Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-29 / 177. szám

Hollandia a mapasbol NoUavdia tajainak, varosainak szépséget, ide- Ifi IWIIUIIUIU u III«§U)WWI genforgalmi nevezetességeit több mint félszáz fotón mutatja be ■ Kulturális Kapcsolatok Intézete a Dorottya utcai kiállitóteremben

(MTI foto — Petrovits László felvétele)

A siroki tanácselnök

r A SIROKI tanácselnököt

; Póbis Józsefnek hívják, Izmos, szőke, göndör hajú óri' ás; határozott, de csöndes beszédű, higgadt férfi. Találkozásainknak hosszú kézrázás, csőn t ropogtató ölelkezés a bevezetője. Aztán egymás szemébe mélyedünk és mosoly- gunk elégedetten:

— Szervusz, földi.I

— Mi újság, testvér.. I!

Egy faluból kanyarodott ki

az utunk, azóta ismerjük egymást, hogy megszülettünk, így aztán, amennyire könnyű a dolgom, annyira nehézsége» is, hogy elfogultság nélkül szóljak róla.

Balaton a szülőfalu ja; szavai most is őrzik az ottani beszéd kelemes zamaxát. özvegyasszony, egy öccs és öt hold rossz földecske —, eny- nyi a gyermekkora. Felveszik ugyan az egri kereskedelmibe, de az iskolát félbe kell hagynia, nincs otthon pénz.

A nádasdi lemezgyárba megy dolgozni, csavarhajtónak a hideghenger mellé. Nem sokáig marad a csavarkeréknél, mert .kiemelik”. Egy nap az irodára hívatják, papírt és ceruzát raknak éléje az asztalra: tessék leülni, számolunk! Tudott számolni, s így lett a tervosztályon statisztikus. Azután hivatásos katona hét éven át. Amikor 1955-ben két embert küldenek a hadseregből a varsói VIT-re, s az egyik 6, siet ha-J za, elmondani az örömhírt 4, anyjának. Tizenhét éves öcs-J csének hiába akarja eLmon-* dani a nagy újságot. A fiú-f nak, azon a najpon, hazafelé J tartó útján, bémuitan megállt 4 a szíve. Negyvenkét évest most Póbis József, van egy j 12 éves kislánya, és öccse | emlékére kapta a László ne-j vet a másfél éves kisfia... j

TIZENEGY esztendeje ta-,| mácselnökként szolgálja aj szocialista közigazgatást. Eb-2 bői hét év Szilvásváradon telt J el. ahol kedvesen, szeretettel jj és’ tisztelettel emlegetik a mai s nap is. 1968-ban került Si-| tokba, s itt az idei választá- 9 son újra érvényesítették aj „mandátumát”. ♦

Megkérdem, milyen érzés aj falu elöljárójának lenni, sve-4 zetni a reábízott népet? J

— Mikor az elnöki székbe jj,

ültem — vallja Póbis Józsefi —, és elembe állott ügyével-J bajával az első ember, úgy* tekintettem reá, s panaszát!,, úgy hallgattam, mintha én ál- í lanék a helyében. Az alapjel-J tétel: nemcsak „beleérzés”, det azonosulás. Éneikül nem le-J két eredményes munkát vé-\ gazai, nem leket emberi kap - J csolatot, közösséget teremte-,t> ki- J

Részese a falu életének,,«, gondjainak, örömednek, s fe-'f ltíós is a faluért. 2600 emberi gondjainak a szorításéban J jár-kel; azon fárad, hagy aj ma kérdéseit a lehető leg- j jobban megoldja. Mindez pe- dig távolról sem puszta szó. j

A 2800 ember gondjainak1!1 enyhítésére épül Sírokban i vízvezeték-hákázat Építenek j

ejészságügyl kombinátot, ahoi még íogorvoest rendelőt tó berendeznék.

•l&éwrtil egy.

amely első lépcsőfoka a csatornázási munkálatok kezdetének. Építenek korszerű spartcsamokot, s mind több szó esik arról, hogy a kultúrának is új hajlékot emeljenek, mivel a jelenlegi művelődési házat már .kinőtte” a település. S azt az elképzelést sem érzem vágyálomnak, hogy Sirok a turista-zarándoklat kedvéit helye lesz — turistaszállóval a műemléki várrom szomszédságában, gyógyüdülővel a nyírjesi „ősmocsár” különleges klímájú, vonzó és csodálatos környezetében.

— JÖ MECÉNÁSA a falunak a gyár. Vezetőivel közösen dolgoztuk ki a községfejlesztés IV. ötéves tervét és végrehajtására szocialista szerződést kötöttünk. Mindnyájunk érdeke, hogy ' ott érezzük otthon magunkat igazán, ahol dolgozunk, szórakozunk, művelődünk, ahol élünk.

Fásítani kell a giroki utcákat. Ez igazán nem „nagy ügy”. Az elnök mégis személye® gondjának tartja: milyen csemeték kerülnek elültetésre, az el vénült fák helyébe? Dús lombú és virágot hozó fajok legyenek! A fák dús lombja felfogja a port, viráguk illata pedig megédesíti a falu levegőjét

— Remélem, nem haragszik meg rám, ha nem kísérem el? — kérdezte. — Várnak a parancsnokaim, jelentést kell tennem találkozásunkról.

Megfordult és gyorsan a metróhoz sietett.

★

Robert Jerger Los Angelesben született egy köztiszteletben álló és jó módú családból. A „Sullivan and Jerger” tekintélyes ügyvédi iroda volt. A Jergereknek immár a negyedik nemzedéke igyekezett eligazodni a paragrafusok között. A legszerencsésebbek közülük a legnevesebb bankok és kereskedelmi konszernek igazgatósági tisztségét visellek, Josua bácsi pedig magában képviselőházban foglalt

Szereti a fákat, rajongó ismerője az erdőnek. Lakásában a falakon, az ajtók szemöldökfája fölött zsákmányolt trófeák: agyarak, bőrök, madarak, őzbakok fejéked, szarvasbikák agancsai. Szenvedélyes puskás. Nem kis büszkesége az az oklevél, amely hivatásos vadász-md- voltát igazolja. A jó vadász tulajdonságait munkájában is hasznosítja. Türelmes, kitartó megfigyelő, a cél követésében kérlelhetetlen, konok, eltéri thetetlam. Nem elégszik meg annyival, ha úgy-ahogy eltalálja a „vadat”. Nem, ő korrigálja a lövését, addig fárad, amíg pontosan „telibe talál”. A gondok, a problémák mindig nyugtalanítják. Szívósan nyomon követi ad- dig-addig, amíg megtalálja a legelőnyösebb „leállást”, ahonnan „célba küldheti” a legpontosabb szándékot és gondolatot. Nála nincsenek kapkodó, félszeg, óvatoskodó vagy elsietett mozdulatok. Csakis higgadtság, fegyelem, pontosság.

HIVATÁST vállalt, s tisztségét ekként gyakorolja 11 éve már. Tudom, hogy — biztos nyomon jár.

Mikor a családban felvetődött Robert jövője, a szülők úgy vélték, hogy számára a katonai pálya hozhat

karriert.

Az ügyvédek árfolyama az utóbbi időben erősen esett az igazságukat kereső, vagy megvenni akarók tőzsdéjén. Évről évre nagyobb divat lett a katonapálya. Persze távolról sem azért, mert a jelentkezők a harcmezőn akarták kilehelni lelkűket, hanem inkább olyan .tisztekké akartak válni, akik képzettek, előrelátóak és a törzsekben ülnek. Nevezetesen azokról van szó, akik, miközben haditerveket kovácsolnak, a markukat tartják sok jelentős ipari konszern elé az osztalékért. Az ilyenek előrehaladása a ranglétrán gyors; s midőn elérték a tábornoki, vagy ezredesi rendfokozatot, a

Pataky Dezső

Fordította : Ferenc* GyözB

4.

Mikroszkóp alatt

■ 11 I 1 I r ■ I ff ■ * p

a közlekedési bűnözés

Tallózás egy ankét anyagában

Évről évre gyarapszik nemcsak a magángépkocsik száma, hanem a tömegközlekedési járműveké Is. Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv végére 7,1 százalékkal csökken a vasiúti személyforgalom; ám 20 százalékkal több feladat hárul a MÁVAUT-ra. Ahogy gyarapszik a járművek száma — sajnos —, úgy nő a balesetveszély is. Érzékeltetésül néhány mutatót érdemes említeni a 4. számú VOLÁN adattárából. Az elmúlt év első feléhez viszonyítva 60 százalékkal emlekedett a balesetek száma; a gépjárművezetők saját hibájából származó kár összege 66 ezer forintról 229 ezer forintra emelkedett.

E néhány adat is igazolja, hogy szükséges ' elemezni a közlekedési bűnözés összetevőit; s nagyon fontos a gép- járművezetők tájékoztatása. Néhány nappal ezelőtt a 4. számú VOLÁN Vállalat közlekedési ankéten látta vendégül dr. Irk Ferencet, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet munkatársát, aki a vállalat középkádereit, forgalomirányítóit, kinendélfségvezetőit és meghívott brigádveaetőket tájékoztatta annak a nagyszabású vizsgálódásnak az eredményeiről, melyet az intézet az elmúlt két év során végzett fővárosi és vidéki VOLÁN-vállalatoknál.

E gazdag és tanulságos anyagban tallóztunk.

Fekete hétfők

Az intézet munkatársai kérdőíve® módszerrel dolgoztak, felhasználva a tesztvizsgálatok adta lehetőségeket is. Közlekedési bűntettet elkövető és balesetmentesen vezető busz- és villamosvezetőket kérdeztek; igyekezve fényt deríteni a közlekedési bűntettek összetevőire, objektív és szubjektív mozzanataira. Megállapitották, hogy az elmúlt öt év során 50,1 százalékkal nőtt a tömegközlekedési balesetek száma. Ez a statisztikai mutató is illusztrálja, mennyire sürgető felvillantani az összetevőket

Vidéken a legtöbb baleset hétfőn fordul elő, legtöbbször

12—16 óra között; csak egy- harmaduk főútvonalon. Az is elgondolkoztató, hogy ötvenszázalékuk gyér forgalomban és útkereszteződéseknél

többnyire jó látási viszonyok mellett. Mi idézheti elő a hétfői, illetve a szabadnap utáni felfutást? Erre is fényi derített a vizsgálódás. A meg. kérdezettek zöme utalt arra, hogy otthon a házi munka, az állatgondozás, a háztáji művelése túl lefoglalja, s valójában nincs meg a nyolc óra pihenőideje. A balesetet okozók 46,4 százaléka írt erről, míg a balesetmentesen vezetők közül csak 19,4 százalék. Az otthoni túlhajtás, a megnyirbált pihenőidő magyarázza, hogy a vidéki balesetek egyharmada az első órában történt, hiszen a fáradtság nehezítette az amúgy sem könnyű , .akklimatizáló - dást”.

Á főnök „visszafizet"

Sokan, joggial panaszkodtak arra, hogy a vállalatok túlhajtják őket. A megkérdezettek 29 százaléka panaszolta, hogy kénytelen volán mellé ülni kimerültén is, mert tart főnökei retorziójától. Több vállalatnál megtörtént az, hogy a főnökök „visszafizették” jogos szoigálatmegtaga- dást, s a buszvezetőket szokatlan, rosszabb kocsikra ültették, rontva munkakörülményeiket. Szerencsére — ezt is megállapította a vizsgálódás —, Neves megyében nem dívik ez az elítélendő és káros gyakorlat, az országos jelzéseikre azonban mindenképpen fel keil figyelni, s minél hamarabb fel kell számolni ezt az áldatlan állapotot, mert így a buszvezetőt saját főnökei hajszolják a balesetbe.

A fiatalok, vagy az idősebbek okoznak több közlekeAlig egy hónap áll már csak a nyomdák rendelkezésére, hogy elkészítsék az új tanévre szükséges tankönyvek 16—17 millió példányát. A tankönyvek készítésébe 13 nyomda kapcsolódott be, s ezek egymással versenyeznek, hogy határidőre, jó minőségben a tanulók kezébe kerüljenek a szép kivitelű kiadványok.

dési balesetet” A vizsgálódás eredményei igazolták a korábbi statisztikai mutatók helyességét: a közlekedési bűnözők tábora elsősorban a könnyelműségre inkább hajló, a kevésbé rutinos, meggondolatlan fiatal vezetők sorából verbuválódik. Ezért kell az eddiginél is többet törődni továbbképzésükkel, nevelésükkel.

Nem ismerik a KRESZ-t!

Országosan és Heves megyében is nagyon sok helyen rosszul helyezték el az autóbusz megállókat, útkereszteződés előtt, vagy után, s nemegyszer közvetlen kanyar előtt vagy után; fokozva ezzel a balesetveszélyt, semmibe véve az előírásokat. Erre Egerben — épp a 4-es VOLÁN közelében — is akad példa; elég csak két megállót sétálni a város felé.

Még egy meglepőbb adalékot szolgáltatott ez a reprezentatív vizsgálódás: az autóbuszvezetők — elsősorban, az idősebbek —, nem ismerik a KRESZ legfontosabb rendelkezéseit. Az intézet munkatársai tizenkét alapfokú kérdést tettek fel, s a vezetők közül egyik sem tudott hibátlanul válaszolni. Az. előzni tilos táblát mindössze 12 százalékuk ismerte. Ezt a megdöbbentő hiányosságot minél hamarabb pótolni kell, hiszen a hivatalos gépjárművezetőnek a legbonyolultabb helyzetekben is fél kell salál-^ nda magát, de mit tesz akkor, hogyan kerüli el a balesetet, ha nincs tisztában a KRESZ elemi előírásaival?

