Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-30 / 152. szám

A fizetés összegében nem szerepel r Milliárdokban lehet kife­jezni azt az összeget, amely- lyel voltaképpen csak a sta- ■ tisztikusok, s a pénzügyi szakemberek számolnak, s amelyet — közkeletű kifeje­zéssel élve —, a béren kí­vüli juttatások címszó alatt szoktak elkönyvelni. Ezek a milliárdok — az egyes em­ber szemszögéből nézve — valóban nehezebben érzé­kelhetők, hiszen már-már szinte természetadta joga­inknak tekintünk mindent, ami mellé odaillik a „ked­vezményes” szócska: a ked­vezményes üdülést, a ked­vezményes étkezést, a ked­vezményes utazást, tüzelő­utalványt, s hosszan foly­tathatnánk. Még, nehezeb­ben vesszük észre azokat az összegeket, amelyek a köz­vetett juttatások körébe tar­toznak, például a tanulmá­nyi szabadságot, az üzemi sportkört, a munkásszállást stb. Kezdjük- a leglényegeseb­bel, a szociálpolitika fogal­mától elválaszthatatlan egészségügy elmúlt öt évi fejlődésével. 30,5 milliárd A társadalombiztosítási jo­gosultságon alapuló kiadá­sok 1966-ban 20 milliárd 832 millió forintot tettek ki, ez az összeg 1970-re 30 milliárd 531 millió forint­ra emelkedett. A társada­lombiztosítási kiadások fe­dezete a következőiképpen alakult: tavaly a 30,5 milli­árd forintot kitevő összes kiadásból a munkáltatók já- • rulékbefizetései 16,2 milliár- dot, a dolgozók nyugdíjjáru­lékai 5,5 milliárdot, az állam hozzájárulása pedig 8,8 mil­liárd forintot fedezett, Ez utóbbiból 3,3 milliárd forint a SZOT feladatkörébe tarto- kó szolgáltatások, míg 5,5 milliárd forint az Egészség- ügyi Minisztérium feladat­körébe tartozó szolgáltatások fedezete volt. Ugyanakkor a dolgozók által fizetett prog­resszív nyugdíj járulék mér­téke az elmúlt időszakban változatlan maradt, tálago- san a keresetek 4,5 százalé­kát tette ki. Az üzemegészségügyről fczólva két érdekes adat: ta­valy 1208 üzemben, illetve vállalatnál 1261 orvos vé­gezte ezt a munkát. Az öt évvel ezelőttivel összehason­lítva kétségtelen fejlődést tapasztalni, ám az üzem­egészségügyi szolgálatban dolgozók egyre kevesebb időt szentelnek a megelőző egészségvédelemnek. Ezért célszerű lenne az üzemorvo­si részállások összevoná­sa. Korszerű szállások Maradjunk továbbra Is a kifejezetten üzemi területen. Az elmúlt öt évben csök­kent ugyan a munkásszállá­sok befogadóképessége, ám ez elsősorban az alacso­nyabb színvonalú szállások­nál ment végbe. Ennek kö­vetkeztében ma már a mun­kásszállásokon lakók 80 százaléka, kb. százezer dol­gozó, a korábbinál lénye­gesen összkomfortosabb, ké­nyelmesebb körülmények között élhet. S mindez nem hozta magával a szállásla­kók által fizetendő díjak emelkedését, sőt, egyes szakmákban — például az építőiparban, illetve a ne­hézipar vállalatainál — va­lamelyest csökkent ez az összeg. A következő idő­szak fontos tennivalói közé tartozik a jelenlegi, kb. 50 ezer elavult férőhely rend- behozatala, korszerűsítése. Az üzemi szociális létesít­mények helyzetéről szólva a SZOT legutóbbi, a szakszer­vezetek XXII. kongresszu­sán előterjesztett jelentése megállapítja: javult a dol­gozók ellátottsága öltözővel, mosdóval. Több iparágban, az ellátottsági színvonal eléri a 80—90 százalékot, a bányá­szatban, az élelmiszer- és a vegyipar egyes vállalatai­nál a 100 százalékot is. A szakszervezetek egyébként jelentős erőfeszítéseket tesz­nek annak érdekében, hogy a termelő beruházásokkal egyidejűleg valósuljanak meg a szociális beruházások is, illetve, hogy a meglevő szociális létesítmények ál­landó korszerűsítése, fejlesz­tése a vállalatok első számú tennivalói között szerepel­jen. Többen az ebédlőben S végül — bár áttekinté­sünk korántsem teljes — talán a legközérdekűbb té­máról, az üzemi étkeztetés­ről. Ma az összes üzemek csaknem 80 százalékában van sezrvezett és vállalati hozzájárulással kiegészített étkeztetés. Az elmúlt öt év ben a vállalati üzemi kony­hák száma 10 százalékkal, az e szolgáltatást igénybe vevők száma pedig öt szá­zalékkal nőtt. Az üzemi ét­keztetéssel kapcsolatos költ­ségek 55 százalékát a mun­káltatók, 45 százalékát pe­dig a dolgozók fizetik. A teljes étkezési költség éven­te kb. másfél milliárd fo­rint. Ehhez az összeghez a vállalatok bruttó nyerésé gükből mintegy 800 millió forinttal, részesedési alap­jukból pedig kb. 16 millió forinttal járulnak hozzá. A vállalati tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban a részesedési alapot terhelő béren kívüli juttatások ősz­szege nem csökkent, sőt, in­kább emelkedett. Vértes Csaba f 4 betakarításnak kedvez az időjárás Péter, Pál napján teljes lendülettel aratták az őszi árpát A néphagyomány szerint Péter, Pál napja az aratás megkezdésének ideje. Me­gyénkben az aratás már jó- néhány napja folyik, az ősz: árpa betakarítása teljes erő­vel, lendülettel halad ezek­ben a napokban, s rövide­sen a búza betakarítása is nagyobb lendületet vesz. Az időjárás eddig kedve­zett az aratásnak, számotte­vő csapadék nem volt. Péter, Pál napján igaz, hogy az idő hűvös, őszies volt, de ez nem gátolta a betakarítást. A becslések és az eddigi eredmények alapján azt le­het elmondani, hogy bár az 1969. évi rekordtermést nem érik el a mezőgazdasági ter­melő üzemek, de viszonylag kedvező termésre van kilá­tás. Megyénkben ez annyit jelent, hogy az őszi árpából 14, búzából 13 mázsás hol dankénti átlagtermésre lehe számítani. A megye gazdaságaiban a idén valamivel több kom bájn, mintegy 430 dara! vesz részt a betakarítás munkákban. Eddig az ara J.ás — bár a munka dandár ja még hátra van — kedve ző ütemben haladt, különo sebb akadályok nem hátrál tatták a munkát. Az időjárás a betakarítás hoz tehát kedvező, de a ka­pás- és más növények fejlő­déséihez már nem. A csapa­dékszegény és hűvös idő kü­lönösen megyénk középső ré­szén hat kedvezőtlenül a nö­vényekre. A szakemberek szerint kiadós, egy-kétnapos esőre és utána igazi napsü­téses nyárra lenne szükség. Az eső különösebben még nem gátolná a betakarítást, de a többi növény fejlődését annál inkább elősegítené. £§zak-Hag:jaror§KHgoii Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Válla­lat Nóglrádban és Heves megyében összesen három gyárat tsz-eknek ad át. A megegyezések szerint július 1-től a selypi téglagyárat a Hatvani Eenin Tsz, a kiste­renyeit, illetve az ipolytar- nócit pedig a helyi közös gazdaságok üzemeltetik. A hét elején Szabolcs— Szatmár megyén átvonuló vi­har és jégeső sok helyen ká­rokat okozott. A vihar és jég­verés központja Nyírmeggyes volt. A szél fákai csavart ki, tetőket bontott meg. s a köz­ség határában egy óra alatt 123 milliméter csapadék hul­lott. A jégszemek átmérője elérte a 3—4 centimétert, azaz a tyúktojás nagyságot. A rendkívüli jégverés a Pe­tőfi Tsz. 1200 holdas gyümöl­csösének egyharmadán az al­mával együtt a fák leveleit és gyenge hajtásait is leta­rolta. Galambtojás nagyságú jég esett a szomszédos Fá- biánházán is. A jég elsősor­ban a dohány, és kukorica- földeken okozott károkat. A bérrendezés végrehajtásának ellenőrzésében, segítésében fontos szerep vár a Pedagógusok Szakszervezetére Á Pedagógusok Szakszer­vezete tevékeny részt vállalt a pedagógus bérrendezés le­bonyolításában, a végrehaj­tás ellenőrzésében. E mun­káról nyilatkozott Péter Er­nő főtitkár az MTI munka­társának. Elmondta, hogy a bérrendezésre vonatkozó végrehajtási utasítások szak- szervezet teljes egyetértésé­vel készültek. Fontosnak tartjuk, hogy a felsőbb szinten megvalósult jó együttműködéshez hasonló szoros munkakapcsolat ala­kuljon ki országszerte: a me­gyékben, a városokban, a községekben és az oktatási intézményekben az állami és a szakszervezeti szervek kö­zött. Ez a legfőbb biztosíté­ka annak, hogy a bérrende­zés az irányelveknek megfe­lelően történjék. A fő szerep a bérrende­zésnél az iskolaigazgatókra hárul. Ök végzik el a sze­mélyenkénti besorolást. Az iskolai szakszervezeti bizott­ságoknak az a feladatuk, hogy támogassák az igazga­tók helyes törekvéseit, annál inkább, mert a pedagógusok esetében újdonság a diffe­renciált bérezés. A végrehajtási utasítás egyebek közt kimondja: a pedagógusok bérezésével kap­csolatos kérdésekben (bérfej­lesztés, bérgazdálkodás, bér- politikai intézkedések, a dif­ferenciálás elvei, tervek ki­dolgozása stb.), a felügyeleti és a munkáltatói jogkört gyakorló vezetőknek a szak- szervezet helyi szervével együtt kell működniük. Ez magába foglalja az alapelvek kialakításnál, a keretek fel­bontásánál stb. az egyetér­tési jogot, az egyéni besoro­lásoknál a véleménykikérés, az ellenőrzés jogát, a mun­kaügyi viták, fellebbezések esetében ezek intézésének jo­gát, sőt az igazgató esetleg helytelen, szubjektív intéz­kedése elleni vétójogot is. Reméljük, szakszervezeti szerveink mindezekkel helye­sen tudnak élni. Ez egyben garancia arra, hogy a bér­rendezés feladatait a közpon­ti elképzeléseknek, irányel­veknek megfelelően az okta­tásügy, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek ja­vára oldják meg. A párizsi Alcazar mulatóból táncléptekkel vit­tek ki egy hullát. A hullát a mellékhelyiségben találták, s a halál oka, mint az ott heverő fecs­kendő is igazolta, — a túlságosan nagy adag heroin. A kábítószerből halálba kábult férfit a tűz­oltók vitték ki, — táncléptekben. Hogy miért volt szükség e ■„haláltáncra?\’ Hogy a vendégsereg észre ne vegye, hogy a lokálon keresztül, a durranó pezsgősüvegek, a fe­szülő női combok és konyakgőzös tekintetek kö­zepette — égy hullát hurcolnak ki. A heroin újabb áldozatát! A tűzoltók és a vendégsereg táncolt! A heroin ölt. Ki a legény a gáton ? A ™ Kóré András a Fővárosi AZ GTdnyniUVBS óra- és Ékszeripari Vál­lalat egri üzletének aranyművese. E különleges szakmát a Pénzverdében tanulta. Most hibás aranyláncokat, fülbe­valókat és gyűrűket javít, alakít, a megrendelő igénye szerint. 4ÜBÉBŰ Totói Gizéla) Egy óra még az ünnepé­lyes tábornyitásig, mégis annyi a tennivaló. A nem­rég érkezett diákok a hon­foglalás izgalmas perceit élik, ismerősök, barátok után kutatnak, kérdésekkel ostro­molják az első fecskéket, akik már régi táborlakóknak számítanák még akkor is, ha csak egy nappal előbb érkeztek ide. Egerfarmosra, a Kilián György építőtábor­ba. Ők ismerik már a két­hetes programot, megízlel­ték az első tábori ebédet, tudják, hol a táborvezető, hol lehet egyenruhát — kélc farmernadrágot sárga gar­bóval — szerezni, egyszóval bennfentesek. A vezérkar — a parancs­noki sátorban —• már a. hét­fői programot tervezi, az el­ső munkanap menetrendjét rögzíti. Nem könnyű feladat, valóban férfimunlka vár a táborlakóikra: csatornaásás, medermélyítés. — Évek óta KISZ-esek végzik az Eger-csatoma sza­bályozását, belvízlevc-zetésre alkalmassá alakítják; egy nyári szorgoskodás 5500 hold- nyi termőterületet ad vissza a mezőgazdaságnak — tájé­koztat Tóth András, az Észak-magyaro rszági Víz­ügyi Igazgatóság képviselő­je, aki építésvezetőként. dol­gozik a táborban. Kiderül, hogy a fiatalok a korábbi években helytálltak, majd minden turnus száz százalékra teljesítette fel­adatát, s 1200 diák 300 000 forint értékű munkát végzett egy-egy nyáron. Ennél is je­lentősebb tevékenységük tár­sadalmi baszna, s az is, hogy megízlelik a fizikai munka örömét. Papp Ernő, az egri ipari szakközépiskola tanára, régi táborozó, táborparancsnok­ként azonban először mutat­kozik be: — Egy nap alatt megis­merkedtem a diákokkal, akik Budapestről és Nógrád me­gyéből érkeztek ide. Meg­alakult önkormányzati szer­vünk.'a tábortanács is, Űay érzem, ez a gárda sem hoz szégyent az elődökre. Napi hat óra munka után júi idő bőven a pihenésre, szórakozásra is. Már készül a futballpálya, egy-két nap múlva nyit a sátorkönyvtár is, itt ötszáz kötet várja a diákolvasókat. A kulturális program színes, változatos, alkalmazkodik a sokféle igényhez. A tévékedvelők is elégedettek, az ünnepélyes megnyitó után már a készü­lék előtt drukkolnak a Dó­zsát es a yasas-szurkolók. Nagy a forgalom a büfénél is: képeslapok tömegét vásá­rolják a fiúk, hamarosan megy a levél haza, tudósí­tás az első impressziókról. A budapesti OYbán Sán­dor, a Toldy Ferenc Gim­názium harmadikos tanuló­ja, őstelepesnek számít: — Már szombaton este megérkeztem, mert brigád- vezetőnek választottak, s megbeszéltük a tennivalókat. Osztálytársaimmal dolgozom együtt. — Nem lesz nehéz a mun­ka? — Nyaranta mindig dolgo­zom a nagyszüleimnél, szá­momra kikapcsolódást jelent a városi 10 hónap után. Lakatos József, a salgótar­jáni Bolyai Gimnáziumban hónapokkal ezelőtt döntött; barátaival együtt jön Eger- farmosra; most mégis egye­dül képviseli osztályát. — Öten meggondolták ma­gukat, megriadtak a munká­tól, különböző kifogásokra hivatkozva visszaléptek. Ar­ra gondoltam, én már csak megmentem az osztály be­csületét. Kiváncsi is voltam a táboréletre. Hamarosan diákok gyűrű­je vesz körül, új és régi tá­borozok beszélnék) a mun­káról: — teftMK-SMHpi négy kilométer gyaloglás is, az ember bemelegít, amikorra kezébe kerül a lapát. — Érdemes jól dolgozni, Hiszen a brigádok teljesít­ményét háromnaponként ér­tékelik, s a turnus végén az első helyezettek pénzju­talmat kapnak. — Hárman, akik a leg­jobb munkát végzik a két hét alatt, csehszlovákiai ju­talomüdülésben részesülnek. Ezért megéri hajtani. Este hét óra, vacsoraidő: a menü kellemes meglepetés: sertéspörkölt csőtésztával, mellé káposztasaláta. — Kezdetnek jó — mond­ja az egyik újonnan érke­zett. — Csak a folytatás is ilyen lenne! — toldja meg egy szkeptikus gyomorpárti, akit hamarosan megnyugtat­nak társai azzal, hogy nem­csak reggeli lesz, hanem bő­séges tízórai is. Vacsora után megindul az igazi honfoglalás, nyílnak a bőröndök az Akácfa utcai — a tábor egyik útját nevezik így — sátrakban, előkerül­nek a táskarádióik, kezdődik az ismerkedés. Holnap viszont a munka, amikor kiderül, hogy ki a legény a gáton ,.. (pécsi) Mmisüs, Cl M®. jtmiu» 30t, szerda HM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents