Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-23 / 146. szám
irodalomtörténet; vándorgyűlés □ jubileumi •mléhi»e«v©t en űz „egr remete" Ű Újjászervezik a G G irodalmi Társaságot □ Kötetben a titkosirásos feljegyzések Országos megemlékezés G : Janyi Géza halálának 50. évfordulójáról Ner; : Any! időn ál (í x i . - eiii remelemü- heiyíben e*l és dolgozott Gárdony: Géza, halhatatlan értékű művek, könyvtárak polcait meg.üUj regények, színművek. remei-univű novellák egesz sorozatát megalkotva. Az egri Hóhér-parii dolgozószobában nyert végleges tormát antlklerikális re - \ye, .4 Lámpás, itt születő Az én falum című no- v gyűjteménye. s művész ■ nek legjelentősebb dart >. a hazaszeretet nagy r. i a török elleni harci. ai íölelevenitö Epri csillanok. Házából az egri várra láthatott, itt is temették e! a Bebek - bástyán, az 1922. 0. ober 30-an bekövetkezett halála után. Több mint egy év választ el Gárdonyi Géza halálának 50. évfordulójától, de már most megkezdődlek Egerben a tél évszázados jubileum m g ünneplésének előkészületek Ezekről az előkészületekről kérdeztük dr. Korompai Jánost, az egri vármúzeum irodalom történeti gyűjteményének Gárdonyi írói hagyató: ának gondozóját és fel- Ö': .gOZóját. — Országos megemlékezésre őszülünk, s a jubileumi ü yjségsorozat eseményei - n - . .özponti helye Eger várt m lesz — mondta dr. Korompai János muzeológus. — Az előzetes programja va.s- 1; A an szerepei többek közöl' a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Gárdonyival foglalkozó vándorgyűlésének rr ■ 'rendezésé. .Jubileumi ki- é.'" v<‘ nyitnak a Gárdonyi c a Színház előcsarnoké - fc.'t. ennek nyitvatartása t ./> hónapra tervezett. Felit issük kérésünkkel a színház igazgatóságát: tűzzenek műsorra egy vagy két; Gárdonyi-színművet, s dísz- i el''adáson mutassák be.* r v ancsak kéréssel fordu- 5 1 ■ 3 Magyar Rádióhoz és^ h : ’vízióhoz, hogy megám- é 1 ■■’’.eke! és felújításokkal : ö . "?;v»k közre a jubi- ’ ' •! es.- ••' iyeiben. Javas- 1 •. i az is, hogy a posta a on ki Gárdonyi-emlékbé1. ;et, az író halálának évfc autójára. A Gárdonyi-ju- : bileum jegyében állítjuk ősz-5 s/e a megyei múzeumi hónapi rendezvényeit. Az Egri Nyá-§ r: Egyetem programjában is ^ e ás tartható. például^ C ' Ionyi történeti regényei- * r.1 Nagy jelentőségűnek < t: ok a Gárdonyi Géza"; T ' >’nti Társaság újjászer-s v.’ é ek gondolatát, a tár-^ r> : g az egri Ho Si Minit $ '1 r képző Főiskola, a Me-$ r ■ Művelődési Központ es -5 a ■ r.obó István Vármúzeum^ v ";s-ge alatt működnék* •v ' § .. óniöst kap a jubi-* V ■ '• ’ot; : ház, sori; a ■ •; külső és bel-* r t: : tra, az épület* rik rendezésére* <■ iS. kerítésjavítás, par-* kvsítás stb.). Kegyeletesebbé* teszik, rendezik az író sír- $ jának közvetlen köntyékét is, ^ többek között kicserélik a^ sír fedőkövét. Gárdonyi sír- $ a Bebek-bástyán if-^ nagygyűlést rendeznek $ .’ iának 50. évfordu-^ áhlát avatnak 'iá ■ 'alán, megren- § 1-' - 1 éban léte-;: rk névadóim-^ r. • • 'gét. A parit névadója:^ < Ionyi Géza. Felfrissítik a^ ( ionyi Emlékmúzeum ki-^ ál''tusi anyagát is. A Gárdonyi-jubileum leg- ^ n 'óbb eseménye lesz. hogy ^ r." 'kadémiai Kiadó „ŰjMa-* g-- n- Múzeum” c. dokumen-$ tu.i.sorozatának köteteként^ megjelenik a titkosírásos feljegyzések teljes szövege. A kötet, bevezető fejezeteiben tájékoztatást ad a rejtjeles írásmód szerepéről Gárdonyi életében, az írásra vonatkozó nyilatkozatokról, híresztelésekről, megfejtési kísérletekről és a sikeres megfejtés menetéről, továbbá az írásmód jellegzetességeiről. Ezt követi az 1000 gépelt oldal terjedelmű megfejtett szöveg iaz 1000 oldalból Gilicze Gábor 800-at, Gyürk Ottó pedig 200 oldalt „írt át’’): a szöveggel szembeállítva jelennek meg az egyes részletek fényképein is — így maga az olvasó ellenőrizheti az átírást, sőt. meg is tanulhatja a titkosírást. A szöveget keltezése időpontja, a témakör és a feljegyzés jel- legzetessége szerint csoportosítják. és az író életére, munkamódszerére, mű veire, korának eseményeire, a kor társakra vonatkozó jegyzetekkel látják el. Csak ■ néhány fejezetcím a kiadásra kerülő könyv tartalom jegyzékéből: Napló: A természet kalendáriuma: Alaktár; Proverbs; Filozófiai jeQtjze- tek; Mester füzetek; Mester- könyv; Főkönyv; Egyi i'orni szeletek s'b. Nem nehéz előre megjósolni, hogy ez a könyv tömegsikert ér el. A Hazafias Népfront megyei elnöksége előkészítő bizottságot alakít a Gárdonyi- jubileum részletes és végleges programjának kidolgozására. Az előkészítő bizottság munkájában a tanácsokon. a kulturális és társadalmi szervezeteken kívül részt vesznek majd a Gárdonyi Géza nevét viselő intézmények is. Patak* Dezső Magyar politikai köm v kiállítás Kassán A napokban zárult pozsonyi bemutató után csütörtök- tő! Kassán szerepel a budapesti Kossuth Könyvkiadónak a CSKP megalakulása 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítása, amely több mint 700 kötettel — az utóbbi három esztendő termésének legjavával — ad keresztmetszetet a magyar- országi politikai könyvkiadásról. A kiállítást Kassán, a technikai és műszaki múzeumban dr. Nonn György, a Kossuth Kiadó igazgatóhelyettese nyitja meg. A bemutatón a budapesti kiadó „repertoárjába” tartozó valamennyi műfajt reprezentálják: felsorakoztatják a szocialista építésről szóló friss köteteket, marxista—leninista könyveket, a magyar és az egyetemes munkásmozgalomról szóló kiadványokat, az olvasók körében rendkívül népszerű különféle — filozófiai, esztétikai, közgazda- sági stb — HrI“ d’-ono rt’ Megyénk a hazai sajtéban 1971/2 Csemer Géza: Cigányok. Andomakláiya-Felső: Pusomai család. TISZATÁJ. 1971. május. Megyénk több községében jelentékeny számú cigánylakosság él. A cigánylakosság problémáinak ismerete nélkül nem vihető előbbre társadalmi és kulturális fel- emelkedésünk ügye. Éppen ezért fontos feladat a cigánykutatás, Egerben él Mészáros György, híres ciga- nis'a. aki az andoroaktályai cigányok életét is jól ismeri. A szerző írásában arról a látogatásáról számol be. melyet Mészáros Györggyel együtt az andornaktályai Pusomai családnál tett. A család életének leírása, majd Mészáros Györgynek, a szerzőhöz írt leveleinek közlése jó formája a helyi ci- pánvi-d-osság problémái meg- ií m"’-s-ének V. Kiss Mária: Megnyitották a Gárdonyi Géza diáknapokat. Szmyi G-. Síndor rendező irányításával msg ,jiüJdLe'; a „Jo esiél, nyár. jó estét, szer.::'em" című tv-füm felvitelei. Fejes Endre egy néhány cove! ezelőtt valóban megtörtént gyilkosság lélektani motivációit árja a nézők elé. A férfi főszereplő Harsányt Gábor. a női főszereplő Halász Jutka és Hordái Teri. Operatőr Bornyi Gyula. Képünkön: Halász Jutka és Harsányt Gábor a film egyik jelenetében. NÖGKAD. 1971. május 25. V. Kiss Mária sajtótudósításában a már hagyományossá váló egri Gárdonyi Géza diáknapok első két napi eseményeiről számol be. A diáknapon, amelynek ünnepélyes megnyitója május 23-án este volt, Nógrád, Heves, Szolnok és Pest megye, valamint Budapest diákküldöttei vettek részt, A gazdag kulturális program a résztvevő diákoknak és a felnőtteknek egyaránt kellemes élményt nyújtott. Némethi Györgyi: Jubileum — Egerben. ORSZÄG-VILÄG. 1971 május 19. Az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum májusban ünnepelte alapítása 50. évfordulóját. Az 50 év alatt körülbelül 1500 diák tanult a híres iskolában. Némethi Györgyi képes riportjában a jubiláló intézet hétköznapjairól, nevezetesen tanárairól, volt diákjairól, az iskola eredményeiről, gyűjteményeiről számol be. Megtudjuk belőle azt. hogy ebben az iskolában van az ország egyetlen írógéo-múzeu- ma. Az intézet volt diákjai közül többen megyei, sőt országos vezető posztokat töltenek be Oravec János: Mészégetők. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP 1971. május 25. A Bű kk- h egység ben még ma is tanúi lehetün! az ősi tnódsze vekkel történő mész- eCTetésrek. A nagyvisnyói termelőszövetkezet is foglalkozik mészágetéssel. A termelőszövetkezet mé.szégefpi- nek híre késztette a cikkírót meglátogatásukra. A mészégető munkások mindennapi életét úgy írja le, hogy felkelti az érdeklődést ezen ősi, de még mindig élő szakma iránt. Pillantás Észak-Magyaror- szágra (I) — Nvnlcszáz me- •"■watt lelkesedés. KISALFÖLD. 1971 május 23. Hazánk egyik legnagyobb ipari beruházása a visontai Gagarin Hőerőmű. Az építése még 1967-ben elkezdődött, s 1974-re fejeződik be. Az erőmű, bár még nincs teljesen kész, már energiát szolgáltat. Amikor teljesen készen áll majd, 800 megawattos teljesítményű lesz. Az ország jelenlegi villa- mosenergia-igényének mintegy egyharmaclál fedezi majd. Az építkezés során számos probléma akad. a cikk szerint azonban az építők derűlátók. „A lelkesedésük is legalább nyolcszáz megawattos” — írja a lap. Sugár István: Az Eger városi nyilvános könyvtár alapítása. MAGYAR KÖNYVSZEMLE. 1971. 1. szám Eger könyvtártörténete még nincs megíi-va. Ezért becses minden újonnan feltárt. erre vonatkozó adat. Sugár István tüzetes levéltári kutatások alapján kiderítette. hogy az első egri nyilvános könyvtárat 1921. november 30-án alapították. A létesítendő könyvtár anyagát a két Gárdonyi fiú: József és Sándor ajándékozta a városnak. A város, a közkönyvtár alapítási célzattal adományozott 200 kötetből azonban nem nyilvános könyvtárat szervezett, hanem — a képviselőtestület határozatát megszegve — csupán a városi tisztviselők részére alakított könyvtárat, így a nyilvános könyvtár üsve elsikkadt, s Egernek a felszabadulás utáni évekig valóiában nem volt nyilvános könyvtára ej^gi-vacVői nróbat“tel. ZALAI HÍRLAP. 1971. máius 16 Május közepén a Munkásőrség Orszá°os Parancsnoksága a saitó és a tv munkatársai előtt — a helyi munkásőregvségek részvételével — megrendezte a 15 év munkáját, eredményeit, a munkásőrök felkészültsác'4t bemutató gyakorlatot. A m°grvánH-ven lezajlott a műnké-őrök nagyszerű felké- S7'útr*rr&rő! tanúskodó oc<»- m^nvről ad, számot a hírlapi összefog1 aló. Szecskó Károly R6PU106CP Átvilágítás a repülőtéren lók, borotvapengétől és fából készült revolvertől géppisztolyig és időzített dina- mit-bombát. 1969-ben az útirányuktól eltérített repülőgépek fedélzetén összesen ötezer ember tartózkodott. Ezek közül senki sem sebesült meg. Igaz ugyan, hogy az év folyamán a repülőgépeltérítések következtében öt személyt megöltek, de ez az öt személy repülőgéprabló volt. A hetven sikeres repülőgéprablóéból hatvamhárom esetben Kuba irányába térítették el a repülőgépeket. De 1969. utolsó négy hónapjában Kuba már az egyedüli és a legfőbb úticél volt. A járvány fokozódik és földrajzilag is terjed.” Érdemes itt egy pillanatra megállni. Egy repülőgép fegyveres eltérítése mindig rendkívül súlyos veszteségekkel jár. Elképzelhető ugyanis, hogy a pilóták valamelyike harcba keveredik a repülőgéprablókkal és eközben a gépet vezető személyzet elveszítheti uralmát a műszerek és a rádió fölött. Ez azt eredményezheti, hogy a repülőgép lezuhan. Éppen ezért — határozott nemzetközi jogszabályok akkoriban még nem született a repülő- séprablók ellen, r-. már voltak bizonyos, eléggé komoly intézkedések. Az International Air Transport Association, az IATA, a légforgalmi társaságok egyik tanácsadó egyesülete, amelynek több mint ötven ország közel száz társasága tagja, már 1970. elején javasolta, hogy a tagországok törvényhozása egységesen halállal büntetendőnek nyilvánítsa a repülőgéprablást. A repülőgéprablásokkal foglalkozó nemzetközi szervezetek, jogászok, a repülő- társaságok különböző közös intézményei 1970. kora tavaszán többször is kijelentették, a valószínűség azt mutatja: hamarosan csökkenni fog a rablások száma. A javaslat korainak bizonyult. Elegendő három naptári nap eseménytörténetéből kiemelni néhány jelentést. 1970. május 24-én kora délelőtt a havannai Jósé Marti repülőtér felett körözni kezdett és leszállási engedélyt kért a Mexicana Légiforgalmi Társaság egy repülőgépe, amelynek eredetileg Mexico Cityből kellett volna egy venezuelai repülőtérre vinni utasait. A repülőgépet két felfegyverzett fiatalember térítette el útjából. Másnap május 25-én, hétfőn, három óra alatt két amerikai utas- szállító gép szállt le Havannában, az eeviket négy férfi, a másikat egy férfi és egy nő térítette &L útjáról, mindkeitő belföldi útvonalon közlekedett az Egyesült Államokban. 26-án kedden, a Pan American egy nagy utasszállító repülőgépe szállt le Havannában —, itt egy <> 'ágú csoport kényszerítette a pilótákat az útirány megváltoztatására. A repülőtársaságok 1966. óta számtalan olyan megbízást adtak ki szakembereknek — pilótáknak, rendőrtiszteknek. nyomozóknak, pszichológusoknak —, amelyek mind arra szóltak: találják meg a repülőgép-eltérítés megakadályozásának száz százalékig biztos módját. (Az első intézkedést még a szakférfiak megkérdezése nélkül tette az amerikai Szövetségi Repülésügyi Hivatal. Akkor, ellentétben az addigi, a polgári repülésre érvényes nemzetközileg elfogadott szabályzattal, engedélyt adtak a pilótáknak arra, hogy lőfegyvert viseljenek. Az engedély ugyan megszületett, de egyetlenegy — a Bonanza nevű repülőtársaság kivételével —, cég sem járult hozzá a lőfegyver viseléshez. Az elutasító válasz indoka az volt, hogy egy tűzharc a levegőben, a repülőgép utastermében, vagy pilótafülkéjében szinte teljes bizonyossággal a gép felrobbanásával jár. Jelenleg a polgári repülőtársaságok tiltják pilótáiknak a fegy- yerviseLésU Mintegy húsz különböző ötletet jelentettek be eddig —, de még egyetlenegy módszert sem vezettek be az utasok ellenőrzésére. Esy amerikai cég. amely egyébként bankok rablás elleni riasztóberendezéseinek gyártásával foglalkozik —, közölte, hogy olyan, viszonylag olcsó átvilágító-berendezés prototípusát dolgozta ki, amely pontosan kimutatja, hogy az utas táskájában, zsebében, vagy ruhája alatt milyen fémtárgyát tart. Amikor a berendezést kipróbálták, derűs és viharos jelenetek egész sora bizonyította be. hogy ez a berendezés nem túlságosan megnyugtató megoldás. Az történt ugyanis, hogy a repülőtér kijáratától a motozóhelyiségbe vezettek több olyan embert, akinek a zsebében kulcscsomó, kisebb műszer volt; mint veszedelmes repülőgéprablót vezettek el a rendőrök, egy férfit, aki nyakában ezüstláncon amulettként egy vékony, revolver alakú medált viselt. A legkellemetlenebb eset egy nyugat-európai diplomatáé volt, akit elvezettek, mert a készülék kimutatta, hogy a szájában visz valamilyen nagyobb fémtárgyat. Kiderült, hogy a férfi néhány évvel ezelőtt egy gépkocsiszerencsétlenség következtében súlyosan megsérült és amikor plasztikai műtéttel igyekeztek helyreállítani megsérült arcát, az összetört állkapocs pótlására platinából építettek be alsó arcába egy hidat. A rövid karrier ideje alatt, amelyet ez a berendezés megfutott, több száz alkalommal volt heves vita a repülőtéri őrök és az utasok között azért, mert Nyugaton igen divatos revolver alakú öngyújtó miatt sokan lekéstek repülőgépüket ... Következik: Színhely: München és zűriek i Nincs a világnak olyan : országa, amelynek büntető i törvénykönyvében ne a leg- : súlyosabb büntetési feltéte- : leket fogalmaznák meg az : erőszakos cselekmények el- ; követőivel szemben. Ha va- I laki fegyveres rablást követ j el, bűnhődik, még akkor is, | ha a rablott érték jelenték- i télén. Az utcai verekedése- : két is súlyosan büntetik a S világ legtöbb országában: S nincsen olyan törvény- ; könyv, amely felmentést ad- > na az úgynevezett erőszakos ! cselekményekre, de sokáig ; ez volt a helyzet a repülő- 1 gép-eltérítések egyes esetei- 1 ben. j Tulajdonképpen mióta és : hányszor raboltak el repülő- 5 génét? Csak 1969-ben vállal- ^ kozott a londoni „stratégiai $ tanulmányok intézete” arra, $ hogy megkísérelje egyetlen, 5 az 1969-es esztendő repülő- $ géprablősi történetének ösz- $ szeállítását. Az intézet sze- $ rint 1969-ben a világ legkü- ^ lönbözőbb tájain nyolcvan- ^ egy alkalommal kíséreltek ^ meg repülőgépet eredeti út- ^ vonalától eltéríteni. A kísér- ^ letekből hetven járt siker- ^ rel. Idézünk néhány monda- ^ tot a londoni jelentésből: „A ^ legváltozatosabb fegyvereket 6 haszanálták a repülőgéprab-.