Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
A népi ellenőrök vizsga*' Hogyan változott, fejlődött a vállalatok, szövetkezetek gyártmánystrukturája ? M ]• A Z1L—217 típusú új szovjet személygépkocsi. *j/ SS9J V fVl g epílMrsi (TASZSZ foto — V. Szoboljev felv.— MTI—KS) Tarnamérai beszélgetés A hatékonyabb gazdálkodás nem csupán belső kérdés Három önálló vállalatnál, hat gyáregységnél, négy tanácsi vállalatnál és öt kisipari termelőszövetkezetnél népi ellenőrök vizsgálták a közelmúltban a műszaki színvonal, a vállalati gyárt- rnánystruktúra változását, fejlődését. Továbbá, hogy a változások milyen mértékben és formában járultak hozzá a hatékonyság növeléséhez, és a jelenlegi gyártmánystruktúra mennyiben felel meg a hazai és a külföldi piaci igényeknek. Végül foglalkozott a vizsgálat a termékszerkezet átalakítására, fejlesztésére készült vállalati célkitűzésekkel is. A változás főbb jellemzői Megyénk iparának több ágazata a III. ötéves terv során az országos átlagot is meghaladó ütemben fejlődött, és a jelentős mennyiségű változások eredményeként az ipar vált a megye vezető gazdasági ágazatává. A termelésnövekedésnek egyik fő alapja — különösen az egri Finotnszerelvény- gyárban, a Mátravidéki Fémművekben, az EIVRT gyöngyösi félvezető és gépgyárában, a Heves megyei Eútoripari Vállalatnál, az Egri Dohánygyárban — a technika színvonalának növelése, a termelés szerkezetének korszerűsítése. A gazdasági rány í tási rendszer adta lehetőségeket eredményesen használták ki a vállalatok az elmúlt három év során. Elsősorban a már bevált, illetve az új, piacképes termékek növelésére, minőségének javítására koncentrálta erőteljesen. Mi sem bi- bonyítja ezt jobban, hogy a gyártmányok jelentős részének életkora két, illetve öt év között „szóródik”. Jellemző továbbá, hogy elsősorban a hazai piacokon tapasztalható az igényekhez való gyors alkalmazkodás. Á hasai igények kielégítése mellett azonban — elsősorban a nagyobb önálló vállalatok — egyre szélesebb, eredményesebb exporttevékenységet folytatnak. Termékeik iránt íoko- zódóan nő a kereslet, a szocialista, a kapitalista piacokon egyaránt. Különösen a Mátravidéki Fémművek, az egri Flnomszerelvénygyár, az Izzó gyöngyösi gyára épített lei széles körű nemzetközi kapcsolatokat. A piac és a szabályzók hatása A vállalatok termékeinek nagy része szabadáras kategóriába tartozik, ennek ellenére évek óta stabil árakRendelet a légszennyezési alapjárulék fizetéséről Ismeretes, hogy a levegőt károsító ipari és építőipari üzemeket, szervezeteket a szennyezés veszélyességének megfelelően négy veszélyességi kategóriába sorolták. Az új rendelet szerint azoknak a vállalatoknak és egyéb gazdálkodó szerveknek, amelyek a levegőt szennyezik, visszamenőleg 1971. január 1.-től negyedévenként légszennyezési alap járulékot kell fizetniük. Ennek összegét az árbevétel és a légszennyezési veszélyességi kategória figyelembevételével kell megállapítani. A rendelet alkalmazása tekintetében árbevételnek minősül az ipari és építőipari tevékenység értékesítési árbevételének az alvállalkozói munka értékével csökkentett összege. kai találkoztak a népi ellenőrök. Sőt: a Heves megyei Bútoripari Vállalat, az egri Flnomszerelvénygyár az alapárak emelkedését nem „passzolja át” a vásárlókra, hanem az önköltség, a ráfordítások csökkentésével egyenlíti ki. Jelentős eredménynek számít továbbá, hogy értékesítési gondja egyetlen üzemnek sincs, valamint, hogy a vállalatok a közgazdasági szabályzók hosszú távú hatására építenek, alapoznak terveikben, célkitűzéseikben. Ami a piachoz való gyors alkalmazkodást illeti: a gyáregységek lényegesen nehezebb helyzetben vannak, mint az önálló vállalatok. A központban nem mindig veszik figyelembe a gyáregységek véleményét, javaslatait, elképzeléseit, nagyobb változásokhoz nincs döntési jogúk, és kevés információ jut le hozzájuk. A helyi lehetőségekre, a népgazdaság igényeire alapozva A vizsgált vállalatok többsége már elkészítette, jóváhagyta a XV. ötéves tervét, amelyet a helyi lehetőségekre és a népgazdaság igényeire alapozták. Sok új, érdekes ^pontja” van az öt évre szóló fejlesztési programnak. Valameny- nyi vállalat növeli termelését, és a volumen növekedését a technika színvonalának korszerűsítésével, a termelékenység növelésével kívánjuk elérni. Sírokban, a Bervában, az Izzó gyöngyösi gyárában az országos átlagot is meghaladó ütemben terveztek. A fejlesztés megA PÄRT tömegpropagandája mindig újabb és újabb vonásokkal gazdagodva végzi sokrétű, hálás feladatát. Az elkövetkezendő időszakra — ahogy Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője lapunkat tájékoztatta, — a megye alapszervezeteiben, pártbizottságain már nagy lendülettel folyik az előkészület. Ehhez a munkához az MSZMP Politikai Bizottságának 1971. április 21-i, és a megyei párt-végrehajtóbizottság 1971. május 11-i határozata adta meg a szükséges útmutatásokat. A két határozatot megelőzően a tömegpropaganda oktatási rendszerére a gazdaságpolitikai központúság volt a jellemző. E témakör természetesen továbbra is fontos helyet foglal el, ám az oktatás tematikájában minden olyan kérdés szerepel, amelyekre a párt politikája kiterjed. A fő feladat természetesen a X. kongresszus határozatainak további, széles körű ismertetése, népszerűsítése, és az ezzel kapcsolatos feladatokra történő mozgósítás. Mindezekhez szervesen illeszkednek a negyedik ötéves terv során végrehajtandó feladatok is. AZ OKTATÄS módszere továbbra is az eddig jól bevált úton halad a tematikus tanfolyamokra, illetve a szabadabb formájú előadások rendszerére épülve. Újdonság a tömegpropagan- da-munkában az a tény, hogy nem egy-egy oktatási évre történik csupán a felkészülés, hanem már most elkészül a négy esztendőre, gyorsítása érdekében licencvásárlások szerepelnek a tervekben. Az Izzó gyöngyösi gyára szocialista államközi szerződés keretében kívánja a tranzisztorok mellett a szilícium piamér tranzisztorok és diódák világ- színvonalon álló gyártásának megvalósítását. Az Egri Finomszerelvénygyár, a MECMAN-céggel kiépített kapcsolatainak szélesítése mellett, a klíma- és a hűtőprogram keretében nagyobb teljesítményű hűtőkompresz- szorok gyártási dokumentációjának átviteléről japán vállalatokkal tárgyal. A Mátravidéki Fémművek a falgyengítő mélyhúzás technológiának licence megvételét tervezi. Részletesen szólt a vizsgálat a fejlődésre fékezően ható tényezőkről is: elsősorban a kisebb vállalatok saját erőből nem tudják a szükséges beruházásokat, fejlesztéseket megvalósítani. Nem megnyugtató az építőipar kapacitása, és mielőbb szükséges a munkaerőpiac és a munkaerő-kereslet koordinálása is. Felhívja továbbá a vizsgálat az üzemek, a vállalatok, a szövetkezetek figyelmét, hogy terveiket, célkitűzéseiket csak úgy tudják maradéktalanul teljesíteni, ha tovább szélesítik hazai és külföldi kapcsolataikat, az anyagi erőforrásokat a technika színvonalának korszerűsítésére, a törzsgárda- tagok megbecsülésére fordítják. Ha tovább javul a technológiai, a munkafegyelem, és mielőbb anyagi, erkölcsi erőre váltják a belső tartalékokat, és lényegesen