Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-15 / 165. szám
KOSSUTH 8.20 Népi muzsika 8.30 Divatos divatok 8.55 Beethoven: Fidelio. Kétfelvonásos opera 11.03 Zenekari muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.40 Válaszolunk hallgatóinknak — különkiadás 14*00 A magyar kórusmozgalom története 14.46 Zenésjátékrészletek 15.10 Szerencsés emberek 16.05 A ladányt torony tetejébe ... 15.20 Dal a polgárháború idejéből 16.27 Filmdalok 16.38 A Szép Szó című antológiáról 17.15 Kamarazene 18.00 Riport 18.28 Operacsillagok — operaslágerek 19.30 Kritikusok fóruma 19.40 Népdalok 19.56 Kispolgárok. Rádióvá! tozat 21.28 Hangversenymúzeum 23.15 Népi zene 0.10 Gitármuzsika PETŐFI 8.05 Operettrészletek 8.45 Kedvelt táncdalok 9.50 Magánvélemény közügyekben 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 Mozart operahármasok 12.45 Pécsi stúdió 13.03 Szimfonikus zene 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől — hatig . .. 18.10 Néprajzi összeállítás 18.45 Könnyűzene 19.17 Madrigálok 19.34 Riport 20.28 Népdalfeldolgozások 20.40 Vívó VB. Női tőrcsapat, döntő 22.00 Operettdalok 22.15 Milyen a korszerű telefonhálózat? 22.25 Népi muzsika 23.15 Prokofjev-művek MAGYAR 17.28 Hírek 17.35 AUatlogás Ugandában. NSZK kis film 18.10 Szóljatok, szép szavak .. 18.35 Közvetítés a magyar vasüt 125. születésnapján 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradő 20.00 Salto mortale .i. S. London 21.00 Monitor. Latin-Amerika 21.45 Közvetítés a vívó VB-röl 22.15 Tv-hiradó POZSONYI 19.00 és 22.00 Tv-hiradó 19.30 Granada, Granada. Szovjet dokumentumfilm 20.30 Dzesszpódium EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 órakor Aboldogság madara Színes szovjet inesefilm Délután fél 6 és este 8 órakor Diploma előtt Frivol történet színes amerikai filmen EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) Fél 6 és fél 8 órakor A félszemü seriff Színes, szinkronizált amerikai westernfilm EGRI KERT Este 8 órakor A veréb is madár Színes magyar filmvígjátek GYÖNGYÖST PUSKIN Harc a fellegvárban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ne várd a májust GYÖNGYÖSI KERT 12 plusz 1 HATVANT VÖRÖS CSILLAG Jó estét, Mrs. Campbell! FÜZESABONY A homok asszonya ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon; 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek reggel 7 óláig, a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Te- . Mtfoa; .------------------K és, kanál, villa Mátyás asztalánál még ismeretlen volt A világ legmagasabb szállodája Tokió Szindzsuku-negyedében most nyílt meg a 175 méter magas Kéio Plaza Hotel, amelynek 47 emelete és három föld alatti szintje van. Kétezer vendég ellátására alkalmas. (KYODO foto — MTI—KS) ’TüdJriiA'inak, vájuMz Napjainkban magától értetődő, hogy ha az ember leül egy terített asztalhoz, tányérja mellett ott találja a kést, a kanalat és a villát, sokszor nem is egyféle változatban. Nem mindig volt ez így: az evőeszközöknek is magvan a. maguk kultúrtörténete. ★ Az evőeszközök közül először a kés jelent meg. Már az őskor, a paleolit embere is ismerte a pattin tgatott ob- szidiánból készített kést, amelyen gyakló alakú ütés- nyomokat láthatunk: ezek kialakításéinak egyes fázisáról tanúskodnak. A kőkést a fémek megjelenésének sorrendjében a bronz-, a vas-, majd az acélkés váltotta fel. Alakja a fémek használata óta nemigen változott, nyelük díszítése azonban — hozzáértő ötvösök keze alatt —, mindig alkalmazkodott a kor stílusához és ízléséhez Parasztságunknál hajdan kés bizony nem mindenkinek jutott. A kenyérszegő késsel darabolták fel a húst, s mindenki körmei közül falatozott. A késesmesterek munkái azonban egyre inkább hozzájuk is utat találtak, s a különböző bicskák (csilagos, halas stb.), a szabadban is, otthon is jól felhasználhatok voltak. ★ Kanalat a rómaiak használtak először; bronzból készült. A román stílus, de még jobban a gótika korában az ezüst jött divatba, s a kanalak nyelét ugyancsak gazdagon díszítették. A reneszánsz óta, díszítését kivéve alig változott; a barokk korban azonban már feltűntek az aranykanalak is. Kínában és Japánban sokáig a porcelán volt az anyaga. A magyarság pásztorkodé, nomád korszakában a hí- gabb ételeket kagylóból és vesszőből készített „kanalakkal” ette. Ezeket a fakanalak váltották fél, amelyeket még a XIX. századi parasztságunk is használt. A gazdagabbaknál a középkor végén, az újkor elején, akárcsak egész Európában, az ezüstkanalak jöttek divatba. A férjhez menő lányok, egy, vagy két tucattal kaptak belőle. Az ezüstkanalakat gyakran aranyoztok, néha az egészet, néha csak a nyelét, A KISZ Nógrád megyei bizottsága, együttműködve a megye művelődésügyi intézményeivel, kongresszusi ifjúsági művészeti fesztivált rendez a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére. A kulturális megmozdulás járásivárosi szemléit ez év októberében, a megyei bemutatót novemberben tartják. A legjobb együtteseket és szólistákat jutalmazzák. vagy a gombját. A kanalak nyelének díszítésében nemcsak a kor stílusa, de az ötvös ügyessége is megnyilatkozott ; ismerünk csavart nyelű, virágos és gombos kanalakat. Még alakos kanalakról is vannak adataink: Báthory Kristóf kincstárában egy kürtöt fúvó embert ábrázoló díszes ékes kanálról tesznek említést, a Magyar Nemzeti Múzeum pedig egy, a 12 apostollal díszített kanálsorozatot őriz. ★ Az evőeszközök közül a villa jelent meg legkésőbb az asztalon. A XV. századig a legelőkelőbbek lakomáin is kézzel szedték ki a tálból a húst, s így is ették; bezsíro- sodott kezüket a lakoma végén körbeadott medencékben megmosták, majd megtörölték. Olaszországban tűnt fel a villa, először kétágúak, majd háromágúak voltak, s nyelük gyakran készült nemes anyagokból: ezüstből, elefántcsontból, ébenfából, maga a villa pedig aranyozott ezüstből, később acélból. Az olasz reneszánsz udvaraiból kiindulva egész Európában elterjedt; Franciaországban a XVI. században találhatók első nyomai. Parasztságunk sokáig villa helyett kézzel evett Az első paraszti villák nádból készültek, s a pásztorok még a múlt században is használták őket. De a királyi udvarban és a főúri családoknál is sokáig ismeretlen eszköznek számított. Galeotti megemlékezik arról, hogy a villa Mátyás király asztalánál is ismeretlen volt, a legelőkelőbbek is kézzel ettek. Mátyás király az első villákat Beatrix-szal kötött házassága után a ferrarai hercegtől kapta ajándékba. Nem volt villa Hyppoiit egri érsek, de II. Lajos magyar király ingóságai között sem. A XVI. század közepétől azonban egyre gyakrabban találkozunk vele. A XVII. századtól a lányok azonban ugyanannyi villát kaptak, mint kanalat. A gombos nyelű volt a legdivatosabb, de hegyikristály nyelű, csont- és tengerinád nyelű villa sem volt ritka. A nagyobb villák nyelére gyakran véstek az étkezéssel kapcsolatos bölcs szentenciákat. Galambos Ferenc Ezenkívül „Ki tud többet a KlSZ-kongresszusról” címmel vetélkedőt és ifjúsági filmnapokat rendeznek. A Horizont című új magyar film salgótarjáni díszbemutatója alkalmából a fiatalok találkoznak Gábor Pál rendezővel, alkotótársaival és a film főszereplőivel. Hasonló találkozóra kerül sor a Balázs Béla Stúdió tagjaival. Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák igazgatósága és szakszervezeti bizottsága 1971. második félévére a munkavédelem fokozása érdekében a fizikai állományban levő dolgozóik brigádjai között munkavédelmi versenyt hirdetett. A versenyben részt vevők jutalma, a brigád nagyságától függően, 300—3000 forint. A verseny feltételei: 1. 1971. július l-töl december 31-ig a brigádon belül üzemi baleset nem lehet. 2. A munkavédelmi őrnap- lóban feljegyzett hiányosságok kijavítását figyelemmel kísérik, azokat azonnal kijavítják. Kizáró tényező az is, ha a munkavédelmi naplóban feljegyzett hibák miatt más, a brigádokon kívül álló személy sérül meg. A munkavédelmi versenyhez az üzemvezetők, a szak- szervezeti bizottságok és a műszaki dolgozók minden segítséget megadnak, hogy eredményesen záruljon. Tóth Lajos Mezőtárkányból A füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben egyre gyakoribb melléküzemág a sóderkitermelés. A sóderbányák helyén keletkező nagy állóvizeket több szövetkezetben haltenyésztéssel hasznosítják. Jól betelepített és jól jövedelmező halastavai vannak a káli, az erdőtelki szövetkezeteknek, Füzesabonyban pedig a Szabstó Nép Termelőszövetkezet tagságának hoz jelentős jövedelemkiegészítést a haltenyésztés. A mezőtárkányi Aranykalász Tsz-ben is kihasználják ezeket a lehetőségeket. Patai Bertalan vezetésével a szövetkezet tagjai három évvel ezelőtt alakítottak haltenyésztési szakcsoportot. A szakcsoport a szövetkezeti major mellett levő, úgynevezett vöröskereszti tónál mintegy két holdnyi vízterületen kezdett hozzá a haltenyésztéshez. A Hortóbágy- ról vásároltak nemesponyt- ivadékokat, ezzel telepítették be a tavat, melyet a termelőszövetkezeti vízmű felesleges vizéből táplálnak. A szakcsoport a közelmúltban vásárolt nagyméretű húzóhálót, és az elmúlt napokban próbahalászatot tartottak. Az eredmény: 120 kiló tükörponyt, 1—2 kilogrammos átlagsúllyal. Minden tagnak bőségesen jutott a halból, s értékesítettek is belőle. A sikeres halászatot augusztus végéig minden szombaton megismétlik. A termelőszövetkezetben nagyüzemi módon folyik a sóder kitermelése, s a sóderbányák után maradt tavakat be akarják a jövőben telepíteni. Császár István Hatvanból A város legkorszerűbb és „legfiatalabb” kereskedelmi objektuma a Mező Imre és a Tabán utca közelében épített ÁBC-bolt. Az önkiszolgáló rendszerrel működő üzletben növekszik a forgalom, az áruda dolgozói igyekeznek minden igényt kielégítő áruraktárt biztosítani. Az áruda 29 dolgozója mindent megtesz, hogy kialakuljon a vásárlógárda. Az áru utánpótlás megfelelően biztosítva van, s gondoskodnak a szakember-utánpótlásról is. Jelenleg 27 fiatal tanulójuk van. Az ÁBC-áruház — melyben a korszerű kereskedelmi felszerelésen túl. a dolgozók részére is megfelelő szociális beruházásokat biztosítottak — forgalma a régihez képest megkétszereződött. 1971. évi első negyedéves tervük 5 millió formt volt, est 147 ezer forinttal túlteljesítették. A második negyedéves tervet szintén túlteljesítették. Az első félévre előirányzott ossz tervet közel egymillió forinttal teljesítették túl. Az üzlet két műszakban tart nyitva. Szűcs Ferenc Szihalomról Jó ütemben halad az aratás, az idő is kedvezett eddig a betakarításnak Szl- halmon. Hat kombájn aratja a gabonát. A tsz tagjai és szakemberei bizakodva nézik az aratást, a terméskilátás jónak ígérkezik. Eddig a borsót és az őszi árpát aratták — csépelték. Most a búzát aratják, majd a közel 1000 holdnyi tavaszi árpa aratására kerül sor. A szalmalehúzó gépek mellett ott van a kazal rakó. » ■nyomban végzik a tarlóhántást is. A gazdaság vezetősége gondoskodott az aratást végző embereknek étellel és itallal való ellátásáról, s a gépekről is. Ha egy gép meghibásodik, azonnal megjelennek a szerelők, az idén jónak mondható az alkatrészellátás is. Ha nem jön közbe valami rendkívüli dolog, vagy időjárás, a számítások szerint a rendelkezésre álló erővel és gépekkel húsz nap múlva befejeződik az aratás a szihalmi határban. Joó Sándor Hevesről A hevesi gyógyfürdő híre ma már országos. Mindennap kora reggeltől érkeznek a kirándulók, üdülők. Idős, nehezen mozgó emberek gyógyulást, fiatalok szórakozást várva érkeznek. Most már nemcsak a Heves környékiek keresik fel az üdítő, gyógyító vizet, hanem távolabbról is. Sokan nyaralnak itt, például Salgótarjánból, az ottani vállalatok vikend- házakat építettek. Az üdülők között sok a táborozó gyerek is, akik pedagógusaik vezetésével itt töltenek néhány napot. Elhelyezésükről a hevesi I-es számú iskolában gondoskodtak. Rozgonyi István 1971. július 15* csfijprtók Kamaszkorom óta szenvedélyes dohányos voltam, de megrendült egészségi állapotom miatti örökös aggodalmam, sem az orvosi tanács, sőt még a feleségem folytonos perlekedése se volt elég ahhoz, hogy felhagyjak a cigarettával, vagy legalábbis csökkentsem a napi 60 darabot. Már- már lemondtam magamról, amikor fordulat állt be az életemben. A vállalat, amelynél akkor alkalmazásban álltam, vidéki ellenőrzéssel bízott meg. Minden nap úton voltam. Egy reggel a nemdohányzóknak fenntartott kocsira szálltam fel, mert máshol nem volt hely a vonaton. Ott se bírtam ki sokáig cigaretta nélkül; rágyújtottam. Az utasok morogtak, különösen a férfiak, de rájuk se hedetíteí- tein. Akkor jött a kalauz és megbírságolt. húsz forintra. Erre persze eldobtam a cigarettát, és újabb bírságolástól tartva, rá se gyújtottam addig, amíg le nem szálltam a vonatról. Ez érthető: a bírságtól való félelem elnyomta bennem a szenvedélyt. A pénzére jobban vigyáz az ember, mint az egészségére. Másnap a pályaudvaron megint a nemdohányzók kupéjában kerestem helyet magamnak, arra gondolva, hátha meg tudom ismételni az előző napi kitartásom. Sikerüli. mtmeirénásZerű- en ment _ minden, mint általában a vasútnál. Rágyújtottam, jött a kalauz, és megbírságolt. Húsz forinttal megint szegényebb lettem, de csak egy fél cigarettát szívtam el az egész hosszú úton. Így ment ez azután heteken, hónapokon keresztül. Egyre többe került nekem a szenvedélyem. De legalább a pénzbírság kifizetése után újabb cigarettára már nem gyújtottam. Tehát mégiscsak mérsékeltem a nikotinfogyasztást. Egy szép este aztán számvetést csináltam. A Mátra, amit általában szívni szoktamn I£ fillérbe kerül darabonként; egy szál cigaretta —, vagy amint a dobozon áll: szivarka —, a bírsággal együtt 20,17 forintomba. Megér ennyit egy cigaretta? Nem!... És attól a naptól még a leghosszabb utazás során se gyújtottam rá többé. Innen pedig már csak egy lépést kellett megtennem ahhoz, hogy vonaton kívül se dohányozzam. Ezt a lépést is megtettem. Azóta felőlem fermentálhatnak a dohányfermentálók ... A közérdekre — jobban mondva a magánérdekre —, való tekintettel adom közre most ezt a történetet. A történetben foglaltak hitelességéért felelősséget vállalok, de azért már nem, hogy másnak is lesz-e ilyen szerencséje a vasúttal... Heves Ferenc Kongresszusi ifjúsági művészeti fesztivál
