Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-29 / 177. szám

Hollandia a mapasbol NoUavdia tajainak, varosainak szépséget, ide- Ifi IWIIUIIUIU u III«§U)WWI genforgalmi nevezetességeit több mint félszáz fotón mutatja be ■ Kulturális Kapcsolatok Intézete a Dorottya utcai kiállitóteremben (MTI foto — Petrovits László felvétele) A siroki tanácselnök r A SIROKI tanácselnököt ; Póbis Józsefnek hívják, Iz­mos, szőke, göndör hajú óri­' ás; határozott, de csöndes be­szédű, higgadt férfi. Találko­zásainknak hosszú kézrázás, csőn t ropogtató ölelkezés a be­vezetője. Aztán egymás sze­mébe mélyedünk és mosoly- gunk elégedetten: — Szervusz, földi.I — Mi újság, testvér.. I! Egy faluból kanyarodott ki az utunk, azóta ismerjük egy­mást, hogy megszülettünk, így aztán, amennyire könnyű a dolgom, annyira nehézsé­ge» is, hogy elfogultság nél­kül szóljak róla. Balaton a szülőfalu ja; sza­vai most is őrzik az ottani beszéd kelemes zamaxát. öz­vegyasszony, egy öccs és öt hold rossz földecske —, eny- nyi a gyermekkora. Felveszik ugyan az egri kereskedelmi­be, de az iskolát félbe kell hagynia, nincs otthon pénz. A nádasdi lemezgyárba megy dolgozni, csavarhajtónak a hideghenger mellé. Nem so­káig marad a csavarkerék­nél, mert .kiemelik”. Egy nap az irodára hívatják, pa­pírt és ceruzát raknak éléje az asztalra: tessék leülni, szá­molunk! Tudott számolni, s így lett a tervosztályon sta­tisztikus. Azután hivatásos katona hét éven át. Amikor 1955-ben két embert külde­nek a hadseregből a varsói VIT-re, s az egyik 6, siet ha-J za, elmondani az örömhírt 4, anyjának. Tizenhét éves öcs-J csének hiába akarja eLmon-* dani a nagy újságot. A fiú-f nak, azon a najpon, hazafelé J tartó útján, bémuitan megállt 4 a szíve. Negyvenkét évest most Póbis József, van egy j 12 éves kislánya, és öccse | emlékére kapta a László ne-j vet a másfél éves kisfia... j TIZENEGY esztendeje ta-,| mácselnökként szolgálja aj szocialista közigazgatást. Eb-2 bői hét év Szilvásváradon telt J el. ahol kedvesen, szeretettel jj és’ tisztelettel emlegetik a mai s nap is. 1968-ban került Si-| tokba, s itt az idei választá- 9 son újra érvényesítették aj „mandátumát”. ♦ Megkérdem, milyen érzés aj falu elöljárójának lenni, sve-4 zetni a reábízott népet? J — Mikor az elnöki székbe jj, ültem — vallja Póbis Józsefi —, és elembe állott ügyével-J bajával az első ember, úgy* tekintettem reá, s panaszát!,, úgy hallgattam, mintha én ál- í lanék a helyében. Az alapjel-J tétel: nemcsak „beleérzés”, det azonosulás. Éneikül nem le-J két eredményes munkát vé-\ gazai, nem leket emberi kap - J csolatot, közösséget teremte-,t> ki- J Részese a falu életének,,«, gondjainak, örömednek, s fe-'f ltíós is a faluért. 2600 emberi gondjainak a szorításéban J jár-kel; azon fárad, hagy aj ma kérdéseit a lehető leg- j jobban megoldja. Mindez pe- dig távolról sem puszta szó. j A 2800 ember gondjainak1!1 enyhítésére épül Sírokban i vízvezeték-hákázat Építenek j ejészságügyl kombinátot, ahoi még íogorvoest rendelőt tó berendeznék. •l&éwrtil egy. amely első lépcsőfoka a csa­tornázási munkálatok kezde­tének. Építenek korszerű spartcsamokot, s mind több szó esik arról, hogy a kultú­rának is új hajlékot emelje­nek, mivel a jelenlegi műve­lődési házat már .kinőtte” a település. S azt az elképzelést sem érzem vágyálomnak, hogy Sirok a turista-zarán­doklat kedvéit helye lesz — turistaszállóval a műemléki várrom szomszédságában, gyógyüdülővel a nyírjesi „ős­mocsár” különleges klímájú, vonzó és csodálatos környe­zetében. — JÖ MECÉNÁSA a falu­nak a gyár. Vezetőivel kö­zösen dolgoztuk ki a község­fejlesztés IV. ötéves tervét és végrehajtására szocialista szerződést kötöttünk. Mind­nyájunk érdeke, hogy ' ott érezzük otthon magunkat iga­zán, ahol dolgozunk, szórako­zunk, művelődünk, ahol élünk. Fásítani kell a giroki utcá­kat. Ez igazán nem „nagy ügy”. Az elnök mégis szemé­lye® gondjának tartja: mi­lyen csemeték kerülnek elül­tetésre, az el vénült fák he­lyébe? Dús lombú és virágot hozó fajok legyenek! A fák dús lombja felfogja a port, viráguk illata pedig megéde­síti a falu levegőjét — Remélem, nem harag­szik meg rám, ha nem kísé­rem el? — kérdezte. — Várnak a parancsnokaim, jelentést kell tennem talál­kozásunkról. Megfordult és gyorsan a metróhoz sietett. ★ Robert Jerger Los Ange­lesben született egy köztisz­teletben álló és jó módú családból. A „Sullivan and Jerger” tekintélyes ügyvédi iroda volt. A Jergereknek immár a negyedik nemzedé­ke igyekezett eligazodni a paragrafusok között. A leg­szerencsésebbek közülük a legnevesebb bankok és ke­reskedelmi konszernek igaz­gatósági tisztségét visellek, Josua bácsi pedig magában képviselőházban foglalt Szereti a fákat, rajongó is­merője az erdőnek. Lakásá­ban a falakon, az ajtók szem­öldökfája fölött zsákmányolt trófeák: agyarak, bőrök, ma­darak, őzbakok fejéked, szarvasbikák agancsai. Szen­vedélyes puskás. Nem kis büszkesége az az oklevél, amely hivatásos vadász-md- voltát igazolja. A jó vadász tulajdonságait munkájában is hasznosítja. Türelmes, kitar­tó megfigyelő, a cél követé­sében kérlelhetetlen, konok, eltéri thetetlam. Nem elégszik meg annyival, ha úgy-ahogy eltalálja a „vadat”. Nem, ő korrigálja a lövését, addig fárad, amíg pontosan „telibe talál”. A gondok, a problé­mák mindig nyugtalanítják. Szívósan nyomon követi ad- dig-addig, amíg megtalálja a legelőnyösebb „leállást”, ahonnan „célba küldheti” a legpontosabb szándékot és gondolatot. Nála nincsenek kapkodó, félszeg, óvatoskodó vagy elsietett mozdulatok. Csakis higgadtság, fegyelem, pontosság. HIVATÁST vállalt, s tiszt­ségét ekként gyakorolja 11 éve már. Tudom, hogy — biztos nyomon jár. Mikor a családban felve­tődött Robert jövője, a szü­lők úgy vélték, hogy számá­ra a katonai pálya hozhat karriert. Az ügyvédek árfolyama az utóbbi időben erősen esett az igazságukat kereső, vagy megvenni akarók tőzsdéjén. Évről évre nagyobb divat lett a katonapálya. Persze távolról sem azért, mert a jelentkezők a harcmezőn akarták kilehelni lelkűket, hanem inkább olyan .tisz­tekké akartak válni, akik képzettek, előrelátóak és a törzsekben ülnek. Nevezete­sen azokról van szó, akik, miközben haditerveket ko­vácsolnak, a markukat tart­ják sok jelentős ipari kon­szern elé az osztalékért. Az ilyenek előrehaladása a ranglétrán gyors; s midőn elérték a tábornoki, vagy ezredesi rendfokozatot, a Pataky Dezső Fordította : Ferenc* GyözB 4. Mikroszkóp alatt ■ 11 I 1 I r ■ I ff ■ * p a közlekedési bűnözés Tallózás egy ankét anyagában Évről évre gyarapszik nem­csak a magángépkocsik szá­ma, hanem a tömegközleke­dési járműveké Is. Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv végé­re 7,1 százalékkal csökken a vasiúti személyforgalom; ám 20 százalékkal több feladat hárul a MÁVAUT-ra. Ahogy gyarapszik a járművek szá­ma — sajnos —, úgy nő a balesetveszély is. Érzékelte­tésül néhány mutatót érde­mes említeni a 4. számú VO­LÁN adattárából. Az elmúlt év első feléhez viszonyítva 60 százalékkal emlekedett a balesetek száma; a gépjár­művezetők saját hibájából származó kár összege 66 ezer forintról 229 ezer forintra emelkedett. E néhány adat is igazolja, hogy szükséges ' elemezni a közlekedési bűnözés összete­vőit; s nagyon fontos a gép- járművezetők tájékoztatása. Néhány nappal ezelőtt a 4. számú VOLÁN Vállalat köz­lekedési ankéten látta vendé­gül dr. Irk Ferencet, az Or­szágos Kriminológiai és Kri­minalisztikai Intézet munka­társát, aki a vállalat közép­kádereit, forgalomirányítóit, kinendélfségvezetőit és meg­hívott brigádveaetőket tájé­koztatta annak a nagyszabá­sú