nagyobb gondot, figyelmet fordítanak a hatékonyságra, a termelékenységre. ■ Koós József tehát a két kongresszus közötti időszakra az oktatási terv. i Szintén új — a tanfolyamok rendszerén belül — az elkövetkezendő időszakban az úgynevezett képző tanfolyamok megszervezése. A 14 foglalkozásokból álló tematika két nagy kérdés- csoportot ölel fel: az egyik a szocializmus építésének kérdéseivel, a másik a magyar forradalmi munkás- mozgalom történetével foglalkozik. A továbbképző tanfolyamok témakörei (ugyancsak 14 foglalkozást terveztek erre az elkövetkezendő oktatási évben): gazdaságpolitika; egészségügy-politika; a társadalmi és állami élet kérdései; világnézeti és etikai kérdések; valláskritika; kulturális kérdések (ez utóbbi témakörök az eddigiekhez képest újat jelentenek a tematikában!); valamint a pártirányítás és pártélet; a nemzetközi politikai kérdések. AZ ELŐADÁSOK között A Szovjetunió a kommunizmus építésének útján című előadássorozat jelent újat témájában, melyek az SZKP XXIV. kongresszusának anyagához kapcsolódnak. Ugyanakkor a képző és a továbbképző tanfolyamok témakörei is szerepelnek a tömegpropaganda előadássorozatokon. Érdemes megjegyezni, hogy az előadásokhoz kapcsolódó irodalom nagy része már szeptemberben rendelkezésre áll, s ezeket egészítik ki a Heves megyével Szinte együtt a tárnáménál Tamamente Termelőszövetkezet „legfőbb vezérkara”, Juhász Jenő elnök, Csintalan József elnökhelyettes és Kéri Imre főme- zőgazdász. A beszélgetés témája aligha lehet aktuálisabb: a belső, üzemi hatékonyság. Bővebben fogalmazva az, hogy mit tett eddig és mit akar a jövőben tenni a termelő- szövetkezet a hatékonyabb gazdálkodásért. — Először is — mondja Juhász Jenő elnök — el kellett döntenünk, hogy mi az a fő célkitűzés, amelyet a jövőben meg akarunk valósítani. Gazdaságunkban edkapcsolatos, nemsokára elkészülő propagandakiadványok is. Dr. Nagy József tanulmányának a címe Heves megye a szocializmus útján. A Lévai Ferenc és Szecskó Károly szerkesztésében megjelenő füzet a kultúrforra- dalom Heves megyei eredményeit dolgozza fel. Ezen kívül — egyre szorosabb testvéri kapcsolataink 4s indokolják — egy tanulmány a Csuvas ASZSZK eredményeivel és terveivel foglalkozik. A tanfolyamokra, az előadásokra és az igen bevált téli politikai oktatás előadássorozataira alaposan felkészülnek a propagandisták. A tömegpropagandamunkában több mint ezer aktivista tevékenykedik a megyében. Munkájuk sikeréhez azonban az is szükséges, hogy a gazdasági vezetőktől az eddiginél még nagyobb segítséget kapjanak, hogy még jobban biztosítsák a különböző feltételeket a tanfolyamokhoz és az előadásokhoz, s ők maguk is aktívabban kapcsolódjanak be a tömegpropagandamunkába. AZ ELKÖVETKEZŐ időszakra tehát teljes lendülettel folynak az előkészületek. Érdemes megjegyezni, hogy néhány pártbizotság területén az új oktatási év előkészítése befejezés előtt áll. Fontos, hiszen a foglalkozások anyagát csak az elkészült tematika után tudják az alapszervezetek, illetve a bizottságok számára biztosítani. K. G. dig a jövedelem nagyobb hányadát a növénytermesztés hozta, s csak kisebb hányadát az állattenyésztés. A biztonságos gazdálkodás érdekében az arányt megszeretnénk fordítani, de legalábbis azt elérni, hogy mindkét ágazat egyenlő súllyal bírjon. — Ezt szolgálja többek között — folytatja a témát Csintalan József elnökhelyettes —, hogy közös vállalkozás formájában sertéstelepet építünk. A kombinát a befejezés előtt áll, jövőre már jövedelmet is hoz; A kapacitás 6500 darab évente. Azt hiszem, nem is