Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

A Minisztertanács előtt A Mátra-Bükk üdülőterület rendezési terve Séta az ALKATRÉSZ korul II. Mi történt? (Folytatás az 1. oldalról.) Az ország legjelentősebb idegenforgalmi területei kö­zött a Mátra—Bükk üdülőte­rület rendezési terve az ötö­dik — a balatoni, a Duna­kanyari, a nyugat-dunántúli és a velencei-tavi után —, amely a kormány elé került. Mint ismeretes, a kormány csütörtöki ülésén elfogadta, jóváhagyta ezt a regionális tervet, amelynek célja, hogy elősegítse a két hegyvidék turisztikai, gyógyászati, üdü­lési és idegenforgalmi hasz­nosítását, s az ehhez szüksé­ges építmények létrehozását. Meghatározza a növekvő ide­genforgalmi igények kielégí­téséhez szükséges legfonto­sabb fejlesztési feladatokat, s alapja a konkrét fejlesztési elhatározásoknak. A Mátra és a Bukik magas hegyei, össze­függő erdőségei, gyógyforrá­sai, klimatikus gyógyhelyei, barlangképződményei, világ­hírű borai, műemlékei nem­csak országos, hanem nem­zetközi viszonylatban is je­lentős idegenforgalmi érté­kekkel ruházták fel ezt a te­rületet. Értékét növeli az is, hogy a főváros felől és az országnak más idegenforgal- milag jelentős vidékeiről is — Zempléni-hegyek Aggte­lek, Hortobágy, Mezőkövesd stb. — jól megközelíthető. Az üdülőterület kedvező idegenforgalmi lehetőségei­nek kihasználása érdekében, a kormány intézkedésere — fokozott figyelmet kell fordítani az erdők, a termé­szetvédelmi területek és a gyógyhelyek védelmére, a száilas- és üdülőhelyek fej­lesztésére, a sportlehetőségek feltárására, a magas színvo­nalú szolgáltató létesítmé­nyek kialakítására, a hét végi házak és üdülőtelepek létrehozására, a gyermek­üdültetés fejlesztésére, a vnű­«nmlékek feltárására, védel­mére és bemutatására. A terv szerint elsősorban fejlesztendő település Eger és Miskolc. A Mátra közpon­ti részén Galyatető, Mátra- szentistván, (Mátraszentirrvre), Kékes, Mátrafüred, Mátrahá­za (Gyöngyös), Parádfürdő és Parádsasvár. Eger környékén Almárvölgy (Szarvaskő), Sík- iökút (Noszvaj) és Szilvásvá­rad. A Bükkben Bükkszent- kereszt, Jávorkút (Miskolc), továbbá az ivóvíztározók vé­dőterületére vonatkozó elő­írások betartásával a lázbér- ci tározó környéke (Bánhor­váti). A fejlesztésben elsőrendű feladatok közé tartozik a re­gionális vízellátás, a szenny­vízlevezetés és a közlekedési hálózatok korszerűsítése. Így folytatják a mátrai regioná­lis vízmű építését, s ezt a széles körű vízellátást kiter­jesztik a Mátra észak-nyuga­ti részére, a Nógrád megyei területre is. A vízellátás ér­dekében megépítik a Csőr- réti tározótavat is. A mátrai területhez hasonlóan a Bükk­ben is fokozatosain kialakít­ják a regionális vízellátást. A közlekedés fejlesztése ér­dekében többek között lehe- . tővé kell tenni, hogy az erdőgazdasági vasutak egy részét felhasználják az üdü­lőterületek megközelítésére. Az úthálózat-fejlesztési ter­vek is figyelembe veszik azt. hogy egyes erdőgazdasági utakat, főleg Szilvásvárad környéken közútakká alakít­sanak. Áz idegenforgalmi lag je­lentősnek minősített telepü­lések közvetlen környékén az erdőségeket egy kilométeres sávban védett területté kell minősíteni. Országos erdő­park néven lesz védett terü­let a Kékestől kelet-nyugati Tovább szélesedik a Mi- ■úsztertanács „Tanácsi Hiva­talának hatásköre, tevé- , e jobban igazodik a irányban haladó országos kék jelzéstől délre levő erdő­ség egy része, a Bükk-fenn- sík, továbbá a Galya vonalá­tól délre a tóhegyesi kilátóig, kelet-nyugati irányban pedig a Galya alatti tarvágástól a Mátrakeresztesig terjedő te­rület. A rendezési terv szerint az üdülőterület szervezési és el­osztási központja lesz Eger, Miskolc és Mátraháza. A fő­város felőli kedvező megkö­zelítés miatt fejlesztendő üdülőterület Hatvan és Pász­tó. Gyógy jelleggel fejleszten­dő kedvező éghajlati adottsá­ga miatt Bükkszentkereszt, Eger, Galya, Kékes, Mátrahá­za és Mátraszentimre, továb­bá értékes gyógyforrásainak kihasználása miatt Bogács, Bükkszék, Eger, Kács, Mis­kolc-Tapolca és Parádfürdő. Nemcsak nyári, hanem egész évi üdülésre alkalmas telepü­léssé fejlesztendő Almárvölgy, Bánkút, Bagolyirtás, Bogács, Bükkszék, Bükkszentkereszt, Bükkzsérc, Cserépváralja, a lázbérci tározó kör nyélre, az ivóvíztározókra előírt védő­sáv betartásával, Eger, Fal- lóskút, Felsőtárkány, Galya­tető, Kács, Kisnána, Lillafü­red, Mályi, Mályinika, Már­káz, Mátrafüred, Mátraháza, Mátrakeresztes, Mátraszent­imre, Mátraszentlászló, Mát- raalmás, Miskolc-Tapolca, Parádfürdő, Parádsasvár, Ré­páshuta és Szilvásvárad. Étkező- és pihenőhelyekkel ellátott turistatelepülés lesz Abasár, Bátor, Dédestapol- csány, Egerbakta, Gyöngyös- oroszi, Hasznos, Kisgyőr, Mátraverebély, Nagyvisnyó, Parasznya, Recsk, Sírok, Tar, Tardona és Tamaszent- mária. A téli sportokra nyújt majd gazdag lehetőséget Bánkút, Bükkszentkereszt, Galya, Jávorhegy, Kékestető, Mátraalmás, Mátraháza, Sás­tó és Várkát. A vízisport központja lesz Eger, Mályi-tó, markazi tározó, Miskolc és a nyéki tó. A vadászat igényei­nek megfelelő központtá fej­lesztendő Mályinka, Nagy­visnyó és Répáshuta. Lovas- pályák, ménistállók és egyéb létesítmények építésével te­remtik meg a lovassport fel­tételeit Gyöngyösön, Párádon és Szilvásváradon. A Hasznos melletti Gombástető pedig a vitorlásrepülők fellegvára lesz. A fejlesztésre kijelölt he­lyeken fokozatosan — a nép- gazdasági lehetőségek figye­lembevételével — 25 200 új szálláshelyet kell létesíteni. Ebből legalább 10 000 szállás­helyet kell létrehozni, a meg­valósítás első ütemében, te­hát a következő két-három ötéves terv során. A teljes program befejezéséig a Mát­rában 8600, a Bükkben 13 600, Egerben 1750. és Miskolc bel­területén 1250 új szálláshely létesítendő. Ezekből 14 700 lesz a kötött férőhely, vagyis a beutalóval elérhető gyógyintézeti, gyógy- és üdülőszállóbeli helyek, va­lamint az összesen 7200 sze­mélynek pihenést nyújtó hét­végi telepek szálláshelye. Az épülő új szállodákban, mote­lekben, turistaházakban, kempingekben és fizetőven­dégszolgálati lakóházakban pedig összesen 10 500 szabad- forgalmú férőhelyet kell ki­alakítani. A kormány felhatalmazta az építésügyi és városfejlesz­tési minisztert, hogy az üdü­lőterületek részletes fejlesz­tési programját, — ezen be­lül elkülönítve Eger és Mis­kolc idegenforgalmi fejlesz­tési programját is — az érin­tett megyei és városi taná­csok közreműködésével ké­szítse el. tanácsok irányításának rend­szerén változtató tanácstör­vény rendelkezéseihez — így összegezhető a Minisz­tertanács e témába vágó mó­dosító határozata: A tanácsi hivatal tevé­kenységét elvi jellegű mun­ka és nem operatív beavat­kozás jellemzi, a helyi ta­nácsok önállóságának növe­kedésével jól megfér a ha­tékonyabb központi irányí­tás. A tanácsi hivatal fela­datai közé tartozik, hogy se­gítse a központi elgondolá­sok megvalósulását a végre­hajtó bizottságok munkájá­ban, ellenőrizze a jogszabá- ban”, figyelemmel kíséri te­vékenységüket, elemzi, ellen­őrzi munkájukat, a Minisz­tertanács a tanácstörvény­ben foglaltaknak megfele­lően egy sor újabb témával bővítette azoknak a kor­mány hatáskörbe tartozó ügyeknek a felsorolását, amelyekben a hivatal ké­szíti elő a , Minisztertanács döntését. Több olyan, gyak­rabban előforduló egyedi ügyben, amelyben a döntés joga a kormányt illeti, a hatáskör gyakorlását a ta­nácsi hivatal elnökére ru­házta át. (így például a hi­vatal elnöke hagyja jóvá a fővárosi, illetve a megyei tanács szervezeti és műkö­dési szabályzatát, dönt a fő­városi, vagy megyei tanács lyok végrehajtását, előter­jessze a tanácsokkal kapcso­latos törvénytervezeteket, ellássa az igazgatási és szer­vezési osztályok ágazati fel­ügyeletét, figyelemmel kí­sérje a tanácsok szakigaz­Elkészült az összegezés: az idén 54 890-en pályáznak a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező ta­gozataira, — a pályázók száma több mint hétezerrel haladja meg a tavalyit. Leg­többen —, szám szerint 34 ezer 490-en — nappali ta­gozaton szeretnék folytatni tanulmányaikat, 14180-an jelentkeztek levelező tago­zatra, 6220-an pedig estire. (A nappali tagozatokon együttvéve 243 százalékos a túljelentkezés, a tavalyi 22 százalékossal szemben). Változatlanul legdivato­sabbak a művészeti főisko­lák: a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskolára csaknem 44-szeres, a Képzőművésze­ti Főiskolára 17-szeres, az Iparművészeti Főiskolára pedig 13-szoros a túljelent­kezés. A felvételi keret­számhoz viszonyítva ötszö­rös a jelentkezés az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, a Szegedi József Attila Tu­dományegyetem állam. és jogtudományi karán és a Testnevelési Főiskolán. A tudományegyetemekre átla­gosan háromszoros, a mű­szaki egyetemekre több mint kétszeres, a műszaki főiskolákra és a műszaki egyetemi, főiskolai karokra csaknem másfélszeres, a ta­nító- és óvónőképzőkbe, va­lamint a tanárképző főisko­lákra több mint kétszeres, az orvostudományi egyete­mekre csaknem háromszo­ros a túljelentkezés. Nem éri viszont el a jelentkezők száma a felvételi keretszá­mot a Kandó Kálmán Villa­mosipari Műszála Főiskola erős áramú karán, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola építőipari karán, a Budapesti Építőipari Tech. nikumban, az Esztergomi Vegyipari Gépészeti Techni­kumban és a Putnoki Mező- gazdasági Technikumban. Alig haladja meg a jelent­kezők száma a fel vehetőket a Budapesti KözJekedé" Távközlési Műszaki Főiskc gatási szerveinek ügyintéző munkáját, s elemző, kutató tevékenységet folytasson a tanáosszervek továbbfej­lesztése érdekében. A tanácstörvény újszerű­én fogalmazta meg a taná­csok jellegét, kifejezésre jut­tatta a helyi tanácsok gaz­dasági alapokon nyugvó ön­állóságát,. — s számos más rendelkezés mellett — kör­vonalazta a hatósági tevé­kenységükkel kapcsolatos döntési jogköröket. A ta­nácstörvényhez igazodva döntött úgy a Miniszterta­nács, hogy a tanácsi hivatal ezentúl nem csupán a vég­rehajtó bizottságok; központi irányításában vesz részt, ha­nem közreműködik a taná­csok — mint testületek — általános elvi „eligazításá- vb és a helyi tanács kö­zötti vitában stb.). A Minisztertanács határo­zata a hivatal feladatává tet­te, hogy összehangolja a helyi államigazgatás egysé­gesítésére irányuló törekvé­seket, s feljogosította a hi­vatal elnökét, hogy döntsön a kisebb jelentőségű, megye­határt nem érintő terület­szervezési ügyekben. (Köz­ség járások közötti átcsa­tolása, község város kör­nyéki községgé nyilvánítá­sa, illetve községi, nagyköz­ségi államigazgatási helyé­nek megállapítása) , A Mi­nisztertanács végül kiegészí­tette a tanácsi koordinációs bizottság feladatkörét: a tanácsi hivatal mellett mű­ködő javaslattevő, vélemé­nyező. elvi összehangoló munkát végző szerv ezentúl egy-egy megyei végrehajtó bizottság tevékenységét is megvitatja, elemzi a taná­csoknál végzett átfogó ellen­őrzések tapasztalatait. Ián, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán, valamint a Szegedi Vasútíorgalmi Technikumban. Egyenletesség jellemzi a fizikai dolgozók gyermekei­nek jelentkezési arányát, a pályázók 38,7 százaléka kö­zülük kerül ki; ez az arány valamivel magasabb a ta­valyinál. t Már a III. ötéves terv időszakában nagy utat „fu­tott” a Mátraalji Szénbá­nyák, hiszen a tevékenysé­gét leginkább jellemző lig­nit árának időközbeni 25 százalékos csökkenése mel­lett is 500-ról 800 millió fa­rínra növelte termelési ér­tékét, s eközben nem keve­sebbet tett mint azt, hogy 1966-ban például még 134 millióval dotált — vesztesé­ges — vállalatból nyeresé­gessé vált tavalyra... így a most kezdődött IV. ötéves terv megvalósításához már nem igényelte a rossz emlé­kű anyagi támogatást, az idei esztendőt ilyenféle se­gítség nélkül kezdte. Ösztönzést, kedvet, erőt adott mindez a következő öt évhez, amelyek során most már érthetően sokkal többre mer vállalkozni. A vállalkozások sikeréhez — természetesen további fejlesztésre van szükség. Erre meg is vannak már az elképzelések! Megyénk nagy vállalatának középtávú fej­lesztési terve rendkívül kö­rültekintő, gondos, pontos munkára vall — valóságos tanulmány. Minden eddigi­nél részletesebben elemzi a lehetőségeket, s ezekhez, va­lamint a népgazdasági igé­nyekhez igazodva próbálja meghatározni valamennyi munkaterület soron követ­kező feladatait úgy, hogy ezek megoldásával a válla­lat célszerűen gyarapodjék a jövőben is. Az említett program sze­rint 1975-ig 1,3 milliárd fo­rintra növelik a vállalat — t >valy még „csak” 800 míl­'•. — termelési értékét. * "a- iü’.-g tovább JiTítják a munka termelékenységét. Tavaly aratáskor tehát mélypontra jutottunk, a me­zőgazdasági gépalkatrész-el­látásban súlyos helyzet ala­kult ki. Ez már nem csupán a ter­melőszövetkezetek, vagy ál­lami gazdaságok, s nem is csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gondja volt. Politikai kér­déssé nőtt, s az államhata­lom mozdult meg. Kormány- határozatok sora született, foglalkoztak az üggyel az összes illetékesek. Jelentős lépés volt, hogy a probléma feltárására, majd megoldására tárcaközi bi­zottság alakult, amelyben részt vett — a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium vezetésével — az Országos Tervhivatal, a Nehézipari Miniszté­rium, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium, vala­mint a Külkereskedelmi Mi- ninisztírium. A baráti orszá­gokkal miniszteri szinten folytak megbeszélések. Az ügyet mindenki magáévá tette. A tehergépkocsikról és gu­mikról (az úgynevezett mű­szaki cikkekről) most nem beszélve, az alkatrészek há­rom fő csoportba sorolha­tók. Első a hazai gyártású gépek szükséglete, második a külföldi gépek igénye, a harmadik csoportba pedig az úgynevezett kifutott — már régen nem gyártott — gé­pek alkatrészei tartoznak. Az első két csoportban szá­mottevő javulás következett be, a MÉM-nek mégis be kellett látnia, hogy elsősor­ban a saját erejére támasz­kodhat. Az élelmiszer-gaz­daságnak ebből a szempont­ból két támasza van. Az egyik a mezőgazdaság ellá­tásával foglalkozó, kereske­delmi jellegű AGRO- TRÖSZT, a másik a hajdani gépállomásokból kialakult, számottevő műszaki kapa­citással rendelkező MEZŐ­GÉP Tröszt. A két hálózatot némileg átszervezték és a MEZŐGÉP vállalatai fő fel­adatul kapták, hogy „dol­gozzanak he” az alkatrész- ellátásba. Ezzel áz intézke­déssel a pótalkatrész-ellátás 65 százaléka az élelmiszer- gazdaságon belülre került. A fennmaradó problé­mákból egyet feltétlenül meg kell említeni. Ez pedig az, Mégpedig úgy, hogy az egy főre jutó legutóbbi, évi 127 ezer forintos termelés 195- re változzék. így már 184 millió forint lehet a válla­lati nyereség. Mindezek kö­vetkeztében nyilvánvalóan egyénileg is gazdagodnak a dolgozók: évi átlagos összjö­vedelmük meghaladja majd a 41 ezer forintot. A vállalat műszaki fej­lesztése három fő irányban halad. A terv foglalkozik a széntermelés — a visontai fejtés hozamának — foko­zásával, ezen belül nem fe­ledve még a bányászati te­vékenység által érintett me­zőgazdasági területek rekul­tivációját sem, feladatnak tartja a csővezeték-építési munka növelését és az épí­tőipari tevékenység kiszéle­sítését. A fejlesztés hatására a visontai Thorez Külfejté- ses Bányaüzem már jövőre csaknem ugyanannyi ligni­tet. ad mint az idén a vison­tai és az ecsédi üzem együt­tesen! A tervidőszak végén pedig — amikor az ecsédi bányára már nem lehet számítani — eléri az évi 7,5 millió tonnás termelést. A csővezetéképítéssel a törzs­üzemen kívül még a válla­lat két másik üzeme is fog­lalkozik, s igy két eszten­dő múlva csupán ebben a profilban közel iU milliárd forintos programmal dől - goznak. Az építőipari ága7 zat fejlesztésének hatásárá csupán a vegyesüzem pihe­nőház-gyártásának évi 33— 37 millió forint értékűre kell növekednie. Egyedi nagyberuházással, gazdagodik tovább Visonta, míg a vállalati beruházá­sokból nagy Óbb összest - petőfibányai gépüzemuek hogy az élelmiszer-gazdaság bárhogy igyekszik, legfel­jebb esztergálásra, kovácso­lásra, s szerelésre képes. Alapanyagot nem tud előál­lítani. Rögtön bele is üt­között tehát az öntvény- problémaba. A KGM válla­latai csupán azt vállalták, hogy a negyedik ötéves tervben évenként annyi öntvényt adnak a mezőgaz­daságnak, amennyit 1970- ben, ami már akkor is ke­vés voit! A kényszerhely­zetbe került MEZŐGÉP vé­gül is csalt Jugoszláviában és Ausztriában talált vállalkozó öntödéket. Ezek elkészítik a szükséges darabokat: dollá­rért, a hazai árnak körülbe­lül a négyszereséért. A tröszt ezt a többletet most még nem hárítja át a fo­gyasztóra. hanem maga gaz­dálkodna ki a veszteséget, de kérd<.-. hogy meddig ké­pes erre Előrehaladás tapasztalha­tó mindezek ellenére. „Há­zon belül” az idén kétezer alkatrésztípus gyártása kez­dődött meg. A kereskede­lembe az első félévben más­félszer annyi, gépalkatrész és közel kétszerannyi mű­szaki áru került, illetve ke­rül, mint tavaly, az azonos időszakban. A készletek te­hát növekednek, a választék bővül. A mai helyzet — erről még részletesebben is szó lesz — nem olyan súlyos, mint tavaly volt, mégis le kell írni a kifejezést: hűi az ágazati fejlődés? A szo­cialista tervgazdálkodás egyik sarkalatos tétele ez. amin a gazdasági reform sem változtatott! Azt jelen­ti. hogy a kenyérért a mező- gazdaság, a traktorért a gépipar, a gumiért a nehéz­ipar. a szállításért a Közle­kedés- és Postaúgyi Minisz­térium a felelős. Divatos dolog napjaink­ban azzal, vádolni a mező­gazdaságot: nem a blízavsl törődnek, hanem kiegészítő üzemágukban „csatahajót” akarnak gyártani. Furcsa módon most a kényszer szo­rítja rá az élelmiszer-gaz­daságot, hogy más iparterü­letek feladatait végezze el. Ez azonban a végtelenségig nem tartható. biztosítanak. Ez utóbbinál a rekonstrukció mellett a Ma­gyar Villamos Művek segít­ségével újabb üzem létesül a tüzihorganyzó feladatok végzésére. S csakúgy, mint itt. a másik partner, az olajipar is támogatást nyújt a profiljával összefüggő csővezetéképítés fejlesztésé­hez is. A termelési eredmények­kel összefüggésben foglal­koznak az — emberrel is. Öt év alatt 13 millió forin­tot akarnak a vállalatnál költeni a nehéz fizikai mun­ka könnyítésére, munkavé­delmi, biztonságtechnikai szociális, üzemegészségügyi fejlesztésre, illetve fenntar­tásokra, sport- és kulturá­lis célokra összesen több mint 200 millió forintot terveztek. Négymillió forin­tot szánnak csupán a pe­tőfibányai hatszáz fős üze­mi konyhára, bővítik a pe­tőfibányai és a gyöngyösi óvodát, kétmilliós költség­gel felújítják a vállalat haj- dúszoboszlói üdülőjét, s to­vábbi hárommillió forintot kap a gyöngyösi bányász- stadion. hogy csupán a jel­lemzőbbeket említsük az elképzelésekből. Nagyok a tervek, s é®* pen súlyukra való tekintet­tel minden eddiginél széle­sebb fórumot is kaptak a készítésükkor. Részt vett * kidolgozásukban a párt- és a szakszervezeti bizottság is. a vállalati és üzemi vezetők — akik közül természetesen a brigádvezetők sem hiá-. nyoztak — külön plénuifm-n .tárgyaltak róluk. Gy. Gy. A Minisztertanács Tanácsi Hivataláról szóló jogszabály módosítása Csaknem 55 ezren pályáznak az egyetemek, főiskolák első évfolyamaira Tovább csökkent a parasztfiatalok jelentkezési aránya Földeáki Béla (Folytatjuk) lfeaw@z ss usallsalesS

Next

/
Thumbnails
Contents