Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
»,WA*aM-AA Jkj+*AA0kHJVkjKi*iP Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Választás vasárnap KÖZSÉGTAN ACS I VÁLASZTÁSOK lesznek vasárnap Olaszországban. Fontosságuk alig maradt el az országos parlamenti választások mögött. Nem kevesebb, mint 7 millió választópolgártól kérnek ezúttal ismét politikai véleményt az olasz pártok. Az alapkérdés: a középbal kormánykoalíció krónikus válsága. Néhány éven át már a negyedik köztársaság Franciaországhoz hasonlított Róma, oly sűrűn váltották egymást a miniszteleinökök. Ügy tetszik, Colombo kormányelnök stabilabb elődeinél, de a válságot csak enyhíteni tudta, felszámolni nem. A bérből és fizetésből élők nemcsak — az árakhoz jobban igazodó — béreket és fizetéseket követelnek maguknak, de nagyobb beleszólást is a helyi és az országos politika ügyeibe. Ami igazságosabb szociális elosztást, több társadalmi juttatást, modernebb oktatási, egészségügyi színvonalat jelent belpoli- tikailag. Külpolitikailag pedig: függetlenebb olasz politikát Ezen minden NATO-ország népe, így az olasz lakosság jórésze is: az amerikai érdekektől, Washington hatalmi politikájától való függetlenedést gondol. EZEKRŐL A KÉRDÉSEKRŐL is szó lesz, ezekkel a gondolatokkal és problémákkal foglalkozva is mennek majd szavazni vasárnap az olaszok. Érdekes, hogy az utóbbi időben sok olasz és más nyugati polgári lap felvetette: a munkásosztály Itáliában mind hatásosabban mutatja meg erejét, ideje volna hát, ha koalíciós kormányba is újra felvennék a munkásság legnagyobb pártját, az Olasz Kommunista Pártot, más polgári lapok viszont nem az OKP, haneim a jobboldal megerősödését jósolták. Egyrészt azért, mert a szélsőséges „baloldaliak”, maoisták, trockisták, anarchisták működése sok politikailag kévéssé érett szavazót megzavar. Ezek az ultrabalos zavargó csoportokat is a kommunistákkal azonosítják. Másrészt, mert a közelmúlt balsikerű fasiszta államcsínykísérletét a parlamenti—polgári jobboldal megpróbálja a maga javára kihasználni. A kereszténydemokrata többségű kormányzat azt bizonygatja, hogy lám, mi a jobboldali szélsőségre is lacsapunk, elhatároljuk magunkat tőle. A POLITIKÁBAN nehéz és hálátlan feladat a jóslás. Majd eldől vasárnap: milyenek Itália pillanatnyi politikai erőviszonyai. Annyi azonban jóslás nélkül is bizonyos: bármit mutasson is majd a voksok száma, a politikai erjedés, a munkásosztály erejének növekedése és az Olasz Kommunista Párt befolyásának tekintélyének fokozódása — feltartóztathatatlan folyamat Itáliában, Jubileumi közgazdász vándorgyűlés Egerben (folytatás az l. oldalról) zások önálló blteljogo- sultságot is kapnának fejlődésükhöz. Dr. Tamás László kandidátus, az ÉDOSZ főtitkára útkereső tanulmányát több hasznos, mai észrevétellel kiegészítve tette teljesebbé. A későbbiekről szólva pedig aláhúzta, hogy o széles sorközű szőlőtermelésé, a korszerű feldolgozásé és tárolásé a jövő a szőlő-, illetve borgazdaságban. Nagy érdeklődés az ipari szekciónál Nagy Sándornak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének üdvözlő szavai után hallgatták a résztvevők dr. Sághy Vilmosnak, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének vitaindító előadását a negyedik szekcióban; Gazdasági hatékonyság a kereskedelemben — a cím mögött speciális problémák, sajátos gondok tűntek elő. A* ipari szekció ülésére jöttek el a legtöbben: a Technika Házának hatalmas élő- adóterme zsúfolásig megtelt Az érdeklődés a téma fontosságát jellemezte, hiszen az ipar és építőipar a IV. ötéves terv során az ország figyelmének homlokterében áll; a lakásprogram megvalósítása egyik legfontosabb feladatunk. A szekció elnöke dr. Vizesek Jenő, a Pénzügykutatási Intézet igazgatója. Előadók: Buda István munkaügyi miniszterhelyettes, dr. Burger Kálmánná a Kossuth Könyvkiadó szerkesztőségének vezetője, Horváth László, az Országos Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, Rabi Béla, a Tervhivatal főosztályvezetője voltak. Valamennyi előadás elhangzott az első munkanapon. A vitára ma kerül sor. Gazdasági hatékonyság a közlekedésben, korszerűsítés, a színvonal emelése. Ez volt a témája a közlekedési szekciónak, ahol már az első napon igen közvetlen hangú, vitatkozó beszélgetés alakult ki a közlekedés legalapvetőbb problémáiról. Dr. Kádas Kálmán egyetemi professzor elnökletével az előadók, dr. Tőzsér István a KPM autó- közlekedési főosztályvezetője, dr. Kónya Ernő az Ütés Vasúttervező Vállalat osztályvezetője a munkaerőhelyzettel, a fluktuáció kérdésével foglalkoztak. A vándorgyűlés ma folytatja munkáját.-r-'Xi í/vC IMIM GYAKORLOTT bérelszámol ót FELVESZ A HEVES MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÄLLALAT, Eger, Széchenyi utca 16. szám. Hirdetési előadót felveszünk Jelentkezés írásban: Heves megyei Lapkiadó Vállalat, Eger, Beloiannisz u. 3 •• Ünnepi számmal jelentkezett a Figyelő A X. Közgazdász Vándorgyűlés alkalmából ünnepi köntösben jelent meg az eheti Figyelő. A gazdaság- politikai hetilap bö terjedelemben idézi az egri találkozó előadásaiból, s külön Heves megyei melléklettel lepte meg olvasóit. „Változatos táj — változó arculattal " címmel Oláh György mutatja be .jzűkebb hazánkat.” Fekete Győr Endre a környező megyékkel kialakított Jószomszédi kapcsola- tok-ról, Varga Lajos településhálózatunkról, Bort« Alajos az ipar növekvő szerepéről, Szalay István a kultúráról és a közművelődésről, Pelyhe Szilárd Egerről, az iparosodó régi iskolavárosról, Berect István pedig a Mátráról, 0 Bükkról is megyénk patinás székhelyéről ír hosszabb lélegzetű anyagot. Megyénk és a megyeszékhely vezetőinek Írásain kívül számos vállalatunkról, szövetkezetünkről ad még tájékoztatást a lap, amelyet most ezekben a napokban minden bizonnyal a megszokottnál többen olvasnak érdeklődve. Orbitális állomás A Szojuz 11. és a Szaljut ürlaboratórium modellje. (Teiefato — TASZSZ—MTI—KS) Károm szovjet űrhajós — Dobrovolszkij, Volkov és Pacaiev — „tanyát vert” a Szaljut orbitális állomáson és megkezdte az állomás üzemeltetését. Ez az esemény az űrkorszak egyik legnehezebben elért csúcsa. A világűr nép- gazdasági hasznosítása, a kozmikus technika eszközeinek az emberiség gyakorlati szükségletei kielégítésére — szinte nem is hasonlítható más, ember szervezte kozmikus repüléshez. Nem túlzás, ha azt monds frandolá&sal. »Ines műsorral az EGEI STRAND meleg vizű medencéjénél: un. JÜNIÜS II-tN. ESTE 8 OKAKOR. A műsor szereplői: ARADSZKY LÁSZLÓ NÉMETH MARIKA MIKES ÉVA - DÉKANY SAROLTA BÁLI KO NŐVÉREK KOVÁCS JÓZSEF Kék Csillag Együttes BUDAPESTI MANEKENEK, TÁNCOSNŐK! A nyár fürdöruhadivatjáró! VÁMOS MAGDA, a tv-ből ismert divat terveié tájékoztat. Konferál: HALMI GÁBOR. A bemutatón szereplő fürdőruha-újdonságok megvásárolhatók: DIVATARUBOLT. (Sándor Imre utca), PIZ BÚIN garnitúrák is! DIVATARUBOLT, (Alkotmány utca sarok), NAPSUGÁR RUHÁZATI BOLT (Bajcsy-Zs. u.). A 10 forintos belépőjegyek a STRAND pénztárainál és a Sándor Imre utcai DIVATARUBOLTBAN kaphatók. Rossz idd esetén a Jegyeket visszaváltjuk. HEVES MEGYEI DIVATÁRU IPARCIKK NAGYKERESKEDELMI KISKERESKEDELMI VÄLLALAT, VÄLLALAT, BUDAPEST EGER juk, hogy a lakott orbitális állomás létesítéséért történt a Szovjetunióban eddig minden ember vezette és minden automatikus űrrepülés. Az állomás közvetlen előkészítése 1969-ben kezdődött azzal, hogy a Szojuz 4. és a Szojuz 5. összekapcsolása révén létrehozták az első kísérleti orbitális állomást. Az is igaz, hogy 1969-ben nem lehetett volna létrehozni a kísérleti orbitális állo- má;:i, nem lehetett volna további eredményeket elérni 1968—71-ben, és biztosítania Szaljut jelenlegi sikerét — a Vosztokok, a Voszhodok, a Szojuz 1., a Szojuz 2. és a Szojuz 3. és végül az automata Kozmosz 186., 188., 212. és 213. megalkotása és repülése nélkül. Az 1969. januárban létrehozott kísérleti . állomás óta alig két és fél esztendő telt el a jelenlegi Szaljut üzembe helyezéséig. Ez alatt a két és fél év alatt fontos műszaki problémákat kellett megoldani. Arról volt szó, hogy az űrhajósok számára „összkomfortos lakást” és ugyanakkor olyan laboratóriumot kell biztosítani, amelyben elvégezhetik a legkülönfélébb kutatásokat és kísérleteket. Sok mindent első ízben kellett elvégezni. Elég, ha például az összekapcsoló mechanizmust említjük, amelynek nemcsak a megbízható összeillesztést és a hermetikus feszítést kellett biztosítania, hanem azt a lehetőséget is, hogy az űrhajósok egy belső átjárón átjussanak az űrhajóból a Szaljut állomásra. Az összeillesztő mechanizmust először 1971. áprilisában próbálták ki a Szojuz 10. űrhajósai: Satalov, Jeliszejev és Rukavisnyikov. Az 'űrhajó egyben az összeillesztés sokoldalú kidolgozására is szolgált. Noha a Szojuz 4. és Szojuz 5. űrhajók összeillesztése rendkívül értékes tapasztalatot adott, a Szojuz és a Szaljut összekapcsolása — a két test különböző tömege miatt — megkövetelte, hogy bizonya* fokig korrigálják az eddigi tapasztalatot. Ezeket a problémákat ás más nem kevésbé bonyolult problémákat sikerült megoldani részben a Szojuz űrhajókkal, részben pedig földi kísérletekkel. Nos. az ember vezette tudományos orbitális állomás működésbe lépett. Az állomás üzemeltetése során, épp úgy, mint a földi kísérleteknél, tovább tökéletesítik a rendszereket, .Jcivallatják” reális lehetőségeiket. Vajon az ember miként alkalmazkodik a bonyolult fedélzeti berendezésekhez, a «»katlan feltételek között, menynyire hatékony az „emberi gépezet”? Ezen túlmenően meg kell állapítani, hogy az orbitális állomáson levő űrhajósok mit figyeljenek, mit kutassanak, mivel kísérletezzenek és mit célszerűbb az automata szputnyikokra bízni? Ki kell deríteni, hogy milyen sajátos követelményeket támasszunk a tudományos berendezésekkel szemben, hogy a lehető leggyorsabban és a lehető legnagyobb megbízhatósággal kapjuk a legértékesebb adatokat. Végül pedig — s ez a legfontosabb: az űrállomást — e sokat ígérő kozmikus eszközt — bizonyára fel tudjuk használni a népgaj^ dasági és tudományos BD natkozású kísérletekre ' * megfigyelésekre. Jurij Maj-mylo ÍAPN)