vizsgálódásnak az ered­ményeiről, melyet az intézet az elmúlt két év során vég­zett fővárosi és vidéki VO­LÁN-vállalatoknál. E gazdag és tanulságos anyagban tallóztunk. Fekete hétfők Az intézet munkatársai kérdőíve® módszerrel dolgoz­tak, felhasználva a tesztvizs­gálatok adta lehetőségeket is. Közlekedési bűntettet elköve­tő és balesetmentesen vezető busz- és villamosvezetőket kérdeztek; igyekezve fényt deríteni a közlekedési bűn­tettek összetevőire, objektív és szubjektív mozzanataira. Megállapitották, hogy az el­múlt öt év során 50,1 száza­lékkal nőtt a tömegközleke­dési balesetek száma. Ez a statisztikai mutató is illuszt­rálja, mennyire sürgető fel­villantani az összetevőket Vidéken a legtöbb baleset hétfőn fordul elő, legtöbbször 12—16 óra között; csak egy- harmaduk főútvonalon. Az is elgondolkoztató, hogy ötven­százalékuk gyér forgalomban és útkereszteződéseknél többnyire jó látási viszonyok mellett. Mi idézheti elő a hétfői, illetve a szabadnap utáni felfutást? Erre is fényi derített a vizsgálódás. A meg. kérdezettek zöme utalt arra, hogy otthon a házi munka, az állatgondozás, a háztáji mű­velése túl lefoglalja, s való­jában nincs meg a nyolc óra pihenőideje. A balesetet oko­zók 46,4 százaléka írt erről, míg a balesetmentesen ve­zetők közül csak 19,4 száza­lék. Az otthoni túlhajtás, a megnyirbált pihenőidő ma­gyarázza, hogy a vidéki bal­esetek egyharmada az első órában történt, hiszen a fá­radtság nehezítette az amúgy sem könnyű , .akklimatizáló - dást”. Á főnök „visszafizet" Sokan, joggial panaszkodtak arra, hogy a vállalatok túl­hajtják őket. A megkérdezet­tek 29 százaléka panaszolta, hogy kénytelen volán mellé ülni kimerültén is, mert tart főnökei retorziójától. Több vállalatnál megtörtént az, hogy a főnökök „visszafizet­ték” jogos szoigálatmegtaga- dást, s a buszvezetőket szo­katlan, rosszabb kocsikra ül­tették, rontva munkakörül­ményeiket. Szerencsére — ezt is megállapította a vizsgáló­dás —, Neves megyében nem dívik ez az elítélendő és ká­ros gyakorlat, az országos jel­zéseikre azonban mindenkép­pen fel keil figyelni, s mi­nél hamarabb fel kell szá­molni ezt az áldatlan állapo­tot, mert így a buszvezetőt saját főnökei hajszolják a balesetbe. A fiatalok, vagy az időseb­bek okoznak több közleke­Alig egy hónap áll már csak a nyomdák rendelke­zésére, hogy elkészítsék az új tanévre szükséges tan­könyvek 16—17 millió pél­dányát. A tankönyvek ké­szítésébe 13 nyomda kap­csolódott be, s ezek egymás­sal versenyeznek, hogy ha­táridőre, jó minőségben a tanulók kezébe kerüljenek a szép kivitelű kiadványok. dési balesetet” A vizsgálódás eredményei igazolták a ko­rábbi statisztikai mutatók he­lyességét: a közlekedési bű­nözők tábora elsősorban a könnyelműségre inkább hajló, a kevésbé rutinos, meggon­dolatlan fiatal vezetők sorából verbuválódik. Ezért kell az eddiginél is többet törődni to­vábbképzésükkel, nevelésük­kel. Nem ismerik a KRESZ-t! Országosan és Heves me­gyében is nagyon sok helyen rosszul helyezték el az au­tóbusz megállókat, útkeresz­teződés előtt, vagy után, s nemegyszer közvetlen kanyar előtt vagy után; fokozva ez­zel a balesetveszélyt, semmi­be véve az előírásokat. Erre Egerben — épp a 4-es VO­LÁN közelében — is akad példa; elég csak két megál­lót sétálni a város felé. Még egy meglepőbb adalé­kot szolgáltatott ez a repre­zentatív vizsgálódás: az au­tóbuszvezetők — elsősorban, az idősebbek —, nem ismerik a KRESZ legfontosabb ren­delkezéseit. Az intézet mun­katársai tizenkét alapfokú kérdést tettek fel, s a veze­tők közül egyik sem tudott hibátlanul válaszolni. Az. előzni tilos táblát mindössze 12 százalékuk ismerte. Ezt a megdöbbentő hiányosságot minél hamarabb pótolni kell, hiszen a hivatalos gépjármű­vezetőnek a legbonyolultabb helyzetekben is fél kell salál-^ nda magát, de mit tesz akkor, hogyan kerüli el a balesetet, ha nincs tisztában a KRESZ elemi előírásaival? Pécsf István A tanév kezdetére kibo­csátják az év elején szüksé­ges könyveket, de azután is folytatják a tankönyvgyár­tást: szeptembertől decem­berig olyan ismeretterjesztő műveket és nyelvkönyveket nyomnak, axnelyek tanév közben kerülnek majd a kis- és nagy diákok kezébe. politikai karrier felé kacsin­gatnak. Ezeket nevezik „po­litikai tábornokoknak”. Az ilyen generálisok keresztül­húzzák a legdörzsöltebb ügy­védek számításait is. Jerger komoly fiú volt és mindig a fontos helyeket akarta elfoglalni az életben. A családi tanács úgy hatá­rozott, hogy a középiskola elvégzése után a gyerek be­iratkozik a katonai akadémi­ára. Jerger a katonai aka­démián hamar kitűnt rá­termettségével és szorgalmá­val. Fényesen szedte az akadályokat. Arra számí­tott, hogy az akadémia befe­jezése után két-Károm évig csapatszolgálatot teljesít, aztán ismeretsége és kapcso­latai révén megbújhat vala­melyik törzsben egy „jól fu­tó” politikai tábornok védő­szárnyai alatt. De minden másként ala­kult. Jerger erényeit és gyengé­it gondos aprólékossággal mérlegelték, s ezek után az SSI (State Servise o£ Infor­máción — Állami Tájékoz­tató Szolgálat) orosz osztá­lyának előadójának nevezték ki. Szorgalmasabban, elmé­lyültebben tanulmányozta az orosz nyelvet és irodalmat, mint sok nyelvész. Egy évig idegenvezető la volt, hogy alkalma legyen beszélni az orosz turistákkal. Még mie­lőtt megláthatta volna Moszkvát, kitűnő tájékozta­tót kapott színházairól, kiál­lításairól, történelmi neve­zetességeiről, s megismerke­dett azokkal a vendégsze­replő orosz táncegyüttesek­kel, amelyek bejárták már a világot. Több mint egy évig csak az orosz újságokat olvasgat­ta az ossgáJgúik, # őrnek alapján össze kellett állíta­nia a szovjet vasipari válla­latok elhelyezését. Unalmas, gyötrelmes mun­ka volt ez, de amikor egy év múlva Jerger a főnöke előtt állva meglátta a Szov­jetunió európai részének térképét, melyre az ő jegy­zetei alapján rajzolták a je­leket, hivatalos elismerésben részesítették. Ügy szólt az utasítás, hogy első operatív feladatát Ma­gyarországon oldja meg. — Miért Magyarországon? — csodálkozott, amikor meg­hallotta a parancsot. — Nem tanulmányoztam én Magyar- országot es nem tudok ma­gyarul sem. — Azért, mert azok az emberek, akikkel dolga lesz, ismerik az angol nyelvet — adták meg a száraz választ Jergernek. Aa eOenfcgpadatol folk»» lés leverésének első napjai­ban Jergert utasították, hogy repüljön át a határon, ta­lálkozzék két jelentős álla­mi hivatalnokkal és szállítsa őket Nyugat-Németországba. Ezzel együtt azt is közölték vele, hogy a menekülők ezért a szolgálatért termé­szetesen titkos dokumentu­mokkal fizetnek, s minde­gyikük köteles titkos irato­kat" szolgáltatni Jergernek a saját hivataláról is. — Ha nincsenek doku­mentumok, nincs repülőút Nyugatra — parancsolták meg Jergernek. — Nekünk használható emberek kelle­nek és nem fecsegők. A felségjel nélküli repülő­gép egy éjjel átrepült a magyar államhatáron és le­szállt az előre megbeszélt helyen. Két ember futott Jergerhez. Nagy örömmel dobták magukat a repülő fe­lé. Láthatóan nagyon meg­gyötörte őket a bizonytalan­ság, amíg a repülőre vár­tak. Jerger pisztollyal a kezé­ben megállította őket. — Az iratokat! — köve­telte. Az egyik menekülő át­adott egy csomagot. Jerger felnyitotta, hogy meggyő­ződjék a tartalmáról. A cso­magban Magyarország vegy­ipari üzemeinek összesítését tartalmazó dokumentumok voltak. Ekkor Jerger megadta az engedélyt: — Demancz László úr be­mehet a repülőgépbe! — És én? — kiáltott f«í rémülten a másik menekülő. — Nekem el kell repülnöm, másképpen elfognak... tVuiutatjukj Készülnek a tankönyvek

Next

/
Thumbnails
Contents