Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-03 / 129. szám

KOSSUTH 8.20 Beethoven: c-mol! zongorav. 9.00 Emlékezzünk régiekről 9.25 Nólaesokor IO.Oj Lányi Sarolta vallomása 10.52 Mozart zongoraszonáták 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.45 G. Ajgi csuvas költő versei 14.00 Szimf. zene 15.10 Zengjen dalunk 15.40 Zenés hangképek 16.05 Oktatási jegyzet 16.19 Brahms: g-molí zongora- négyes 17.15 Operacsillagok, operaslágerek 17.45 A 05, 05, 07 jelenti 18.13 Magnósok, figyelem! 19.30 Kritikusok fóruma 19.40 Szimf. hangverseny 21.03 Szuez. Dok-müsor 21.33 Népi zene 22.20 Énekesekkel — énekesekről 22.55 Vitamüsor a nyereségről 23.15 Ritmusturmix 0.10 Hárfamuzsika PETŐFI 8.05 Népi muzsika 0.00 Operarészl. 9.40 Riport 12.00 Könnyűzenei híradó 12.30 De Falla: Spanyol népdalok — szvit 12.45 Nyíregyházi stúdió 13.03 Lemezek közt válogatva 13.36 Fúvószene 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől— hatig ... 18.10 Könyvismertetés 18.20 Áriák 18.40 Vendégségben 19.00 Brahms: Cigánydalok 19.13 Vakvágány, színmű. 21.29 Kamarazene 22.15 Ravel-művek MAGYAR 9 oo rrv 16ÍS8 Nyugdíjasok műsor» 1W5 Hírek 17.30 A BNV a lakásprogram tükrében 18.00 Műsorkalauz 18.20 Régi kérdések — új válaszok 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hlradó 20.00 Minden kilométerkőnél, 9. Az árulás 21.00 Riporter kerestetik 22.00—22.10 Tv-híradó POZSONYI 9.40 A rézgomb. 3. rész 15.00 Férfi röplabdabajnokság 19.00 és 22.10 Tv-liíradó 22.00 Kockázat. 16. rész 21.30 Edita Piecha énekei EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor Ben Wade és a farmer Kalandor történet vadnyugatról. Amerikai westernfilm. EGRI BEODY: Családi fészek A „Lopott csókok” folytatása, színes szinkronizált francia filmen. Pedagógusaink haladé hagyományaiból A haladó és konzervatív erők harca az Egri Járási Tanító Kör 1910. október 25-i ülésén MINDEN ÉV JÚNIUS el­ső vasárnapján ünnepeljük a pedagógusok napját. Jó al­kalom ez arra, hogy felidéz­zük nevelőink élete múltbe­li haladó emlékeit. Cikkünk­ben az Egri Járási Tanító Kör tevékenysége egyik is­meretlen mozzanatát eleve­nítjük fel. A század első éveiben ta­lajra talált a szocializmus eszméje a „nemzet napszá­mosai”, a tanítók körében is. 1906 novemberében a ta­nítóság legjobbjai létrehoz­ták a Magyarországi Taní­tók Szabad Egyesületét, amely programjában az is­kolák államosítását, a köte­lező iskolai hitoktatás meg­szüntetését, az oktatás gyö­keres reformját és a nyolc- osztályos népiskola megte­remtését írta zászlajára. A megye tanítói körében a szabad gondolat a konzer­vatív, vallásos erők túlsúlya miatt nehezen talált utat. az Egri Járási Tanító Kör 1910. október 25-i ülésén kirob­bant vita azonban azt mu­tatja, hogy megyénkben is voltak a nevelést és oktatást új szellemben végezni aka­ró nevelők. A tanító kör 1910. október 25-i ülésén Frinth László körelnök a Magyarországi Tanítók Sza­bad Egyesülete reformterve­zetét tűzte napirendre, hogy annak két, szerinte vallásel­lenes tételét az összegyűlt tanítókkal megcáfoltassa. A Frinth László által kifogá­solt pontok a következők voltak: 1. „Legfontosabb tö­rekvésünknek valljuk köz­művelődésügyünk államo­sítását és világiasítását a legalsóbb fokozattól a legfel, sőbbig, úgy, hogy az iskola- fenntartás joga és köteles­sége kizárólag az államot il­lesse és a felekezeti szellem az iskolákból teljesen kikü- szöböltessék”. 2. „A feleke­zeti hit- és erkölcstant az is­kolákból ki kell küszöbölni. Ezek helyét a népiskolák­ban és a középiskolák alsó osz­tályaiban általános emberer­kölcstan foglalja el, melyet kizárólag világi tanárok és tanítók tanítsanak”. AZ ELNÖK A TERVEZE­TET a kör jegyzőjével ol­vastatta fel, majd még a vi­ta előtt hangsúlyozta, hogy a tanítók azt ne fogadják el, mivel haza- és vallásel­lenes Az elnök után felszó­laló két tanító azt javasolta, hogy az ismertetett progra­mot most ne vitassák meg, mivel az széles körben nem ismeretes, hanem egy bízott. Ságot bízzanak meg a terve­zet tanulmányozásával, mely a következő ülésen beszámol munkájáról. Ezek után a je­lenlevő Alpáry Lajos királyi tanfelügyelő szólalt fel, aki a reformtervezet beszédében elítélte, s hangoztatta, hogy amennyiben a gyűlés a ter­vezetet határozatilag elfo­gadja, ő a határozatot meg­semmisíti és a gyűlést fel­oszlatja. Alpáry után Ker­tész Ignác tanító szólalt fel, s beszédében a Magyaror­szági Tanítók Szabad Egye­sülete programját védelmé­be vette, s annak tételeit helyesnek tartotta. Kertész Ignác beszéde a megjelen­tek egy részének megnyerte tetszését, a ‘másik rész azon­ban nem helyeselte azt. A vita a tanfelügyelő nem tetszését váltotta ki, s fel­oszlatta a gyűlést. Ezzel azonban a vita nem zárult le. Az Egri Újság 1910. októ­ber 28-i számában a szerkesz­tőség négy nyilatkozatot kö­zölt a vita részvevőinek tol­lából. A nyilatkozatok közül figyelemre méltó Kertész Ignác írása. Kertész nyilat­kozata azt tükrözi, hogy a megye tanítósága bizonyos köreiben hatottak a Magyar- országi Tanítók Szabad Egyesülete eszméi. Ilyene­ket olvashatunk nyilatkoza­tában: „;.. a Magyar Ta­nítók Szabad Egyesületének még nagyon sok elvégezni valója van.; „ hogy el- is fogja azokat végezni, bizo­nyos, mert az egyesület nap­ról napra erősödik. Tévedett Frinth úr, amikor azt állítja, hogy a jelen voltak közül csak 2—3 rokonszenvezett a tervezettel, mert mintegy tí­zen léptünk be aznap a Sza­bad Egyesületbe”. Az Egri Járási Tanító Kör gyűlése országos vihart vál­tott ki. a budapesti haladó lapok elítélték a királyi tan- felügyelő önkényes eljárását. A haladó tanítóság lapjában, az Új Korszakban Zigány Zoltán, Ady barátja írt nagy hatású cikket, amelyben mé. lyen elítélte Alpáry tanfel­ügyelő eljárását AZ EGRI JÁRÁSI TANÍ­TÓ KÖR 1910. október 25-i ülése ékes bizonysága an­nak, hogy megyénk nevelői legjobbjaiban évtizedekkel ezelőtt élt a szabad szellemű, tudományos alapokon nyug­vó oktatás-nevelés igénye. Az iskolák 1948-as államosí­tásáig azonban ez jórészt a konzervatív erők ellenállása miatt csak igény maradt. Szecskő Károly G. Sahnovics: Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál készül a közép­távú terv a népgazdaság ne­gyedik ötéves tervének is­meretében önállóan határoz­zák meg, mennyit termel­nek, hogyan gazdálkodnak a rendelkezésre álló eszkö­zökkel, milyen fejlesztési feladatokat tűznek a válla­lat elé, hogyan biztosítják a vállalati alapok megfelelő képzését, afnely forrása a termelés további korszerű­sítésének, a dolgozók szo­ciális, kulturális helyzete ja­vításának. Nagy feladatot ró a vállalatra a Thorez Külfejtéses Bányaüzem to­vábbi beruházásának bo­nyolítása. Ezt 1975-re be is kell fejezni. A vállalati tervkészítés elősegítésére a NIM tájékoztatót adott ki, melyek útmutatásokat ad­nak a tervezésben részt ve­vőknek. A jelenlegi tapasz­talatok azt mutatják, hogy az együttműködés a válla­lat vezetése és a szakszer­vezeti vezetők között jó, a dolgozókkal való kapcsolat megfelelő. Ez biztosíték ar­ra, hogy a vállalat középtá­vú tervében egyaránt ér­vényre jut a népgazdaság a vállalat és a dolgozók érde­ke. Tóth Lajos Kompoltról Sikeresen zárták a köz­ségben a harmadik ötéves tervet. A községet a megyei községfejlesztési versenyben második helyezést ért el, s 60 ezer forint jutalmat ka­pott. Megépítettek 6 kilomé­ter járdát, megkezdték a községi vízmű építését. Je­lentős összegeket fordítot­tak villamosításra, a belvi­zek levezetésére, fásításra, parkok létesítésére. A har­madik ötéves terv időszaká­ban 160 házhelyet osztott ki a községi tanács, ezek nagy részén már építkeznek is. Sok ötlet, javaslat hang­zott el a választásokat meg­előző jelölőgyűléseken a község további fejlesztésé­re. Ezeket a javaslatokat a községi tanács összegyűjtöt­te, és intézkedési tervet ké­szítettek megvalósításukra. A Rákóczi, a Lenin, a Jó­kai és az Arany János ut­cákban társadalmi segítség­gel rövidesen sor kerül az utak feltöltésére, karban­tartására. Elkészült az új központi iskola terve és fel­építése után a régi épületet napközi otthonná alakítják át. A jövő év végére befeje­zik a vízmű építését, a ne­gyedik ötéves terv végére pedig felépül az új tanácsi és tömegszervezeti székház. E kétszintes létesítmény földszinti részében korszerű üzletek, szolgáltatóhelyisé­gek lesznek elhelyezve. A három község összevonása nyomán létesítendő új köz- Ségközpont beruházásaira kö­zel hatmillió forintot fordí­tanak a negyedik ötéves tervben. Ebből több mint négymillió forint az állami támogatás. Az új község­központ rendezési tervéért 200 ezer forintot fizetnek ki, a kompolti vízmű befe­jezésére szintén 200 ezer fo­rintot fordítanak. Több mint hárommillió forintba kerül az úthálózat megépítése. Császár István Zagyvaszántóról Az Aranykalász Termelő­szövetkezet a folyamatos munka biztosítása érdeké­ben kisegítő üzem létesíté­sét határozta el még 1969- ben. Az első év nagyon sok gondot és problémát hozott. Részint anyaghiány volt, részben szakmunkáshiány. Azóta mindkettőnél javu­lás van. Az eltelt két esz­tendő alatt kialakult a törzsgárda és gépesítették a nehezebb munkákat. Fél­automata gépekkel készítik a mozaiklapokat és teljes egészében gépesítették a durva betonáruk gyártását. Az üzem korszerűsítésével jelentősen növekedett a ter­melési érték, 1971-ben mint­egy megháromszorozódik. Nagyobb eredményre június 15-től számítanak,- amikor több új gépsort üzembe he­lyeznek. Külön említésre méltó, hogy az üzem egész évi termelésének mintegy 90 százalékára már szerző­dést kötöttek. A nők kél műszakban dolgoznak, sza- szombatos munkaidő­vel. Havi keresetük 1800— 2300 forint között van, a férfiak napi tízórás mű­szakkal két és fél—három és fél ezer forint körül ke­resnek havonta. Összefog­lalva az eredményeket, he­lyes döntés volt a mellék­üzemág létesítése. Számíta­nak arra, hogy a mellék­üzemági bevételek a követ­kező években is jelentősen növelik a tagság jövedel­mét. Szűcs Ferenc EGRI KERTMOZI: Este fél 8 órakor A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl, ... csak fecseg. Színes, szinkronizált francia vígjáték. GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az Angyal elrablása GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Jelek az úton GYÖNGYÖSI KERT: Enyém a világ HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A hét mesterlövész (Felem elt hely árak) FÜZESABONY: Idegen a cowboyok között I—II. Dupla helyáraik. ÜGYELET I Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon:: 11-10). Rendelés gyermekek ré-1 BZére is. Gyöngyösön: 19 órától péntek T reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. T szám alatti rendelőben. (Tele-1 fon: 17-27). I O'üi^a a 0* Őszinte beszélgetés Amit a gépjárművezetőnek tudnia kell IB gyújtásról — Beszéljünk őszintén — ajánlotta az igazgató. — Rajta! — egyeztem be­le. — ön korábban mérnök­ként dolgozott? — Igen. — Meg tudott birkózni a feladatával? — Nem tudtam megbir­kózni a feladatommal. — Mi elnézőek voltunk és részlegvezetővé neveztük ki, hogy bizonyítson. De ismét adós maradt. Ismét nem tudta kellően ellátni a fel­adatát. — Ismét így volt. — Mi újból a hóna alá tettük elő. Ezt a feladatát sem volt képes ellátni. — Ezt sem — mondtam. — Ideje, hogy megváljunk egymástól. Azt ajánlom, írás­ban önként