Pécsf István

A tanév kezdetére kibocsátják az év elején szükséges könyveket, de azután is folytatják a tankönyvgyártást: szeptembertől decemberig olyan ismeretterjesztő műveket és nyelvkönyveket nyomnak, axnelyek tanév közben kerülnek majd a kis- és nagy diákok kezébe.

politikai karrier felé kacsingatnak. Ezeket nevezik „politikai tábornokoknak”. Az ilyen generálisok keresztülhúzzák a legdörzsöltebb ügyvédek számításait is.

Jerger komoly fiú volt és mindig a fontos helyeket akarta elfoglalni az életben. A családi tanács úgy határozott, hogy a középiskola elvégzése után a gyerek beiratkozik a katonai akadémiára. Jerger a katonai akadémián hamar kitűnt rátermettségével és szorgalmával. Fényesen szedte az akadályokat. Arra számított, hogy az akadémia befejezése után két-Károm évig csapatszolgálatot teljesít, aztán ismeretsége és kapcsolatai révén megbújhat valamelyik törzsben egy „jól futó” politikai tábornok védőszárnyai alatt.

De minden másként alakult.

Jerger erényeit és gyengéit gondos aprólékossággal mérlegelték, s ezek után az SSI (State Servise o£ Információn — Állami Tájékoztató Szolgálat) orosz osztályának előadójának nevezték ki. Szorgalmasabban, elmélyültebben tanulmányozta az orosz nyelvet és irodalmat, mint sok nyelvész. Egy évig idegenvezető la volt, hogy alkalma legyen beszélni az orosz turistákkal. Még mielőtt megláthatta volna Moszkvát, kitűnő tájékoztatót kapott színházairól, kiállításairól, történelmi nevezetességeiről, s megismerkedett azokkal a vendégszereplő orosz táncegyüttesekkel, amelyek bejárták már a világot.

Több mint egy évig csak az orosz újságokat olvasgatta az ossgáJgúik, # őrnek

alapján össze kellett állítania a szovjet vasipari vállalatok elhelyezését.

Unalmas, gyötrelmes munka volt ez, de amikor egy év múlva Jerger a főnöke előtt állva meglátta a Szovjetunió európai részének térképét, melyre az ő jegyzetei alapján rajzolták a jeleket, hivatalos elismerésben részesítették.

Ügy szólt az utasítás, hogy első operatív feladatát Magyarországon oldja meg.

— Miért Magyarországon? — csodálkozott, amikor meghallotta a parancsot. — Nem tanulmányoztam én Magyar- országot es nem tudok magyarul sem.

— Azért, mert azok az emberek, akikkel dolga lesz, ismerik az angol nyelvet — adták meg a száraz választ Jergernek.

Aa eOenfcgpadatol folk»»

lés leverésének első napjaiban Jergert utasították, hogy repüljön át a határon, találkozzék két jelentős állami hivatalnokkal és szállítsa őket Nyugat-Németországba. Ezzel együtt azt is közölték vele, hogy a menekülők ezért a szolgálatért természetesen titkos dokumentumokkal fizetnek, s mindegyikük köteles titkos iratokat" szolgáltatni Jergernek a saját hivataláról is.

— Ha nincsenek dokumentumok, nincs repülőút Nyugatra — parancsolták meg Jergernek. — Nekünk használható emberek kellenek és nem fecsegők.

A felségjel nélküli repülőgép egy éjjel átrepült a magyar államhatáron és leszállt az előre megbeszélt helyen. Két ember futott Jergerhez. Nagy örömmel dobták magukat a repülő felé. Láthatóan nagyon meggyötörte őket a bizonytalanság, amíg a repülőre vártak.

Jerger pisztollyal a kezében megállította őket.

— Az iratokat! — követelte.

Az egyik menekülő átadott egy csomagot. Jerger felnyitotta, hogy meggyőződjék a tartalmáról. A csomagban Magyarország vegyipari üzemeinek összesítését tartalmazó dokumentumok voltak.

Ekkor Jerger megadta az engedélyt:

— Demancz László úr bemehet a repülőgépbe!

— És én? — kiáltott f«í rémülten a másik menekülő. — Nekem el kell repülnöm, másképpen elfognak...

tVuiutatjukj

Készülnek a tankönyvek