Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
foádíá KOSSUTH 8.2® Lányok, asszonyok. 8.40 Magnóval a világ körül. 9.90 Peter Pears énekel. 9.25 Jegyzet. 9.85 Népi muzsika. 10.05 Alkuimon almája. Rádió- színház. 11.05 Magyar előadóművészek. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.30 Melódiakoktél. 13.50 Jegyzet. 14.00 Dalok. 14.10 Hét végi külpolitikai figyelő. 14.25 Üj Zenei Ojság. 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz, 16.00 168 óra. 17.30 Leacock humoreszkje. 18.03 Indián szerelmi dal. 18.03 Bartók-felvételek. 19.30 Népi zene. 20.05 Bach-művek. 20.30 Irodalmi műsor, 21.00 Táncdalfesztivál *71. 22.45 Nóták. *3.15 Daljátékokból. 0.10—2.00 Melódiákoktól. PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika, Ji.oo Operc«részletek. $.25 Kórusok, hangszerszólók. $.45 Válaszolunk h a lig atóinkn&k: 12.00 Nóták. 12.20 Táncdalok. 12.30 Könyvszemle. 12.40 Igor Ojsztrab hegedül. 13.03 Kitágult törzsasztal, 13.33 Verdi: Rigoletto — fináié. 14.00 Napraforgó. 15.00 Orvosok a mikrofonnál. 15.05 A lengyel kultútra hete. (Népdalok.) 15.27 Falvakban, mezőkön . . « 16.05 Gulliver utazásai, 16.45 Az élő népdal. 16.55 Lcmezmúzeum, 17.31 Fúvósművek. 17.45 Az állatvilág bédekkeré. 18.10 Jclky András kalandjai. 18.51 Népi zene. 19.03 Beethoven: m. szimfónia. 20.28 Massenet: Manón. Négyfelvonásos opera. ITV] 9.30 9.50 10.50 11.35 15.33 17.10 17.15 17.55 18.25 19.15 19.30 20.00 20.05 *1.03 22.35 22.45 MAGYAR A tv politikai tanfolyama. Salto mortale . •, 4. Marseille. Mindenki közlekedik. Milliók munkája nyomán. Lengyel kisfilm. Nemzetközi lovasverseny. Hírek. Ifjú zenebarátok. Zenés riportfilm. A magyar művészet története. A tenger titkai ... 4. A levesteknős menyegzője. Cicavízió. Tv-híradó. Mikes György műsora. W. B. Yeats: A bűvös kavics és S. O’Casey: Darrt és Barry. Tv-játékok. Közvetítés a táncdalfesztivál első elődöntőjéről. Tv-híradó. Jó éjszakát, felnőttek! POZSONYI 10.25 A világ nagy vasútjai. 15.00 Országos viailabda- bajnokság. 15.53 Labdarúgótorna a szlovák nemzeti felkelés kupáért. 19.15 A világ filmobjektiven keresztül. 19.00 és 22.00 Tv-híradó. *1.06 Alfred Hitchcock műsora'' A gyémánt nyakék. 92.10 Esztrádmüsor. Balett Ikarus hőstettéről KATA I GABOR! Ikarus az utolsó felvonásban. (Foto: A. Makarov — APN—KS) A Kreml Kongresszusi Palotájában tartották meg az Ikarus balett bemutatóját. A zenét a leningrádi Saergej Szlonyimszkij szerezte, akinek ez már a második hosszabb lélegzetű munkája. A zeneszerző és a szövegíró — Jurij Szlo- nyimsakij — az ókori Ikarosz mondából indult ki. Az előadás újszerű megoldása az ókori görög tragédiák kórusának szerepeltetése, amely szerves résztvevője a történetnek. A kórus mélységesen együttérez Ikarusszal, támogatja törekvésében és megsiratja pusztulását. A színpad legfelsőbb szintjén a tánckar plasztikusan eleveníti meg a kórus tolmácsolta érzelmeket. A bonyolult, polifonikus zene nehéz feladat elé állítja a szereplőket. A balettot a Lenin-dí jas, OSZSZK népművész, V. Vasziljev vitte színre. Jurij VLagyimirov nagy mesterségbeli tudással táncolja a címszerepet. A Lány — Nyina Szorokina érdemes művész — kirobbanó temperamentummal és megható gyöngédséggel nyeri meg a közönséget A hatalomvágyó Akheront táncoló V. Lagunov először látható kiemelkedő szerepben. A választás nem méltatlanra esett A színpad többszintes, a történet kibontakozása egyidejűleg követhető. A megvilágítás szerves része az előadásnak. A zenekart Al- gisz Zsjurajtisz vezényli. Az antik színpadok hangulatát V. Ringyin varázsolta a nézők elé. A Lenin-díjas rendező — Jurij Grigoro- vics — a zenét, a táncot és a díszleteket egyetlen cél szolgálatába állította; Ikarus hőstettének drámaiságát kívánta