Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-12 / 137. szám

/ ■'hrvuL Szaljut űrlaboratóriumban dolgozó három szovjet űrha­jóssal a földi irányító központ rendszeres kapcsolatot tart. Képünkön a földi központ munkatársai figyelik az óriási ernyőre kivetített tévéképen a három űrhajóst. ffowíou, — T ASZSZ - MX i-.- Káfe A Sorsok, dolgok, embe­rek című sorozatban egy érdekes történetet ir le Sza­lag István a 4. oldalon. Egy este ütvén vidám dalossá! A rádiószereplésre készü­lő Épílők Heves megyei kó­rusát látogatta meg mun­katársunk. A próbán szer­zett tapasztalatairól szóló riportja a lap 5. oldalán ta­lálható. Tudomány és technika Érdekes összeállításunk a tudomány és a technika vi­lágából tájékoztat a lap 6 oldalán. A gyűrű Nagy munka hárul az új tanácsokra ftfTLÄG PROT.FTARJAI, EGYESÜLJETEK! A Bauman-válasEtótoerület dolgozói nagy megtisztelte­tésben részesítettek, amikor újból képviselőjüknek jelöl­tek az OSZSZK Legfelső Ta­nácsába. Engedjék meg, hogy megköszönjem a bizalmat azon szervezetek és intéz­mények dolgozóinak, ame­lyek jelölt j ültnek választot­tak, valamennyi kommunis­ta és pártonkívüli elvtárs­nak, a munka veteránjainak és azoknak a fiataloknak, akik ebben az évben először teljesítik majd állampolgári kötelességüket: részt vesz­nek a szovjet hatalmi szer­vek megválasztásában. A kongresszus határozatai kijelölték azt az utat is, ame­lyen tovább haladunk. E ha­tározatok lényege — mint tudják —, hogy biztosítsuk a nép anyagi és kulturális színvonalának jelentős emel­kedését, a szocialista terme­lés gyors ütemű fejlődése, hatékonyságának fokozása, a tudományos-műszaki haladás és a munkatermelékenység gyorsabb növekedése alapján. A XXIV. pártkongresszu­son elfogadott 9. ötéves terv valóban grandiózus felada­tokat tűzött ki. Sok száz új gyárat és üzemet, hatalmas elektromos műveket és nagy kiterjedésű útvonalakat kell épitetünk. Ezenkívül, a terv­inek megfelelően, új felszere­léssel kell ellátni sok ezer Jíbrábban épült vállalatot, mindenütt meg kell honosí­tani az új technikát, az új technológiát Hány lakóhá­zat, iskolát és kórházat sportpályát és kultúrotthont kell építeni. A kongresszuson kitűzött irányvonal széles körű meg­értésre és teljes támogatás­ra talált a Szovjet népnél. Városaink és falvaink dolgo­zói lelkesen válaszoltak a felhívására, hogy fotooz- tevékenységüket a kom­munizmus építésében. Az utóbbi hetekben a vá­lasztási gyűléseken, amelye­ket hatalmas országunknak gyakorlatilag minden egyes lakóhelyén megtartottak, sok tíz- és százezer ember szó­lalt fél. A nép megbízást adott jelöltjeinek: tegyenek meg mindent, amit szüksé­ges, hogy sikeresen teljesít­sük az ötéves tervet, meg-' valósítsuk XXIV. párt- kongresszus határozatait. Minden dolgozó lelkiisme­retes, magas termelékenységű munkája és a gyártmányok kiváló minősége: ez az új ötéves tervben kitűzött nagy­szabású feladatok kulcsa, az az út-, amelynek révén új, magasabb színvonalra kerül egész gazdaságunk, egész életünk és ezen haladva emelhetjük a dolgozók jólé­tét. A párt vezetésével ezen az úton halad nagy önbiza­lommal a szovjet nép. Könnyen elképzelhető, mi­lyen nagy munka hárul az újonnan megválasztandó ta­nácsokra, Óriási szerep vár rájuk a termelés további fel­lendítésében, városban és fa­lun egyaránt. A gondoskodás a lakások, iskolák és gyer­mekintézmények építési ter­vének teljesítéséről, a helyi fejlesztésről, a dolgozók za­vartalan ellátásáról, a szük­séges árukkal és szolgáltatá­sokkal: mindez közvetlenül a tanácsokra tartozik. Azt hiszem nem kell fel­sorolni minden kérdést, ame­lyeknek megoldásában döntő szerep vár a tanácsok mun­kájára, kezdeményezésére. Mégis fontos hangsúlyozni, hogy a helyi hatalmi szer­veknek kell vállalniuk a XXIV. pártkongresszuson hozott határozatok gyakorla­ti végrehajtásával kapcsola­tos munka jelentős hánya­dát. Közvéleményünk többször megállapította, hogy a taná­csok a rendelkezésükre álló anyagi és pénzügyi erőfor­rásokat sok esetben, nem A munka szünetében,.la­zítást" jelentett kellemes csütörtök • esti szórakozás után, pénteken reggel Falu­végi Lajos pénzügyminisz­ter előadásával folytatódtak az egri, X. közgazdász ván­dorgyűlés szekcióülései. A városi tanács díszter­(Kiss Béla felvételei» A belkereskedelem szek­ciójában délután dr. Fenyő Imre, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola fő­igazgatója elnökölt. össze­foglalójában, amelyben ér­tékelte a szekció két nap alatt végzett munkáját, el­mondta, hogy a legvitatottabb téma a készletgazdálkodás opti­mális szinten tartása volt a jó és egyre tökéletesedő ellátás biztosítása mellett. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA az ellátóipamái kell foglal­kozni: a szállítás és a cso­magolás korszerűsítésével. Az élelmiszergazdaság ha­tékonyságával foglalkozó szekcióban, amelynek elnö­ke dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első he­lyettese volt, délután az elő­adók válaszoltak a hozzá­szólásokban felvetett prob­lémákra. Dr. Tamás László­nak, az ÉDOSZ főtitkárá­nak előadása után Bér tus Pál, a fabiánsebestyéni ter­melőszövetkezet elnöke és Szabó Berény. a Pest—Nóg- rád megyei Állattorgalmi és Húsipari Vállalat igazgató­ja a mezőgazdasági beruhá­zások problémáiról, az ellá­tás korszerűsítésének egyre sürgetőbb feladatairól szólt. Egyértelmű álláspontjuk volt; a további kooperációk Htjából el kell hárítani min­den akadályt. A közlekedési szekcióban, ahol a hallgatóság igen ak­tívan vett részt az előadá­sok utáni vitában, a válasz­adásokat követően Bajusz Rezső, a KPM közlekedés­politikai főosztályának veze­tője tartott zárszót. A köz­lekedés sajátos problémáiról szólva kifejtette, hogy en­nek az ágazatnak sokkalta nagyobb a jelentősége an­nál, mint amit a nemzeti jövedelemhez való hozzájá­hasznélják fél maradékta­lanul, vagy csak nagyon las­san használják fel, — mon­dotta Brezsnyev és felsorolt néhány helytelen módszert a tanácsok munkájából, majd hozzátette: az újon­nan • megválasztandó taná­csoknak határozott intéz­kedésekkel kell majd tenniük e komoly hiányosságok ki­küszöbölésére. A továbbiakban Brezs- nyev ezt mondta: — Vannak olyan elvtár­sak is, akik különösebb fi­gyelmet nem érdemlő, kis ügynek tekintik a szemé­lyes kérdésekben eljárókat. Nekik — úgymond — sok és fontosabb dolguk van. Természetesen a tanácsi dolgozóknak sok a gondjuk. De az emberek személyes ügyei iránt tanúsított ma­gatartás egyáltalán nem je­lentéktelen. Fontos mutató­ja ez a szovjet intézmények munkája színvonalának. Vlagyimir Iljics Lenin sa­ját példájával bizonyította, hogy a kommunistáknak, hogy kell törődniük a taná­csokkal, hogyan kell állan­dóannövelniük azok szere­pét. Elvtársaik, ezen a téren is méltó folytatóivá kell vál­nunk a nagy Lenin művé­nek. Az oroszországi föderá­ció dolgozói sikeresen tel­jesítették a nyolcadik 5 éves terv célkitűzéseit; öt év alatt a termelési alapok és a kibocsátott ipari termék- mennyiség másfélszeresére emelkedett. Meggyorsult a mezőgazdasági termelés fej­lődésének üteme is. Az 1966—1970-es években a mezőgazdaság évi átlagos termelésének volumene 20 százalékkal volt magasabb, mint az előző 5 évben. Mindez igen jó elvtársak, de a kilencedik 5 éves terv által megszabott feladatok, a távolabbi perspektívák megkövetelik, hogy gyor­sabban az eddiginél széle­sebb fronton haladjunk elő­re. (MTI) XXII. évfolyam, 137. szám ARA: 80 PILLÉR 1971. június 12., szombat Faluvégi Lajos pénzügyminiszter előadását tartja. Sok szó esett a fejlesztés­ről, a gépesítésről, s a fel­szólalók közül többen kifej­tették, hogy a technikai be­ruházásokra nincs kellő ösztönzés, s ez különösen a vendéglátóiparban jelentke­zik egyre súlyosabb problé­maként. Felvetődött az is, hogy a kereskedelem haté- tgBS&áfiánafe kérdéseivel már rulás adatai mulatnak. Fo­kozottabban kell ezután fog­lalkozni a dolgozók szociális helyzetével, ellátásával, hi­szen a fluktuáció mértéke figyelmeztet erre a próbá­méra is. Ma, a szekcióülések ér«*e> kelésével, az elhangzottja összegezésével zárul a vátl« dűrájfútóo, „Gazdasági fejlettségünk magasabb iskolába lépett..." Faluvégi Lajos pénzligynainiszter előadásával folytatódlak az egri közgazdász-vándorgyűlés szekcióülései á belkereskedelmi szekció ülése. mében helyet kapott —> s a program szerint a gazdasá­gi hatékonyság makroöko- nómiai kérdéseivel foglalko­zó — szekció elnökségében helyet foglalt Fekete Győr Endre, a megyei tanács el­nöke, Barta Lajos, a me­gyei pártbizottság titkára és Borics László, a városi ta­nács elnökhelyettese is. Drecin József szekcióelnök üdvözlő szavai után pénz­ügyminiszterünk tartott nyi­tóelőadást. Sommásan efenandta, hogy „társadalmi közöis fogyasz­tásunk globálisan megfelel fejlettségi szintünknek, vi­szont a források elosztása a fő feladatok között már nem áll mindenkor össz­hangban az igényekkel, és azt sem lehet kijelente­ni, hogy a rendelkezésre ál­ló erőforrások felhasználá­sa túlnyomórészt kielégíti a racionalitás követelményét napjainkban. Tehát nem az a probléma, hogy keveset költünk a társadalmi közös fogyasztásra, hanem inkább az, hogy azt nem mindig a gazdasági racionalitások fi­gyelembevételével használ­juk fel ...” Faluvégi Lajos több fel­adatról is szólt. Elmondot­ta, hogy: — Gazdasági fejlettségünk „magasabb iskolába" lépett, ahol a technika fejlesztésé­nek párosulnia kell az eszközök hatékony fel- használásával, mert .a harmonikus gazda­sági fejlődést csak így tud­juk biztosítani. Élénk érdeklődéssel kí­sért előadását szünet követ­te, majd vitát nyitottak az elhangzottak felett. A hoz­zászólások ebéd után is folytatódtak. Az ipar és vaz építőipar szekciójában, ahol ismét a legnagyobb volt a résztve­vők száma, az elnökség tag­jai közt volt Keserű János­áé, könnyűipari miniszter is. Az előadásokat igen élénk vita kovától &

Next

/
Thumbnails
Contents