Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

Jól a%abályoxna1s~e a *»« bályoxóle f 12,5 millió forinttal csökkent az üzemviteli állami támogatás az egri járás közös gazdaságaiban Lapunk egyik, májusi számában, a gyöngyösi járási pártbizottság ta­nulmánya alapján azt ■ vizsgáltuk, hogy a ja­nuár 1-én életbe lépett új közgazdasági szabá­lyozók hogyan hatnak a járás termelőszövetkeze­teinek gazdálkodására. Vizsgálódásunkat tovább folytatva ezúttal a sza­bályozóknak az egri já­rás közös gazdaságaira gyakorolt hatását ele­mezzük. A gazdálkodás megszilárdítására Köztudott, hogy a mező­gazdasági jövedelemszabá- lyozás általános rendszere a közepes adottságok mellett átlagosan, vagy magasabb színvonalon gazdálkodó üze­meknek teríti meg a költsé­geket, illetve lehetővé te­szi a termetes bővítését A mezőgazdasági üzemek je­lentős része — Heves me­gyébe*, különösen az egri járás területén működő ter­melőszövetkezetek — az át­lagosnál rosszabb feltételek között, magas költségráfor­dítás és alacsony hozam­szint mellett gazdálkodik. Ezek as üzemek a mező- gazdasági termelés fenntar­tása és a megélhetéshez szükséges személyi jövede­lem biztosítására évről évre jelentős összegű állami tá­mogatásban részesülnek. A támogatás a gazdasági reform bevezetését megelő­ző években elsősorban a gazdasági egyensúly utóla­gos biztosítását célozta. A tapasztalatok szerint a IV. ötéves tervidőszakra gyöke­resen új alapokon nyugvó támogatási rendszer kialakí­tása nem szükséges. Indokolt azonban bizonyos korrek­ciók végrehajtása. E szerint a kedvezőtlen termőhelyi adottságokfcaá rendelkező termelőszövetkezetek álla­mi támogatását úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy az , üzemeket helyesen, gazda­ságpolitikai célkitűzéseink­nek megfelelően orientálja. A hatékonysági követelmé­nyek és a népgazdasági igények figyelembe vételé­vel az állam megfelelő anyagi támogatással segíti elő a kívánatos termelési Befejeződtek az első országos útügyi napok A Közlekedéstudományi Egyesület Bács-Kiskun me­gyei csoportjának kezdemé­nyezésére megrendezett első országos útügyi napok szom­baton befejeződtek Kecske­méten. A háromnapos kon­ferencián 14 megye útügyi szakemberei vettek részt, s vitatták meg azokat a lehe­tőségeket, új eljárásokat, amelyekkel meg lehetne gyorsítani a közutak korsze­rűsítését. Országos szinten a ne­gyedik ötéve& tervben két­szer akkora összeg áll ren­delkezésre utak korszerűsíté­sére és fenntartására, mint az előző tervidőszakban. Az útügyi napok részve­vői —> zömmel KPM-szak­emberek — elfogadták a kecskemétiek versenyfelhí­c: őt. amely minden fő- és i'sóbbrendű útvonal kátyú­nál telítésére, továbbá az 1. % a 2. számú fő útvonalak •esztétikai fejlesztésére irá­nyul. JíMwsm szerkezet kialakítását. To­vábbá támogatja a termő­helyi adottságoknak megfe­lelő ágazatok ésszerű fej­lesztését, valamint az iiido- kolt szintű személyi jöve­delmek biztosítását is. Az állam célja ezzel az, hogy a gazdaságpolitikánknak megfelelően elősegítse a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetké­zetekben is a gazdálkodás fokozatos megszilárdítását. Ezáltal szűkítse a megkü­lönböztetett támogatásra szoruló mezőgazdasági üze­mek számát A támogatáscsökkentő intézkedések hatása Ax Eger—Gyöngyös vidé­ki Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének felmé­rése szerint az egri járás harminc közös gazdasága 1969-ben közel 41 millió fo­rint állami támogatásban részesült. Egy évvel később — 1970-ben — ez a szám már negyvenmillió-négyszáz­ezer forintra csökkent. Eb­ből közéi 35 millió forintot a járás 22 gyenge termőhe­lyi adottságokkal rendelke­ző szövetkezete kapott. A többi nyolc, jobb adottságok között gazdálkodó üzem pe­dig öt és fél millió forint állami támogatásban része­sült. Ami az Idei üzemviteli állanái támogatást illeti, en­nek összege tovább csökken az egri járásban is. A ta­valyi 41 millió helyett csak 27 millió 981 ezer forint, amely összességében 12 mil­lió 446 ezer forint jövede­lemelvonást jelent a tava­lyihoz képest. Ebből több mint 11 millió forint elvo­nás a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező szövetkezetekre vonatkozik. De miből adódik mindez? A támogatásosokként» in­tézkedések közül a kenyér­gabona-termesztés után já­ró adókedvezmény meg­szüntetése 1.9 milliós jöve­delemcsökkenést, az erőgép­üzemeltetési kedvezmény 1.1 milliót, a mezőgazdasági gé­pi munkadíjdotáció-elvonás pedig 4.1 millió forintot je­lent a közös gazdaságok­nak. A legnagyobb csökke­nést azonban a tavalyihoz hasonlóan az idén is a nö­vénytermesztésben és állat- tenyésztésben jelentkező ár- kiegészítéses dotáció meg­vonása okozza, mintegy 16.5 millió forint értékben. Lás­sunk néhány konkrét pél dát is. A pétervásári Gárdo­nyi Tsz tavaly hatmillió fo­rint üzemviteli állami tá­mogatást kapott. Ezzel szemben az idén, ha telje' siti tervét, akkor három' millió 604 ezer forint álla­mi támogatást kaphat. Vagy a mátraderecskei szövetke­zet, amely a tavalyi 2 mil­lió 353 ezer helyett az idén csak 888 ezer forintot kap. A bodonyi közös gazdaság a korábbi kétmillió 537 ezerrel szemben csak 1.6 millió forint, a siroki Vár­alja Tsz pedig a múlt évi másfél millió helyett csak 310 ezer forint üzemviteli állami támogatásban része­sülhet az új szabályozó­rendszernek megfelelően. Es még folytathatnánk tovább a sort az egri járás többi szövetkezeteiben.. „ Növelni kell a termelési érteket Az adatok tanulsága sze­rint a tavalyi gazdasági év­ben az egri járás mezőgaz­dasági üziemei 450 millió 676 ezer forintnyi halmozott termelési értéket állítottak elő. Az idén viszont a szö­vetkezetek 535 millió 523 ezer forint halmozott ter­melési érték előállítását tervezik. Ez a tavalyinál mintegy 19 százalékkal ma­gasabb. Ebből a halmozott termelési értékből a gyen­ge adottságú — hegy és dombvidéki környezetben el­terülő gazdaságoknak — az elvonások ellenére is csak­nem 347 milliót kell előál­lítaniuk. Mindezt természe­tesen csak a helyi körül­mények figyelembe vételé­vel, gondos tervezőmunká­val és a lehetőségek opti­mális kihasználásával érhe­tik el a szövetkezetek. Mentasz Károly ül típusú diesel­mozdony Egyre több nagy sebességű mozdonyt gyárt a hazai ipar. A legújabb tí­pus ez a 2700 lóerős Diesel­villamos moz­dony, amely­nek maximális sebessége 160 kilométer órán­ként. (MTI foto — Bajkor József felvétele — KS) Korszerűsödő belváros — Áz ország legnagyobb hőközpontja — Újabb szolgáltatások H megnBvekerieü feladatokhoz felnő a vállalat is A vállalat új nevei Egri Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházó VáUalat. Alapító levélét a közelmúlt­ban hagyta jóvá a városi tanács vb-ülése. Eger lakosságának mint­egy harmadrésze lakik je­lenleg állami lakásokban, az ingatlankezelő vállalat fej­lődése, növekedése, tehát közvetlenül is érinti ezeket az embereket Es számuk a következendő esztendők­ben nő, hiszen a lakásfej­lesztési program keretében több mint 2000 lakás épül fel Egerben. A vállalat egyik legna­gyobb és legjelentősebb fel­adata az egri belvárosi re­konstrukció irányítása. E munka nagyságát már az is jelzi, hogy a IV. ötéves terv­ben 139 millió forintot köl­tenek erre a munkára. Kor­szerűvé válnak az egri bel­városi lakások, de úgy, hogy közben megőrzik a város barokk jellegét. Az első lé­pést ehhez a III. ötéves terv időszakában tették meg, azonban az új ötéves terv­ben majdnem megkétszere­ződik az erre költött összeg. Üj köntösbe öltöznek a régi házak és ahol nem műem­lék jellegű épületről van szó, ott egy-agy új ház is épül természetesen a város jellegének megfelelő stílus­ban. A belvárosi rekonst­rukció során korszerű, mo­dem üzletsorok építésére is sor keríti. A belváros re­konstrukciója során több mint 300 lakást korszerűsí­Dzsungelháború a közutakon? Az utóbbi hetek néhány megdöbbentő közúti bale­sete, — mint a püspökla­dányi — még azok köré­ben is hangos háborgást keltett. akik egyébként nem sokat törődnek a köz­lekedéssel. A sokasodó híradásokban a közúti bal­esetek áldozatainak száma is sokasodik. Egy-egy hét vége baleseti krónikáját tanulmányozva — de per­sze nemcsak a hét vége­két! — olyan benyomás alakul ki az emberben, mintha dzsnngelháború zajlana a közutakon. A már unásig ismert mon­datok — „szabálytalan elő­zés közben; elsőbbségi jog meg nem adása miatt; a megengedettnél gyorsab­ban vezette járművét stb. stb.” — azt a nyilvánvaló tényt tükrözik, hogy bár vannak szabályok, egyre többen megsértik, felrúg­ják azokat. A balesete­kért tebát nem a lóerő, ha­nem az azokat dirigáló emberek hibáztathatok ! Naponta három halott] 1971. első négy hónapjá­ban — holott a téli forga­lom jóval kisebb az átla­gosnál! — 302 ember vesz­tette életét közúti baleset következtében. A sérültek száma 6548 volt; a halottak száma tizennégy, a sérülteké húsz százalékkal haladta meg a múlt esztendő ha­sonló időszakának adatait. Pedig a gumiabroncson sur­ranó kaszás aratott a múlt évben is. 1970-ben 13S6 em­sérült meg. Meghalt annyi ember, mint egy közepes falu lakossága. Megsérült annyi, mint egy közepes vá­rosé... Nem véletlenek, elhárít­hatatlan okok közrejátszásá- ról van szó, hanem folya­matról, amelynek most már gátat kell vetni 1966-ban 15 088 személysórüléssel já­ró közúti baleset történt. 1967-ben 17 417, 1968-ban 20 538, 1969-ben 22 877, 1970- ben 23 225. öt esztendő alatt tehát 99145 esetben indult szirénázva a mentőautó, a rendőrkocsi a helyszínre, készült jegyzőkönyv, fény­kép, hallgattak ki szemtanú­kat ... hullott könny, hal­latszott jajveszékelés, ka­pott fejéhez kétségbeesve szülő, feleség, férj, gyer­mek; testvér, jó barát, mun­katárs. Öt év alatt 606» ember vált közúti baleset áldozatá­vá. öt év alatt 128 006 em­ber sérült meg.. Hát meddig bővülhet .még ez a tragikus veszteséglista?! Mert hamis, hazug az egyen­let, amelyet fölállítói így fo­galmaztak meg: több jármű — több baleset. Hz igazsáQ nem frázis | „A közlekedési szabályok az életedet védik”. Plaká­tok, táblák feliratai, ben­zinkútnál osztogatott füze- tecskék, közlekedésrendé­szeti előadások és vetélke­dők,.} és másfajta „vetélke­dők”, Akik számára az igazság frázis. a szabály EBBgtiaiBteseai műé A közúti balesetek 73,3 százaléka ugyanis a jármű­vezetők hibájából követke­zik be. 104 százalékát a gyalogosok okozzák a jár­művek műszaki hibája — de még ezek nagyobb részét sem vehetjük elkerülhetet­lennek, hiszen más dolog a tengelytörés, s megint más a rossz fék — száz baleset közül mindössze 2,6-ért okol­ható! A járművezetők hibájából bekövetkező balesetek egy- harmadát a gyorshajtás és az elsőbbségi jog meg nem adása okozza, a virtus, a lóerők és a márkák gyilkos vetélkedése, ostoba fitogta- tása, a gengszterstílusú va- gányság, a szabályok felrú­gása, a közlekedési kultúra alacsony szintje. ügy is mondhatjuk: a betonon el- burjánzó primitívség. A balesetet előidéző jár­művek. listáját a motorke­rékpárok vezetik, 33,1 szá­zalékkal. Utánuk a személy- gépkocsik következnek, száz balesetből 27,5 azok vezetői rovására írható. A kerék­párosok a balesetek 13,9 százalékát okozzák. A jár­művezetők között a 19—25 éves életkorúak csoportjá­ban található a legtöbb sza­bálysértő, balesetet előidé­ző... Okok és okozatok elemzése sokféle összefüg­gésre, ismétlődésre, veszély- forrásra hívja fel a szak­emberek figyelmét Am a száguldók, az előzést el nem tűrök, a szabályokat át­hágok nem böngészik a sta­tisztikát, nem foglalkoz­nak elemzéssel. Csak ka­rain bologgtak. fVaaífl Szigor, minden tekintetben Ezért találkozott minden józanul gondolkodó ember helyeslésével az az elhatáro­zás, hogy a rendőrség a ko­rábbiaknál szigorúbban lép fel a közlekedési szabályok megsértőivel szemben, s ha oka van rá, él azzal a jo­gával is, hogy megvonja a vezetői engedélyt. Ez azon­ban csak egyetlen lépés a lehetséges és szükséges sok közül. Mert nemcsak a jár­művezetők arra rászolgáló részénél van szükség a meg- regulázásra. de nagyobb rendre, fegyelemre. kell sarkallni a közlekedés szer­vezőit, irányítóit, ellenőreit is. A járművezetést bárki el­sajátíthatja, ha — valóban elsajátítja! Ezért, hogy to­vábbi korszerűsítésre, kö­vetelménynövelésre van szükség a képzésben, ahogy nagy a szükség arra is: a módosított közlekedesren- dészéti szabályokat az arra illetékesek mindenkivel be­tartassák Bonyolult, szerte­ágazó feladatok sokaságát kell viszonylag rövid idő alatt megoldani, mert a járműpark gyors növekedése szigor hiányában a balese­tek szamát is gyorsan nö­velheti Ez pedig nemhogy törvényszerű lenne , hanem az elfogadhatatlan előtti behódolás. Am e behódolás életek ezreit követelné adó­ként, s ezt az adót nem tűrheti a társadalom Intéz­kedések bizonyítsák, szigor tanúsíts^ *y,m jg tűri! tea tenek. Terémszetesen a nagy belvárosi rekonstrukció mel­lett folytatják a gázbeveze­tési programot, s a belváro­si lakótömbökön kívül is tataroznak, korszerűsítenek házakat. Az újjászerveződő vállalat feladatköre bővült. 1972-től átveszik a Beruházási Vál­lalattól a lakótelep építésé­vel kapcsolatos feladato­kat. Az átszervezés során — kiszámították — éssze­rűsítéssel 11 millió forintot takaríthatnak meg a Cse- bokszári lakótelep felépíté­sénél.. Ez az összeg elegen­dő lenne árra, hogy meg­oldják azokat a lakásprob­lémákat, melyek a vállalat fejlesztése során adódnak. Nagyon sok új szakemberre lesz szükségük, a szakem­bereknek pedig lakásra. Az ingatlankezelő fogja üzemeltetni azt a kőközpon­tot is, mely 1972-től folyta­tólagosan biztosítja a laká­sok távfűtését, melegvízzel való ellátását és túl a Cse- bokszári lakótelepi lakáso­kon a két régi kórház, és az új 600 ágyas kórház köz­ponti fűtését is ezzel bizto­sítják. Az új hőközpont Ma­gyarország legnagyobb ilyen rendeltetésű üzeme lesz. Nagyságára a legjellemzőbb adat, hogy 3200 lakás távfű­tését és meleg vizzel való ellátását képes biztosítani. A nagy új feladatok mel­lett bővülnek a régiek is, s ez a lakosok kényelmét, jobb ellátását szolgálja. Az ingatlankezelő vállalat is felzárkózik a szolgáltató vállalatok mellé. Létszáma elsősorban szakemberekkel növekedik, az első „megle­petés” a magas házak la­kóinak, hogy most már lift­szerelő is van. Biztosított a liftek állandó üzemelése, nem kell várni, amíg Pest­ről megérkezik a szerelő. Üj szolgáltatás lesz a táv­fűtés, a gázfűtésű lakások­hoz pedig van mái- gázsze­relő is. Július 2-től a kü­lönböző javításokat a lakók megrendelésére úgy végzi a vállalat, hogy a költségele fele a lakókat terheli. Elő­nye ennek az, hogy nem kell vízvezetékszerelő, gáz­szerelő, villanyszerelő után szaladgálni, beadja a lakó a megrendelést és a vállalat szakembere házhoz jön. Az alapító levélen alig száradt meg a tinta, és már­is terveznek, megtették az első lépéseket, hogy a rájuk váró feladatot mindenki megelégedésére végrehajt­sák. Bízunk beesne, ez sike- mi mi Ms ft -...-■■lápr . Jk mr- 'é '-m. |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents