Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-06 / 132. szám
Kis területen, magas színvonalon Kis-Balaton az Álföldön... Milyen lesz a Tisza II. üdülőkörzete? A HEVESI Kossuth Termelőszövetkezetben szinte egyetlen fő gazdasági mutatót ismernek, de ezt a mutatót mindenkinek szem előtt kell tartania, munkáját ehhez kell igazítania. A szövetkezet meglehetősen kis területen, alig több, mint ezer holdon gazdálkodik, de az ezer hold mindegyikének évente húszezer forint jövedelmet kell hoznia. Kevesebbet nem szabad, hiszen akkor bajba kerülne az elképzelések megvalósítása, a tagság jövedelme. Illetve — ahogy Simonka Béla főmezőgazdász mondja —, ha egy hold csak kétezer forint jövedelmet hoa, akkor a másiknak már nem húsz, hanem harmincnyolcezer forint a terve. S ennek megfelelően szükséges gazdálkodni, dolgozni. Nem kis feladat ez, hiszen ha csupán tíz hold termése esik ki, máris 200 ezer forintot kell valahol máshol behozni. S aki egy kicsit is jáitas a mezőgazdaságban, az tudja, hogy az időjárás szeszélye folytán néha nem csupán tíz hold termését kell pótolni, hanem jóval többét. A hevesi Kossuth évek óta a megye, sőt az ország legjobb gazdaságai közé tartozik. Sokszor felmerült már a kérdés: vajon hogyan csinálják? Hiszen semmi különlegeset nem művelnek, még ineáléküzemági tevékenységet sem folytatnak. Pusztán mezőgazdasággal foglalkoznak, igaz, hogy ezt viszont nem akármilyen színvonalon. ERDEMES például megemlíteni, hogy a gazdaságnak évi 2000 sertést kibocsátó sertéstelepe van. A tehénállomány átlagosan 90 darab körül mozog. Ha ehhez hozzávesszük a szaporulatot, akkor látható, hogy a területhez mérten hatalmas az HAZÁNKBAN a villamos energia felhasználása a háború előtti évekhez képest több mint nyolcszorosára növekedett. A népgazdaság tervei szerint a villanyáraim ellátás a következő években is gyorsabban bővül, mint az ipari termelés, a IV. ötéves terv ideje alatt évente több mint 8 százalékkal; Ennek eredményeként az 1970. évi 17,7 milliárd helyett 1975-re 26 milliárd kilowattórára nő a fogyasztás. Az igények kielégítésénél két alapvető forrásra lebet számítani: egyrészt az új erőművek kapacitására, másrészt pedig — meglévő nem, zetközi kapcsolataink bővítésével — az import növelésére. Az új nagy kondenzációs erőművek mellett mind fontosabb szerepet kapnak az úgynevezett csúcserőművek. 1972 végére befejeződik a 800 megawattos gyöngyösi Gagarin Hőerőmű építése. A negyedik ötéves terv leg- nagyob erőművi beruházása azonban kétségtelenül a Dunamenti Hőerőmű továbbfejlesztése lesz, amelynek teljesítményét megközelítően 2000 megawattra bővítik. A második nagy 2000 megawattos erőmű építése ugyancsak az olajfeldolgozóipar fejlesztésével függ össze. A tervezett leninvá- rosi nagy olajkombinát szomszédságában épül, földmunkái már idén megkezdődnek. ÜJSZERÜ és világviszonylatban is figyelmet keltő a most induló gázturbina-építési program. Erre két szempontból is szükség van: egyrészt növeli a villamos- energia-igények kielégítésének biztonságát, másrészt pedig a csúcserőművek alkalmazásával az egész vil- lamosenergia-termelést gazdaságosabbá teszi. A Szovjetunióban kifejlesztett 100 iMg, állatállomány. Annyim, hogy a szövetkezetnek jelentős mennyiségű takarmányt kell minden évben vásárolnia. Felmerül a kérdés, megéri-e ennyi állatot tartani, különösen vásárolt takarmány mellett? A szövetkezeti vezetők válasza szerint mindenképpen. Csak ezzel az állatlétszám- mal tudják biztosítaná azt a trágyamennyiséget — természetesen a hús értékesítéséből származó bevétel sem közömbös —, ami lehetővé teszi, hogy a növénytermelésben, a kertészetben magas hozamokat tudjanak produkálni. Így például a főmezőgazdász véleménye szerint a búza termése eléri az idén is a húszmázsás hd- dankéníá átlagot. A talajerő visszapótlása egyébként rendkívül szükséges a kertészetben is. Különösen a konyhakerti magvak termesztésénél. A gazdaság ugyanin három- százhúsz holdon termel paprikát, paradicsomot, diny- nyét, uborkát, petrezselymet — nem elsősorban a termés, hanem a mag miatt. Az idén csupán a magtenme- léstől 3,5 milliós bevételt várinak. Persze a konzervgyár megveszi a paradicsom levét, a paprika húsát, így a haszon kettős. Hogy érdemes-e magtermeléssél foglalkozni? A hevesi Kossuthnak igen. Hiszen ez a tevékenység munkaigényes — a tagságnak pedig munkát kell biztosítani — másrészt pedig, ha jó a termés, akkor igen jövedakmeaő is. Különösen pedig az az előnyös, hogy a magot fix árért veszik át, nincs úgy kitéve a piaci ingadozásinak, mint a zöldáru. az Állattenyésztés és magtermelés mellett jelentős a gazdaságban a gabonatermesztés is, mintegy 400 holdon termetnek kenyér- és takarmánygabonát megawatt teljesítményű turbinatípust vásárolta meg a magyar villamosenergiaipar. Nagy előnye, hogy a beruházás költsége csak 60 százaléka a hasonló teljesítményű kondenzációs hőerőművekének. A két első, ilyen gázturbinát az inotai erőműben helyezik üzembe. A Tisza menti, kiskörei vízlépcső építésével kapcsolatosan kerül sor Magyarországon az első Neyp- ric-típusú csőturbina üzembe helyezésére. Az új erőmű nem teljesítménye miatt számottevő, hanem az üzemi kísérletek miatt. A villamosenergia-igé- nyek kielégítésében mind jelentősebb szerepet játszik az áramimport is. 1970-ben több mint 3 milliárd kilowattóra villamos energia érkezett hazánkba, elsősorban a Szovjetunióból. Az idén 25 százalékkal növekszik az import és 1972-ben pedig már eléri a 4,2 milliárd kilowattórát. Ez az árammennyiség egy ezer megawattos erőmű teljesítményével egyenlő. Tovább bővülnek a villa- mosenergia-ipar nemzetközi kapcsolatai. Tárgyalások folynak csehszlovák—magyar távvezeték megépítéséről Győr és Bécs között megkezdődött a második magyar—osztrák távvezeték-rendszer kiépítése, s e munkálatokkal várhatóan 1972-re készülnek el. Bővül az ország belső energiahálózata is, 1971-ben összesen 3500 kilométer új vezeték létesül, így a többi között a Nagykanizsa és Kaposvár közötti összeköttetéssel javítják Dél-Dunán- túl, a Szolnok—Szajol— Martfű—Mezőtúr távvezetékkel, valamint a mátészal- ka—nyírbátori összeköttetéssel pedig a tiszántúli országrész villamosenergiaellátását: Szentes és Hódmezővásárhely között, ugyancsak új, 120 kilovoltos távvezetéket helyeznek üzembe. A villamoshálózat nyomhossza ez év végéig eléri a 104 000 kilométert A PROGRAM figyelembe veszi, hogy a lakc*- «és fogpasztám ggggaf&gß A vezetők véleménye szerint ugyanis néhány évig még „sláger” lesz a búza, az árpa, vagy a tritioale. Persze, nem akárhogy. A szövetkezetben ugyanis nem úgy számolnak, hogy nekünk él kell vetni 70 hold búzát, ha- ne múgy, hogy nekünk az idén 1800 mázsa búza szükséges. Ez azt jelenti, hogy holdankénti húszmázsás termés mellett kilencven hold területre van szükségünk. Talán éppen a földterület kicsinysége miatt, itt minden holdra különösen vigyáznak. Nem növelhetik a területet, rá vannak kényszerítve a terméshozam növelésére. S arra is, hogy mindent megadjanak a földnek, a növényeiknek. A májusi kánikúlábajn például állandóan működtek az öntöző- berendezések, s nem volt olyan frissen ültetett palánta, amely ne kapta volna meg a szükséges vizet. S talán még egy példát a szemléletre: a szövetkezetben nem úgy számolnak, hogy egy bizonyos termék mennyit hoz, hanem azt is, hogy milyen áron, milyen ráfordítással, milyen munka- szervezéssel és így tovább. Hiába magas például valaminek az ára, ha a ráfordítás túlzottan sok. A GAZDASÄG területe kicsi, ezért minden alapos megfontolást igényéL S ez évek óta sajátosság a szövetkezetben. Ugyanúgy, mint az előrelátás, a magabiztosság és a jó megérzés is. Mindez párosulva a szorgalmas, ésszerű munkával, a lelkesedéssel, hozzáértéssel. Talán ezekben foglalható össze a hevesiek titka. Ezért kapták meg az idén