szükséges hangsúlyozni, hogy ez az új telep mennyivel modernebb, gazdaságosabb termelésre ad lehetőséget, mint a hagyományos. — Emellett — kapcsolódik a beszélgetésbe Kéri Imre főmezőgazdász — szeretnénk magasabb szintre emelni szarvasmarha-tenyésztésünket is. Most folyik az állomány tbc-mentesíté- se, s kialakulóban van a törzsállomány. Évente mintegy 300 darab hízómarhát értékesítünk — ez egyik fő bevételi forrásunk. Jövőre szeretnénk áttérni a szabad- tartásos hizlalásra, csakhogy ehhez új berulvázás kellene. — Miképpen elégítik ki az állattenyésztés takarmány- szükségletét? — Hatszáz holdra kell emelnünk a pillangóterületet, továbbra is 350—400 holdon szükséges kukoricát termelnünk s növeljük az őszi árpa területét is. Ezenkívül őszi árpából szeretnénk biztonságosan megtermelni a holdankénti 16— 18 mázsát. A hatékonysághoz ez is szükséges. — S még mi más? — Az is többek között — folytatja az elnök —, hogy megszüntessük a gazdaságtalan növények termesztését. Igaz, hogy nagy változások nem lesznek, de például felére csökkentjük a cukorrépa-területet. Egyre inkább azokat a növényeket termeljük majd, amelyek kevésbé kézi munka igényesek. — Szintén a hatékonysághoz tartozik — mondja a főmezőgazdász —, hogy kellő időben átálljunk a kedvezőbb fajtákra. Ma például három martonvásári hibrid kukoricát termesztünk, s a régebbihez képest jelentősen növekedett a terméshozam. Lucernából szintén új fajtát termelünk — igen jó eredménnyel. Ezenkívül egyre több területen próbálkozunk a vegyszeres gyomirtással, például a kukoricánál, a kertészetben és a napraforgónál A napraforgó egy részénél megpróbálkoztunk a teljes gépi betakarítással is. — Milyen lehetőségeik vannak a gépesítésre? Újra az elnök veszi át a szót. — Gépeink 50—60 százaléka teljesen elhasználódott. Igaz, hogy a közelmúltban kilenc új erőgépet vettünk, de ez is kevés. S az igazság az, hogy az évi 2,8—3 millió forintos fejlesztési alapból nem tudunk mindent megoldani. Nálunk a sertéskombinát . szinte minden anyagi erőnket leköti. A tagok viszont öregszenek, nem tudják vállalni a nehéz fizikai munkát. Gépesíteni kellene, de ugyanakkor építeni is kellene, műtrágya is, növényvédőszer is kellene — szóval, sok minden kellene. — A hatékony gazdálkodás nem csupán elhatározás kérdése — folytatja a főmezőgazdász —, hiszen a hatékony gazdálkodáshoz hatékony termelőeszközök is kellenek. Itt viszont már nem elég a jó szándék, forint is szükséges. — Hogyan tudják mégis megoldani a problémákat? — Ügy, hogy valamelyik üzemágra koncentrálunk — mondja az elnök. — Odacsoportosítjuk a pénzt. Ez viszont azzal a hátránnyal jár, hogy az üzemágak arái nyos fejlesztését egyidőberv ritkán lehet megvalósítani Szerintem ez egyik fő akadálya a hatékonyabb gazdálkodásnak. — S hitel? — Nehéz kérdés — válaszol az elnök. — Alig lehet hozzájutni, s ha kap a szövetkezet, akkor is rendkívül gyorsan kell visszafizetni. Aztán, ha van pénz, akkor mondjuk nehéz beruházót szerezni, nem lehet gépet kapni — egyszóval sok az akadály. A beszélgetés végül is azzal zárul — mindhárom vezető véleménye alapján —, hogy a tavalyi nehéz mező- gazdasági év még mindig érezteti káros hatásait a termelőszövetkezeteikben, kevés a pénz, nincs elég tartalék s mindehhez néhány külső akadály is gátolja a belső hatékonyságot. Vannak tehát még ellentmondó:, sok, s ezek feloldásával lehet csupán még hatékonyabbá tenni a gazdálkodást. Kapós! Leven** Smimm Wl. Július 2*., kedd Változatos oktatási formák a párt-tömegpropagandáhan Négy esztendőre készül az oktatási terv
