Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
ßtfcä# KOSSUTH tM Magnóval a vOás körül 8.41 Uarsan a kürtszót 9.35 Népi zene 10.05 Móricz Zsigmond elbeszélése IMS Leoncavallo: Bajazzók. Kétlelvonásos opera tust Dunajevszkij: Vidám vásár 12.30 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.45 Törvénykönyv 11.00 Pol-beat 14.11 Jelky András kalandjai 11.49 Éneklő ifjúság 15.10 Zenekari muzsika 18.03 A lengyel kultúra hete 17.05 Az 1954-es genfi egyezmény évfordulóján 17.20 Népdalok 17.35 Dokumentumműsor a forint történelméből 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család. 19.30 Egy rádiós naplójából 20.30 Kozmosz 20.58 Nóták 21.10 A lengyel kultúra hete 22.51 Ütljegyzet 23.11 Népi zene OdO Operettrészletek PETŐFI LM Andalúziái dan am ok 5.23 Fuvolaművek, kórusmüvek t00 Purcell: óda Botot Cecília napjára 12.00 Népdalok 12.28 A lengyel kultúra bete 13.03 Zenekari muzsika ltOO Randevú kettőtől — hatig... 0.10 Művészet, Ízlés, közönség 18.25 Fiatalok hullámhosszán 20.28 Egy nö a hajón. Rádiójáték tus Hawal rózsája. Készletek 21.45 Az ASZU-ról 22.00 Hanglemezgyüjtók húszperce 22.20 Könnyűzene 23.15 Jaaacek operáiból MAGYAR ens Hírek 17-35 Közvetítés az Állatkertiből Jk06 Balatoni riportCBm 18.45 Parabola 19.15 Esti mese 19-30 Tv-hiradó 20.00 Vidám műsor 20.55 Weber: A bűvös vadász. — TV-operafllm 2255 Tv-Mradó POZSONYI 19.00 és 22.30 Tv-hfradó 20.05 Költők és parasztok 21.00 Ügynök, jelszó nélkül. Szovjet kémíilm EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4 órakor A boldogság madara Színes szovjet mesefllm Délután fél 6 és este 8 órakor Diploma előtt Frivol történet színes amerikai filmen egri brodv (Telefon: 14-07.) Fél 6 és fél 8 órakor A gyilkos a házban va Magyar bűnügyi film EGRI KERT Este 8 órakor A veréb is madár Színes magyar fílmvígjáték GYÖNGYÖSI PUSKIN Harc a fellegvárban 19-én: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl... csak fecseg GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ne várd a májust GYÖNGYÖSI KERT 12 plusz 1 HATVANI VÖRÖS CSILLAG Harc a fellegvárban HATVANI KOSSUTH Ha kedd van, akkor ez Belgium HEVES: A homok asszonya FÜZESABONY Szabálytalan ötpercek PETERVASÁRA Nem ér a nevem Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsl- linszky utcai rendelőben. (Telefon: il-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig ,a Jókai utca 41. Szám alatti rendelőben. (Teletel: 17-27). Száz évvel ezelőtt „elajándékozták" az egri várat A XVTn. SZAZAD folyamán, Rákóczi fejedelem szabadságharcát követően, — bár ekkorra mindjobban megszűnt Eger hadászati jelentősége — az egri vár kincstári kezelésben maradt. Ezekben az évtizedekben azonban az erődítés fokozatosan romlott: senkinek sem volt érdeke már a hatalmas építmények fenntartása. így történt, hogy az 1782-es esztendőben, miután ... „mind ekkoráig az Egri erősség a Császár birtokában volt, de 2- ik József császár vévén által az országok kormányát, megkínálta azzal az Egri Közönséget is, főképpen mivel tapasztalta, hogy a’ helyre hozást és újítást meg nem érdemli, de a’ melly azt magáévá tenni nem kívánta, megvette tehát a’ Püspök a’ pusztuló félben lévő külső és belső erősséget mindent őszve számítván 10 000 ezüst forintokon, amint mé- mellyek gyanítják, ennek következtében a’ vár Com- mendánsa és az őrző sereg a’ Felség parancsolattyára azon várbői, mellyben a’ Vas Kapuk még mindig is fenn állottak, el költöznének ..”■ Sajnos azonban Eszterhá- zy, az akkori püspök, akinek pedig nagy érzéke kellett, hogy legyen a művészetek, az építészet iránt, hiszen az ő idejében épült Egerben a Lyceum, a minorita templom, paloták és hangulatos lakóházak egész sora, ekkor alakult ki a város nagyszerű barokk képe, sajnos érzék nélkül tűrte Eger nagy múltú, hősi várának pusztulását. „A* Német Commendán- sok igazgatása , alatt még fenn állott a’ várbeli Gothus Templom, — azonban a’ Püspöknek sok építései miatt kövekre lévén szüksége, azokat az által vett várból hordatta, — nevezetesen innen vitték a’ köveket az ő általa felemelt Makiári Templomhoz, sőt a’ lakosok is hordattak házaik felépítésére köveket onnan, így naponként inkább elpusztultak a’ Várbeli épületek és három sorban állott bástyáza- tok.. ,’i írta az elszomorodott kortárs. ★ A VÄR történetében a mélypont a XIX. század első éveiben következett be, — „A vár ezen idő alatt naponként inkább’ s inkább pusztítatik vala, a’ honnan következett az 1801-ben történt déli falának leomlása, és az által okoztatott szerencsétlenség, minekutána t. i. a’ bástyának allyából egyik is másik is ki törögetné a’ kődarabokat és a’ miatt a’ víz is a’ falon által szivárogna, Dec. bér holnapjának 3- ik napján le rogya egy nagy rész kőkerítés és a’ német úgy nevezett Pres- burger Schustert annyira öszve zúzá, hogy a’ Miseri- cordiánusokhoz vitetvén ott tsak ugyan meg is hala ...” 1805-ben különben még állott a régi pompás székes-, egyháznak, az egykori Dobó-palotának, a „provisori laknak”, stb. elég sok részlete, de egy évvel később Fuchs érsek (1809-től az egri egyházmegye vezető érseke!) — tehát Fuchs érsek parancsára „... még a várban felmaradott kevés épületek is végképen elrontat- tak, a fedél fákat kótya-ve- tye uttyán, a köveket pedg ölbe rakva eladatván... Ez alkalommal a törökök által épített, az Ókapu alól (ma: Varkoch kapu!) ... a piacra levezető út is elrontatott, és az arra nyíló kis ajtó is berakatott...” A SZOMORÚ IDŐK után az első biztató jelek mégis mutatkoztak. „1827-ben Pyrker János László az egri érsekségre, s heves- és közép-szolnoki íő- ispánságra emeltetett. Midőn e kettős hivatásának kezdeti nehézségein átesett, Eger várának a múlt idők viharaiban nyert történeti jelentőségű dicső neve föntartá- sára is gondolt. E végből a sötétkapu nyugati üregében, melyet sírbolttá átalakíttatott és faragott kőoszlopok, s vasrácsos kerítéssel záratott el — Dobó István veresmárványból faragott halotti szobrát ábrázoló síremlékét Dobó-Ruszkáról ide, mint legilletékesebb helyére ho zatá, és a szépen faragott koporsó alakú talapzatra el- helyezteté. Pyrker ezután nemes szándékában elrendelé a várban a kutatási ásatásokat. így megtalálták az ottani templom négy főoszlopának egyikét, melyre Szt. István királynak Casagrande Márk velencei szobrász által faragott szobrát állíttatá. ★ AZ EGRI VARRÖL mégiscsak gondoskodó Pyrker