Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

VflLAG PRO! tiAKJAI, tiOVESÜLmm'’ Néwjs AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ÍANÁCS NAPILAPJA XXII. évfolyam, 133. szám ARA: Sll FILLÉR 1971. június 8., kedd A SZOJUZ 11. KABINJÁBAN. BALRÓL—JOBBRA: GEORGIJ DOBROVOLSZKIJ ALEZREDES, PARANCS­NOK, V LAG VISZI. A V VOLKOV FEDÉLZETI MÉRNÖK ÉS VIKTOR PACAJEV KÍSÉRLETT MÉRNÖK. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Az első emberlakta orbitális űrállomás A Szojuz 11. űrhajó legénysége a Szaljut tudományos űrállomás fedélzetén Mint a TASZSZ gyors­hírben jelentette, a Szojuz 11. űrhajó — amelyet a Föld körüli kozmikus tér­ség kutatási programjának megfelelően, június 6-án reggel, moszkvai idő sze­rint 7.55 órakor felbocsá­tottak a Szovjetunióban — legénysége a' Szaljut tudo­mányos űrállomás fedélze­tére érkezett. A kozmosz­ban, emberekkel a fedélze­tén, szovjet orbitális tudo­mányos állomás kering. A Szojuz 11. űrhajósai — mint ismeretes, az űrhajó pa­rancsnoka Georgij Dobro- volszkij alezredes, fedélze­ti mérnöke Vlagyiszlav Volkov űrhajós, kísérleti mérnöke Viktor Bacajev — egy átjárón keresztül ju­tottak el a Szaljut űrállo­másra. Most először oldot­ták meg azt a feladatot, hogy egy szállítóűrhajó juttatott el legénységet egy orbitális állomás fedélze­tére. A Szaljut fedélzeti rend­szerei, berendezései és tu­dományos készülékei auto­matikus módszeren, kifo­gástalanul működnek. Az űrhajósok megkezdték programjuk teljesítését. A Szaljut—Szojuz 11. kozmikus rendszer összsú­lya meghaladja a 25 ton­nát. Az űrhajó és az űrállo­más összekapcsolása két szakaszban történik. Az első szakaszban a Szo­juz 11. űrhajó automatikus vezérléssel 100 méterre kö­zelítette meg a Szaljut űr­állomást. A további megkö­zelítést az űrhajó személy­zete hajtotta végre. A megközelítés befejeztével végrehajtották az Szojuz 11. űrhajó és a Szaljut űrállo­más durva összekapcsolását és összekapcsolták a beren­dezéseket az elektromos és hidraulikus rendszereket. Ezután az űrhajósak el­lenőrizték, az egyes részlegek légmentés elzárá­sát, továbbá azt. hogyan működnek az űrállomás fe­délzeti berendezései, milyen a mikroklíma az összekap­csolt űr jármű vekben. Ezután kinyitották a két űrjármű­vet összekapcsoló légzáró átjáró fedelét, és átmentek a tudományos űrállomás helyiségébe. A telemetrikus adatok és az űrhajósok jelentése sze­rint a Szaljut űrállomás fe­délzeti berendezései, áram­forrásai és tudományos mű­szerei normálisan működ­nek a hosszú automatikus működésű repülés után. A Szaljut orbitális űrállo­más több szekcióból áll. Felszerelésében olyan mű­szerek és rendszerek van­nak, amelyek lehetővé te­szik a tudományos kísérle­tek és vizsgálatok elvégzé­sét, az űrállomás repülésé­nek és helyzetének irányí­tását a világűrben. Olyan berendezések is vannak az űrállomáson, amelyek biz­tosítják a személyzet mun­kájának és pihenésének nor­mális, feltételeit. Ezenkívül az űrhajósok a Szojuz űr­hajó kabinjait is használ­hatják munkára és pihenés­re — a tudományos kísér­leti berendezések egy része az űrhajóban van. A Szaliut-Szojuz űrrend- szer súlya meghaladja a 25 tonnát. A Szaljut orbitális űrál­lomás repülési ideje alatta személyzet tudományos- technikái vizsgálatokat és kísérleteket végez. Georgij Dobrovolszkij, a Szaljut űrállomás parancs­noka jelentette, hogy az űr­hajósok jól érzik magukat és megkezdték a tervezett repülési program végrehaj­tását. Így a Föld kö<rüE térségben létrejött és megkezdte mű­ködését az első lakott orbi­tális tudományos űrállo­más, a Szaljut. Fontos lépést tettek meg az űrtechnika és az ember ál­tal irányított űrutazás fej­lődésében. Az új kozmikus komplexum — a Föld körül keringő űrállomás és az azt kiszolgáló szállító űrhajó — felhasználása széles távla­tokat nyit meg a világűrnek a tudomány és a népgazda­ság érdekében történő to­vábbi kutatása és meghódí­tása előtt. Feokisztov közölte, a Szaljut belső terének adatait; a lég­mentesen zárt kabinok tér­fogata körülbelül 100 köb­méter, legnagyobb átmérője körülbelül 4 méter, hossza 20 méter. Borisz Rausenbah, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tag­ja elmondotta, hogy a Szo­juz 11. és a Szaljut össze­kapcsolását megelőző napon hajtották végre a közelítési manővert. Hétfőn reggel, moszkvai idő szerint 7 óra 26 perckor az űrhajó és az orbitális űrállomás mintegy 6—7 kilométerre volt .egy­mástól. Megkezdődött a táv- irányítású közelítés. 