Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-04 / 130. szám

KOSSUTH 8.20 Régi melódiái 9.00 Ünnepi könyvhét 9.20 A denevér. Részű 20.05 Édes anyanyelvűnk 10.10 Zenekari muzsika 11.00 Hollandiai levelek 11.10 Történelmi operákból 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Zenés hangképek 13.40 Fantasztikus rádiójáték 14.00 Bóka Móka Bábszínháza 14.25 Iskolarádió 14.45 Oktatási jegyzet 15.10 Kóruspódium I 15.29 Népi zene 16.05 Magyarországról jelentem... 17.05 Külpolitikai Egyelő 17.20 Schumann: Karnevál 17.44 Mikrofórum 18.04 Ifjúsági Vidám Színpad 19.40 Aranyhangok: Jussi Björling SÍ. 13 Tervezz, dolgozz. kormányozz 81.23 Stúdiónk vendége 22.20 Meditáció 22.30 A dzsessz világa 23.30 Kamarazene 0.10 Népdalok PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Buzsáki KISZ-Iakodalmas 12.21 Ünnepi könyvhét 12.36 Operafelvételek 13.03 Riport 13.23 David Ojsztrah hegedül Mindenki kedvére kettőtől—hatig... 18.10 Holnap közvetítjük ..; 18.40 Népi muzsika 19.00 Hangverseny 19.40 Könnyűzene 20.28 Lépcsők. B.-Játók 20.57 Nóták 21.31 Gell ért Endre Írása 21.46 Szimf. hangverseny 23.15 OperettrészL MAGYAR 17.13 Hírek 17.20 Tapsifüles 18.05 Rólad van szó! 18.30 Baráti segítés. Vietnami aim 18.50 Sámánok és Aíroditék 19.14 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Telitalálat. Vetélkedő 21.10 Malka. Magyarul b. szlovák aim 21.55 Tv-híradó 22.05 Integrál EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Ben Wade és a farmer Kalandos történet vadnyugatról. Amerikai westemfilm. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) fél 6, fél 8 óraikor Családi fészek A „Lopott csókok” folytatása, színes szinkronizált francia filmen. EGRI KERTMOZI: Este fél 8 órakor A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, ... csak fecseg. Színes, szinkronizált francia vígjáték. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az Angyal elrablása GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Jelek az úton GYÖNGYÖSI KERT: Enyém a világ HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A hét mesterlövész (Felemelt helyárak) HEVES: öten az égből FÜZESABONY: Idegen a cowboyok között I—II. rész Dupla helyárak. PETERVAS ARA: Staféta este 7 érakor: Pompadour (Bérletszünet) Egerben : 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsüinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek ré­szére Is. Gyönyvösön: 19 órától szombat reggel 7 ó—'tg, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­in: 17-27). Nagykökényest utasok: Menetrendváltozásokra év közben már csak elvétve van lehetőség. Megjegyezni kí­vánjuk, hogy a menetrend összeállítása előtt az AKÖV rendszeresen felkeresi az érintett községek tanácsait és javaslatokat kémek a me­netrend kialakításához. Nagy Gyuláné, Eger: Kérjük, közölje lakcímét, és azt, hogy a szóban forgó földdarab melyik határré­szen van, melyik termelő- szövetkezetbe írta alá a be­lépési nyilatkozatot. Köze­lebbi adatok nélkül nem tu­dunk választ adni. K. I., Gyöngyös: A lakásfelmérésre vonat­kozó szabályok a magántu­lajdonosokra is vonatkoz­nak, a mellékhelyiségeket, (ólat, istállót, fáskamrát, vagy pincét, a lakás terüle­tébe beszámítani nem lehet. A magántulajdonban levő lakó is fellebbezést nyújt­hat be a házigazda döntése ellen, kérelmét az illetékes tanácshoz kell beadnia. B. István, Gyöngyös: A beküldött vers sajnos, nem közölhető, és e vers alapján biztatni sem tudjuk további írásra. Bagi Árpád és „Kertész úti lakosok”, Eger: Kérdésükre válaszolt a sütőipar. A választ lapunk június 2-i számának Pos­tánk című rovatában közöl­tük is. Így sem a sütőipar, sem mi nem késlekedtünk a válasszal, illetve az elin­tézéssel. Sajnáljuk, hogy a lapban a válasz elkerülte fi­gyelmüket Az Országos Közegészségügyi Intézet oltóanyag-ellenőrzési osztálya kísérleti nyálakon próbálja ki a Magyarországon forgalomba kerülő oltóanyagokat. Az oltás után kétórán- ként mérik az állatok hőmérsékletét. A hosszadalmas egyedi mérés helyett pirogén-padot szerkesztettek és a kalodába zárt nyuszik hőmérsékletét elektromos hőmérő rögzíti. (MTI foto — Fényes Tamás) Régi korok talányai Egerben fordították a «Miskolci kódex "-et Mikor volt a vízözön? Vízözön előtti civilizációk A XV—XVI. századi ma­gyar nyelvű kódexírás egyik nagybecsű emlékét őrzik a miskolci Lévay József Tu­dományos Könyvtárban. A „Miskolci kódex” néven is­mert magyar nyelvemlék­töredéket alig több mint száz éve fedezték fel, s 1882-ben mutatták be a Budapesten rendezett országos könyvki­állításon. A kutatások megállapítot­ták, hogy a 12 lapból álló kódextöredék — újgót be­tűs szövege a XV. század végén íródott —, a Nemze­ti Múzeumban őrzött Vitko- vics-kódexszel képez egy egészet, annak az eleje. Az értékes kéziratot 1877-ben Túl lágy a negatív Azt tudjuk, hogy lágy ne­gatívról kemény papírra'na- gyítunk. Ennek előnyeit is megismerhettük. Gyenge világítási viszo­nyok, meg nem felelő expo­zíciós idő, fáradt filmhívó azonban néha-néha túl lágy negatívot eredményeznek. Olyanokat, amelyeknél még kemény papírral sem tu­dunk elfogadható nagyítást készíteni. Nézzük ezeket külön-kü- lön! A film erősítésének lehe­tőségét lapunk múlt év no­vember 27-i számában már említettük. Vizsgáljuk most a kérdést a kivitelezés szem­üvegén keresztül. Filmünket kétféle módon erősíthetjük: a • krómos el­járással vagy az ún. urán­erősítéssel. A krómos eljáráshoz a következő egyszerű oldatra van szükség. Egy liter desz­tillált vízben feloldunk 10 g káliumbikromátot és utána 30 köbcentiméter vegytiszta tömény sósavat csepegte­tünk az oldatba. Készítmé­nyünket barna üvegbe önt­jük és parafinban kifőzött parafadugóval dugjuk be. (Legjobb az üvegdugós bar­na üveg.) Korlátlan ideig el­tartható. A jól fixált és mosott szá­raz negatívot ebbe a fürdő­be tesszük és a fürdetés­hez használt tálat addig mozgatjuk, amíg a negatív egyenletesen elhalványul és megsárgul. Ezt a sárgulást és halványulást a negatív hátoldalán jól ellenőrizhet­jük. Az így elhalványított ne­gatívot folyó vízben, vagy többször váltott állóvízben (ez esetben a filmet moz­gatjuk), addig mossuk, amíg »Akkor az emberek nagyon bölcsek voltak' Szeremley József tiszabodi református lelkész, mint egykori növendék, hálája jeléül ajándékozta a mis­kolci Református Gimnázi­um könyvtárának. A kézirat latin nyelven íródott, szerzetesi regulák magyar nyelvű másolata. Az újabb kutatások megállapí­tása szerint Egerben fordít­hattak, majd a Miskolc-Ta­polcán levő klarissza apá­cák zárdájában másolták le a „szarorok" lelki épülésé­re. A nagybecsű magyar kó­dextöredéket a tudományos könyvtár eredeti formátum­ban könyv alakban most is­mét megjelenteti. a sárga szán eltűnik. Ha nem akar eltűnni a sárga színeződés, akkor adjunk a mosóvízbe pár csepp 10 szá­zalékos kátiummetabiszulfit oldatot. Mosás, utóbbi esetben még egy alapos öblítés után, a negatívot egy normál ha­tású filmhívóban újrahívjuk és ismét alapos mosásnak vetjük alá. Fixálás nem szükséges. Sötétkamra sem, mert az egész művelet tom­pított nappali fény mellett elvégezhető. Ha az eredménnyel nem vagyunk megelégedve, úgy az eljárás megismételhető. Olcsó és megbízható mód­szer ez a negatívok erősíté­sére. A fekete ezüstképet ezzel az eljárással olyan sárga vegyületté alakítjuk át, amelyik kevesebb fényt en­ged át. A változás szabad szemmel alig észrevehető, de a nagyított képen jelen­tősen növekszenek az árnya­lati fokozatok. Körmendi Károly A HIPOTÉZIS igen nagy szerepet játszik a különböző tudományokban. A feltevés, a valószínűség mindig kőnk. rét tényekből indul ki, s így igen gyakran helyesnek bi­zonyul. Alekszandr Gorbovszkij szovjet író és tudós Legősibb ■történelmünk rejtélyei (Za- gadki drevnyejsej isztorii) a tanulmánya is szinte kizáró­lag feltevésekre épül. Hogy a régi korok talányaira adott válaszok mennyire helytál­lóak, arra sem az író, sem tudós társai nem adnak vá­laszt A tudomány mai állása mellett nem lehet hitelesen bizonyítani, hogy volt-e va­lóban vízözön. Az írásos for­rások mind vallásos jellegű­ek, ezért hitelűik kétséges. Az azonban nem lehet véletlen, hogy a világ legkülönbözőbb népeinek mondáiban szere­pel valamilyen formában a szörnyű tragédia. A bibliák, mondák és mítoszok anyaga alapján kiderül, hogy az ára­dat legkevésbé sújtotta a mai Görögország, az Égei- tenger és Perzsia vidékét, Amerikában azonban a leg­magasabb hegyek csúcsát mosták a hullámok. A ka­tasztrófát mindenütt hatal­mas szélvihar, földrengés, vulkáni működés és a Napot elvakító pernyefelhők kísér­ték. AZ ANDOK HEGYSÉG Tiahuanaca városában ten­geri állatok megkövesült maradványaira bukkantak a régészek. Ugyanott egy ki­kötő romjait is felfedezték. Hogyan került a víz 4 ezer méter magasságba? A Kor- dillerákban viszont 5700 mé­teres magasságban találtak hasonló leleteket. Véletlen­ről van szó csupán? Alekszandr Gorbovszkij mozaikszerűen, időnként tel. jesen meggyőzően építi fel elméleteinek egész sorát, amelyet a hipotézisek köny­vénél!: nevez. A különböző tudományok eddigi ismere­teire hivatkozva megállapít­ja, hogy az emberiség foly­tonossági fejlődése megsza­kadt az i. e. 10 400 és 4— 5000 között. A X. évezredig több olyan adattal rendelke­zünk, amelyek azt bizonyít­ják, hogy abban az időben fejlett civilizációk népesítet­ték be a Földet. Az ókori népek adatai, élete ismertek; Kérdéses azonban, a kettő kö­zötti 8—9000 éves interval­lum. Vajon miért szakadt meg néhány ezer évre a folytonosság az emberiség fejlődésében? A kérdésre Gorbovszkij, a Föld legbor­zalmasabb tragédiájával ad­ja meg a választ. Különböző népek naptárainak felhasz­nálásával — egy-egy nap- és holdciklus ismeretében — sikerült kiszámítania a víz­özön feltételezett időpontját. A számítás szerint i. e. 11652 —11542-re tehető. Ha a fel­tételezett időpont nem is pontos, az Atlantisz elsüllye­dése megerősíteni látszik; Platon szerint — számunk­ra ismeretlen forrásokra hi­vatkozva — a földrész i. e. 9570-ben merült a víz alá Újabb adatok is (3500 méter mélységben az óceánban megkövesült lávatömeget és édesvízi növényzetet talál, tak) az Atlantisz valódi lé­tezésére utalnak. A 10. vagy 11. évezredben szörnyű katasztrófának kel­lett bekövetkeznie! ANAXAGORAS Z, a nagy görög matematikus és csilla­gász (i. e. V. sz.) ránk nem maradt forrásokra hivatkoz­va megállapítja, hogy a Hold jóval a Föld kialakulása után jött létre. Több dél-amerikai legen­da és a finn Kalevala sze­rint a Hold volt a földi ka­tasztrófa okozója. Ezt az el­méletet képviseli Hersten- korn, német csillagász is. Kezdetben a Hold közel azo­nos pályán mozgott a Föld­del. Bolygónk, nagyobb tö­megénél fogva „közelítésre kényszerítette” a Holdat, s a még ma is létező apály-da­gály mozgás következtében a dagály a Hold legközeleb­bi távolsága idején elérhet­te a több kilométeres ma­gasságot is. Milyen lehetett a kataszt­rófa előtti civilizáció? A mítoszok hagyományos szimbólumnyelvéből nehe­zen lehet egyértelmű meg­állapításokat szerezni. Az íratlan források azonban bi­zonyítják, hogy a Nílus völ­gyében már i. e. 70000-ben Dél-Etiópiában 4 millió év­vel essiéü emberek laktak. 1 Az Andok hegység Tiahu­anaca városában valamikor egy olyan nép élt, amely jól ismerte a csillagászatot, ered­ményesen tanulmányozta az égitestek mozgását. Értesü­léseink vannak arról, hogy a spanyol konkvisztádorok ebben a városban a hatal­mas kőoszlopok tetején fél tonna súlyú ezüst díszítése­ket találtak. A városnak nem voltak lakói, a környéken élő törzsek nem ismerték az olvasztás, az öntés és a csil­lagászat tudományát. KÖZTUDOMÁSÚ, hogy a mayák nem használtak kere. két. Hogy az ásatások során mégis miért kerültek fel­színre égetett agyagból ké­szült kis játékkocsik is, — eddig rejtély volt. Gorbovsz- kij szerint a kerék praktikus felhasználását a mayák „el­felejtették”. Ezzel a megál­lapításával — s szinte min­den oldalon — eljut a tudós kiinduló megállapításához, ahhoz, hogy az ősi virágzó ci­vilizációk katasztrófa során pusztultak el. A mítoszok valóban ezt bizonyítják: .ízek az embe­rek többet tudtak, mint amennyit tudni lehet a Föl­dön. Egyszerre látták éjjel és nappal is a Föld és az Ég titkait.., Akkor az emberek nagyon bölcsek voltak”. Hogy a fenti mondatok mennyiben feleinek meg a valóságnak, azt Gorbovszkij tudományos adatokkal bizo­nyítja. A mayák ismerték a hold­hónap időtartamát. A su- mérek a Hold forgási idejét 0,4 sec eltéréssel ismerték. A Föld forgási idejét is megál­lapították — 3 perc eltérés­sel. (Előfordulhat, hogy ak­kor bolygónk még gyorsab­ban forgott!) Az egyiptomi csillagászok 373 napfogyat­kozást és 832 holdfogyatko­zást jegyeztek fel. Ez időben legalább 10 ezer év. A tibeti szövegek már idő­számításunk előtt 1500-ban említést tesznek Amerikáról. Alekszandr Gorbovszkij igen logikusan felépített és tudományosan megalapo­zott hipotézisei néhány hét­tel ezelőtt jelentek meg Moszkvában, egy rendkívüli érdeklődésre számot tartó tanulmányban. A LEGŐSIBB történel­münk rejtélyei régi korok történeteiért lelkesed ők, pole­mizáló, logikus gondolkodást kedvelők, az emberiség sor­sáért aggódó szovjet olvasók szórakoztató és tudományos műve egyaránt. Saiga Attila ivó. /úmof PéuUai BORISZ CVETANOV:* Vajon miért?!!! Az eladó no át­nyújtotta a darab vajat és elmoso­lyodott. Elvette a pénzt, visszaadott, és még mindig mosolygott. Ez zavarba ejtett. „Ferdén gombol­am be a kabáto. nat, vagy mi az ördög?” — tűnőd- em. Végigtapogat­tam a gomblyu­kakat, de minden rendben volt. Gyorsan ellen­őriztem a nadrá­gomat is, azonban ott sem volt sem­mi differencia. Ekkor odaléptem a bolt közepén ál­ló hatalmas tükör­höz, és árgus sze­mekkel tükörké­pem gondos tanul­mányozásába fog­tam. Ám ez alka­lommal sem talál, tam semmi gya­núsat. „Akkor miért mosolyog?!” — töprengtem. Kétségektől mardosva — „Ta­lán hallucinációk gyötörnek?” — újból a pulthoz mentem, kértem egy csomag kávét. Az eladónő ismét mosolyogva adta ide az árut és vet­te el a pénzt! „Nem, valami egész biztosan nincs velem rend­ben!” — gondol­tam, ahogy ször­nyen felindult ál­lapotban elhagy­tam az üzletet, és tétova léptekkel botorkáltam az utcán, magam sem tudom, hová ... Vajon miért mo­solyoghatott? *Bolgár humorista. Fordította: Zahernszky László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents