Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-17 / 167. szám

.....' - ' ■: ••-W* * //_ <■ ■ • •• * .. V M/ÍÍ5 - fMbl‘fíllM9(HfÍHIl[S KOSSUTH 8-19 Lányok, asszonyok 8.39 Magnóval a világ kOrfli 8.58 Verdi-iriák 9.17 Mozart hegedű, éa zongoraszonáták 10.04 Kultúra túzértánccal U.01 Romantikus muzsika 18.20 'Zenei anyanyelvűnk 12.30 A hatvani könyv tarbaa 12.40 Melódiákoktól 13.52 Gondolatok a könyvtárban 14.02 Dalok 11.10 Met végi külpolitikai figyelő 14.25 Oj Zenei DJsAg 15.05 Csak fiataloknak! 15.55 Kis magyar néprajz 16.00 168 óra 17.38 A világirodalom humora 18.08 Kiváló Bartók.felvételek 19.30 Esték a Fészekben 21.00 Népdalcsokor 21.30 Lemezek közt válogatva 22.25 Táncoljunk! 0.10 Melódiakokta 8.0* 9.00 9.44 11.33 12.03 12.20 12.30 13.03 13.33 14.00 15.00 15.05 15.30 16.05 16.58 17.03 17.38 17.45 18.10 19.01 19.35 ».28 21.45 22.02 22.31 22.44 13.15 PETŐFI Daljátékok Nóta- és népdalest Válaszolunk hallgatóinknak Térzene Fiatal együttesek műsorából Könyvszemle Fischer-Dieskau Richard Strauss- és Woll-dalokat énekel Szombattól — Kórusmuzsika Napraforgó Orvosok a mikrofonnál Haydn: D-dúr London szimfónia Falvakban, Gulliver Bádióváltozat Az élő népdal Operacsillagok • operaslágerek Fúvószene Egy hír a mikroszkóp alatt Önkéntes hajótöröttek. Rádiójáték Verbunkosok, nóták Clcáznak s szép csendőr­tollak .., Befejező rész Nagy mesterek — világhírű előadók Elbeszélői Weiner: D-dúr szonáta Gondolatok filmekről Régi magyar táncok Meyerbeer operáiból MAGYAR 9.30 Riportműsor 10.05 Salto mortale.:: 2. London 11.05 Vishera folyó a tajgán. Szovjet kis film 11.15 A magyar vasút 125. születésnapján 18.23 Karám és box. Dokumentumul« 18.45 A zenei Ízlésről és ez egyszerű irodalmi formákról 17.40 Hírek 17.45 Tv-operakalauz: Weben A bűvös vadász 18.06 A tenger titkai..: 3. A koralldzsungel 18.55 Tho-pe-to Plü, riportfilm 19.15 Cicavízió... 19.30 Tv-híradó 20.00 Tabi László ötperee 20.05 A televízió kívánságműsora 21.29 Fiatal művészek nemzetközi seregszemléje 21.50 Tv-híradó 22.00 Kancsal szerencse. Magyarul beszélő lengyel filmszatíra 23.55 Jó éjszakát, felnőttek! EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-nVl Fél 4 órakor A boldogság madara Színes szovjet mesefilm Délután fél 6 és este 8 órakor Diploma előtt Frivol történet színes amerikai filmen IEGRI BRÖDY (Telefon: 11-07.) Fél 6 és fél 8 órakor A félszemü seriff Színes, szinkronizált amerikai westemfilm Egri kert Este 8 órakor A veréb is madár Színes magyar filmvígjáték (GYÖNGYÖSI PUSKIN Harc a fellegvárban 'm gyöngyösi SZABADSÁG Ne várd a májust (GYÖNGYÖSI KERT 12 plusz 1 HATVANI VÖRÖS CSILLAG Jó estét, Mrs. Campbell! HATVANI KOSSUTH Lopott csókok FÜZESABONY A homok asszonya PBtervAsAra a. hét mesterlövész (feiemeit nelyarak) t P KATA1 GABORt KI AKAR INFORMÁCIÓT .:? (Kiss Béla felvétele) Vallástörténeti kislexikon A kézikönyvek soha nem voltak olyan népszerűek, mint napjainkban, mert so­ha nem volt oly’ nagy szük­ség rájuk. A Kossuth Könyv­kiadónál most megjelent Val­lástörténeti kislexikon e kézi­könyvek sorából is kiemelke­dik, mert olyan területen ad eligazítást, ahol sok a tisz­tázatlanság, a félremagyará­zás és félreértés, s ahol más útmutató forrás még Ide­gen nyelven sem nagyon lel­hető fel. Az abbé címszóval kezdődő, s a zsoltárkönyv fo­galmának magyarázatával végződő kötet négyszáz szó­cikke, s mintegy 350 utalá­sa felöleli a vallástörténet leglényegesebb területeit, sőt utal e területek más tu­dományokhoz való kapcsoló­dására is. Ismert fogalmak — áldo­zás, engesztelő tábla, jeho- visták, mítosz, nagypéntek, sugalmazás, tisztítóhely stb. — elsősorban utalásként sze­repelnek a kislexikonban, magyarázatukat a tárgykört összefogó szócikk adja. A kevésbé, vagy tévesen is­mert fogalmak szócikkei vi­szont részletes — tömörsé­gükben sem leegyszerűsített —, tudnivalókkal szolgálnak. Az ókeresztények közös sze- retetlakomája, az agapé, a kereszténység kezdeti idő­szakának szerzetesei, a cöno­blták éppúgy meglelhetők e szócikkek között, mint az iráni vallás, az okkultizmus, a reverzális, a vízözön-mí- tosz. A kislexikon tehát nagy segítségére van azoknak is, akik valamelyest járatosak vallástörténeti kérdésekben, ugyanakkor alapvető eligazí­tást nyújt a vallási fogalma­kat nem ismerőknek is. A dr. Lakatos György szer­kesztette munka érdekessé­ge, hogy szerzője — ami rit­kaság még kislexikon eseté­ben is — egyetlen személy: Gecse Gusztáv, a Magyar Tu­dományos Akadémia Filozó­fiai Intézetének vallástörté­neti kutatásokkal foglalkozó munkatársa. (m) A Eelió-legendától a Beszéné-ügyig... A Rehó-„legenda99 2• Kezdetét vette egy macs­ka-egér harc, s csupán idő — meg természetesen a tü­relem — kérdése volt, mikor megy lépre az egér, vagy — az egerek ... December ne­gyedikén már országszerte ott lapult a rendőrök zse­bében Rehó András sze­mélyleírása: „Zömök, 164 cm magas. Haja barna, bajusza nincs. Szája: rendes, orra: rendes. Különös ismertetője­le nincs. Utoljára csizmá­ban látták, sötétkék ruhá­ban, zöld kalapban.” A le­írás főképpen Ibos Annától származik. A vadházastárs kihallgatása során azt is el­mondta, hogy Rehó András és öccse november 10-én egy kocsival és két lóval jöttek a vásárból. András úgy me­sélte, hogy most vették, de a marhalevelet a lovakról csak később szerzi meg. Ezt a vallomást tette — tanú­ként — Rehó István is az ózdi rendőrségen a nyíregy­házi rendőrség megkeresé­sére. Ibos Annát is, Istvánt is útjukra bocsátották. Ibos Anna azonban soha nem ke­rült elő... 1946. január 3-án újabb eredménytelen kihallgatás az ózdi őrsön: Rehó István nem tud semmit — Az utcán találkoztam a bátyámmal, amikor jött a szekérrel. Azt mondta, hogy egy ismeretlentől vette egy­millió-nyolcszázezer pengő­ért... Így aztán Rehó Istvánt újra szabadon engedték, és — ezt nem kellett volna! Ugyanis még aznap elfog­ták az ózdi rendőrök Rehó Andrást Az első kihallga­táson, január 5-én ezt val­lotta: — En öltem meg Nyárit... a szekérért, meg a lovakért. Azonnal vonatra ültették és erős kísérettel Nyíregyhá­zára szállították. Itt folyta­tódott a kihallgatás, de még meglepőbb eredménnyel: — Nem én, az öcsém lőtte le Nyárit... A másik két dologban is ő volt benne egy Blaszkovszki György ne­vű emberrel... — Miféle másik két do­logban?! — Hát a szarvaskőiben, meg az ózdiban. Tudják: ott a Somsályi-dűlőben. A távirat elkésve érkezett ózdra. Rehó István meg­érezte a veszélyt és átszö­kött Szlovákiába. Igazi be­tyáros tevékenységét Szlo­vákiában is űzte: előző év­ben onnan is, oda is csem­pészte az elkötött lovakat. Blaszkovszkit sem találják. Január 12-én nem valami vidám arcot vágott a nyír­egyházi fogdás, amikor be­nyitott Rehó András cellá­jába, hogy újabb kihallga­tásra invitálja. Az őrizetes sehol, az emeleti ablak nyit­va ... Csoda, hogy nem tör­te ki a nyakát a nyolcméte­res ugrás után. De nem ke­rült messzire: a sóstói őr­szem elfogta az erdőben Visszavitte. Január 14-én az ózdi fog­házból szabadon bocsátottak egy pesti csavargót, akit Bo­tos Simon meggyilkolásával gyanúsítottak. Ugyanis — kézre került Blaszkovszki György! Másnap Rehó And­rást is visszavittók Ózdra. Rehó Istvánnak azonban még mindig bottal ütik a nyomát... A január husza­dik! helyszínelés után Blasz­kovszki vallomást tett Szarvaskőn: ők ölték meg Rehó Istvánnal Molnár T. János fuvarost. Vallomása után egy héttel azonban... elfűrészelte ózdi cellájának rácsát és megszökött Nem­régiben találták meg a szarvaskői gyilkosság során elrabolt lovak egyikét Nagy- kállón. A gazda által adott személyleírás — hogyan is nézett ki az, akitől megvet­te — ráillett Rehó Istvánra! Március 14-ig tartott a hajsza, ekkor fogták el a domaházi rendőrök Blasz­kovszki Györgyöt és Rehó Istvánt. Nehéz eset volt, mi­vel a két csavargó baltával támadt a hatóság embereire. Aztán egy puskatussal mért ütés elcsendesítette Rehót, Blaszkovszki pedig eldobta a baltát — megadta magát. A sokáig ellentmondó val­lomásokból — Ózdon, majd Egerben — lassankint leüle­pedett a szörnyű igazság szennye. Az ózdi gyilkosság regge­lén Rehó István és Blasz­kovszki puskával felfegy­verkezve — sok fegyver ke­rült akkoriban illetéktelen kezeikbe — kimentek a Som- sályi-dűlőbe, hogy Botos kunyhójáról „lemenekítsék” a cserepet. Rehó dolgozott, Blaszkovszki a bozótból ügyelt. Amikor a tetten ért Rehó dulakodni kezdett Bo tossal, cimborája egy aJkal Ölni BYELET Egerben! «zombaton délután órától hétfőn reggel 7 óráig, r Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telelőn: U-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 órá­ig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési Időn kívül az általános orvosi ügyele­tén (Baicsy-Zsíllnszky utca.) Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban. Gyöngyösön! szombaton 14 órától hétíó reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27.) Gyermekorvos! ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában (Telefon: 16-36. 16-44.) Hatvanban! szombaton 17 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­di el Sin tézetben (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére Is Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig. a rendelőintézet gvartrokszakrendelésén. (Tele fon: tt-ttt _____. . ín yin — Oszadzsuk: Ellentmondás Megírtam egy színdarabot. A darab rossz, de pozitív hősökről szól. — Csapnivaló a darabja! —, mondta a rendező. — A hősei azonban remek figurák! — vágtam rá azon­nal az érvemet. — Nem ellenkezem —, így a rendező —, az ön hősei valóban pozitív figurák, de maga a darab, az valami bor­zasztó! — Nem vitatkozom — je­gyeztem meg —, maga a da­rab valóban gyenge, de a szereplők! Tanítani kéne! A rendező összevonta szem­öldökét. — Igen, a szereplők remek példányok! De a darab, a da­rab, az rossz. És ezért magát terheli a felelősség! Erre már én is meghara­gudtam. — Igen, a darab rossz... De én vagyok érte a hibás, és nem a remek pozitív figu­ráim. A rendező elgondolkodott. — Alapjában véve igaza van. Az ön darabjában ki­emelkedő nagy emberek sze­repelnek. Mégis, nem lehet­ne azt megcsinálni, az ellent­mondás kiküszöbölése érde­kében, hogy jó emberekről jó darabot ír? Erre én is elgondolkodtam. — Bizonyos értelemben igaza van. Ha már az ellent­mondást fel kell oldani, nem lehetne úgy csinálni, hogy írok egy pocsék darabot csapnivaló hősökkel? — Nem! — horkant föl a pozitív hősök —, érvelt rendező. — A hősökkel valóba nincs baj, de a darab! Akko lássam, amikor a hátam kő zepét! — Maga a darab valóba nem a legjobb, de értse meg mindezek ellenére a hősö példamutatóak! rendező. — Már rengeteg ilyen darabunk van! Nem maradt más hátra, mint megsértődni. Elvettem asztaláról a kéziratot. — Ha egyszer nincs szük­ségük rá... — Mi az, hogy nincs szük­ségünk rá! — kiáltott fel a rendező, s kirángatta hónom alól a kéziratcsomót. — Na­gyon is szükségünk van rá! — De ez egy csapnivalóan rossz darab! — ellenkeztem. — A hősei azonban rémén — Jobb lenne talán pozi tív hősökről egy jobb dara bot írni... — Jobb lenne, jobb lenne — türelmetlenkedett a ren dező. — Még mindig jobb mint egy rossz darab egy se reg fércfigurával. Nemde? Aztán nem maradt mó hátra, mint elbúcsúznunk Találkozunk majd a példa mutató hősökről szóló csap nivalóan rossz darabom be mutatóján. (Ford.: Saiga Attila) más pillanatba« elsütötte a fegyvert. Aztár. még egyszer tüzelt, majd el ugorva, im- mä.o« io.'-sieges szorgalom­ból e*iv baltával is fejen Ütött* a megölt szőlősgazdát Hogy a 'eiiűzott ruhával mi lett? Blaszkovszki asszony­húga eladta a miskolci heti­vásáron. Egészen szeptember ll-lg lólopással és eladással „fog­lalkoztak”, hol együtt, hol külön utakon. Előfordult, hogy amikor egy felnémeti gazdának elad tál: egy lopott csikót, nem sokkal később ugyanattól a gazdától — ket­tőt kötöttek el... Szeptember 11-én Blasz­kovszki és Rehó István gya­log indultak Egerből Ózdra. Szarvaskő után már elfárad­tak, s egyébként is újabb „ötletükhöz” lóra, szekérre, meg egy kocsisra volt szük­ségük. Rehó zsebében egy revolver lapult. Kisvártatva kocsizörgést hallottak ma­guk mögött: egy fuvaros biz- tatgatta dürmyögve két lo­vát. — Felvenne, bátyám? ózd­ra igyekezünk... — Szűcsig jöhetnek. Blaszkovszki a bakon, Re­hó pedig a kocsi mögötti * terményt rejtő zsákok egyi­kén foglalt helyet. Csend­ben diskurálgattak, aztán Rehó körülnézett: sehol senki. A csehi elágazónál jártak ekkor. Előhúzta a re­volvert, újra körülnézett, majd — tarkón lőtte a ko­csist. Molnár T. János testa megbillent. Blaszkovszki le­lökte a bakról, majd nagy nehezen megfékezte a lova­kat, amelyek a lövés csat- tanásától megbokrosodtak. Hiszen értettek ők a lovak­hoz! Aztán visszamentek á holttestért, és becipelték az első kanyaron túl levő elha­gyott kőbányába. Már éppen a vetkőztetéshez láttak, ami­kor távoli kocsizörgés hal­latszott. Gyorsan követ szór­tak a tetemre, felpattantak szekérre és elrobogtak. Másnap már túl lg adtak a szekéren meg a két lovon az Alföldön, a zsákokban talált terményen pedig meg­osztoztak a Rehó-famíliá- val. November nyolcadikén a két Rehó fiú egy újonnan lopott szekérrel és néhány — ugyancsak elkötött — lóval (és három ismerősükkel) el­indultak a nyíregyházi vá­sárba. A városhoz közeli Vi­rányos-tanyán szálltak meg kilencedikén, másnap aztán a fivérek eladták a lopott szekeret és az állatokat a vásárban. Az egyik lóra a hajdúböszörményi Nyári Pé­ter alkudott Rehó Andrással. Később a kocsmában is iszo­gattak együtt. — Elvinnél bennünket az öcsémmel Újfehértóra? — kérdezte Nyárit, akivel isz<v gatás közben összetegeződ- tek. — Van ott egy ismerő­söm. — Jó — állt rá Nyári. — Majd megmondom az asz- szonynak, hogy vonattal menjen haza. Délután találkoztak újra, a kocsmánál. A két Rehó már ott várakozott. Felka­paszkodtak és robogtak. Nyáriné bosszúsan nézett utánuk. Most mehet vonat­tal haza... András Nyári mellett, az öccse pedig a gazda háta mögött ült. Közömbös dol­gokról társalogtak, de Rehó István beszélgetés közben gyakran hátra, meg körül­nézett ... Aztán a várostól vagy öt kilométerre előhúzta piszto­lyát és tarkón lőtte Nyári Pétert. A holttestet elrejtették a szántás egy mélyedésében, földet szórtak rá és elhaj­tottak. (Folytatjuk.) iSTi. jáiftia 17* Mornhat

Next

/
Thumbnails
Contents