mondjon fel a cégnek. — Beszéljünk őszintén — ajánlattam most már én. — B-'zéljünk — felelte az igazgató. — Mérnökként nem vé­geztem el a feladatomat, igaz? — Iga. — Elnézőek voltak, és ki­neveztek részlegvezetőnek, igaz? — Tökéletesen igaz — hagyta jóvá az igazgató. — Ismét képtelennek bi­zonyultam a munkám ellá­tására, de önök előléptettek főmérnökké — vagy nem így van? — De igy, ez az igazság. — Ha ez így van, akkor ajánlom, beszéljünk még őszintébben — mondtam er­re én. — Ha eddig jó vol­tam, akkor miért kellene el­mennem éfffen ¥éA lehetőség még tovább emel­kedni a ranglétrán. Halálos csend következett. Én az igazgatót néztem. 0 pedig engem. — Igen, igaza van — mondta elgondolkozva az igazgató. — Legyünk követ­kezetesek. Az következik, hogy kineveztessem a saját helyettesemmé, műszaki igaz­gatónak. De figyelmeztetem, i hogy ez az utolsó állomás, ettől feljebb már nem jut- hat! Oroszból fordítottat Sím &Ü Az Ottó-gépjárműmotoroknál szinte kivétel nélkül az akku­mulátoros gyújtást alkalmazzák. Az akkumulátoros gyújtásnak két áramköre van. Egyik az ala­csony feszültségű (primer) áramkör, ennek feszültsége meg­egyezik az akkumulátor feszült­ségével (6—12 V), míg a másik, a nagyfeszültségű (szekunder) áramkör 15—20 000 V), amelyet a transzformátor állít elő. Termé­szetesen az áramsűrűség kicsi, kb. 0,5 mA és ezért nem veszé­lyes. Nézzük meg. melyek azok a főbb hibalehetőségek, amelyek a primer áramkörben fordulnak elő. A gyújtáskapcsoló meghi­básodása is lehetséges (ez azon­ban ritkán fordul elő), gyako­ribb eset az, amikor a transz­formátor, vagy éppen a kon­denzátor megy tönkre (rendsze-. rint menet közben), esetleg a megszakító érintkezői leégtek, vagy éppen nincs megszakítás. Ha a transzformátor — vagy ne­vezzük Inkább gyüjtótekercsnek —, meghibásodott (zárlatos), természetesen nincs gyújtó szik­ra, hiába jó a megszakítás és jó a kondenzátor Is. Ezt úgy ellenőrizhetjük, hogy az elosztófedélből kihúzzuk a középső vezetéket, majd levesz- szük az elosztó fedelét. Ha a megszakító éppen zár (érintke­zői összeérnek), a gyújtókap­csolót bekapcsoljuk és az elosz­tófedélből kihúzott vastag veze­ték végét kb. 1 cm távolságra tartjuk a motorblokkhoz, hen­gerfejhez. vagy annak valamel-. tartozékához ts kéz»*!, esetle* sával a megszakítást elvégezzük. Eközben természetesen figyel­jük a szikra átugrását. Ezt több­ször is megismételjük! Ha jó a gyújtótekercs (trafó), akkor még 2—3 cm távolságról is átugrik a szikra minden megszakítás­ra (kékes színű), de ha nem jó, többszöri próbálgatásra sem na­punk szikrát, vagy ha mégis, az nagyon gyenge (vörös színű) és csak egészen kis távolságról ug­rik át. Ne tévesszen meg ben­nünket az, hogy hideg állapot­ban a rossz, zárlatos gyújtóta- kercs is adhat valamilyen szik­rát, de az rövidesen felmeleg­szik és már nem ad szikrát, le kell cserélni. A gyújtótekercsen általában három csatlakozó van, újabban azonban gyakran találkozunk olyan gyújtótekerccsel is, ame­lyiken több, négy csatlakozót, il­letve be- és kivezetőt találunk. A be- és klvezetők mellett szá­mozást találunk. A gyújtáskap­csolótői kihúzott vezetéket a 15- ös számmal Jelölt (bevezető) csatlakozóhoz erősítjük és az 1- es számmal jelölt (kivezető) csat­lakozótól húzzuk a vezetéket az elosztóhoz. Ha ezt nem így, ha­nem fordítva kötjük, úgy lénye­gesen csökken a gyújtószikra fe­szültsége. Bozó József iNmisös 0 ma. im’ u a- «tótórtak T"\ ' 1 * L ' L L A nagy bugaci pusztán legeltet nyáját Gubán 36­JL/6J1DC1D íl©i| ©II < > • zsef számadó juhász. A szanlti Haladás Tsz-szél feles szerződést kötött juhtartásra. Nádkunyhó helyett — ha jön a nyári zápor — saját Ford Taunus márkájú gépkocsija ad menedéket. (MTI foto — Fehérváry Ferenc)

Next

/
Thumbnails
Contents