Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-21 / 170. szám
Megyénk a hazai sajtóban 1971. 3. Csépány Ferenc: MEGTARTOTTA IDEI ELSŐ PLENÁRIS ÜLÉSÉT AZ 1970. ÉVBEN ÁTSZERVEZETT MÁTRA—EGER— NYUGAT-BÜKKI INTÉZŐ BIZOTTSÁG. Idegenforgalom: i 1971. június. Ä cikkíró a Mátra—Eger— Nyugat-bükki Intéző Bizottság ez évi első plenáris üléséről ad számot, Megállapítja, hogy ez a bizottság ma már igen aktív társadalmi szervezet, amelynek négy területi albizottsága és nyolc szakbizottsága működik a megyében. Az ülés napirendi pontjaiként megvitatott anyagokból kibontakoztak a bizottság eddigi munkájának eredményei és a további tervek. A szerző beszámol az albizottságok és szakbizottságok néhány érdekes tervéről is. A Mátra területi albizottság mátraházi turistaszálló felépítésére tett javaslatot. A természetvédelmi és tájkutató szakbizottság 1971-ben létrehozza a megye első erdészeti szabadtéri múzeumát S még számos értékes javaslatot idézhetnénk. Gábor István: ÉRETTSÉGI BÁROM RUHÁBAN. Magyar Nemzet. 1971. június 30. Gábor István a cikk írója érettségi elnökként vett részt a Gyöngyösi Vak Boty- tyán Finommechanikai. Műszeripari és Gépészeti Szak- középiskola elektroműszerész osztályának vizsgáján. írásában a tanulók gyakorlati és szóbeli vizsgáján, valamint az érettségi banketten szerzett tapasztalatairól számol be. Megállapítja azt, hogy a gyöngyösi érettségi vizsga is azt mutatja, hogy a szakközépiskolákban még sok helyen lebecsülik a tanulók a humán tárgyakat. Gyenge az érettségizők helyesírása és fogalmazáskészsége. Jobban kellene ügyelni arra, hogy az általános műveltség az érettségi átlagos szintjéhez emelkedjék. Keserű Ernő: NEM KAMPÁNYFELADAT. Magyar Nemzet 1971. június 16. Junius 10—12-én Egerben rendezték meg a X. jubileumi közgazdász-vándor-. gyűlést. A vándorgyűlés té-J. mája a gazdasági hatékony-“ ság kérdése volt. A Magyar Nemzet cikkírója a nagy érdeklődéssel kísért rendezvény fontosabb megállapításait foglalta össze. A vándorgyűlésen megállapították, hogy hazánkban az utóbbi*; években megnőtt a keresleti a közgazdászok iránt. A <; közgazdászoknak fontos sze- repük van abban, hogy az üzemekben a gazdasági hatékonyság növekedjék. A hatékonyság növelése azon-1 ban nem kampányfeladat, a' vezetés állandó feladata kell, J hogy legyen. 'I1 Kékesdi Gyula: MÁTRA-$ DERECSKÉI VÁLTOZÁSOK. s> Tanácsok Lapja. í 1971. június 5. A felszabadulás utáni idő-* szakban nagy változáson,'!; fejlődésen mentek keresztüli; megyebeli falvaink is. Nincs || olyan községünk, ahol ne g> épült volna valami új léte-1 síimért^. A cikk szerzője eze- * két a változásokat vizsgál-*; va jutott el Mátraderecské-,«, re. Nem véletlen a helység i; kiválasztása, Ebben a falu- ^ ban 1945. előtt nagy elma-j radottság honolt. A babo-J nák, a vallás mákonya vont «, sűrű ködöt az .emberek tu-* datára. A felszabadulás óta * szinte kicserélték a falut.* Régi házat alig látni már, J új tanácsháza. fürdő épült. I; Sokat változott az emberek;? világfelfogása is. Ma marj nem újság a régebben el-1 ítélt KISZ-esküvő sem. A.,, szép eredmények elérésében,*; a falu összefogásában nagy} szerepe van a falu tanács- i elnökének, aki ért a népj nyelvén. Miközben a faluja» felemelkedéséért dolgozik, f maga is képzi magát, <» 197L július 21,, eserda, * Nagy Lajos: SZŐLŐ— GYÜMÖLCS REKONSTRUKCIÓ HEVES MEGYÉBEN. Kertészet és Szőlészet. 