érsek 1847-ben elhalálozott. Az ezután néhány hónap múlva fellobbanó szabadságharc, majd az ezt követő szomorú évek azonban — sajnos — isimét nem voltak kedvezőek az egri várra nézve. Pyrker utódja: Bartakovics Béla érsek 1851-ben „a várbeli nagy magtárt, az északi oldalon (tehát az egykori püspöki palota emeletét!) az egri gőzmalmosnak, Schwartz- rrek haszonbérbe kiadá, eíki az azon időben roppant mennyiségben össze gyülem- lestt korpát tartá benne... Az érseki börtönök pedig (a paloa földszintje és az ottani pincék) katonai fegy- házzá engedtettek át.. ” „Az 1871-ik évben látván a nagylelkű érsek, hogy a - 49-ik honvéd zászlóalj (a magyar honvédség a kiegyezés után, 1869-ben alakult meg!) laktanya hiányában egyik kolostorból a másikba vándorol: a várat, mely még akkor is érseki tulajdon volt, a kincstárnak aján- dókozzá, azon kikötéssel, hogy ott honvéd laktanya létesíttessék. Ennélfogva az ekkor a minoriták épületében elszállásolva volt honvédek az 1872-iki őszi gyakorlatok befejeztével a várba felköltözének.” A várban ezzel új korszak kezdődött, — az egykori várpiac körül csakhamar új ka- számyaépületeket emeltek és lassan bár, — de egyéb változások is beindultak,,. EZ TÖRTÉNT TEHAT Egerben száz évvel ezelőtt, — és ezt megelőzően —, érdemes bizony mindenre visz- szagondolni a „centenárium” alkalmából! Hevesi Sándor KAT AI **BOR: A Helló-legendától a Beszélté-ügyig... Bűnjelek az árverésen Az A-i rendőrőrshöz 1946. szeptember 7-én bekopogott egy fiatalember. Arcának ijedt vonásait időnként fájdalmas fintor váltotta fel. — Na, mi baj, Peti? — kérdezi a szolgálatos őrmester, mert régi ember már, névről ismer mindenkit a kis községben. — Megszúrták, biztos úr, a telepen. Meg a Lajost is, aki ott helyben összeesett... — Mit beszélsz? — kászálódott fel idegesen az őrmester. — Arra mentünk pityóká- san, aztán... elénk ugrott a Sári Simon, hogy mit akartok itt, és Damkó Lajost leszúrta. Engem is kergetett, és kétszer hátba szúrt... nézze! — Nem fértek a bőrötökben — morogta dühösen a biztos, és csak futtában szólt Peti Aladárnak: — Szaladj az orvosért! Az orvos azonban már csak arra volt jó, hogy megállapítsa Dankó Lajos halálát, és bekötözze Peti Aladár jelentéktelenebb sebeit Sári Simont és öccsét, Józsefet letartóztatták. Tanú akadt elég, csak legyen, alá kibogozza az igazságot Egy ember meghalt a telepen. Leszúrták. De miért? ldegborzolóan együgyű történet, amellyel 25 év után is találkozunk: produkálja sokfelé a mai hétköznap is, — mintha nem fordult volna azóta többször az idő közömbös kereke. A lány az oka. Babaarcú, vágottnyelvű kis fekete fruska. Belehabarodtak egymásba Daniké Lajossal. A fiú hozzájuk költözött, és boldogok voltak a maguk természetességében — egészen másfél hónapig. Egy szép napon Dankó Lajos ösz- szecsomagolt, és el sem búcsúzva Sáriéktól, beköltözött egy községbeli asszonyhoz. Nagy volt a szégyen a lányos háznál, messzire hangzottak a fenyegető kijelentések. Dankó Lajos azonban nem az az ember volt, aki megijed az árnyékától. Másnap — nem tudta még hogy ez az utolsó napja életének — a biztonság kedvéért magához vette háziasszonya konyhakését, mély zsebébe süllyesztette, s elment borozni egyik ismerőséhez. Itt találkozott Peti Aladárral akivel csak futólagos, kalapemel ős viszonyban volt, de az elfogyasztott bor hamar barátságossá teszi az embert. Estefelé kerekedték fel, s mivel Peti Aladár a telepen lakott, arrafelé andalogtak, víg hangulatban. Útközben megelőzte őket egy ringócsípejű lány. Röpke pillantást vetett rájuk, s nem is a legbarátságosabbat... Mária volt, a szinte még gyerek, de már elhagyott vadházastárs. Dankó abbahagyta a dalolást. Megmozdult benne az ördög: — Az apóst Tie bántsuk, csak a másik kettőt! — mondta jó hangosan, hogy a lány is hallja. Aztán ballagtak tovább. Nem is sejtették, hogy Dam- kó kijelentése miatt Mária fellármázta a családot Elérték Sáriék házát is, és már tovább akartak menni, amikor Simon kiugrott elébük, őccsétől követve. — Mit akartok itt..?'. — És választ sem várva kést rántott. Kétszer... háromszor Dankó mellébe szúrt. A fiatalember hörögve összeesett Tagjain még gyenge remegés futott végig, aztán örökre elcsendesedett. Közben Sári József Peti Aladárra rontott, aki ijedtében felkapva egy botot a földről, támadója felé sújtott, majd futásra fogta a dolgot. Sári Simon üldözőbe vette, kétszer is megsebesítette — szerencsére nem súlyosan — majd a többiek kiáltozására visszament. Érdemes elolvasni az igazságügyi elmeszakértő jegyzőkönyvét, amikor Simonnal foglalkozva ehhez a részhez ér: — Azt csak tudja, hogy lopni, gyilkolni nem szabad? — Tudom, tisztelettel... — £s miért nem? — Hát... mert megbüntethetik az embert... — Másért? — Meg aztán a rendőrök is mondták — felelte kis tétovázás után. Ez a vizsgálat 1946. szeptember 10. táján történt. Miközben olvasom, megmozdul bennem egy emlék... Igen, nem is olyan régen, két esztendeje sincs — beszélgettem egy letartóztatásban levő, notórius betörővel. Szinte szóról szóra ezek voltak a válaszai!... Az ügyet az egri törvényszék rögtönítélő bírósága tárgyalta. Sári Simon a legsúlyosabb szabadságvesztés büntetést kapta: 15 évi börtönre ítélték, öccsét felmentették. Ahogy lapozgatom a régi aktát, a vaskos iratcsomó alatt egy papír kelti fel a figyelmemet. Hivatalos feljegyzés arról, hogy „Az 1949. augusztus 12-én megtartott árverésen a bűnügyi kellékek 98 Ft 17 fillérért elkelték. A befolyt összeget átutaltuk a banknak. Kelt. 1949. augusztus 13.” A kellékek között volt Sári Simon kése is, amely kioltotta egy rossz tréfa miatt Dankó Lajos fiatalember életét. (Következik: A „KÖRÜLMÉNYEK” ...) Különvonattal Egerből Szegedre Augusztus 1-én. 2-án Szegeden nagyszabású ifjúsági napokat rendeznek, amelyre megyénkből is sok fiatal ellátogat. Az Expressz Ifjúsági Utazási Iroda, a KISZ alapszervezetek, illetve KISZ-bi- zottságok segítségével már megkezdte a szervezést. Eddig több mint 150 fiatal jelentkezett, s így rövidesen megtelik a létszám a 300 fős különvonatra. A programban a szabadtéri színpadon a Borisz Godunov, egy show- műsor megtekintése, és városnézés szerepel. Válasz légipostával Egy kissé ideges volt a hangulat a Robbanómotoros Háztartási Gépek Gyárában. Soltész igazgató harminckilenc fokos lázban feküdt odahaza hófehér ágyában. Dühösen recsegte a kagylóba titkárnőjének: — Emmike, ha már megérkezett a norvég vendég, a nevemben kérjen elnézést, amiért nem fogadhatom. Roppant kellemetlen, hogy a főmérnök és a helyettese is Győrbe utazott. Szóljon át Ducsinszkinénak a tervosztályra. Kalauzolja ő a vendégünket. Ducsinszkiné beszél norvégul, évekig élt Oslóban. — Pont a Ducsinszkiné? Igazgató kartárs ismeri... Emmike mindenesetre átszólt a tervosztályra, s kél perc múlva már bekopogtatott Ducsinszkiné, aki bár enyhén tiszántúli tájszólással, de norvégül köszöntötte az üzletembert. Aztán elindultak, hogy megtekintsék a gyárat. A nagy gépteremben megálltak a fénylő csiszológép mellett, s Ducsinszkiné megkezdte a felvilágosítást. — E csiszoló mellett Kla- rovác Zoltán dolgozik. 1941- ben nősült, de elég viharos házaséletet élt. Az anyósa, aki egyébként áldott, jó asz- szony, nagyon haragszik Kla- rovácra. Na, menjünk csak tovább. Ott, a szalag mellett jobbról a harmadik Ván- dori Dezső előmunkás. Tavaly húsvétkor volt az eljegyzése egy bácsalmási tanítónővel, de a nő addig nem akar hozzámenni, míg Vándori nem vesz egy vajszínű Opelt. Na, mit szól hozzá? Nézzük meg talán az gyönyörűen berendezett üzemi ebédlőbe. — Hány személyre főznek itt? — kérdezte a norvég üzletember. — Az most nem fontos. Hanem nézze meg a fösza- kácsnét. Ott áll a mellett a tepsi sült karaj mellett. Harextra kivitelű krumplihámozó készülékünket is. A vendég érdeklődéssel vette szemügyre a masinát. Ducsinszkiné a gépezet elé lépett, s rámutatott a szerkezeten utolsó simításokat végző nőre: — Ez Selmeczi Aranka, akit gyakran lehet látni a gyár éjjeliőre fiának társaságában. Hogy mi tetszik ezen a nőn annak a fiatalembernek?! — és máris to- vábbtuszolta a vendéget a mincévesnek mondja magát, de már harmincegy múlt novemberben. Egy tűzoltó őrmester udvarol neki, de nagyon téved a nő, ha azt hiszi, hogy feleségül veszi. A szakácsnőnek csak a jó vacsorák miatt udvarol. Mire végigjárták a gyárat, a norvég vendég tisztában volt az egész gyár érzelmi életével. Már a kapuhoz értek, mikor hatalmas teherautó fordult ki az udvarról. A legújabb típusú ruhamángorló gépek voltak rajta. — Szabadna megnéznem? — kérdezte a norvég látogató. — Hagyja csak. Egyik mángorló olyan, mint a másik — mondja Ducsinszkiné, majd bizalmasan a vendéghez hajolt: — Ellenben annyit mondhatok, hogy a sofőr nős ember létére kikezdett egy zalaegerszegi kenyereslánnyal. A felesége állítólag tud a dologról, de szívesen elválik, mert 6 viszont belehabarodott egy hatvannyolc éves szájharmonika-művészbe. Egy hét múlva, mikor Soltész, a gyár igazgatója szerencsésen felépült influenzájából, levelet diktált Oslóba. A norvég üzletembertől érdeklődött, hogy látogaása nyomán milyen megrendelésre számíthat a gyár. Légiposta fordultával megérkezett a válasz: „Bizonyára kitűnő háztartási gépeiket budapesti látogatásom idején nem volt alkalmam megismerni, ezért egyelőre nem adhatok fel megrendelést. Ellenben azonnal írja meg, hogy a darukezelő Tolcsvainé azóta hoz- záment-e már a szigetmonostori pénzügyőrhöz, vagy továbbra is hitegeti és valóban csak Gézába, a kék szemű ülő kalauzba szerelmes-e?” Galambos Szilveszter 197L Július 20., kedd