is a kormány és a TOT elismerő oklevelét, kerültek ismét a növekszik mint az ipari felhasználóké, mégpedig öt év alatt körülbelül 80 százalékkal. Így 1975-ben a háztartások összesen 3,3 milliárd kilowattóra villamos energiát fogyasztanak majd. Erre az időre az egy háztartásra jutó villamosener- gia-fogyasztás meghaladja majd az 1000 kilowattórát. Nagy Lajos A hatalmas vízi építkezéssel kapcsolatban eddig a legtöbben elsősorban a készülő vízi erőműről és az öntöző- rendszerről hallottak. Nem vitás: a vízlépcső fő funkciója — a gátak közé szorított nagy méretű tói kialakítása után — a környező csapadékszegény, alföldi földeli gazdagabban termőre fordítása a rendszeres öntözéssel. A kiskörei vízi erőmű és az üldülőkörzetek kialakítása egyaránt mellékfunkció, a leendő adottságok kihasználása. Közel 25 ezer vendéget „fogad" a hevesi part Az üdülőkörzet kialakítása a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársai, dr. Prinz Gyula építészmérnök és dr. Körmendi Klára közgazdász irányításával mór elkészítették tanulmányként a terület általános rendezési tervét. A mintegy 127 négyzetkilométer alapterületű „tó” három megyét — Hevest, Szolnokot és Borsodat — érint majd, s bár — a déli fekvése miatt a Szolnok megyei partszegély mentén alakulnak ki a legvonzóbb üdülőtelepek, de komoly szerep vár az „északi partra”, a Poroszló—Űj- lőrktcfalvia—Sarud—Tiiszaná- na—Kisköre körzetében tervezett üdülőtelepekre is. Tiszafüred, az üdülőrégió „fővárosa” mellett Poroszló térségében javasolják a tervtanulmány készítői a legnagyobb üdülőtelep kialakítását: mintegy 172 hektárnyi területen 13 500 ember befogadására alkalmas kisebb- nagyobb üdülőt lehet majd építeni. A partszegély nyugati irányában, Üjlőrincfal- va, Sarud és Tiszanána határában több kisebb üdülőtelep létesíthető, összességében közel 80 hektárnyi területen, amelyeken további hétezer víkendező élvezheti a vízpart pihentető nyugalmát. A kiskörei leendő üdülőtelepet méretezték legkisebbre a tervezők,- noha — amint ez megyénk illetékes szakembereinek ezzel kapcsolatos álláspontjából is kitűnik — az épülő erőmű jelenlegi felvonulási terepe (közművek üzletek, munkásszállók stb.) kisebb átalakításokkal, bővítéssel már 1973, az erőműépítés tervezett befejezése után, a leghamarabb átalakítható egy 4—5 ezer fős üdülőteleppé. Ezzel szemben a tervtanulmány mindössze másfél ezer ember elhelyezhetőségével számol... Új autósát, sétahajójáratok, vadrezervátum Az üdülőkörzet kialakításának megfelelő előkészítésére, a különböző tervezési, kivitelezési tevékenységek, jóváhagyási eljárások összhangjának biztosítására Heves, Szolnok és Borsod megye vezetőiből, szakembereiből még a múlt évben megalakult Heves nagyközségben egy előkészítő bizottság. Feladata igen felelősségteljes, hiszen a legszerteágazóbb igéyek, tevékenységek. szempontok közöt kell optimális logikai rendet tartania. A duzzasztás például mér megkezdődik az erőmű elkészülte után, 1973-ban, de addig az előkészítő bizottságnak el kell érnie, hogy minden szükséges, illetékes fórumon jóváhagyják az üdülőmégió végleges általános rendezési tervét, s hogy ennek alapján elkészülj enek az egyes üdülőtelepek részletes rendezési, beépítési tervei is. Ezeken kívül már most fog. lalkozni kell az üdülőtelepekkel érintett községek, őste- lepülések szociális, kommunális és kulturális fejlesztésével. Utak, járdák, megfelelő üzlethálózat kiépítését teszi szükségessé az a körülbelül tíz év múlva bekövetkező, ugrásszerű minőségi változás, amelyre részben az üdülőtelepek kiépülése, másrészt pedig az öntözéses gazdálkodás eredményezte életszínvonal-emelkedés miatt számítani lehet és kell. Jelenleg ugyanis ezek a községek a viszonylag legkevésbé fejlett települések közé tartoznak. íÁ A tervtan ulmátiy a Poroszló—Sarud—Tiszanána—Kisköre közötti hosszú, kacska- rtngós és rossz közút helyett egy falvakon kívüli, a