Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

(

TO DOM Any és technika:.; fmnwAvr és Technik A:.: tudomány es t ecw»Fájdalomcsillapítás — minirádióval

A beteg testrészből az agyba futó idegimpulzusoknak egy zavaró rádióadóval való megszakításával igen erős fájdalmat is csillapítani lehet. A fájó testtájékhoz lehetőleg közel két elektródát, valamint egy elemes miniatűr rádióvevőt ültetnek be. Fájdalom esetén a páciensnek csak egy rádióadó antennáját kell a beépített rádióstimulátor fölé tartania. A stimulátorból kiinduló impulzusok erősen csillapítják az idegek fájdalomjelzéseit és a fájdalmat a beteg testtájékon könnyű bizsergés váltja fel. Az amerikai Duke University kutatói által kifejlesztett készüléket már több betegen kipróbálták.

r» I ' ír aaam I _ _ A messze jövőbe tekintő építészek egy része a

’wSCnOGa is ÓZ ZvvU'DSn képen látható módon képzeli el az ideális családi házat. Ha tojáshéj formájú betonszerkezetből készítik el, anyagszükséglete egy negyede a hasonló fesztávú „hagyományos” épületének. Üvegszálvázas poliészterből való kivitelezése esetén (ami már ma sem megoldhatatlan feladat) elérhető lenne, hogy gyárilag, nagy sorozatban állítsák elő — akár teljes bútorzatával, berendezésével együtt —, és rövid idő alatt bárhol letelepíthessék, „üzembe helyezhessék”, ahol a közművekhez való csatlakoztatásra lehetőség van.

A ház tervezője, — egy stuttgarti építész — elképzelése szerint a jobb oldali te- tővilágítású kupola alatt tágas nappali szoba kapna helyet. A bal oldali részben a hálóhelyiség lenne kiképezve, hátul pedig a „vizes blokk” (konyha, fürdőszoba, WC) nyerne elhelyezést. A szokatlanul szabálytalan lakófelületű épület tulajdonképpen egyetlen, benyílókkal tarkított, összefüggő tér.

Vajon sikerül-e leszoktatniuk az építészeknek az embereket a derékszögű rendszerű, kőből, tágiából és betonból való, „vaskos”, oldalablakos építményekről?

Szibériai

skanzen

Az Irkutszkból a BajkáU hoz vezető főútvonalon rendezik be az orosz népi építészet szabadtéri múzeumát. Itt állítják fel a Szibériában összegyűjtött XVII—XIX. században kér szült faépületek legszebb példányait.

Messzi tájakról szállítják szétszedve az időtől megsötétült őrbástyákat, az első lakosok faházikóit, amelyeket csodalatos csipkefa- . ragás díszít. Az egyik ősiá városból, Ilimszkből például 1679-ben épült fatemplomot szállítottak a skanzenbe. Ilimszk arról is nevezetes, hogy ebben a városban töltötte száműzetését a XVIII. század egyik forradalmára, Alekszandr Ragyiscsev.

A szibériai építészeti emlékek tanulmányozása választ adhat arra, hogyan népesült be Szibéria. A szakértők szerint a szibériai erődöket és templomokat az Oroszország északi vidékeiről, közte Novgorodból és Mezenyből érkezett telepesek építették.

Kincskeresők

Két angol fiatalember

egy amerikai társaságában nagy kincskeresésre indult. Repülőgéppel mentek Costa Ricába, hogy onnan egy kis csónakon elinduljanak a Csendes-óceán egy lakatlan szigete, Isla de Coco felé. Ott van ugyanis elásva állítólag Lima' városának rég eltűnt aranya. A fiatalemberek 600 fontért vásárolták meg a kutatás jogát.

A két fiatalember megállapította, hogy Lima városa a kb. 25 millió font értékű aranyat és más értéktárgyat Simon Bolivár győztes katonái elől akarta a lakatlan szigetre menteni, s erre az éppen Lima kikötőjében horgonyzó Mary Dier nevű hajót találta alkalmasnak. Remélték, hogy Boliver az angol lobogó alatt hajózó szállítóeszközt nem meri megtámadni.