1971. június 25. Heves megyében a szórvány és házikerti gyümölcs-, valamint a szőlőtermesztés igen jelentős. Az 1960-as évek elején a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése után megindult a megyében a szőlő- és gyümölcstermelés rekonstrukciója. A fő cél a termelőszövetkezetek új szőlő- és gyümölcstábláinak kialakítása volt. Ennek során igen sok szőlőtőkét és gyümölcsfát kivágtak. A termelőszövetkezetek nagyüzemi szőlő- és gyümölcstáblái mellett célszerű volt a háztáji és kertgazdaságok szőlő- és gyümölcsterületeinek felújítása, illetve újonnani építése is. A szerző írásában arra adott választ, hogy Heves megyében a különféle típusú szövetkezetek (fogyasztási, takarék stb.) milyen anyagi segítséget adtak a háztáji szőlő- és kertgazda- ságoknak. A támogatás fő helyi módszere a kölcsönnyújtás és a szaporítóanyagellátás megszervezése. Orosz Bertalanná: TÖBB FIGYELMET A KÖNYVTÁRÜGY TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁG A- NAK! Könyvtáros.. 1971. június. A folyóirat indulásának 20. évfordulóján több fiatal könyvtárostól kért véleményt arról, hogy munkájukban hogyan tudják felhasználni a Könyvtárost. Megyénkből Orosz Bertalan- nétól, a megyei tanács művelődésügyi osztálya dolgozójától kértek véleményt. Oroszné szerint a folyóirat betölti szerepét. Legnagyobb erényét abban látja, hogy cikkei a napi gyakorlatban gyökereznek. A folyóirat színvonalának növelésére a következőket javasolta: indíthat a lap vitát a vidéki értelmiség szakirodalmi ellátásáról, közöljön a folyóirat interjúkat a népgazdasági tervezés szakembereivel arról, hogy a könyvtárügy milyen mértékben részesedik a nemzeti jövedelemből. a szociológiai szempontokat érvényesítve szenteljen ' a Könyvtáros több figyelmet cikkeiben a könyvtárügy társadalmi meghatározottságának. Suba Andor: BOR, OLAJ, hévíz, építik az űj EGERT. Hétfői Hírek. 1971. június 1. A cikkíró, aki korábban a Népújság szerkesztőjeként évekig élt Egerben, most látogatóba visszajőve, egy állandóan épülő-szépülő, dinamikusan fejlődő várost talált. Írásában a fejlődő város néhány új jelenségét tárja elénk. Hírt ad az állami áruház fejlesztési terveiről,- a helyi új telepítésű szőlők termőre fordulásáról, a városkörnyéki földgáz jelentőségéről. Szecskó Károly: A NÉPOKTATÁS HELYZETE HEVES MEGYÉBEN AZ 1868-1 NÉPOKTATÁSI TÖRVÉNY ÉLETBELÉPÉSÉNEK IDŐSZAKÁBAN. Magyar Pedagógia: 1971. I—2. szám. A szerző tanulmányában a téma Heves megyei történetét dolgozta fel levéltári források és a korabeli sajtó alapján. írásában arra a következtetésre jutott, hogy az 1868-as népiskolai törvény Heves megyében is hozzájárult a népiskolai oktatás fejlődéséhez. Szecskó Károly Délelőit sa mniakakŐKTetíiőbei* A városháza folyosóján ismerősökkel találkozom; gár- donyis lányokkal, akik nemrég érettségiztek, felvételiztek. Kiderül, hogy onnan jönnek, ahová éppen igyekszem: — Munkát vállaltunk a nyárra, kell a pénz is, meg az idő is hasznosabban telik. — Sikerült? — A Bervába megyünk, nem nehéz munka, meg is fizetik. Egyszóval elégedettek. Vajon így jár minden fiatal, aki először kopogtat munkakönyvért? Erre kerestem választ az egri munkaközvetítőben. A tizenöt éves -Mer ez el Sándor tavaly végezte el a nyolc általánost, ipari tanulónak jelentkezett. Nem ment a tanulás, több tárgyból bukott, ezért döntött úgy, hogy munkát vállal. — Segédmunkásként hatforintos órabért kapok a Fém- és Szerelőipari Ktsz- nél. Nyolcórás műszakban dolgozhatok, kezdetnek ez nagyon is jó. A fiatalember munkakönyvét kér, hat nap múlva jöhet is érte. Űj vendégek kopogtatnak. A terexrf sarkában külön tárgyalás folyik, a Berva munkaügyi osztályának képviselője beszélget egy tizenhét év körüli fiúval, aki szintén munkakönyvért > jött. Kiss Emil többszörösen is tanácstalan: — Most szabadultam a Finommechanikánál mint autószerelő, hívnak vissza, hétforintos órabért ajánlanak. A Nagy József Tsz viszont nyolc ötvenet kínál, nem kis összeg az a napi 12 forint többlet, ugyanakkor új munkahellyel kell ismerkednem. A Berva képviselője szintén agitálja a fiatalembert. Eddig jó napja volt, szerzett már két meo-st. Az alku most mégsem sikerül, mert nem túl kecsegtető az ajánlat. Kiss. Emil csak munkakönyvét kér. — Hat nap alatt majd eldöntőm, hová megyek. — Rendszeresen járnak hozzánk a VÖCSI-től, az EVILL-től, a vendéglátó- ipartól, a kórháztól tobor- zók. Jó ötlet volt ezt a módszert bevezetni, mert jól járnak a vállalatok, s a munkát keresők is, hiszen módjuk van válogatni a lehetőségek között — mondja Mogyorósi Sándorné munkaügyi főelőadó. — Milyen munkahelyek várják a fiatalokat? — Ilyenkor nyáron naponta közel nyolcvanan kopogtatnak, kétszer annyian mint máskor. A többség fiatal. Eddig majd kétszáz általános és középiskolát végzett fiút, lányt helyeztünk el. A szakközépiskolások számára jpő- viben akad munkahely, gon- dot csak az általános gimnáziumot végzettek elhelyezése jelent. A fiúk nem válogatósak, szívesen mennek fizikai munkára, mert ott több a forint, kezdhetnek havi 1600- zal. A lányok azonban igényesebbek, az ő vágyálmuk elsősorban az íróasztal. A nagytályal Sumi Edit az idén végiett a Gárdonyi Gimnáziumban, államigazgatási tagozaton. — Azt mondták, hogy a tanácsi apparátusban lesz szükség ránk. sajnos mindeddig hiába kopogtattam, most megint várhatok két hetet. — Ha mégsem sikerül? — Erre nem gondoltam, esetleg elmennék képesítés nélküli pedagógusnak, vagy óvónőnek, persze csali olyan helyre, ahonnan naponta hazautazhatnék. — Erre már nincs lehetőség. Esetleg más munkakörbe.. ? Meos-nak a Bervába, vagy gyermekápolónőnek a gyermekvárosba... — Nem, mert a három műszak nem felel meg, a gyér mekápolói munka ismeretle és valószínű nehéz. Ügy döntött vár aká egy hónapot is. Vajon akkor ra kerül számára állás? — Valószínű, most is men ne az elhelyezés, ha tudiu gyors- és gépírni. Kivétel az, aki nem váló gat, mint az egri Kovác Éva, aki szintén az idén szer zett kereskedelmi és vendég látóipari szakmunkás-bizo nyítványt. — Hívtak, hogy menjek < leértékeit boltba, vállaltam. — Mennyit keres? — Eddig még nem mondták meg. — Nem is kérdezte? Zavartan néz rám: — Az én dolgom lenne" — Mióta dolgozik? — Elsejétől, most csak s munkakönyvért jöttem. Azt hiszem, ideje lenne a munkaadónak felvilágosítani a szerény kezdő szakmunkást, elvégre a forint is számít. Kezdőknél különösképp. Főiskolások is kopogtatnák a közvetítő ajtaján. — A diplomaosztás után közel húszán kerestek fel bennünket, elsősorban ma- tematika-Tizika szakosok, de akadtak biológia-földrajzosok is. Tudtunk biztosítani számukra üzemeknél állást. — Miért nem tanítani mentek? — Az emelt fizetést is kevésnek találták, hiszen az üzemek többet fizetnek, s városban is maradnak. Délre jár, de a forgalom nem csökken, kinn újabb igénylők várakoznak, többségük fiatal. Tudják, hogy lehet választani, s ők lehetőleg jól fizető, könnyebb munkát választanának. Mindannyiuknak aligha sikerül. Pécsi István A szatíra fegyverével az atomőrület ellen 3. A szatíra gyilkos fegyverével harcol az atomőrület ellen Jack Arnold angol rendező. Az „Ordító egér” című filmjét hazánkban is nagy sikerrel vetítették a mozik. Valahol a francia Alpok egyik eldugott völgyében terül el Nagy Fenwick hercegsége, a világ legkisebb országa. Fő és egyetlen gazdasági alapja a környező dombok lankáin érlelődő szőlőfürtökből készült zamatos bor, amelyet Amerikába exportálnak. Ebből él a hercegség apraja-nagyja. Ám egy napon lesújtó hír érkezik a messzi tengerentúlról: a Kaliforniában készült hamisított bor elhódította a piacot, összeül tehát a minisztertanács és elhatározzák: hadat üzennek az Egyesült Államoknak. — Nem kétséges —mondja a csavaros eszű miniszterelnök —, hogy pillanatok alatt elveszítjük'a csatát, s manapság nincs jobb üzlet, mint háborút veszíteni Amerika ellen, hiszen akkor özönlik majd a segély! Az ötlet nyomban megvalósításra kerül. Nagy Fenwick középkori páncélba öltözött, nyilakkal felszerelt maroknyi csapata partra- száll Amerikában, hogy az első embernek, akit talál, megadja magát. De ember sehol — New Yorkban ugyanis éppen . légoltalmi gyakorlatokat tartanak, s minden teremtett lélek az óvóhelyen csücsül. Egyedül Kokintz professzor dolgozik laboratóriumában, hogy leánya társaságában befejezze a minden atom- és hidrogénbombánál milliószor har tásosabb Q-bombát Nagy Fenwick maroknyi csapatának parancsnoka felismerve a helyzetet, megszerzi a bombát, elrabolja a professzort és leányát. Aztán a foglyokkal visszahajózik és ezzel Nagy Fenwick — a Q-bomba birtokában — a világ ura lesz! Az igaz, hogy a hercegség nem a győzelemért üzent hadat a nagy Amerikának, hanem a vereségért, de ez most már mindegy. A kormányok sorra bizton sítják az országot barátságukról és felajánlják segítségüket egy amerikai támadás esetére. Megérkezik az Egyesült Államok küldötte is, hogy megkezdje a béke- tárgyalásokat. A hercegségben viszont belviszály dúlj mindenki magának szeretné a bombát megszerezni, hogy ezzel a világ urává váljék. Csak hárman, a professzor, a leánya és az újdonsült vő tudja, hogy a rettegett Q- bomba, amelyet gondosan őriznek, már régen nem egyéb, mint értéktelen ócskavas, amelyben egerek ütnek tanyát... „Az egér a Holdon” címmel négy évvel később elkészült a film folytatása. Nagy Fenwick ismét a világpolitikai események középpontjába kerül. A nemzetközi segélynyújtás problémáiról szóló történet, de maga az egész film — lehangoló. Peter Seller, aki „Az ordító egér”-ben öt szerepet is játszott — ebben a filmben kevésbé szórakoztató. Annál jobb lett az ugyancsak 1963-ban forgatott filmje, amely kissé szó-, katlan és izgalmasan hangzó címet kapott: Doktor Különc, vagy hogy szoktam le a félelemről és szerettein meg a bombát?” A film egy amerikai repülőtábornokról szól, aki pillanatnyi elmezavarábán a távirányítású bombázót foidrogén-bomtoatámadásra indítja. Az Egyesült Államok elnöke tudomást szerez a beláthatatlan következményű kalandról, de már nem tudja visszaparancsolni a légierőt és így együtt kell működnie a szovjet miniszterelnökkel az időben való versenyfutásban, hogy ily módon megmentsék a világot a katasztrófától. A film műfaja: szatirikus komédia. Peter Sellers három különböző szerepet játszik benne: egy texasi pilótát, egy német nukleáris tanácsadót és magát az Egyesült Államok elnökét is ő személyesíti meg. Az érdekes film Peter George nagy sikerű regényéből készült. 1959-ben, amikor ez az angol politikai filmszatíra készült, Budapesten Müller Péter, a Madách Színház akkori - ösztöndíjas dramaturggyakornoka egy novellán dolgozott. Elképzelt filmje, „A tizenegyedik parancsolat” cselekménye egy — szintén — nem létező ország; Tritónia fővárosában Megindul a külső és belső hare a bombáért, amelyről még senki sem tudja, hogy — veszélytelen. , (Az ordító egér) játszódik. Hőse az atombiztos védőöl tözókkel ügynöklő elesett kisember, Joseph Wild, aki szerény házában igen szűkösen él családjával. Egy nap, amikor Wild sétáltatni viszi kiskutyáját, rendkívül fontos bejelentést közöl a rádió. Az utca visszhangosan veri vissza a miniszterelnök hangját. — Tritóniaiak! Polgárok! Katonák!... A kormány nevében mindenkit felszólítok, hogy őrizze meg nyugalmát! Pánikra, zűrzavarra semmi ok! A hadsereg különleges műszerekkel felszerelt alakulatai megkezdték az elveszett atombomba keresését. .. A bombát a kutyáját sétáltató Joseph Wild találja meg. A Hadügyi Palotában az összesereglett miniszterek már várják a hőst, a város, az ország megmentőjét. És Joseph Wild az utolsó • pillanatban megtagadja az atombomba átadását. Tudomást szerez ugyanis arról, hogy a tudomány tízezrével tárolja a bombákat. Most, ezzel az egyetlen bombával akarja kényszeríteni hazája vezetőit háborús politikájuk megváltoztatására. —; Emberek! A Hadügyi Palota pincéjében száz meg száz, ezer meg ezer atombomba sorakozik. Saját szememmel láttam! Emöereac, .vigyázzatok! Itt voláné förtelmes merénylet készül! Ezeket a bombákat eszelős ámokfutók egyszer valahol fél akarják robbantani! Ehhez becsületes, józan eszű ember nem járulhat hozzá!' Miközben Wild saját hangjától és mondanivalójától nefcitüzesedve szónokol, ellopják tőle a bombát. Egyik képviselőtől a másikhoz kerül, szinte labdáznak vele. A parlament pillanatok alatt egy megbolydult méhkashoz hasonb't Aztán hirtelen minden elcsendesedik. A bomba a nagy kavarodásban a földre esik. Dermedt csend, most vége a világnak! A félelmetes bombából csinos, mutatós kis tűzijáték szikrái fröccsennek szét. Vidám, pattogó induló harsán belőle. Fémköpenye szabályosan kettényílik, két kis zászló ugrik élő, egy csomó konzervdoboz gurul elő, s egy kedves férfihang szólal meg belőle: — önnek határozottan szerencséje van! Ez nem az igazi atombomba! De ha kiürítésre keiül sor, vigyen magával Hopkins konzervet! Hopkins mustár, Hopkins pástétom bombajó! Hopkins konzerv bombaolcsó! És újra szól az induló. Müller Péter szatírájából sajnos, nem lett film. Pedig érdekes, izgalmas, figyelemre méltó és figyelmeztető — „A tizenegyedik parancsolat”. Unni Jánű*