érzékeltetni a nézőkkel. Az üdülő- és garázsszövetbezetekrői A megyében mind többen érdeklődnek az üdülőszövetkezetek, különösen pedig a garázs- építő és fenntartó szövetkezetek megalakításának feltételeiről, lehetőségeiről. Az üdülő- és a garázsszövetkezetek megalakulásáról, működéséről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik, amely szerint kizárólag az önkéntesség alapján, az érdekeltek személyi társulásával jöhetnek létre, s csak az elfogadott alapszabálynak megfelelően, a népgazdasági tervvel összhangban működhetnek. Magúknak az érdekelteknek kell tehát kezdeményezniük a szö- vetkea "t megalakítását, s nekik kell vt 'lalniuk az építkezésre alkalmas telkek felkutatásával, a szervezéssel, a működéssel ösz- szeíüggő összes feladatokat. A háromtagú szervező bizottság hasznos tanácsot, gyakorlati segítséget kaphat a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségétől. A megalakulás! szándékot ,a telekvásárlási igényt ahhoz a tanácshoz kell bejelenteni, ahol a szövetkezet működik majd. A megalakuláshoz az alapszabály megállapítása, valamint az ügyintéző és ellenőrző szervek megválasztása szükséges. A garázsok tulajdonjogára vonatkozóan tudni kell, hogy maga a telek a sözvetkezet tulajdona, de garázsépületek a tagok személyi tulajdonát képezik, tehát szabadon eladhatják, illetve megvehetik. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége már elkészítette a szövetkezetek működési irányelveit, az alapszabály mintáját. Ezt a MÉSZÖV megküldi az érdeklődőknek, sőt, az alakulást is elősegíti, és közreműködik a szövetkezet problémáinak megoldásában is. Sz. A Rehó-legendától a Beszéné-ügyig... Aki rámosolygott az árvára ... 1. Kilencéves kisfiút vezetett kézen fogva egy asszony a Laskó menti kis falu egyetlen utcáján. A gyerek akkor érkezett a községbe. Szembe velük egy férfi közeledett. Amikor melléjük ért, rámosolygott a kisfiúra. — Irma néni — mondta a gyerek néhány méter után. — Irma néni... — ismételte. — Ez a bácsi ölte meg a szüléimét. Soós Vendetné megrémült, és lépteit szaporázva, szinte futva vonszolta maga után a gyereket. — De Pistikém... ilyet nem szabad mondani! A mi falunkbeli ilyen nagy bűnt nem követ el. Ha itt akars?, velünk élni, ezt többé ne hangoztasd! — De ha ő volt... megismerem. Ilyen fekete hajú, kisbaj uszos ember volt. — Azt mondtátok arra a másikra is, hogy ő volt. — Nem jól mondtuk, ha ez volt!... Ez a beszélgetés 1945. május 26-án hangzott el, alig egy hónappal azután, hogy meggyilkolták a falu juhászát, és feleségét kínt a tanyán. Négy gyermek maradt utánuk, egy tizenegy és egy kilencéves kisfiú és két kislány, egyiklük négy-, másikuk kétéves. Pistit, a kilencéves kisfiút naigynénje vette magához. Később örökbe is fogadták a gyereket — az ő nevüket viselte tovább. Pisti tizenegy esztendőn át, majd húszéves koráig őrizte és táplálta magában a gyanúnál is többet: a bizonyosságot, de sokáig senki sem hallgatott rá. Borzalmas élményt hordozott magában: szeme láttára ölték meg szüleit. Végül aztán 1956-ban megtette a feljelentést, s amikor letartóztatták Rácz Lajost, fény derült egy súlyos bűntényre. Nemcsak a gyerek, maga Rácz is „tökéletes'’ pontossággal emlékezett vissza, ilyen hosszú idő után is, hogy mi történt azon az 1945. április végi éjszakán... Bőgős Tibor közismert orvvadász volt a községben, s így kissé csodálkoztak a falubeliek, hogy a fiatal nemzetőr, Rácz Lajos, aki nemrég jött haza egyenesen a frontról, milyen gyakran mutatkozik a vadorzóval. Rácz Lajos 1944. végén, mint katona még részt vett a Tiszanána és Átány közelében dúló harcokban. Amikor aztán csapattestét szétverték, Mauser-puskájával a vállán, hazaindult a Laskó-parti kis községben élő özvegy édesanyjához. Útközben megszállt egy pajtában, ahol talált egy Parabel! típusú német revolvert. Zsebre tette, és folytatta útját hazáig. A 22 éves fiatalembert szívesen fogadták a községben: végre, megint egy ember, aki túlélte a borzalmakat. Anyja is örült: erős férfikéz, jó támasza lesz öreg napjaira. — Ilyen legény kell nekünk — mondta Nagy Zsig- mond, a községi nemzeti bizottság elnöke. — Gyere, állj be nemzetőrnek. Fegyvert hoztál, mi? — Egy puskát... — mondta Rácz Lajos. — Meg a katonaruhám is velem van. Ekkor 1945. januárját írták. Rácz nem sokkal később, májusban már rendőr lett, előbb a községben, aztán több más városban is szolgált. 1951-ben szerelték le, mert engedély nélkül nősült, egy kulák özvegyasszonyt vett el, akinek volt egy lánya is. Hazaköltözött, sokáig kőbányában dolgozott, majd 1956-ban hirtelen elhurcolkodott Szolnokra, ahol rakodómunkás lett a helyi AKÖV-nél. Miért költözött el?.. 1 ★ A sötétben két férfialak közeledett a tanyához. Vagy kétszáz méterre az épülettől megálltak. Egyikükön Icatonaruha volt, és puska a vállán. — Ha elaludtak, végezhetsz velük... — mondta hallian a másik. — De ne várakoztass sokáig, mert ugyancsak hideg van. Társa bólintott, majd oda- ballagva a házhoz, bekopogott az ablakon. Odabent egy petróleumlámpa gyér fénye világította meg a szegényes bútorzatot. A juhász nyitott ajtót. A katonaruhás fiatalember bebocsátást kért éjszakára. A házigazda szívesen látta. Az asszony már feküdt, de ha már vendég van, fölkelt, hogy megadva a módját, összerántson valami kis vacsorát. Biztos elfáradt szegény fiú. A fiatalember szabadkozott, ahogy illik, de aztán derekasan nekilátott A helyiségben négy gyerek aludt egymás mellett. AZ egyik, egy kilencéves kisfiú, álmos szemekkel nézte a® idegent — a beszélgetésre, a nevetésre riadt fel. Apja éppen a vendég pisztolyát nézegette. A vendég mondott valamit, s ezen jót nevettek. Aztán, más fekhely nem lévén, egy szalmazsákot tettek a földre, rá egy pokrócot. — Jó lesz ez nekem — köszönte a vendég, és lefeküdt. Csakhamar egyenletes szuszogás hallatszott az egész házban. Csupán a kisfiú forgolódott még egy keveset, aztán őt Is elnyomta az álom. Ekkor a vendég óvatosan felkelt, és kikémlelt az ablakon. Meglátta társát, aiki intett felé, mintha mondaná: „Na, mi lesz már?...” Erre felvette a lócáról a pisztolyt, odalépett a juhászhoz, és kétszer a fejébe lőtt. Az asszony felriadt, sikoltott, és le akart ugrani az ágyról, amikor a vendég egy lépést előre téve, őt is fejbe lőtte. Fojtogató lőporfüst terjengett a szobában. — Bácsi! Miért lőtte le a szüléimét? — hallotta hirtelen az egyik gyerek hangját. A másüt is felriadt, és sírni kezdett — Csend legyen, vagy titeket is agyonlőlek! — dör- rent rájuk. — Hol tartjátok a pénzt?! A két gyerek azonban nem válaszolt csalt sírt Végül a halott asszony feje alatt megtalálta a borjúbőr tárcát. Erről beszélt Bőgős. „Dohányt is árul az öreg, biztos sok pénze van aber- júbőr tárcájában.” Amikor elhagyták a házat kívülről feltette a láncot az ajtóm. A két gyerek sokáig nézett utána. A másik kettő aludt még... Reggel egyikük kimászott az ablakon, levette a láncot, aztán a négy gyerek elindult a szomszéd faluba, ahol nagyanyjuk élt (Folytatjuk.) A Mátyás-kanyar EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Hé barátom, itt van Sabata! Színes olasz westernfilm. (Felemelt helyárakkal) EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) (Fél 6 es fél 8 órakor A szent bűnös Színes csehszlovák film EGRI KERT Este féJ 9 órakor Hé barátom, itt van Sabata! Színes olasz westernfilm. (Felemelt helyárakkal) GYÖNGYÖSI PUSKIN A réztorony GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Lépd át a küszöböt GYÖNGYÖSI KERT Különös párbaj HATVANI VÖRÖS CSILLAG Zabriskic Point HATVANI KOSSUTH A réztorony FÜZESABONY Jó estét, Mrs. Campbell PETF.RVASARA Harc a fellegvárban Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap délelőtt. 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsilinszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinazky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvosi ügyelet: vasárnap délelőtt 10 órától 12 óráig, a Puskin utcában. (Telefon: 16- 36, 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órától hétfő reggel 7 óráig, a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnao 10—12 óráig, a rendelőintézet gyermekszakrendelésén. (Tele- fon; 10-04.) _____________ V olt egyszer Tiszafüred határában, ott, ahol a Tisza hatalmas kanyarral fordít hátat a napnak, egy szegény legény és egy gazdag' földesúr. A szegény legénynek több volt a szívében, mint a zsebében, a gazdag földesúr viszont ravasz róka volt, ■mégdolgoztatta a cselédeit, hogy minél több termése legyen és aranya a zsebében. Egyszer a szegény legény meghallotta, hogy a jószívű és igazságos Mátyás király éppen Tiszafüreden át igyekszik Debrecen városa felé. Gyorsan kihúzott a répatáblából egy jól megtermett cukorrépát és éles bicskájával olyan gyönyörű lovacskát faragott ki belőle, hogy bármelyik király eltátotta volna a száját, ha látja. Mátyás király látta is, mert a szegény legény elébe sietett, és szive mélyéből feltörő sóhajjal átnyújtotta a királynak e szavakkal: — Igazságos Mátyás király! Fogadd el tőlem ezt a csekélységet. Szeretlek, tisztellek, amiért mindig a szegénynek szolgáltatsz igazságot. Minden művészetemet betefaragtam hát ebbe a répába. Mátyás megörült a répából kifaragott lovacskának, el is tátotta a száját, majd pénzes zacskójába nyúlt és mosolyogva ömölte az aranyakat a szegény legeny markába. A legény azon nyomban gazdaggá vált, mert amikor megszámlálta, ezer arany gazdája lett. rály! — rebegte, mint egy olyan rászorult koldus, aki már három napja sem evett —, aki a szegényt pártfogolod, fogadd el tőlem, nagyon szegény embertől ezt a csekélységet. — És átnyújtotta a királynak a fényes szőrű paripát. Megtudta ezt a gazdag földesúr. Jó volna neki is egykönnyen ezer arany. Gyorsan kiválasztott legszebb paripái közül egyet, ami száz aranyat is megért és utánavágtatott a királynak. Éppen a hortobágyi pusztában ér:- utói. Leugrott a lováról, a földön csúszva mászott a király elé: — Igazságos Mátyás ki. A király gyanúsan nézte, aztán megkérdezte: — Milyen szegény vagy te, hogy egy drága paripát tudsz nekem ajándékozni? — Nagyon-nagyon szegény, igazságos királyom. Nincs nekem semmim, csak ami rajtam van. A király végignézte, s mindjárt átlátott c gazdag földesúron, mert annak ruháján csak úgy vülogtak-csö- rögtek az arany pitykék. — Köszönöm! — mondta barátságot mutatva a király. — Hogy én se legyek szűkmarkú, fogadd el tőlem viszonzásul ezt a nagyon értékes ajándékot. — Azzal átnyújtotta neki a szegény legénytől kapott, répából kifaragott lovacskát. De mart látta, hogy a gazdag földes- úr nagyon pislog, még hozzátette: — Vidd csak. Roppant nagy értéke van, kimondhatatlan nagy vagyon. Ezer aranyat ér. Alig egy órája ezer aranyat adtam érte. Most már a tiéd. A gazdag földesúr a lovacskának kifaragott répával a hóna alatt lógó fejjel ballagott haza. Egész úton marta a fejét a méreg, egy helyen belehasalt a hortobágyi dús legelőbe és öklével verte dühében a földet. Mire hazaért, nem bírta: ordítva végigrohant Tiszafüreden, majd belevetette magát a Tiszába, éppen ott, ahol a nagy habos folyó ma is nagy kanyarral fordít hátat a napnak. Azóta hívják Tiszafürednél a Tiszának ezt a sarló alakú széles kanyarját ,Mávyás-ka- nyar"-nak. Dénes Gém Mmsuq) IMI. július Zi.,