Nem ismerték azonban a hajó kapitányát, egy Thompson nevű skótot. Thompson megölette a városi tanács által a kincs őrzésére kirendelt hat őrt, egy lakatlan szigetre vitte és ott elásatta a kincset, amelynek aztán nyoma veszett. Több expedíció foglalkozott már felkutatásával — eredménytelenül. Lima város archívumában megtalálható a kincs részletes jegyzéke is.

Z

S

w

u

b

8

E

O

e

&

H

<

lé

1

a

ÉH

8

b

Z

u

f8

z

z

<

S

o

—

£

x

o

Hl

b

8

PH

z

<!

s

o

Q

S

ÉH

VIZ A

HOLDON ES A MARSON?

Eigy ember napi táplálé- azonban az, hogy már cse- kához 90 dkg szilárd hal- kély mélységben is nulla fok mazállapotú eleiem, ugyan- alatt van a hőmérséklet, jég .annyi oxigén és 2,7 kg víz tehát képződhet. A maxiszükséges. Bármilyen embe- malis távolság a Föld és a ri telepítés legelső problé- Mars között 98 millió km, a! mája ezért a Holdon a víz. minimális — 56 millió km. Ma még a „Hold-település” Az utóbbi 15, vagy 17 éven- csak automatából állhat, a ként fordul elő. Utoljára jövőben azonban feltétlenül 1956-ban ez volt, tehát most, számolni kell emberi tele- 1971-ben újra megismétlő- püléssel is. Honnan vegyék dik. hát a szükséges vizet? it.

Azt tudjuk, hogy Földünk Magasabbak

keletkezésekor az elemi ré- kJ-.'™. ,~1 '■■I # szecskékben megmaradt a O üimaiaj 0X101 víz. A radioaktív izotópok „ .

széthullása nagy hőmennyi- ^ amerikai _ ^dc?°k(. ?. Béget hozott létre a mélyen Manner 6- 68 7- .1^ise^1®^°1 fekvő rétegekben. Az ott- »ben megállapították, lévő nedvesség felforrt, fel- h?gF * Marson elsősorban a tört a felszínre és kicsapó- vízhiány miatt lehetetlen dott. Ebből lettek a tenge- harmüyen elet Ha a felszin- rek és óceánok, a sarkvidé- közel orok fagy van, ken pedig a jéghegyek. Na- vagy ha csekély mennyiségű gyon-nagyon régen hasonló Jfgkon nedvesség 3eg for- folyamat ment végbe a Hol- ^ajaban kicsapódhatna vadon is, azzal a különbséggel, lamilyen alkalmas helyen, hogy k rendkívül alacsony akkor ezeken a helyeken le- hómérséklet miatt a gőz hetne elet, amely ezt a yi- nem vált vízzé, hanem köz- az evoluao folyamatavetlenül a felszín alatt mint- ba^ .

eoy i km-es vastagságban Feltételezhető, hogy a megfagyott. A Holdon tehát Hold-felszmen is maradha- minden a hőmérséklettől Jött jég. A sarkokon a

