jelentése alapján az együttműködés több más idő­szerű kérdésit is megvitattuk és szervezeti intézkedéseket határoztunk el. — Mennyiben jelent vál­tozást a KGST-országok egyii ti működésében a most elfogadott integrációs program — A szocialista gazdasági Integráció kibontakoztatása hosszú folyamat. Az integrá­ciós program jóváhagyásával jelentős lépést tettünk előre, de ez nem jelenti azt, hogy most egy csapásra látványos változás következik be a KGST-országok együttműkö­désében. A program jóváha­gyása fontos folyamat kezde­tét jelenti, amelynek során együttes erővel hozzálátunk a közösen kitűzött feladatok végrehajtásához. Az együttműködés néhány •területén megértek a gyor­sabb előrehaladás feltételei. Mindenekelőtt a gazdaságfej­lesztési elképzeléseink rend­szeresebb összehangolására gondolok. A hosszú távú gazdasági és műszaki prog­nózisok kidolgozása elősegí­ti ma jd egyes ágazatok 10— 80 éves időszakra szóló fej­lesztési terveinek összehan- esi gdását. — Hogyan látja Fork elvtárs az integrációs prog­ram megvalósításával kap. csolatos további feladato­kat — Mind a magyar népgaz­daságban, mind a KGST ke­retében —. hozzáteszem: a kétoldalú gazdasági kapcso­latok rendszerében is — mindent meg kell tennünk a program végrehajtásáért A programban nem lehetett minden kérdést véglegesen tisztázni, egy sor kérdésben ezután kell még a megol­dást megtalálnunk. Mindez természetesen1 komoly erőfe­szítéseket követel, mégpedig nemcsak a gyakorlati munka irányítóitól és végrehajtóitól, hanem az elméleti kutatók­tól is. Mielőbb ki kell dolgoz­nunk a termelési kooperá­ciók megvalósítását biztosító közgazdaság előfeltételeket, valamint az áru- és pénzvi­szonyok tervszerűbb kialakí­tásának lehetőségeit Az integrációs program messzemenően figyelembe ve. szi az érdekeltség elvét Bár az integrációs progra­mot csak most hagytuk jóvá, végrehajtása valójában már meg is kezdődött Mondok néhány példát Tárgyalások folynak egy nagy kapacitású vaskohászati kombinát épí­téséről, amelyet az érdekelt országok létesítenének közös erővel a Szovjetunió terüle­tén. Hasonló tárgyalások kezdődtek egy cellulóz üzem­ről is, amely ugyancsak a Szovjetunió területén épülne fel. Az energetikai problé­mák megoldására tovább folytatjuk a nemzetközi veze­tékrendszerek kiépítését, il­letve bővítését olaj, gáz, és villamosenergia szállítására. Nagyarányú kooperációba kezdtünk a közúti jármű­gyártás területén. Itt isme­retesek már korábbi megál­lapodásaink a srarmélygépko­és autóbuszgyártási koo­perációt illetően. Most ez to­vább bővül: őszre tervezzük egy 10 évre szóló szakosítási megállapodás aláírását a nagy teherbírású tehergép­kocsik gyártásáról. Arab csúcs Tripoliban Csütörtökön este TripoM- ban megnyílt a jordániai kormány és a palesztin ge­rillák viszonyát szabályozó kairói egyezmény aláíróinak csúcsértekezlete —. közölte a líbiai rádió. A nap folyamén Trí pofi­ba érkezett Szádat, az EAK, Asszad tábornok, Szíria; Irtani, a Jemeni Arab Köz­társaság és Rabia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság (Dél-Jemen) elnöke. Az, hogy a kairói egyez­ményt aláíró többi ország képviselteti-e magát, egyelő­re bizonytalan. A szóban forgó egyezményt 1970. szeptemberében az EAK, Szudán, Libia, Liba­non, a két Jemen, továbbá Tunézia, Kuwait, Szaúd- Arábia és Jordánia írta alá. Kadhafi, a mostani csúcs házigazdája Jordánia kivéte­lével — noha Husszein je­lezte részvételi szándékát — minden érintett országnak küldött meghívást Munkatársunk tudósítása a moszkvai filmfesztiválról: Két magyar film egy napon — Interjú Latinovits Zoltánnal — Wajda új műve is díjra érdemes Tíz napja felbolygatott méhkas a Rosszija Szálló keleti szárnya, melynek szo­báit legalább száz nemzet ezernél több filmese lakja; sok az újságíró is a világ minden tájáról. A hallban, étteremben, klubszobákban fő beszédtéma: a fesztivál, filmek, alakítások, rendezé­sek kerülnek bonckés alá, a zsűritől függetlenül, mely csak az utolsó napon, au­gusztus 3-án hirdet ered­ményt. A vetítések három helyen folynak, mert hagyomány immár Moszkvában, hogy a játékfilmekkel egyidőben megrendezik az ifjúsági és rövid filmek szemléjét. E három kategóriában 120 al­kotás kerül zsűri elé. Eddigi szereplésünk sike­resnek mondható. Kis Jó­zsef Századok című rövid- filmjét, mely nyitó darab volt, mind a szakmabeliek, mind pedig az itt megjelent lapok elismeréssel méltat­ták. ★ Szerda délután 9 óra. Filmdelegációnk, melyet Or­bán László miniszterhelyet­tes vezet, izgalommal ké­szülődik az estére. A kong­resszusi palota hatezer né­zője elé ékkor kerül ver­senyfilmünk az Isten hozta, őrnagy úr, mely Örkény Ist­ván és Fábry Zoltán alko­tása. A szállóból busszal me­gyünk a vetítés színhelyére. Az utcára lépő Venczel Ve­rát, Latinovits Zoltánt, Rutt- kay Évát, Pécsi Sándort, az operatőr Illés Györgyöt fo­tósok hada kapja el. Alig tudnak beszállni a kocsiba. Útközben a címszerepet ala­kító Latinovits Zoltánnal be­szélgetek. — örülhetnek az egriek! Legszebb kirándulóhelyük, Szarvaskő ma a világ szeme elé kerül. Két éve ott for­gattuk a filmet. Az ad hát­teret Tót Mihály tragédiá­jának... Kellemes, emléke­zetes heteket töltöttem ak­kor a festői falucskában kol­légáimmal Munkájáról, gondjairól kérdezem, arról is, hogy mit remél a mai bemutatótól. — Sokfélé elköteleztem magam a közelmúltban. El­ső, hogy szeptembertől a veszprémi színház művésze leszek, ahol Illyés Gyula ti­zenöt éve bemutatásra váró Különcét alakítom. Majd rendezek is. Persze, nem kell ebbe semmit belemagyaráz­ni! Egyszerűen színházi am­bícióim kiéléséhez Veszp­rémben látok lehetőséget, s nem Pesten... Befejeztük ugyanakkor a Szinbád for­gatását is. Talán sikerült ki­lenc hónapi munkával Krú­dy művészetének lényegét átvinnünk filmszalagra. Be­mutatója októberben lesz... Végezetül egy eddig titkolt munkáról teszek említést. Könyvet írtam. Színházmű­vészeti eszmefuttatásaimat gyűjtöttem össze nemrég, a Magvető Kiadó elfogadta, egy hónap múlva nyomdá­ban lesz a kézirat — S mit vár a mai esté­től? — Nem vágok elébe! ★ Fél nyolcra teli a hatal­mas Kongresszusi Palota, s hullámzik a taps, mikor színpadra lépnek a hazán­kat képviselő filmművészek. A köszöntőt virágcsokrok követik, majd elsötétül az óriási terem, hogy kezdőd­hessék a játék. Igaz, ami igaz: a vetítés során többször beletapsolt a közönség a filmtörténetbe, hömpölygött a derű, a ne­vetés is. Ám a dolgok vége nem úgy sült el, ahogyan reméltük. Elmaradt az ün­neplés, a hosszan zúgó tet­szésnyilvánítás, amely ko­rábban, a Húsz óra, vagy az Apa vetítését követően már némileg sejttette az első dí­jat. Természetesen kár lenne előre temetni. A spontán reakció nincs mindig össz­hangban a belső, mélyebb értékeléssel. Jóval vetítés utón, a magyar delegáció fo­gadásán Kazakov, az ismert szovjet művész is hasonló­ként vélekedett Majd hoz­zátette: — A magyar film növelte tekintélyét a mai nappal, s nem járok messzire az igaz­ságtól, ha azt mondom, hogy Andzrej Wajda Nyír­fák című merész alkotásá­val együtt díjra érdemes az Isten hozta őrnagy úr... ★ Egyébként ezen az estén, a Lenin-hegyi gyermekváros mozijában vetítették le a harmadik magyar verseny­filmet, mely Hahó, öcsi cím­mel rövidesen a hazai film­színházakban is látható lesz, az ifjabb korosztály örömé­re. Két helyen egyszerre nem lehettem, de akik lát­ták Palásti György művét, s fogadtatását: sikert jósolnak neki. Moldvay Győző Ui mm} fióküzlet Egerben Szálloda u. 2. sz.alatt i'-pf .•> " Nyitás:augusztus 30-án, 14 órakor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents