Népújság, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-14 / 164. szám
17.« R/tefí# KOSSUTH Uft Magnóval a világ körűi 8J8 Operaúórusművek 3.00 A 22-es csapdája 3J0 Régi melódiák 10.05 Szimfonikus hangverseny 11.11 Mozart kórusmüvetből 11.30 A Szabó család 12.20 KI nyer mai 12.30 Tánczene 13.15 Nóták VllAszohmk h*Ug»tóiiiltinAk1 Találkoztak Elfen Ktmea oDera^nekcsscl MJO NŐJ«« — nőknek 1505 Ifjúsági Rádió vemenyjátáka Frencia- országról «20 A Kaláka együttes műsorából KOI Vigyázz! Balesetveszély) 16.41 Sebestyén János cscisbaJózUs As Állami Népi Együttes felvételeiből Üzemi lapszemle Szerkesztette: Király látván 1SJ0 Bach-kantáták «M3 Visszhang 11.28 Slágereinkből 22.20 Beszélgessünk »énéről 22.40 Színházi jegyzet 22.55 Könnyűzene s.ie Biimjwriifnp kóruamuzsika PETŐFI táS Dverzsák: tl-moD vonósnégyes KM Fúvó szőne 1.00 Kiváncsiak Klubja 3.50 Tánedalok 12.00 Válni akarók kíméljenek B.2* Népdalok 12.40 Hátiunk tátall.os Néhány pere tudomány 13.08 Áriák 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Mindenféle kettőtől — ötig. •, tIM ötórai te» 11.10 Kis magyar néprajz 13.15 Egy éj Velencében. Rádióváltozat 13*48 Indulók 9e.28 a Duna menti országok népzenei fesztiválja B.43 Vitaműsor 22.03 Hangverseny 22J8 Az Alba Regia drsesszfesztívAI felvételeiből 22.15 Opemrészíetek MAGYAR I.M Beitta 8 55 Malka. Magyarul beszélő csehszlovák film 10.40 Őszi lámpák. Bolgár zenés film 11.10 Sammy Davis énekel 17.35 űrnek 17.40 Gyilkosság a hajón. Magyarul beszélő NSZK rtWMjátttfHm 18.06 Riport 18.48 Radar 18.15 Esti mess 19.30 Tv-híradó 30.00 Telitalálat! 21.20 Nők fórum* 28.30 Tv-híradó 31.20 Szórakoztató műsor EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 8 és 8 órakor A réztorony Színes csehszlovák film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) Fél 6 és fél 8 órakor Mlcl néni két élete Magyar íilmvígjáték, főszerepben : Kiss Manyi. EGRI KERT Este 8 órakor A hét mesterlövész Színes amerikai westernfilm Felemelt helyárakkal 1 EGRI BEKE Estély habfürdővel GYÖNGYÖSI PUSKIN Kezdet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ne várd a májust GYÖNGYÖSI KERT PetuUe hatvani vörös csillag Hogyan robbantottam ki a II. világháborút (Dupla helyárak) HATVANI KOSSUTH Az inkák kincse petervásara Fel a fejjel jEB iioyetiT Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsillnsz- ky utcai rendelőben. (Telefon- 11-10), Rendelés gyermekek rémére is. Gyöngyösön: 19 óráttól csütörtök: reggel 7 óráig, a Jókai utca Gl, szám alatti rendelőben. (Te Hton; 17-27). Megjelent az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeinek legújabb kötete EGER tudományos életének minden évben jelentős esemenye a tanárképző főiskola tudományos közlemé- megjelenése. Éjjpen ezért nagy várakozással vet- ÍTf1 a napokban meg- jelent legújabb, immáron a 9. kötetet, amely a főiskola tanarai tudományos munkás- ízelítőt. A több mint 400 oldalas kiadvány ?t fejezetre tagolódik. A fő- ískola profiljából követke- ak, hogy az első részben az oktatás es nevelés kérdéseiről írott dolgozatokat olvashatunk. Friedrich Sándomé. Kovács Irén és Szecskó Károly közösen írt Kolacs- kovszky-tanulmánya a haza- fias neveles szolgálatára készült Mák Mihály és Mol- nar József dolgozata jól kiegészíti egymást Az első szerző az ellenforradalmi rendszer közoktatás- és ne- vel^poiitikájájiak elméleti problémait ismerteti, a má- sik Heves m©gye iskolapolitikájáról közölt adatokat ugyanebből a kodból Hidasi Karoly a hőtan alap- és középfokú oktatása fejlődését lamerteti az európai mocia- lista^ országokban. Chikán Zoltánná, Béky Lóránd, Futó József, Udvarhelyi Károly, Sárik Tibor dolgozatai * nyelvtanítás, orosz nyelvi oktatás, földrajztanítás, nö_ vénytantanítás és a kémiaoktatás módszertani irodalmát gazdagítják. a közlemények másoharmadik fejezetében a főiskola tanárai szaktudo- ftanyi kutatásait tükröző tanulmányok olvashatók. ot dolgozatot olvasni nyelvészet köróbőL Bakos József a filológus Co- memusrol értekezik, Raisz Rozsa Mikszáth írói nyelvéről közöl adatokat, Légrády" Gyula azt vizsgálja, hogy í rnüyen szerepet 1íesen nyelvek oktatásában. Bihari József a Jiddis nyelvről készített akadémiai doktori értekezése té- ziseinek bővített anyagát közli. Jan Metejcik, a Besz- tweehányai Pedagógiai Főiskola dékánja szlovák nyelven közölt íráséban a mik- rohelynevek kérdéséről ír. Irodalomtudományt HefcZj József Jurij Kazakov fiatal szovjet prózaíróról készített tanulmánya fémjelzi a kötetben. Nagy Sándor, a megyei ifjúsági mozgalom kutatója újabb részletet közölt: A demokratikus ifjúsági mozgalom története Heves megyében 1944—1950 című munkájából. Kávássy Sándor, a nemzet-fogalom értelmezése problémáját vizsgálja az 1790—1848 közötti időszak korabeli irodalmi forrásai alapján. Vladimir Motoska, a Besztercebányai Pedagógiai Főiskola prodákánja szlovák nyelven közölt dolgozatában a közép-szlovákiai munkás- mozgalom történetének egyes kérdéseit dolgozta fél. A természettudományok köréből öt dolgozat olvasható a kötetben. Márkus Jenó, Patkó György, fizikai témákról, Szókefalvi-Nagy Zoltán kémiatörténeti kér. désröl, Kiszely György né botanikai témáról ír. Zétényt Endre és Strbik István közösein írt dolgozatukban Eger 1989. évi időjárási viszonyait elemzik. Károlyi Árpád—Pócs Tamás és Balogh Márton szintén közösen készített tanulmányukban a Délnyugat-Dunántúl növényvilágáról írt közleményük IV. részét bocsátották a szakemberek elé. A tudományos közlemények Miscellanea fejezetében Zbiskóné Hering Margit és Za hemszky László A szovjet népek kultúrája az első világháború előtti egri lapokban című közleménye olvas, ható. Az ismertetett főiskolai kiadvány végén a főiskola tanárai (Blaskó János, Nagy Ernő, Seres János festőművészek munkáiról készített reprodukciók találhatók. A KIADVÁNY áttanulmányozása után jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a közlemények idei kötetében szép számmal találhatók megyei témájú dolgozatok. A 26 közleményből hat helyi témát dolgozott fal, Szerintem ezen az úton tovább kell haladni, s a helyi témák számát növelni kell Főleg a történelem, irodalom, földrajz, művészet- történet, zenetörténet kínál sok-sok helyi témát Ezeket csak itt Egerben lehet a legjobban feldolgozni. A főiskolának az eddiginél intenzívebben kell a tudományos kutatás regionális feladataiból részt vállalnia. Ezt követelik a főiskola első, 1955- ös évkönyve előszavában lefektetett alapeLvek is. Szecskó Károly Tengerészek isk©J4^s Mintegy kétezer ember tanul Herszonban (az Ukrán SZSZK déli részén) az 1905- ös első orosz forradalom részvevője:, Schmidt hadnagy nevét viselő tengerésziskola négy fakultásán. Ez az egyik legrégibb tengerészeti iskola a Szovjetunió tizenegy hasonló intézménye közül. Az Iskola 137 éves fennállása óta a tengeri flotta több mint 13 ezer szakemberét készítette fel. Az Iskola végzett tanítványai között admirálisokat és tudósokat is találunk, többen lettek közülük korszerű tengerjáró hajók tisztjel, kapitányai. Most éppen vizsgaidőszak van. A végzősök négyévi tanulás után, diplomával a kezükben leendő munkahelyük felé indulnak .Az első éves hallgatók pedig a hires „Barát" nevű vitorláson történő tanhajózás előtt állnak. A leendő tengerészek az első tengerre szállás előtt ezen a hajón, a kikötőben tanulnak m'eg a kötélzettel bánni, ügyesen járni a vitorlarú- don, gyorsan felmászni az árbocra Persze, mielőtt a gyakorlati foglalkozásra ét_ A Schmidt hadnagy nevét viselő herszonl tengerészeti iskola hallgatói a „Barát” vitorláson végzik gyakorlatukat. (Foto: Saomov — APN — KS) térnének, sok időt töltenek el az előadótermekben, a modern felszereléssel, szerkezetekkel, gépeikkel, berendezésekkel ellátott laboratóriumokban, szertárakban. A tengerészeti iskola falai közül, a négy — hajóirányítói, hajógépészi, elektroműszerészt, rádióműszerészl — fakultásáról kiválóan képzett szakemberek kerülnek ki. Heves megye munkásmozgalmi múltjából A szocialista sajtó elterjedése a megyében 1906-ban eddig csak annyit tudtunk, hogy a század első éveiben egyre izmosodott a munkásmozgalom megyénkben, — Egerben és Gyöngyösön az ipari munkások, a dél-hevesi tájon pedig azag- rárproletárok körében. Most azonban ritka becsű forrás birtokában már tudjuk, hogy 1906-ban milyen szocialista sajtóterméket hol, milyen számban olvastak. A Népszava, a Szocialista Párt, hivatalos lapja elterjedése így alakult Csányba és Kerecsendre 100—100, Kaiba 30, Visznekre a Szabad Szóval 50, Hevesre ugyanígy 20 példány járt. Sírokra, Szűcsibe, Pásztóra 1—2 példányt vitt a posta. A Világosság, amely szociáldemokrata érdekeltségű lap volt, sem hiányzott a megyéből. Visznekre 100, Ecsédre 25, Füzesabonyba és Csányba 10—10, valamint Abasárra, Kontra és Eger- baktára csak 1—1 példányra volt előfizető. A Szabad Szó, mely az úgynevezett Mezőfi-féle szociáldemokrata párt lapja volt, meglehetősen elterjedt a dél-hevesi tájakon. KÖmlőn 100, Sarudon 60, Tarnaörsön 40, Kiskörén 30, Poroszlón 20, Füzesabonyban 10 rendszeres előfizetőjéről tudunk. Erdőtelken la voltak olvasói, de pontos számuk sajnos ismeretien. A Földmunkás, mely a szervezkedő földmíveeek lapja volt, Mezőtárkányban 46, s Tiszafüreden pedig 170 előfizetőre akadt. A Nép Zászlója is munkásmozgalmi lap volt, s arra adataink szerint csak Poroszlón volt előfizető, 8—6 család. SAJNÁLATOSÁN A KÉT megyei városnak, Egernek és Gyöngyösnek az adatait nem ismerjük, csupán annyit közöl a korabeli forrás, hogy „bizonyos, hogy e városokban az ipari munkások közé jár a legtöbb szociáldemokrata sajtótermék". „Ezek a számok legjobban mutatják, hogy a szocialisták izgatásai mily hatással voltak népünkre, s hogy most már sok helyütt a nép még anyagi áldozatoktól sem riad vissza attól, hogy a szóA pincér, aki filozófus r- Fagylalt van? — Fagylalt? — kerekedik ki a szeme a felszolgálással a társadalmi munkamegosztás keretében megbízott és e megbízást egyébként önként is vállaló dolgozó személynek. — Igen. Fagylalt. Málna vagy citrom, vagy vanília. Egyszóval fagylalt — mondom még egyszer, nehogy a külpolitikában oly sok konfliktust okozó félreértés kialakulhasson közöttünk. — Fagylalt? — kérdi még egyszer jól meghúzva és magasba trillázva a „lalt”-ot a szó végén, mintha azt kértem volna tőle, hogy férfi létére is nyújtsa kacsóját egy menüettre a 32 fokos napfényben, délben 13.42 perckor — Az nincs! — vitte le hirtelen mély dörmögőre a hangját, hogy az iménti felső c-s „lalt" kacskaringójának szinte zeneileg megszerkesztett ellenpontja lett az „az nincs ...” Ez nem is pincér. Ez zeneszerző! — Mert a gégém megszorult ... megszorult — éneklem én is mozártiasan, aztán prózódiára váltva folytatom. Egy hideg málnát, ha hozna. — Az sincs! — Málna nincs, vagy hideg nincs? — Málna van. Szóda nincs és jég sincs — magyarázza egyre türelmetlenebbül a pincér. S igaza van. A fenébe is az olyan oktondi és makacs palikkal, akik nem derekam és a száraz torkom, bár ezt a rémitalt, ezt a ragacsos müvacakot, amiben még a víz sem igazi talán, ki nem állhatom. Nem komá- lom! Hogy a fiatalabb korosztály is értse. A pincér jő, persze pihegésröl szó sincs, nem hírnök ő és már elém átallnak bemenni egy presz- szóba már egyáltalán, de még ráadásul olyan dolgokkal macerálják a társadalmi munkamegosztásban a felszolgálás szerepét betöltő dolgozót, hogy fagylalt. Meg málnaszörp. Hidegen! — Citromlé jó lesz? — Hozza! — adom be a is lottyantja a langyos löty- työt és én már nyeldeklem is e lélektelen lét. Aztán kikerekedik a szemem. A szomszéd asztalhoz két adag fagylaltot és egy párás pohár málnaszörpöt visznek. Az agyam is beforrósodik e csalás láttán, és hívom is a pincért. r— Mi az ott? — Nem látja? — Éppen az, hogy látom. Maga meg azt mondta, hogy se fagylalt, se málna, se hideg. — A citromszörpöt is el kell adni, uram... — De miért pont nekem? — ágaskodik bennem az önérzet és a balekségre vett ember pironkodó mérge. — Miért, maga kicsoda? Talán kivételezzek magával? — Ki mondta azt, hogy kivételezzen velem? — Maga rumlizik, uram, a citromszörpért... Ide figyeljen! Volt még az a két adag fagylalt, s az a kevéske hideg málna, meg a citromlé fölösen, ott van az a két idősebb hölgy, s itt ül maga. Ha én megkérdem magától, hogy, uram, tessék választani, mert a fagylaltra és a málnára hárman vannak. A két öreg lány és maga, akkor melyiket választja, mi? — néz rám szúrós szemmel. — Hát a citromszörpöt, a fene egye meg — nyögöm ki elszántan és a belém rögződött udvariassággal. — Nahát, akkor mit ugrál? Azt kapta, nem? — int fölényesen a pincér és kényelmes, hányaveti léptekkel távozik. Tévedtem. Ez nem zeneszerző. Ez filozófus, s ez a bosszantó nálunk: a pincér filozófus, ahelyett hogy pincér lenne. Gyurim ufars dallsta tévtanokat élvezhesse Szomorú tünet ez... ... A felsorolt adatok csak azt igazolják, hogy kivált a tiszafüredi járásban a szocialista párt már igen nagy térhódításokat tett, úgy hogy a tér visszanyeréséről csak hosszabb idő múlva lehet szó. Annál is inkább, mert újabban már magában a vármegyében is indult szociáldemokrata lap, tudniillik Gyöngyösön az Egyesüljünk é® a Népek hazája című hetilapok. Hogy pedig mennyire veszélyes agy műveletlen leiekre egy ilyen sajtótermék elolvasása, azt ki-ki azonnal beláthatja, csak nézzen bele a Népszava, Földmunkás atb. lapok akármelyik számába ,..” Azon is kesereg a vaskalapos úriember az Űr 1906-ik esztendejében, hogy „a szociáldemokraták folyóirata: a Munka Szemléje és a Szocializmus pedig egyre terjed a középosztály soraiban”. Ez a vitathatatlanul értékes dokumentum két nagy tanulságot rejt magában. Részben azt, hogy mennyire komolyan kell számolnunk már az 1900-as évek elején a két város ipari munkásságának szocialista szervezkedése mellett, a dél-hevesi nincstelen parasztok agrár- proletár tömegeinek kezdetleges, de mindenképpen jelentékeny tömörülésével. De arra is rávilágítanál«: ezek az 1906-beli sorok, hogy menynyire reszkettek az urak attól, hogy a munkások, legyenek azok ipariak, vagy mezőgazdaságiak, vagy netalán a középosztályhoz tartozó értelmiségiek, nem a maguk szája íze szerint megírt újságot vettek egyre nagyobb számban a kezükbe. Jobban szerették volna az uralkodó osztály tagjai, ha a paraszt megmarad a maga egyszerű felvilágosítatlanságában... AZ IDŐ AZONBAN ezeket a pionírokat igazolta! De sajnos 40 kemény esztendőt kellett arra még várniuk. Egyben szeretnénk hinni és remélni, hogy a közeljövőben a gyöngyösi Egyesüljünk és a Népek hazája című hetilapokról talán többet is megtudunk. Éppen ezért szívesen vennénk, ha egy-egy még itt-ott megbújó s felbukkanó példányt betekintés céljából szerkesztőségünknek megküldenének. Sugár István NpmlLríifi @ |w 1971. július 14., szerű*
