Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

TKÄO PROLETÁRJAI, ECVESrc.IPWr Vendégünk volt AZ MSZMP HEVES MEGY EJ_J£HZ OTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS N A PIL A P l A XXII. évfolyam, 146. szám ARA: 80 FILLÉR 1971. június 23., szerda Ma kezdődik az országgyűlés nyári ülésszaka Az Elnöki Tanács szerdára összehívta az országgyűlést. Az áprilisban újjáválasztott legfelsőbb államhatalmi tes­tületnek ez lesz az első munkaülésszaka: a javasolt napirend szerint a képvise­lők meghallgatják a kor­mány elnökének expozéját, majd megvitatják az állam- háztartás elmúlt évi költség- vi lek végrehajtását. yomány már, hogy egy -egy választási ciklus kez­detén a kormány elnöke be­számol az országgyűlés előtt az újjáalakult Miniszterta­nács programjáról, vázolja a népgazdaság előtt álló főbb feladatokat, szól időszerű bel- és külpolitikai kérdé­sekről. Az is parlamenti gya­korlattá vált már, hogy a mögöttük levő esztendő pénzügyi zárszámadásának elemzése a nyári ülésszak feladatai közé tartozik — az elmúlt napokban lezajlott ál­landó bizottsági tanácskozá­sok vitái arra utalnák, hogy ezúttal is a zárszámadásról szóló jelentés kerül a plé- num elé. Az 1970-es állami költség- vetés végrehajtását hét par­lamenti munkacsoport — az ipari, a kereskedelmi, a me­zőgazdasági, a kulturális, a szociális és egészségügyi, a jogi-igazgatási és igazság­ügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság — vette górcső alá. Az ülés­sorozaton csaknem száz kép­viselő fűzte hozzá vélemé­nyét a kiadások, bevételek alakulásához. A bizottsági viták élénksége nem utolsó­sorban annak köszönhető, hogy az 1970-es költségvetés összeállítói már az esztendő kezdetét jóval megelőzően megtanácskozták a parla­menti bizottságokkal az ál­lamháztartás akkor még „fél­kész” állapotban levő pénz­ügyi programját. Az 1970-es állami költségvetés alakítá­sában. tehát minden korábbi­nál nagyobb szerepe volt az országgyűlésnek — a zár­számadásról szóló pénzügy­miniszteri beszámolót min­den bizonnyal ehhez mért, széles körű érdeklődés kísé­ri majd. Megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának tanácskozása r MOSZKVA? Moszkvában kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehaj­tó Bizottságának 53. ülés­szaka. Az ülésszakon Ghe- orghe Radulescu román mi­niszterelnökhelyettes elnö­köl. A KGST végrehajtó bi­zottsága megvitatja a tagál­lamok gazdasági és műszaki tudományos együttműködé­sének kérdéseit. U KNDK budapesti nagyköveiének tájékoztatója Baráti találkozót rendez­tek kedden az Országos Bé­ketanácsnál: a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint Koreában járt ma­gyarok jelenlétében Li Dong Szop, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete tájékozta­tót tartott a hazájában minden évben megrendezett nemzetközi szolidaritási hó­napról, amely az amerikaiak Korea elleni háborújának kirobbanása, illetőleg befeje­zése évfordulójához kapcso­lódik. Ismeretes, hogy az amerikai imperialisták 1950. június 25-én robbantották ki rablóháborújukat Koreában, s a gyászos emlékezetű ka­landor vállalkozás 1953. jú­liusáig tartott. Szó volt a tájékoztatón ar­ról, hogy a háború három éve alatt a koreai népre tört ellenség több mint egymil­lió — ebből közel 400 000 amerikai —, katonát vesz­tett, repülőgépeiből 12 200- at, hadihajóiból 250-et sem­misítettek meg és hatalmas volt a veszteség egyéb har­ci eszközökben’ is. A máso­dik világháborúban elszen­vedett veszteségüknek két- háromszorosára rúgott az amerikaiak koreai vesztesé­ge, s az agresszorok is be­ismerték, hogy százéves tör­ténelmük során a koreai ku­darc volt az első háborús ^eségük, _________ A provokációkkal most sem hagynak fel az impe­rialisták: fegyveres kémha­jókat küldenek a koreai fel­ségvizekre és csupán az el­múlt esztendőben 640 eset­ben intéztek tüzérségi táma­dást koreai területek ellen. Ismertették a találkozón azt „a haza megmentésére szolgáló nyolcpontos prog- ram”-ot. amelyet a KNDK- ban ez év áprilisában fogal­maztak meg. Ennek alap- gondolata, hogy a koreai nép saját nemzeti kérdéseit az amerikai imperialistáknak Dél-Koreából való kivonu­lása után önállóan oldja meg. A program politikai ta­nácskozást is szorgalmaz Ko­rea egyesítésének megoldása érdekében. megyében elsőkénti Hétfő óta aratógépek dohognak a sarudi határban. Rendre Poroszló és Sarud között széles földút vezet a határ­ba. Amerre csak elhaladunk, mindenütt sárguló kalász­tenger. A verőfényes nap su­garait megtöri a messze- messze elhúzódó, széles ga­bonatábla. A sarudi Tisza- mente Tsz ősziárpa-táblái- nan járunk, ahogy a szövet­kezetiek nevezik, a „középső járásban”. Itt ugyanis már a hét eleje óta aratnak. Két rendrearató gép jár most ép­pen a százholdas táblán. A gépek vágószerkezete borot­va módjára vágja az őszi ár­pák szárát, s nyomukban széles csíkban nyújtózik el a rendre vágott gabona. Kalauzunk Szalag János, a közös gazdaság növényter­mesztési íőágazatvezetője, elégedetten szemléli a határt. — Hétfő óta ez már a har­madik tábla, ahol az arató­gépek járnak — mondja —, miközben széles mozdulattal a gépekre mutat. Szinte öröm végignézni a szépen „szőkülő” kalászokon. Bár a termény még csak viasz­érésben van, így a kombáj­nolást egyelőre nem kezdhet­jük el. Ezt a későbbiek so­rán a víztartalom-vizsgálat határozza majd meg. No meg aztán az időjárás, hogy ka­punk-e esőt, vagy sem, ez ugyanis nagyon befolyásoló tényező. Közben a gépek közelünk­be érnek. Néhány percre le­állnak a motorok, s megpi­hennek a vezetők is. Széles Mihály és Mészáros Imre szinte már hagyományszerű - en a termelőszövetkezet megalakulása óta minden év­ben aratnak. — A 348 holdnyi összte­rületről eddig kétszáz holdat vágtunk le — meséli az idő­sebb Széles Mihály, — Kü­lönösebb probléma nem volt, ami elsősorban annak kö­szönhető, hogy a gépeket jól kijavították és előkészítet­ték erre a nagy munkára. Ha minden jól megy, akkor a tervek szerint három nap múlva a még hátralevő terü­letről is levágjuk az őszi árpát. Szalay János néhány egészséges kalászt tép le, és kidörzsöli belőle a magvakat. — Az előzetes termésbecs­lések jónak bizonyultak — jegyzi meg. — 17 mázsás át­lagot saccoltunk, viszont van olyan tábla, amely már a 18 mázsát is meghaladja. Ez a mennyiség rekordnak számít itt a termelőszövetkezetben, mert ilyen magas átlagter­mést még egyetlen gazdasá­gi évben sem értünk el őszi árpából. Ez annak az eredménye, hogy az idei év első felében az időjárás ked­vezett a kalászos növények fejlődésének, ugyanakkor re­pülőgéppel idejében elvégez­tük a kora tavaszi fejtrá­gyázást, s minden gabona­tábla vegyszeres gyomirtás­ban részesült, ami meggátol­ta a gyomképződést. — Mennyi új terményre számítanak őszi árpából? — 65—70 vagonra, amely­ből közel 12 vagonnal szö­vetkezetünk saját keverőüze­mébe szállítunk, ahol kon­centrált táptakarmányt ké­szítenek belőle. A többit pe­dig a gazdasági állatok téli takarmányozására használjuk majd fel. vágják a megsárgult őszi árpát. (Kiss Béla felvétele) — Mikor fejezik be az első kalászos betakarítását? — Előreláthatóan a hét vé­gére, természetesen ha az időjárás is kedvezni fog. A rendrevágók közben is­mét elindulnak, s nyomuk­ban széles csíkban nyújtó­zik el a levágott gabona. (mentusz) A napokban utazott visz sza hazájába Ali Adi a Szíriái Kommunista Pár. egyik alapító tagja, aki a Népfront vendégeként tar­tózkodott hazánkban é„ megyénkben is járt. Lapunk munkatársa nemcsak a vendéget, hanem a távoli ázsiai ország hétköznapjait is bemutatja a 3. oldalon közölt írásában. Drágább, de igazságosabb Űj lakbérek — régi gon­dok a témája dr. Fazekas László 3. oldalon olvasható cikkének. Megyénk a hazai sajtéban összeállításunk a 4. olda­lon olvasható. Ha péntek, akkor ez Firenze A cím magyarázatra szo­rul, amelyről Gyurkó Géza olaszországi úti jegyzetében gondoskodik. Az első részt lapunk 5. oldalán találhat­ják olvasóink. így látták tudúsftáink Beszámolónk a megyei labdarúgo-bajnokság ese­ményeiről a 6. oldalon. Mi lesz az egri minarettel? Erre a sokakat érdeklő kérdésre keresett választ munkatársunk a 8. oldalon közölt cikkében. Ejtőernyősök BiarcI bemutatói Kedden az egyik vidéki repülőtéren ejtőernyős be­mutatót tartottak, amelyen részt vettek a Honvédelmi Minisztérium képviselői is. Először hatan helikopterből egyéni célbaugrást hajtottak végre, ezer méter magasság­ból, s az ernyőt 10 másod­perces zuhanás után nyitot­ták ki. Az ugrók valameny- nyien alapos felkészültség­ről adtak tanúbizonyságot. Legizgalmasabb mozzana­ta volt # bemutatónak az úgynevezett staféta ugrass. Ez úgy zajlott le, hogy a há­rom ugró még emyőnyitás előtt, zuhanás közben meg­fogta egymás kezét, majd szétváltak, és csak ekkor nyitották ki ernyőiket. A staféta tagjainak egyike a kitűnő produkciót azzal te­tézte. hogy pontosan a cél­kereszt közepében ért földet. A látványos bemutató be­fejező aktusaként ejtőer­nyős desSzanl aiegyíég szállt a földre azzal a „har­ci” feladattal, hogy megsem­misítse a közeli folyó innen­ső partján hídfőállásban le­vő feltételezett ellenséget, s biztosítsa a saját támadó csapatok átkelését a folyón. A desszant alegység gyalog­sági nehézfegyverekkel fel­szerelt harcosai feladatukat sikerrel teljesítették: megte­remtették a feltételét annak, hogy a támadó csapatok át­keljenek a folyón és a felté­ieiézétf olk-őScgcí visszavo­nulásra kényszerítsek. Befejező szakaszához érkezett a visontai nagyberuházás Megkezdték a Gagarin Hőerőmű ötös blokkjának szerelését. Ezzel a visontai kiemelt beruházás végső szakaszához érkezett. A Gagarin Hőerőmű öt önálló blokkrendszerben épül és összesen nyolcszáz megawatt teljesítményt nyújt majd. Az egyes és kettes blokk egyenkint 100, míg a hármas, négyes, ötös blokk külön-külön 200 megawatt villamosenergiát termel. Ily módon a Gagarin Hőerőmű a népgazdaság viüamos- energia-szükségletének több mint húsz százalékát fede­zi majd. A visontai nagyberuhá­zás különlegessége: hazánk­ban itt alkalmaznak először 620 tonna gőzt fejlesztő ka­zánt, valamint kétszáz me­gawatt teljesítményű turbi­nát. A blokk valamennyi fő­műve magyar ipar terméke, míg a korábbi blokkok be­rendezéseinek egy részét külföldön gyártották. A 200 megawatt teljesítményű ma­gyar turbina ily módon kí­sérleti jelleggel működik majd Visontán, s szerelésére különleges gondot fordíta­nak. A nagyberuházáson dolgozó vállalatok KISZ-ve- zetői együttesen megtár­gyalták a szereléssel kap­csolatos részfeladatokat, s vállalták, hogy az ötös blok­kot kifogástalan állapotban — két hónappal a tervezett határidő előtt — 1972. októ­ber 1-én üzembe helyezik. (MTI) Robbanás az Egyesült Gyógyszer* és Tápszergyárban Kedden délelőtt a főváro­si X. kerület Keresztúri út 30—38 . szám alatt az Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer­gyár kémia IV. üezemének szárító épületében robba­nás és tűz keletkezett. A robbanás következtében Gál Lajosné, 35 éves üzemi dol­gozó budapesti lakos és Rojkovics András, Zi őtos. a Hőszigetelő és Építő Vál­lalat lakatosa, keszegi lakos a helyszínen meghalt. Né­gyen életveszélyes, négyen súlyos, hatan pedig könnyű sérülést szenvedtek. Az anyagi kár jelentős. A rob­banás, illetve a tűz keletke­zési okának vizsgálatát a rendőrség a tűzrendészei szakertőivel íoly Latját. Megkezdték az aratást Sarudon

Next

/
Thumbnails
Contents