7 óra 50 perckor a Szojuz 11. és a Szaljut már közvetlenül egy­más mellett haladt. Ekkor Georgij Dobrovolszkij alez­redes, a Szojuz 11. parancs­noka kézi irányítással a Szál j úthoz kormányozta űr­hajóját. Rausenbah, elmon­dotta, hogy a művelet igen jól sikerült; az érintkezés nem járt nagyobb kilengés­sel. Először Viktor Pacajev szállt át a Szaljut űrállo másra, ót Vlagyiszlav Vol­kov követte. Georgij Dobro- voLszkij az űrhajó fedélze­tén maradt, hogy irányítsa a műveletet. Feokisztov leírta a Szaljut belső berendezését. Az űr­hajósok tartózkodási helyé­ül sízolgáló légmentesen zárt kabinokon kívül külön re­keszben találhatók a gepek és a tudományos berendezé­sek. Az űrállomás energiá­ját napelemek szolgáltatják. A tv-stúdióban folytatott beszélgetés során megje­gyezték, hogy — a megol­dandó feladatoktól függően — lehetséges lesz a Szaljut fedélzetén dolgozó tudósok felváltása és az ott elhelye­zett tudományos berendezé­sek kicserélése. Szállító űr­hajókkal visszajuttatják a Földre a kísérletek eredmé­nyeit is. A Szaljut típusú űr­állomások elősegítik számos főfeladat megoldását: előre jelzik o. várható termést, megmutatják az ásványi kin­csek lelőhelyét stb. A jelen­legi tudományos berendezés segítségével lehetőség nyílik különböző csillagászati vizs­gálatok elvégzésére. Ezek köre a jövőben lényegesen bővül. Vlagyimir Gyenyiszov, a TASZSZ tudományos kom­mentátora írja: A szovjet tudomány és technika a lakott űrállomá­sok létrehozásával újabb lé­pést tett a világűr meghódí­tásának útján, Minden egyes orbitális űr­állomás több tucat meteoro­lógiai, geológiai, hírközlési és navigációs szputnyikkal ér fel. Az űrállomás fedélzetén dolgozó tudósok normális munkakörülményeinek bizto­sításához tágas belső teret kellett kiképezni. A jövőben már olyan aj típusú szállító-űrhajókat ké­szítenek, amelyek rendszeres járatot teljesítőnek az űrre­pülőterek és az orbitális űr­állomások között. Megyeszerte emlékezetessé tették az építők napját Felsouírkáuyhai) és Málralüreden ünnepeltek az állami építőipariak A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói szombaton és vasárnap ün- hepelték az építők napját. Az egri főépítés-vezetőség­hez tartozó építőipariak szombaton Felső tárkány ban gyülekeztek. Körülbelül 600 személy jelent meg ezen az ünnepségen, amelyen részt vett Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, dr. Var­ga József, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Pápay Gyula, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titká­ra, valamint állami és tár­sadalmi életünk több veze­tője. Lukács Béla, a mühelybi- zottság titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Borbély Lajos, a Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat igaz­gatója mondott beszédet. Ezt kultúrműsor követte, amit az egri főépítés-vezetőség szak- szervezeti kultúrcsoportja adott. Ezen az ünnepségen vette át az Építőipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést Csirmaz László művezető Vasárnap Mátraíüreden a sportpálya környékén a gyön­gyösi, a hatvani és a hevesi építésvezetőségek, valamint a vállalati központ mintegy 800 A vártnál nagyobb érdeklődés előzi meg az egri, országos X. közgazdász vándorgyűlést □ Ipari tv segít a közvetítésben □ Gondoskodtak a kellemes pihenésről is A jubileumi esemeny, nem utolsó sorban pedig az or­szágos tanácskozás központi témája — a népgazdasági hatékonyság és a vállalati jövedelmezőség megannyi kérdése, feladata, megoldá­sának különböző módszere — a vártnál jóval nagyobb érdeklődést váltott ki a szakemberek körében, az utóbbi napokban többen is jelentkeztek részvételre. Ezért a június 10. és 12. kö­zött Egeroen sorra kerülő X. közgazdász vándorgyűlé­sen már csaknem nyolcszáz vendégre számítanak, hi­szen csupán a megyén túl­ról mintegy hétszázan ér­keznek. A távolabbról jövők soraiban számos szaktekin­télyt, magas rangú szemé­lyiséget is köszönthetünk — jelentették be hétfeyi dél­után a helyi szervéző bi­zottság utolsó operatív meg­beszélésén. Mint a tájékoztatóból még — egyebek mellett — ki­tűnt: február óta megyénk különböző testületéitől, vál­lalataitól, intézményeitől hu­szonhárom vezető vett részt az előkészítésben, s hét kü­lönféle albizottság dolgozik jelenleg is a rangos rendez­vény sikeréért. Tekintve, hogy a megnyi­tó eredeti színhelye az eg­ri Gárdonyi Géza Színház ' minden valószínűség szerint kicsinynek bizonyul vala­mennyi vendég befogadásá­ra: a tervek szerint ipari te­levíziós rendszer létesítésé­vel. mikrofon és hangszórók segítségével a Technika Há­zának nagytermében terem­tenek módot arra, hogy ne legyenek kinnrekedők, az eseménnyel egyidejűleg min­denki élvezhesse a műsort. A további program za­vartalanságára a szekciófe- lelösök és munkatársaik vi­gyáznak. Mindenütt meg­szervezik az információs szolgálatot, az elsősegély- nyújtó állomást és a büfét. A Technika Házában köz­ponti ügyeletet tartanak, ahonnan az események szín­helyeivel állandó összekötte­tést teremthetnek bármikor. Vasárnap a halárban A részvevők számára sajtó­iroda, magnók, gyors- és gépírók, s naponta friss fo­tók állnak rendelkezésre. A vendéglátóipar, a keres­kedelem, a közlekedés és az idegenforgalmi hivatal együttműködésével gazdag szórakoztatásról is gondos­kodtak. A szabad idő kelle­mes eltöltését szolgáló lehe­tőségekről, műsorokról tájé­koztatókat, prospektusokat küldtek szét. Az előzetes je­lentkezések alapján biztosí­tották a szállást és az étke­zést is úgy, hogy a hátrale­vő napokban már valóban csak néhány apróbb részfel­adat megoldása van hátra. (gyóni) Befejezték az első kaszálást Poroszlón A változékony, többnyire csapadékos időjárás ellené­re vasárnap is dolgoztak megyénk közös gazdaságai­ban. Most mindenütt a leg­főbb munka a pillangós ta­karmánynövények betakarí­tása. A poroszlói November 7. Termelőszövetkezetben va­sárnap végeztek az első ka­szálással. Mint Szálai István főagronómus elmondta, hat- száz holdon vágták le a lu­cernát, amely átlagosan 12 mázsás termést adott hol­danként. Úgyszintén betaka­rították a vöröshere idei el­ső termését. A negyvenhol­das területről többször for­dultak a pótkocsis trakto­rok, mert egy katásztrális holdról 14—15 mázsát vág­tak le a kaszások. A poroszlói gazdaságban a Tisza mentén, összesen 1800 holdnyi rét területen szin­tén kaszások dolgoznak. Ta­karmánynövényeket takarí­tanak be az állatállomány számára. A szövetkezet gép­műhelyében befejezéshez kö­zeledik az aratógépek fel­újítása. Tíz kombájnt és négy bálázó gépet javítanak. A magtárakat is fertőtlení­tik, az új búza és tavaszi árpa fogadására. A szövetkezetben a ter­vek szerint július első heté­ben kezdik az aratást. Közei 1800 hold őszi búza és hét­száz hold tavaszi árpa vár­ja a betakarítást. dolgozója és családtagja je­lent meg az itt megtartott ünnepségen.. A vendégek kö­zött volt dr. Fülöp Lajos, a gyöngyösi városi tanács el­nökhelyettese, Somodi Lajos, a megyei pártbizottság poli­tikai munkatársa és Medics László, a magasabb katonai parancsnokság pártbizottsá­gának titkára. Az ünnepségen a vállalat igazgatója köszöntötte az építőmunkásokat, majd átad­ta Fucskó János (Hatvan) építésvezetőnek, Udvari Ist­ván (Gyöngyös) brigádveze­tőnek, Major Béla (Gyön­gyös) brigád vezetőnek az Építőipai- Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést. Az ünnepség után kispá­lyás labdarúgó villáimtorna szórakoztatta a megjelente­ket, de a rossz időjárás (Folytatás a 2. oldalon) Hol „szorít" a cipő? ... avagy miért romlott a cipők minősége? — erre a kérdésre igyekszik választ keresni munkatársunk ri­portjában, lapunk 2. olda­lán. A hegy megadia magát Egy életforma, amelynek egyre kevesebb követője akad. Riportunk, amely la­punk 3. oldalán olvasható, az istenmezeji bentonit bá­nyába viszi el az olvasót. Négynapos vendégségben Heves megye 135 úttörő csapatának küldöttei és v' tör övezetük ’ egy egy cso­portja is részt vett, «; út­törőmozgalom 23 éves szii letésnapja alkalmából rc> dezett budapesti ünnepség sorozaton. Erről szól tudó sllásunk a 4. oldalon. Egzotikus növény­érdekességek Munkatársunk az erdő­telki arborétumba Izala- uzolja olvasóinkat, annak történetével és különös nö­vényvilágával ismertet meg lapunk 5. oldalán. Emberölés Tarnaörsön Major Károlyt, a tett el­követőjét még körözi a rendőrség. Hírünk a 8. ol­dalon található.

Next

/
Thumbnails
Contents