füeg holdkráterek gyűrűs falai

b°' örök árnyékot vetnek. A

fi T-Jold kráterekbe sohasem jut be

, , a napsugár. A holdhegyek

hőmérséklete magasabbak a Himalájánál

(9000 m-esek), az örök árA Hold- az elektromagne--nyék tehát gyakori a Hol- ses hullámok teljes spektru- dem. Miután a hegyek bel- mát bocsátja ki. A hullám- sejében mínusz kétszáz fonák az a hossza, amelyre a kos a hőmérséklet, a jég maximális energia jut, a rendkívül lassan olvad. A test hőmérsékletétől függ. feltevés szerzői szerint a Ha a Holdon hatezer fokos jégréteg vastagsága 1 mii- hőmérséklet lenne, ugyan- liárd év alatt legfeljebb 10 úgy látható fényt adna, mint métert vékonyodhatott, a Nap. Mivel hideg test, De hogyan lehetne beha- ezért láthatatlan infravörös tolni ezekre a helyekre, sugarakat bocsát ki. A hűl- hogy megnézzék, van-e ott lámc-k hossza néhány mik- jég? Ember számára még ron (mikron a milliméter ez- nagy a kockázat. A römtgen- red része). Rádióhullámai szemű robotautomata töké- X mm-tői néhány métepxg letesen megfelelne erre a terjednek. A Földről az inf- feladatra, és az alacso- ravörös sugárzást mérve si- nyan szálló szputnyiknak, került megállapítani a Hold amely rádióhullámaival „le- hőmérsékletét. Nappal az tapogatja” a Hold felszínét, egyenlítőn eléri a 120 Cél- a légkör hiánya megköny- sius-fokot, éjjel viszont mi- nyíti a munkáját, nusz 170 fok alá, sőt a sár- Mindkét hipotézis tehát, kokon — mínusz 200 tok hogy a talajkéreg alatt jég, alá süllyed. a mélyben pedig víz van,

A mélyebb rétegek hő- csak feltételezéseken alapmérsékletét rádióhullámok- szik, a bizonyítékok még kai mérték meg. Kiderült, hiányoznak. A mai technika hogy néhány méteres mély- a Hold és a Mars rádióségben, a holdéjtől és a szondázásával is minden bi- holdnappaltól függetlenül zonnyal megbirkózik és' ki- az átlagos hőmérséklet mi- deríti, hogy igaz-e a felte- nusz 30 Celsius-fok körül vés a Hold jegéről, van. Természetes, hogy a mélyből feltörő vízgőz ilyen alacsony hőmérsékleten megfagy. Nagy mélységben viszont, a hőmérséklet nulla fctk körül van, megmarad a VÍZ.- Kéreg alatti jég

Valószínű, hogy ilyen kéreg alatti jég-, illetve vízré4 teg van a Marson is. Földi ■£ rádióteleszkópokkal sajátos, “ úgynevezett meleg rádiósu5 gárzást észleltek a Marsról- 10 és 21 cm-es hullámon.- Azt is megállapították, hogy azonos időben néhány mé- teres mélységben mínusz 90 _ fok volt a hőmérséklet, míg

• a felületen húsz fokot mér- « tele. Megjegyzendő, hogy a | Mars hússzor olyan messze t van a Földtől, mint a Hold, 5 ezért a mérések nem egé- “ szén pontosak. Lényeges

A szervezet életritmusának szabályozása

Dr. Salánki János, a Tihanyi Biológiai Intézet igazgatójának

nyilatkozata

Az utóbbi években számos nemzetközi konferencián, köztük az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban, Angliában számolt be az élő szervezetek ritmusának szabályozásával kapcsolatos kutatásairól dr. Salánki János, az Akadémia Tihanyi Biológiai Intézetének igazgatója.

Dr. Salánki János elmondotta, hogy az összes élő szervezetnek sajátos ritmikus tevékenysége van, amelynek különbözőek a megnyilvánulási formái. A legszembetűnőbbek között említette az alvást, az ébredést, az aktivitást, és a nyugalmat, a szívműködés, vagy a légzés ritmusát Olyan általános biológiai törvényszerűség a ritmus, amely minden élő szervezet működésére jellemző. Vannak periodikusan visszatérő jelenségek, amelyek külső hatásra jönnek létre, Ilyen például a fotoszintézis. A ritmus szabályozása azonban inkább az élő szervezet belső tulaj - dosága. A külső tényezők lényegesen nem változtatják, csupán módosítani képesek ezeket.

Dr. Salánki János azt kutatta, hogy a ritmusok mögött milyen biológiai folyamat játszódik. Elemzéseit különböző szervezettségi szinten végezte, puhatestűe- ken, amelyek mint a bonyolult szervezetek .egyszerűsített modelljei szerepeltek munkájában. Vizsgálta az egész állat tevékenységére

kiható ritmusokat, az egyes szervek, valamint, a sejtek ritmikus tevékenységét. Vizsgálatai során számos meglepő jelenség „szemtanúja” volt. Érdekességként említette az alvó szervezetben a szervek sajátos munkamegosztását. Lelassul a légzés, szívműködés, ugyanakkor bizonyos agyműködés aktivizálódik, gyorsul a vegetatív tevékenység, a vérkeringésbe pedig olyan sejtek is kerülnek, amelyek az ébrenlét állapotában alig találhatók.

Tapasztalatit összegezve megállapította, hogy ezt a belső mechanizmust az idegsejtek által termelt szeroto- nin szabályozza, amely ha nagyobb mennyiségben áramlik ki a sejtből, — aktivizál, serkent, ha mennyisége csökken — nyugalmi állapot jön létre. Ezen megállapítását szintetikusan előállított szerotoninnal ellenőrizte, amely a különböző szervekbe,sejtekbe juttatva bizonyította aktivizáló hatását. Mindezen megállapítások azért nagyjelentőségüek, mert a szerotonin megtalálható az emberi szervezetben is, ahol a puhatestűekhez hasonló

funkciót tölt be.

A sze r otonintermelés t — mint azt dr. Salánki János kísérleteiben bebizonyította — a ribonukleinsav szabályozza. Ez a sok funkciójú anyag a természet csodája. A sejtmagban termelődik, s mintegy,, beprogramozva irányítja a fehérjeépítést, és mint most a legújabb tihanyi kutatások bebizonyították, az egész szervezet ritmusáért is felelős. „Utasításokat” ad szerotonin termelésre a sejteknek, onnan az információk tovább gyűrűznek a szervekben és ezen ke. resztül gz egész szervezet állapotát meghatározzák.

Rohanó életünkben egyre több embert kínoz a megbomlott ritmus, az álmatlanság vagy a magas vérnyomás és ebből eredő, számtalan betegség. Lehet-e ezeket gyógyítani a megtalált szintetikusan is előállított szerotoninnal? — kérdeztük befejezésül a biológiai, intézet igazgatóját.

— Ezt az anyagot a szervezetbe adagolni felesleges, hiszen a sejteknek megvan az a képességük, amellyel előállíthatják. Különböző ké_ miai anyagokkal, gyógyszerekkel ennek termelését serkenteni, vagy csökkenteni kell, s így helyreállítható az esetleg megbomlott ritmus egyensúlyi állapota. B. É.

Falu a tengeren

A Szovjetunióban 25 évvel ezelőtt telepítették le az első fúrótornyot a Kász- pi-tenger medrébe, száz kilométerre a partszegélytől. Napjainkban már több mint 240 kilométer hosszú a fúrótornyok acélerdőjének sora. Helyenként kisebb települések létesültek a fúrótornyok körül. Emeletes lakóházakat, kultúrházat, iskolát, kéórházat és postát építettek az acél cölöpökön nyugvó mesterséges szigetekre, melyek a kitermelt kőolaj, egy részének tárolására és hajókikötőül is szolgálnak. A part és az „olajfalu” között motoroshajók és helikopterek tartják fenn a forgalmat. A települések alatt 30—40 méter mélyen van a tengerfenék, nem volt tehát köny- nyű stabil, a hullámverésnek jól ellenálló alapokat készíteni az építmények számára.

r »31. június 12,, szombat TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA,,, TUDOMÁNY ÉS T8GSHMS5Ä ■., 1UDOMANY ÉS TECHNIKA,,;

TUDOMÁNY JÉS TECHNIKA..; TUDOatti

TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: TŰ DÓM ANY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;.; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.,; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA . .TUDOMÁNY ÉS ‘■Wte.-sÄKA