leendő tó, illetőleg az üdülőtelepek széléhez közelebbi új, autós út megépítését is javasalja. Nem kevésbé fontos szempont továbbá az sem, hogy a mostani ártéren, a Tisza part mentén húzódó, s a majdani tómederbít kiirtandó erdő és mocsár gazdag növény-, állat, és madárvilágát megmentsük. A tervezők éppen ezért — Poroszló —Tiszafüred vonalától északkeletre, Tiszavalk vonaláig — egy új vad- és vízinövény- rezervátum kialakítását tervezik. Ezen a részen lesz a legsekélyebb a víz, itt megmaradhat az eredeti növényzet, s ha a Tisza alsó, kiskörei szakaszától kezdik majd meg az erdőirtást, az ott élő állatok, madarak fokozatosan felhúzódnak a tervezett rezervátumba. A tervek szerint az 1973- ban megkezdett vízduzzasztás csak 1980—85 között éri el a maximumot. Ez a folyamat részben azért sem gyorsítható, ment az átlagos vízállásnak a Tisza Kisköre alatti szakaszain a duzzasztás alatt is meg kell lennie a hajózhatóság, s a folyóhoz kapcsolt települések vízellátása miatt, másrészt pedig ez alatt az idő alatt kell elvégezni a tómeder növényzettől való megtisztítását, a hatalmas munkálatokkal járó gátépítést, s az azok mellett húzódó, a belvizek elvezetését szolgáló szivárgócsa- toma-hálózat . kiépítését is. Mindezek ellenére a tarvta- nulmány máris számol — az eredeti folyómeder mentén lehetséges hosszirányú hajózhatóság mellett — kisebb keresztirányú sétahaj butákká! is. Ezek nyomvonalát Poroszló—Tiszafüred; Tiszádéra»—Sarud—Tiszaszőllős; és Kisköre—Abádszalók—Ti- szanána közötti szakaszokon a legmélyebben fekvő területek, egykori holtágak medrei fölött jelölték ki. Korai jelentkezők az üdülőtelkekért... A duzzasztás első nyomai a folyómedren kívül, előreláthatóan 1978-ban mutatkoznak kisebb foltocskákban. Ugyanakkor az erdőír- táson kívül — erdőtelepítésre is gondolni kell, mégpedig rövidesen. Ezt nemcsak — és elsősorban nem is — a leendő üdülőtelepek, hanem fontos gazdasági, meteorológiai szempontok teszik szükségessé. Az erdősávok szél-, következésképp csapadék-fogó szerepe közismert. Ezért — bármily kellemes lenne — a part mellé telepítendő erdősáv és a már említett szivárgó- csatorna miatt bizony eleve le kell mondani a közvetlen vízpartra építendő üdülők víkendházak illúziójáról. Ezzel egy időben el kell oszlatni egy másik illúziót is: nincs közel az az idő, amikor az üdülőtelkeket elkezdik felparcellázni. Ez az eddig leírt szerteágazó tevékenység ütemezéséből, folyamatának logikájából is következik. Több ezren — magánosok és közületek — ugyanis máris beadták igénylésüket az érintett községek tanácsaihoz, ahol most és még néhány évig a sorszámozásukon kívül semmit nem tudnak vele kezdeni... Az üdülőkörzet kialakításának folyamata mindenesetre elkezdődött, de minien lépés a realitásokon nyugszik. Különféle találgatásokat, illúziókat persze még a szakemberek köreiben is kialakultak. Az egyik véglet azt állítja, hogy ez lesz a második Balaton, a másik szerint csupán egy nagy mocsár. Sem az egyik, sem a másik ahogy Ott László, az előkészítő bizottság egyik tagja, a Heves megyei Tanács csoportvezetője építészmérnök is mondotta, hanem valami középső helyzetre lehet és keli számítani. Olyan kö- ’ '"'ső helyzetre, amely nem ud és nem is akar a nemzetközi jelentőségű Balatonnal versenyezni, de igenis kedvelt, kellemes, vonzó üdülőkörzete lesz az egész Észak- és Ketet-Magyaror- szágnak. K4. feledi Sáttdo» Tv-alkatí'éssgyártás lábon EÄ&T.'XS! S5» megyében. Tabon építette a Videoton Rádió- és Televíziógyár egyik üzemét ahol az un. eltérítő tekercseket ét a tranzisztoros-diódás, folyamatos hangolást biztosító egységeket készítik. A viszonylag fiatal — alig kétéves — üzem 350 nőt foglalkoztat, de a ne- Pjwtfífc ötéves terv időszaka alatt 1200 főre fejlődik t«L i. am tote = BaJÉof JftnA' legjobbak közé. Kaposi Levente Háztartásonként 1000 kilowattóra 2000 megawattos erőművek épülnek k. 1071. Jöniaa* ü *
