Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-14 / 164. szám

A legnagyobb magyar gyűjtemény (Van Gogh-rají) látogatóban a testvérközség G y öngy östar j ánba látogat­tak a napokban a testvér- község, a Komárom megyei Naszály képviselői. A ven­dégeket a KISZ pinceklub­jában dr. Szabó Mihály vb- elnök tájékoztatta a község kulturális életéről, gazdasá­gi helyzetéről, majd megte­kintették a község neveze­tességeit. A községnézés után a tsz tanyaközpontjában lát­ták őket vendégül. Este szín­vonalas műsorral szórakoz­tatták a község lakóit a gyöngyöstarjánd és a naszá- lyi kultúrcsoportok. Ezen az estén mutatkozott be a más­fél hónapja alakított Repülj páva kör és a citerazenekar. A vendégek újabb talál­kozóra hívták a vendéglátó­kat Naszályba. Gyöngyöstar- ján képviselői augusztus 20- án a naszályi napokra láto­gatnak el. Ugyanakkor ven­dégszerepéi Tatán a Röpülj páva kör is. A hangulatos estét táncmulatsággal fejez­ték be. Tart Ágnes Gyöngyöstarján „Szellemi csemege*, tsgy szükségszerűség ? Néhány gondolattal sze­retnék hozzájárulni ahhoz a már nem is „vitá”-hoz, amd az országos és a Heves me­gyei képzőművészeti élettel kapcsolatban olykor .felme­rül. Mivel a Heves megyei művészeti élet Egerben kon- enetrált, elsősorban azokhoz szólok, akik a különböző társadalmi szervekben a művészeti életet szervezik, és természetesen nem utol­sósorban a közönséghez. Ez­zel a cikkéi nem a kritikus szerepét szeretném vállalni, csupán rávilágítani egy-két olyan lehetőségre, amelyre mód van. nagyobb anyagi ráfordítás nélkül is megte­remthetnénk a közvetlen kapcsolatot a kortárs művé­szet és a közönség között. Mindenekelőtt a „Kisgale- ria” — amely egri irányí- tottságú és a Képcsarnok, lévén országos intézmény — nyújthatna több lehetőséget, nem is beszélve a Heves me­gyei Tervező Iroda építész alkotógárdájának és a város haladó művészeinek haté­kony együttműködéséről. Abból a szempontból kell kiindulnom, hogy a szocia­lista fejlődés során előállt tények alapvetően meghatá­rozzák már a művészet mind szélesebb körű, úgynevezett hétköznapiasodott jelenlétét mindenütt. Manapság divat arról be­szélni, hogy a művészet többé nem társadalmi szük­ségszerűség, és nem alapve­tő igénye a kor emberének. Nem is lehet az, ha nem azon a nyelven beszél az emberekhez, amelyet mint anyanyelvet az a társadalmi fejlettségi fok és az elért technika szinte adott a szá­mukra, amelyben születtek, élnek. dolgoznak. Milyen korszerű művészet az. amely­hez mindenkinek ismernie kell azokat a szakmai mű­helytitkokat. amelyeket a művészek a mesterség meg­ismerése közben elsajátíta­nak, amelyek csak közbülső állomásai az alkotás folya­matának, amelyben tulaj­donképpen csak a végcél ér­dekes. nem az a rendszer, amelyet felállít magának mindenki akkor amikor in­tellektuálisan próbálja a maga számára elemezni sa­lát munkáját és igyekszik kapcsolatot teremteni az egyetemes művészettörténet­tel. Amikor egy munkás által készített munkadarab a mi­nőségi ellenőr kezébe kerül, az elsősorban azt nézi, hogy megfelelő-e az előírt kívá­nalmaknak. hogy egy na­gyobb mechanizmusba meny­nyire építhető be, mennyire felel meg a környező szer­kezetek már adott rendsze­rénél-;. Hogyan lehetne a helyi vi­szonyoknak megfelelően lét­rehozni egy olyan élő kap­csolatát a művészetnek és a közösségnek, amely túl az egyes anyagi szempontokon, elősegítené a város közön­ségének és a városban élő művészek tevékenységének termékenyebb összehangolá­sát. Jöjjön létre olyan egyen­súly, mint a mesteremberek között, akik egy produktum létrehozásán fáradoznak kö­zösen. Ahhoz, hogy élőben találkozzék a közönség nap­jaink művészetének legde­mokratikusabb és leghala­dóbb műveivel, senki sem kívánhatja, hogy hozzuk ide azokat az építészek és kép­zőművészek által létrehozott „helyzeteket”, jelenségeket és műveket Moszkvából, Pá­rizsból, Düsseldorfból, ame­lyek az adott kor és techni­ka leghaladóbb alkotásai, hanem folytonosan, repro­lyosabb testi fogyatékosság. Nemcsak azért, mert semmit sem látnak az életből, ha­nem azért is, mert lépten- nyomon rá vagyunk utalva a látó emberek segítségére. Különösen nehéz azoknak a helyzete, akik magukban él­nek. ök legfeljebb csak ott­honuk négy fala között tud­nak biztonságosan mozogni. Ha elmennek hazulról, szük­ségük van a látó emberek segítségére, de ezt nem min­dig, és nem olyan mérték­ben kapják meg, ahogy sze­retnék. Sokszor még a hiva­talos helyeken is kevés a segítség, pedig azoknak az embereknek hivatalból is kötelességük lenne. Különö­sen tapasztalható a részvét­lenség kis városokban, fal­vakban. Ezeken a helyeken még ma is úgy tekintik a vakokat, mintha koldusok lennének. Pedig a felszaba­dulás után gyökeresen meg­változott a világtalanok hely­zete. Joguk van ahhoz, hogy a számukra megfelelő mun­kakörben dolgozhassanak, tanuljanak, magasabb képe­sítést szerezzenek. Sajnos, ezzel a fejlődéssel nem tar­tott teljesen léoést az embe­ri nézetek fejlődése. Ahhoz pedig, hogy ezen változtas­sunk. többet kell tenni. Is­mertetni a vakok és csök­kentlátók munkalehetőségeit, és munkateljesítményeit, is­merni éieüíörülmányeiket. A dukciós, fotós anyagokból rendezett kiállításon értesül­jünk az elért eredmények­ről. Ahogy a tudományos és technikai eredmények közlé­sére eszköz a televízió, a Delta és a Természet Világa című folyóiratok, a képző­művészet sajnos, ilyen fó­rummal nem rendelkezik, így természetesen a min­denkor bemutatásra kerülő művek megítélésében a kö­zönség a legfrissebb ered- ményék hiányában az előt­te szereplő művész számára soha sem válhat aktív part­nerré, mint ahogyan a sokat emlegetett művészettörténet legérdekesebb korszakaiban az volt. Ezeknek a reprodukciós kiállításoknak esztétikai alá­támasztásául Lukács György szavait említem: „Jó művek jobb reprodukciói többet je­lentenék a számomra, mint az eredetiben látott rossz művek. Dargay Lajos Eger A másik nagyszabású ün­nepség a tizenegyszeres név ­adó volt az üzemben. A hi­vatalos aktus után, melynek során a gyár 11 dolgozójá­nak gyermeke kapott nevet, Vida János szb-tiikár adta át a szakszervezeti bizottság ajándékait. Ezután a gyer­mekek szüleit és névadóit vendégül látták uzsonnán. 1966 óta ebben a gyárban már negyvennégy gyermek névadó ünnepségét szervez­ték meg a tömegszervezetek a nőbizottság közreműködé­sével. V. János Selyp állításokat szerveznek, az általuk tenyésztett fajták or­szágosan is elismertek. A nyúlhús iránt a világ­piacon is megnőtt a keres­let, mindannyian a nagy húshozamú hibrid nyulakat tenyésztik. A szakcsoport tagjai az idén 3000 nyúl szál­lítására kötöttek szerződést, ebből ezret már át is ad­tak. Császár István Füzesabony vakok is joggal elvárják, hogy egyenrangú emberek­nek tekintsék őket. És ne menjenek el mellettük rész­vétlenül az utcán, segítsenek a forgalmasabb keresztező­déseknél. AZ EGRI Ho Si Minh Tanár- képző Főiskola felvételre keres férfi portásokat (nyugdíjasok is lehetnek). Jelentkezés a főis- kola gazdasági igazgatóságán. 5 HÓNAPOS gyermekem mel­lé gondozót keresek. Eger, Ko­vács János u. 6.__________________ MÁTRÁI Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság felvételre keres érintésvédelmi mérésekre vizs­gázott és gyakorlattal rendelke­ző villanyszerelőt. Jelentkezés: Eger, Kossuth L. u. 18. Ügyin­téző: Búzás Imre. KÖNNYÜGÉPKEZELÖT kere­sünk 500 literes elektromos be­tonkeverő géphez. Városgondo­zási üzem, Gyöngyös, telefon: 21-44. t ru\ ___________ K ERTES családi ház eladó. Eger. Koháry u. 26. Érdeklődni: délután. EGERBEN. 3 szobás, összkom­fortos, garázsos családi ház vál­lalatok részére kiadó. „Két év­re” jeligere az egri hirdetőbe. Százezer, világviszonylat­ban is neves képzőművészeti alkotást őriz a klas&zicrzáló reneszánsz palota, a legna­gyobb magyar gyűjtemény, a Szépművészeti Múzeum. Amikor az 1896-os — a honalapítás ezredik évfor­dulójának megörökítésére al­kotandó művekről szóló —, törvénycikk kimondta az Or­szágos Szépművészeti Múze­um létesítésének szükséges­ségét — már évtizedek óta sürgették, szorgalmazták a szakemberek, a lapok ilyen intézmény felállítását. Orszá­gos pályázatot hirdettek, sa második díjas Schickedanz Albert és Herzog Fülöp né­mileg módosított tervei alap­ján 1900. nyarán megkezdik az építkezést. Korinthusi oszlopok, dór pilaszterek, antik timpano­nok, az olympiai Zeus-temp- lom szoborcsoportjának má­solata, az antik görög for­mák harmonizálva épültek egybe az új reneszánsz stí­lusú épületcsoporttal. Bent nagy antik csarnokok, már­ványoszlopos folyosók adnak helyet a műalkotásoknak. A Szépművészeti Múze­umot 1906. december elsején nyitották meg. S bár a Szép­művészeti Múzeum épülete még csak 65 éves, a páratlan értékű gyűjtemény jóval ko­rábbi. A mi első múzeumunk a Széchenyi Ferenc által 1802-ben a Nemzeti Múzeum létesítésére felajánlott könyv-, címer- és éremgyúj- teményből teremtődött. Eb­ben a Széchenyi-féle anyag­ban volt néhány festmény is —, ezek a Nemzeti Múzeum Képtárának első darabjai. Az 1932—36-os országgyű­lés határozott a mai Nemze­ti Múzeum felépítéséről. És ugyanez az országgyűlés a képtárról Is hozott határo­zatokat: megszavazta a nagy­részt régiségeket, de köztük hatvan festményt és szobrot is tartalmazó Jankovich-féle gyűjtemény megszerzéséhez szükséges összeget, és tör­vénybe iktatta Pyrker János egri érsek adományát. Pyr­ker János 190 festményből álló kollekciót ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak, köz­tük számos olyan képet, amely ma is a Szépművészeti Múzeum legnagyobb értéke — Bellini Comaro Katalin­ját, Giorgione Férfiportréjáit, Lorenzo Lotto, Palma Ve­cchio, Veronese, Strozzi, Guardi festményeit, s egy a „magyar képírást” képviselő Markó Károly művet is. 1845-ben „egyesület állott össze — Kubinyi Ágoston­nak, a Nemzeti Múzeum igaz­gatójának indítására —, amely céljául tűzé ki egy, a Magyar Nemzeti Múzeum képgyűjteménye mellett fel­állítandó nemzeti képcsar­nok alakítását”. A szabadságharc idején, Kossuth utasítására a „ma­gyar kincstári elnöki lakhoz tartozott 78 olajfestmény” — került a múzeumba. Így Lu­cas Cranach három remek­műve, Dürer Férfiportréja, Tintoretto két portréja. A Nemzeti Képcsarnok ün­nepélyes megnyitására 1851­.»írmC _______________ G ARANCIÁLIS Skoda eladó. Eg er, Puky u. 2„ földszint 1. ALIG használt Simpson moped eladó. Érdeklődni: Gyöngyös, AttiLa u. 26. MŰSZAKILAG vizsgázott, jó karban levő 1200-as Volkswagen sürgősen eladó. Erdőtelek, fo­gászat. V Et« VEN______________ N ÉGYCSATORNAS. 50 W-os Hangerősitő 2500,— Ft-ért eladó. Kulcsár Imre Eger, Hadnagy u. A£7.______________________ 1 3 DB NB kaptár, méhekkel együtt eladó. Eger, Szederkényi u. 10. ELADÓ 1 darab, jó állapot­ban levő 5 literes, állóhenge­res szikvíztöltő gép. Szalóki Fe­renc, Szomolya. Kossuth út. KITŰNŐ hangú B tenor szak­szofon eladó. Eger, Arany Já­nos utca 14. FOGSORJA VITAS megvárha­tó! Fogtechnikai Vállalat most megnyílt fogsorjavltó reaiissó- nel. Eger, Dobó tér U, ben került sor, s ezzel meg­született az első állandó ki­állítás hazánkban, amelyen magyar festők alkotásaival ismerkedhetett meg a közön­ség. Éltkor 29 művész 52 ké­pét mutatták be. Nagy változást jelenített egy másik gazdag gyűjte­mény, az Országos Képtár megalakulása, amely a Nem­zeti Múzeum Képtárától füg­getlenül jött létre. Gerincét a világhírű Esterházy-képtár alkotta, amely 1870-ben ke­rült állami tulajdonba. Az Esterházy család művészet iránt érdeklődő főurai, mára XVII. századtól gyűjtik a műalkotásokat. De a kép­tár igazi megalaikítója Mik­lós herceg volt, aki egyma­ga ezer festményt, három és fél ezer rajzot és ötvenezer metszetet vásárolt. Olaszor­szági útján szerezte meg Correggio Madonnáját, amely­ről a korábban Nápolyban járt Goethe is megemlékezik „Itáliai utazás”-ában. Gyűj­teménye Raffael-, Leonardo-, Rembrandt-, Vermeer-, Hals-, Claude Lorain-, Cranach- festményekkel dicsekedhet. Spanyol remekműveket sze­rez: Goya-, Ribera-, Muril­lo-, Velasquez-, Tiepolo-, Alonso Cano-, Zurbaran-ké- peket. Az Esterházi-képtár 1815. óta Bécsben nyitva állt a nagyközönségnek. A magyar közvélemény mér a Nemzeti Múzeum alapítása után han­got ad kívánságának, a kép­tár behozataláról. Miklós her­ceg fia, Esterházy Pál, az 1848-as kormány külügymi­nisztere, a 60-as évek elején „maga és örökösei nevében beleegyezését adja, hogy a gyűjtemény a Magyar Aka­démia palotájában őriztes­sék”. 1870-ben pedig eladják az államnak —, s ettől fog­va Országos Képtár nevet viselve „az ország elidege­níthetetlen javai közé sorol­tatok és Pest városából, mint az ország központjából soha él nem vitethetik”. Pulszky Ferencnek, a Nemzeti Múzeum igazgatójá­nak javaslatára átrendezték a képtárakat. A Nemzeti Mú­zeum képtárába az újabb festményeket gyűjtötték, az Országos Képtárba a régi műveket. Az Országos Kép­tár 1878-as kiállításán már hétszázhuszonhat — (XIV— XVII. századbeli festmény szerepelt. Pulszky Károly, a képtár nagy képzettségű igazgatója átrendezi a kiállí­tást, ő a képtár első vezető­je, aki a gondjaira bízott műkincseket színvonalas mű­történeti előadások során is­merteti meg a közönséggel. Az időközben megnyílt Szépművészeti Múzeum 1912- ben vette át a Pálfy János által adományozott gyűjte­ményt —, Tizian, Veronese, Tintoretto, XVII. századi hol­land és barbizoni festők mű­veit. Közvetlenül az első világ­háború kitörése előtt Petro- vics Eleket nevezik ki a múzeum igazgatójává. Az a 21 év, amelyet ebben a tisz­tében eltöltött, a Szépművé­szeti Múzeum első fénykora, Munkájának célja a gyűjte­mények fejlesztése és tudo­mányos rendezése volt. A múzeumnak új osztályai, ki­állításai születtek; megte­remti a Régi Magyar Képtár alapjait. Elveti a múzeumi vásárlások alkalmi jellegét, „amely éppen csak egy üre­sen álló helynek betöltését, egy hiányzó névnek pótlását jelenti”. A kiegészítésnek magasabb és nemesebb ér­telmet kell adnunk; a meg­levőnek és az újnak olyan találkozása legyen az, amely a művészi hatást fokozza és a művészettörténeti tanulsá­gokat mélyíti... — vallja S ha nem volt fedezet, min­dig megtalálta a módját, hogy a kiszemelt műtárgy a múzeum tulajdonába kerül­jön. „Szugge&ztív egyéniségé­vel ajándékozásra lelkesítet­te a nagy vagyonok és gaz­dag gyűjtemények tulajdono­sait — írja egy kortársa —, és ha a nagy cél úgy kíván­ta meg, minden befolyását latba vetve címet és kitün­tetést eszközölt ki a kor­mánynál az azokra áhítozó feudal burzsoé mecénások számára”. „Valóságos varázslat volt ez — írja róla Szomory De­zső —, amelynek rejtélyes hatása alatt híres gyűjtők megváltak legszebb darab­jaiktól, s boldogan vagy nem boldogan, de odaajándékoz­ták neki ezeket a legszebb darabokat. Például Kohner Adolf Szinyei Pacsirtáját, Nemes Marcel Greco Mag­dolnáját és Mányoki híres Rákóczi portréját, Hatvány Ferenc Cézanne Buffet-jét, Széchenyi Béla egész gyűjte­ményét ... Csakugyan micso­da mágikus erő volt ez Pet- rovicsban, hogy még a Nem­zeti Bank is mellé állott és segítette, hogy egy Van Dycket vehessen... Kollek­tív adakozók álltak mellé, egész társaságok, hogy álma­it, vágyait és reményeit megvalósítsák. Ezeket név szerint nem is lehet felso­rolni. Ezekről csak egy Lo­renzo Costa, egy Palma Vecchio egy Ferrari Gauden- zio beszélnek — egy Dela­croix, egy Corot, egy Courbet, egy Manet, egy Monet, egy Carriere a Szépművészeti Múzeum falán, a Petrovics birodalmában!” A íasizálódó Magyarorszag urai nem tűrhették Petrovics demokratikus művészetpoli­tikáját — 1935-ben nyugdí­jazták. A háború vihara feldúlta a múzeum életét. A műkin­cseket csomagolás nélkül rakták vagonokba, teherau­tókra. Egy része hónapokig hányódott a lebombázott gra­zi pályaudvaron, más részét a szentgotthárdi apátság pin­céjében őrizték. Az anyag teljes egészében csak 1917- ben került vissza a Szépmű­vészeti Múzeumba. A felszabadulás után az el­ső időszaki kiállítás 1946. ta­vaszán nyílt meg. Azóta —a Szépművészeti Múzeum szá­mos emlékezetes, értékes ki­állítással örvendeztette meg a közönséget. Kádár Márts Tizenegyes névadó SELYPEN Nyugdíjasok tafáikozója . ­150 nyugdíjtas részvételé­vel tartottuk meg a Selyp! Cukorgyárban a nyugdíjasok találkozóját. Vida János szb- tiikár köszöntötte a résztve­vőket a vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizott­ság nevében. Hangyái Ká­roly főmérnök ismertette a közelmúltban elért gazdasá­gi eredményeket, s a terved két. Kérte a nyugdíjasokat, hogy amennyire erejük és egészségük engedi, vegyenek részt az elkövetkező kam­pánymunkában. Az ünnep­ség befejezése után vacso­rán látták vendégül a részt­vevőket. Exportra Is termelnek Megyeszerte ismert és el­ismert a füzesabonyi ÁFÉSZ nyúltenyésztő szakcsoportja. Több éve dolgozik társulási alapon, s a hazai piac mel­lett exportra is termelnek. A negyvenkét tagból álló szakcsoport azokat tömöríti, akik hobbyként, vagy hasz­nos mellékfoglalkozásként tenyésztenek nyulakat A szakcsoport tagjai rend­szeresen tanácskoznak, ki­A társadalomtól is több megértést várnak A vakság talán a legsú­Kóta Károly Poroszló (LL.(8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents