Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-30 / 152. szám
/ KOSSUTH 8.20 Lúdanyó meséi: A tündérKcrt 8.41 Mezők, falvak éneke 9.üú Előadás Móricz Zsigmondiból 9.20 Kórusok 10.05 Egy lakásépítő szövetkezet naplójából 10.15 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.55 Válaszolunk hallgatóinknak 14.10 Régi hangszerek világa 14.30 Nőkről nőknek 15.10 Az élő népdal 15.20 Antaridák a Földön 16.05 Lcndvay: Dalciklus Ady-versekre 16.17 Atlasz 16.37 Borogyin: Poloved táncok 17.20 Mozart: F-dúr oboanégyes 17.38 Két fizetés — dupla munka! 17.53 Nóták 18.18 Páholyból 19.30 A hónap slágerei 20.05 Haydn: G-dúr, Katona szimfónia 20.32 A McNamara-dosszié 21.10 Lemezek közt válogatva 21.41 Népdalok 22.20 Nagy siker volt • 23.47 Operettrészletek PETŐFI j 8.05 Könnyűzene 8.15 Zenekari muzsika 9.00 A McNamara-dosszié 9.10 Népdalokkal egész évem át 9.55 Néhány perc tudomány 12.00 Olasz operákból 13.03 Házunk tája 13.23 Fúvós kamarazene 14.00 Kettőtől — hatig . . ; 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Szinuhe. m. rész 18.56 Könnyűzene 19.14 Hangverseny 20.28 Verbunkosok 21.05 Visszhang 21.35 Versenyművek 22.20 Operettrészletek 23.15 Esztrádparádé. MAGYAR 9.30 Delta 10.00 A Forsyte Saga. 13 25. Fleur arcképe M.55 Hét végi birodalom 11.20 Fél óra a porondon. Komán ldsfllm 17.23 Hírek 17.30 Kisfilm Ausztrália természetvédelméről 17.50 Riportfilm 18.35 Szóljatok, szép szavakl 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Fórum 21.30 Sanzonról — sanzonra li 22.00 Tv-híradó 22.10 A veszprémi tv-találkozű díjnyertes műveiből EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében A titokzatos gyilkos. Színes, szinkronizált olasz film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakora A medveember Misztikus, fantasztikus történet, színes lengyel filmen. EGRI KERT Este c órakor Idegen a cowboyok között Kétrészes, színes amerikai westerníilm. (Dupla helyárak.) EGRI BÉKE Elza, a vadon szülötte (Oroszlánhűség) Az ismert regény amerikai filmváltozata Gyöngyösi puskin A kétarcú felderítő GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A sólyom nyomában Gyöngyösi kert Ha kedd van, akkor ez Belgium HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az Angyal elrablása HATVANI KOSSUTH „Az állatnak meg ken halnia’! iM m ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére ts. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca öl. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Memento .. • Amikor a botbüntetés visszaállítását követelte az Egri Népújság 1920-ban 1920. ÁPRILIS 1-ÉN vonult be Horthy Miklós, az úri Magyarország frissen választott kormányzója a budai Várba... S hamarosan a nemzetgyűlés urai körében élénk mozgalom indult: egymást túllicitáló szónoklatokban, egyre véresebb hangnemben követelték a feudális kor legembermegalázóbb büntetésmódjának: a botbüntetésnek a visszaállítását. A prímet Schlachta Margit „missziós nővér”, a humanitás és a kereszténység szent eszméjét lábbal tipró felszólalása adta meg. A hivatalos Nemzetgyűlési Napló 1920. június 18-án így ágált a deres visszaállítása mellett: „Kerülnünk kell mindenféle ilyen egérútra a lehetőséget és kell, hogy az orvosi vélemény a botbüntetést legfeljebb csak elodázza, mert nem létezik olyan gyenge ember, még egy haldokló sem, akinek a botbüntetés valamilyen alakban kiszolgáltatható ne volna ...” Nem maradhatott hát néma a hivatalos egri sajtó sem. Dr. Barsy Károlynak, az egri érsekség jogtanácsosának, a „patinás nevű” egri ügyvédnek a főszerkesztésében megjelent Egri Népújságban a W. E. monogram névtelensége mögött megbúvó Wallant Ernő, A bot című förtelmes írásában így vall színt egyes egri urak érzelmeiről: „Lelketlen kufárok, kiket Krisztus is korbáccsal vert ki a templomból, kik kéjjel halásztag a zavarosban, ördögi terveket kovácsolnak zavar előidézésére... az utolsó reménysugarat is száműzni akarják a kétség- beesés örvényének szélén tántorgó tömegből. S nincs büntetés, mely megtorolná az égbekiáltó bűnt, mely kemény bosszút állna a jogrend súlyos megsértéséért! MIT ÉR A PÉNZBÜNTETÉS, mit a börtön?... Nincs oly büntetés, mely ilyen jól meg tudná javítani az erkölcsi nihilizmus posványába merült aljas kufárokat... Hallom a jogszerűség csö- könyöseit, amint a megütközés hangján felsóhajtanak: Micsoda idők, micsoda erkölcsök! Nem vagyunk tán Afrikában? Modern jogállam a bot... ! Hm ... hm ...! Hallatlan! Modem jogállam? ... Igen, de hol van az megírva, hogy az összes modern jogállamok között éppen Magyarország legyen a legmodernebb, a legszabadelvűbb? ... Azt kérdezhetné valaki: „Komolyan gondolja, hogy a bot használna?” Nem gondolom, hanem tudom! Csak egy esetet említek. Egy atyafira nem is olyan régen rámértek 25 kemény botot. Nyögte az ágyat vagy két hétig. A múltkorában találkoztam vele, s ... többek között szóbakerült a bot is, s azt mondotta az én emberem: „Uram! Eddig se voltam éppen izgága ember, de ha ezentúl bárki is csak any- nyit mond nekem: Állj odébb hé! Szó nélkül odább állok.” íme mit tett a bot! Az 1920. szeptember 1-e még a darutollas Horthy- rendszernek is arcpirító napja, s az úri Magyarország jogszolgáltatásának is szé- gyennapja: a nemzetgyűlés urai megszavazták a botbüntetésről szóló törvényjavaslatot S AZ ÖRVENDETES HfR hallatára azután, méltán üdvrivalgásban tört ki a kiváló keresztény jogszakértő, dr. Barsay Károly által szerkesztett Egri Népújság —, méllyel azután örökre és visszavonhatatlanul megpecsételte nem csupán a lapot, melyet szerkesztett de a bot- büntetésnek tapsoló, minden emberségéből kivetkőzött „keresztény kurzus” lelkes híveit is. Sugár István Ötszázhuszonhét ezüstpénzt talált Lázár István felesége és családtagjai a nagyloci Köntös-dűlőben kukoricakapálás közben felszínre került régi pénzdarabokra lettek figyelmesek, amelyekkel a gyerekek játszadozni kezdtek. Lázár hét végén mun- ikahelyéről hazatérve szemügyre vette a pénzdarabokat, s néhányat hétfőn magával vitt Veszprémbe, ahol f azokat bemutatta a mú- ^ zeumban. Ott közölték ve- í le, hogy a bemutatott ér-i mák XVI. századbeli ezüst- \ pénzek. A következő hét! végén Lázár a lelet helyén! céltudatos kutatásba kezdett, s mintegy harminc- 8 negyven centiméter mély-1 ségben nagy mennyiségű jj ezüstpénzt talált. Előkerül-1 tek egy cserpkorsó marad- % ványai is. A leletet Lázár'í István a balassagyarmati 5 Palóc Múzeumba vitte, ahol ? különböző országokból' szár- í mázó hét ezüst tallért, nyolc- f van ezüst garast, és négy- if száznegyven ezüst dénárt és í obulust vettek számba, ame- lyeket feltehetően a mohá- í esd vész idején a törökök elől menekülő kereskedők rejtettek el. A Palóc Múzeum az értékes leletet továbbította a múzeumba, amelynek munkatársai a héten folytatják a kutatást a nagylóci Köntös-dűlőben. Rend a lelke mindennek. II törzsgárdatagok védelméről Ä tőrzsgárda jelentőségéről igen sokat beszélnek mostanában és sokat írnak az újságok is. Sajnos, a tettek elmaradnak sok esetben a szó mögött. Az utóbbi években megindult munkaerő-vándorlásnak is egyik oka, hogy a több éves dolgozók nem kapták meg azt a megbecsülést, amit joggal várhattak. Mostanában készül az új törzsgárda-sza- bályzat, ami talán rendezi ezt. Teljesen egyetértek a Népújságban az erről a témáról megjelent cikk azon részével, ami szerint törzs- gárdaszabályzat eddig is volt, de a tényleges megbecsülés hiányzott. A valódi törzsgárdatagok, akik 15—20 éve dolgoznak ugyanannál a vállalatnál, bizony már nem fiatalok. De ha fizikailag gyengébbek is lettek, annál több rutinnal, élettapasztalattal rendelkeznek, s ez bőven pótolja a fizikai erőfeszítéseket Ezek a dolgozók ismerik a vállalat szinte minden területét. Az eltöltött 15—20 év alatt bizony voltak rossz időik is, de ők kitartottak jóban-rosszI'SSSSSSSSSS/SJ rSSSSJWSSSSSJVSSSSSSSSSSSSySSSSSSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ IN YIN-OSZ ADCSUK: A gólyák is lakásgondokkal küzdenek Az Alföldön „lakásproblémák- ; kai" küzdenek a gólyák. Ez ; abból adódik, hogy fokozatosan í átalakul a táj, fogynak a ta- ; nyák, a városokon kívül egyre : kevesebb az olyan magas ké- ; mény, ahol biztonságban érezhetik magukat a hosszú csőrű madarak. Éppen ezért több helyen, — mint például a Csong- rád megyei Baks községben — , villanyoszlopokra építették a ; faágakból, rózsákból összetákolt fészkeiket. Ezek a szükség- lakások a villanyvezetékhez olyan közel vannak, hogy nagyobb esőzésekkor, az átnedvesedés következtében, bármelyik pillanatban áramütés érheti a gólyákat. Egyik-másik helyről ezért kitelepítették a madárésa- ládokai. Szombaton azt mondta a munkatársam: — Gyere velem, te leszel a tanúm. Együtt mentünk, be az irodába, ahol a kollégám a következő szavakkal illette igazgatónkat: — Tökfej! Szakbarbár! Kérdvisz- sza az iskolapénzt! Az igazgató odafordult hozzám. — Mindent hallott? Már régen ki akartam rúgni ezt az elfuserált Einsteini. Most eljött az ideje, és — ujjúval rám mutatott — maga lesz a tanúm! Egész vasárnap majd kifúrta az oldalamat a kíváncsiság: vajon hogyan végződik ez a nem mindennapi eset? Hétfőn a kollégám a következőkkel állt elém: — Szerecsésen véget ért. Beismertük mind a ketten, hogy túlságosan elragadtattuk magunkat, s hogy mini a ketten egyformán hibásak vagyunk. — Örülök neki! — közöltem vele őszinte véleményemet. Egy óra múlva hivatott az igazgató. Ö is azt mondta, hogy felejtsük el az egészet, túlságosan elragadtatták magukat, s aztán megegyeztek, hogy az ilyen vitás kérdéseket legjobb nyugodtabb légkörben megbeszélni. Tanúk nélkül. Másnap reggel, még mielőtt a főnök hivatott volna, kiléptem. Természetesen — önként. Oroszból fordította Saiga Attila ban. Rájuk kellene elsősorban építeni. Sajnos, a szak- szervezet sem áll ki minden esetben a régi dolgozók mellett és bizony előfordul, hogy míg az újaknak 50—60 filléres órabéremelést adnak, a régiek 20 fillért kapnak. Pedig a fiatalabbak sem jobb munkaerők, mint a régiek. Ha valaki egy vállalatnál 15—20 évet ledolgozik, több becsületet érdemel, és ha érzik az emberek ezt a megbecsülést; bizonyosan hatással lesz az a munkaerő-vándorlásra is. M. A. Füzesabony Beszámoló az első félév eredményeiről A Mátraalji Szénbányák igazgatósági szákszervezeti bizottsága taggyűlést tartott, melyen Rózsa Kálmán szb- titkár ismertette a SZOT és a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének kongresszusi határozatát és azt, hogyan hajtják végre a határozatot a vállalatnál. A beszámolóban külön is foglalkoztak azokkal a hibákkal, melyeket ki kell javítani, hogy a vállalat eredményét tovább növeljék. Dr. Halász Tibor, a vállalat igazgatója ismertette a taggyűlés részvevőivel az 1971. első félévi eredményeket. A tervezett eredményből 20 millió forintot teljesítettek, ami szép eredmény. Beszélt a hibákról is, hogy az anyagkészlet a normán felül van, a TÜZÉP lemondott 40 ezer tonna darabos szén átvételéről és gépek hibája is hátráltatta a nagyobb eredmény elérését. További erőfeszítésre van szükség a fizikai és szellemi dolgozóktól egyaránt, • hogy a második félévben a további 50 millió forint eredményt biztosítani tudják. Tóth Lajos Lenin szobra Capriban Az egyik pesti újság nemrégiben közölte, hogy Zürichben lebontották azt a házat, ahol Lenin emigrációja idején élt. Nemcsak Svájcban, Olaszországban is van emlék Leninről. A múlt év őszén Capriban jártam, ez a világ egyik legszebb kis szigete. Ha az ember este leül egy kis cukrászda teraszára, p. távolból odáig látszanak Nápoly kikötőjének fényei. Az egyik sétám alkalmával meglepve láttam, hogy a Jartino Publica (nyilvános park) egyik eléggé elhagyatott helyen emlékmű áll, rajta Lenin arccepe. 3r. deklődásemre megtudtam, hogy Gorkijnak állt itt egy villája és Lenin többször is Gorkij vendége volt. A szovjet. kormány állíttatta fel az emlékművet. Újra kezdődött a turistaszezon és Egerből, Heves megyéből is sokan eljutnak Olaszországba. Nápolyiéi nem messze van a kis sziget, óránként indul hajó Nápolyból. Érdemes megnézni a szobrot, beiktatni egy kirándulást Capriba. Káldor Zoltán Csak a forint miatt ? A fenti címmel, lapunk június 22-i számában jelent meg cikk, mely a Park Szálló problémáival és gondjaival foglalkozott. A cikkre többek közt a következőket válaszolta Virágh György igazgató: A felszolgálók tiszta jutalékos bérezési rendszere egészséges törekvéseket tartalmaz és az eddigi budapesti és balatoni tapasztalatok ezt igazolják is. Eger sajátos idegenforgalmi helyzetéből adódik, hogy az éves forgalom és bevétel zöme a nyári főszezonban kerül realizálásra, s így a felszolgálók keresete is ingadozik 1000—3000 forint között. A kiegyenlítettebb kereseti lehetőségek biztosítása érdekében az első év tapasztalatai után már megtettük a kezdeményező lépéseket és reméljük, felettes szerveink úgy módosítják a jutalékkulcsokat, hogy a téli-nyári kereset megoszlása jobb legyen. A cikkben felvetett problémákat rendkívüli vezetőségi tanácsülésen tárgyaltuk meg, ezen részt vett a vállalat vezetősége, valamennyi párttagja, szakszervezeti bizottsága és a szocialista brigádvezetők. A forgalom időszakos jelentkezése a megfogyatkozott létszámú munkaterületen a szokottnál is nagyobb erőfeszítéseket kíván meg minden egyes dolgozótól. Az itt jelentkező nézeteltérések, sze-' mélyi ellentétek, a bérezéssel kapcsolatos elégedetlenség feszült légkört teremtett. Köszönjük, hogy a vállalaton belül jelentkező, de az egész vendéglátóipar területére jellemző problémákkal foglalkozták. 197L június 30, *='frill
