Népújság, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-15 / 139. szám
I KOIKKEDUNK Mit kell tudni a módosított KRESZ-röl ? R/tclZfr KOSSUTH 8.20 A Senki-sziget... 8.16 Népdaljáték 9.24 Harsán a kürtszó! 10.05 Zenekari hangverseny 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól 13.45 Üj Georgikon 14.00 Rádiójáték gyermekeknek 14.30 Riport 14.49 Éneklő Ifjúság 15.10 Musicalrészl. 15.40 Schubert: Miriam diadaléneke 16.05 Dalok 16.20 Riport 16.40 Nóták 17.20 Áriák 17.35 BCA1 Dók.-műsor 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.30 Az öttusa-bajnokságról 19.35 Párizsi zeneparádé 20.05 Népi zene 20.40 Hóinak közvetítjük 21.03 Rádiószinház 22.15 Laoszi útijegyzet 22.05 Könnyűzene 22.55 Riport 23.10 Nótacsokor 0.10 Gitármuzsika A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter februárban életbe lépett együttes rendelete többek között módosítja az „Egyirányú utca” eddig használatban lévő jelzését is. Az új forgalmi jelzőtáblát két formájában helyezik KRESZ idetartozó részének módosítását: Közúti baleset bekövetkezése esetén minden érintett jármű vezetője, illetőleg hajtója köteles azonnal megállni és a baleset folytán megsérült, vagy veszélybe került személy részére haladéktalanul segítséget nyújtani. SÚLYOSABB ESETBEN: Ha a baleset halált, személyi sérülést, vagy 15 000 forintot nyilvánvalóan meghaladó dologi kárt okozott, a balesetről értesíteni kelta rendőrhatóságot vagy a legközelebbi rendőrt; a lehetőségekhez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. ANYAGI KAR, „KOCCANÁS” ESETÉBEN: PETŐFI 8.05 Operettdalok 8.35 Az élő népdal 9.03 Együttesek Puccini operái* ból 9.45 Miért szép? 12.00 Liszt-zongoraetüdök 12.25 Törvénykönyv 12.40 Éneklő világ 13.03 Szimf. zene Kettőtől — hatig ... 18.10 Kis magyar néprajz 18Í15 A közhelyek bölcsessége 18.40 Hangverseny 19.30 Riport 20.25 Kortársaink tl.04 Cherubini: Medea. Három- felv. opera MAGYAR 16.53 Közv. az Ökölvívó EB-rö! 17.30 Hírek 17.35 Kérjük szépen! NSZK zenés film 18.05 A vevőszolgálatról. Vitaműsor 18.25 Közv. az ökölvívó EB-ről 19.10 Esti mese 10.30 Tv-hiradó 2C.00 A csavargó, vígjáték két részben 22.00 Tv-híradó 22.10 Közv. az ökölvívó EB-ról POZSONYI 9.25 Burján fénykora. Cseh filmvígjáték 19.00 és 21.50 Tv-híradó 19.30 Az NDK televíziójának dalműsora 20.10 Berlin elvtárs, dok.-film 21.30 A labdarúgás hírei EGRI VÖRÖS CSILLAG; (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor A szicíliaiak klánja Színes, szinkronizált francia bűnügyi film EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Kezdet Hogyan lesz egy csúnyácska lányból fllmiőszereplő. Magyarul beszélő szovjet film. EGRI KERT: Este 3 órakor Tájkép csata után Andrzej Wajda színes, lengyel filmje GYÖNGYÖSI PUSKIN: Hogyan robbantottam ki a II. világháborút 1—II. rész Dupla hely árak! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Ezópus HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A lovag végakarata HATVANI KOSSUTH: Szép lányok, ne sírjatok HEVES: Néma barátok GYÖNGYÖSI KERT: Bűntény a Via Veneton FÜZESABONY: majd el. A most bemutatott jelzőtábla alapszíne kék, a nyíl színe pedig fehér. Ezt a táblát az úttest tengelyére merőlegesen kell elhelyezni, míg a másik fajtáját, amely téglalapalakú és a nyíl vízszintesen helyezkedik el a táblán, az úttest tengelyével párhuzamosan szerelik a helyére. A tábla jelentése kiegészül, „Egyirányú utca”, közlekedés a nyű irányában. Az „Egyirányú utca* jelzőtáblákat 1972. december 31-ig kell az újakra kicserélni. Az eddig alkalmazott jelzőtáblák a kicserélésig érvényben vannak. Mit kell tenni a balesetnél Ez még mindig sok gép- járművezető számára okoz gondot és a rendelkezés felületes ismeretéből következik: a balesetnél érintettek tanácstalanok, bizonytalanul kezdenek az ilyenkor kötelező, vagy lehetséges tennivalókhoz. A tájékozatlanság egyik oka, hogy nem mindenki ismeri a Mondják, bosszút állni csúnya, alantas dolog. Indulat! Ötszáz voltos áram az erekben, vörös kör az agyon, az idegek vitus táncot járnak, a kéz zöld-fehéren szorítja a kemény pengéjű kést, egy rövid cikázó ív, az ellenfél 6Óhajt és" vérével tisztára mossa a bosszút álló gyilkos családi szégyenét. Szicíliai bosszú! Parasztbecsület! Nemes bosszú! A franciák könnyedebbek. A megcsalt férfi átmegy a szomszédba, karon ragad egy fiatal lányt, tüntetőén elvonul a csaló nő előtt és finoman visszaszól: Ma chérie, ma nem jövök haza. Talán addig maga is szórakozhatna a katonasággal. Csókot int és elvonul, karján a csacsogó, fiatal nővel. A magyar kevésbé hajlik az önbíráskodásra, ősidőktől fogva a tisztelt bíróságba veti bizodalmát. Ha per, úgymond, hadd legyen per Én is bizom a tisztelt bíróságban, de úgy érzem, az én ügyemben most nem tu lőtt volna igazságos ítéletet hozni. Bár ügyem jóval meghaladta a tyúkérőt, mégis az önbíráskodás külhoni módA szent bűnös Egerben: 19 óró tói szerda regrej 7 órúig. a BaJcsy-ZslUnfxky utcai rendelőben. • (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekeit részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon; ÍJ-2U szeréhez nyúltam. Beismerem: bűnöm előre megfontoltan körültekintően és ravaszul követtem el. Tettem egyetlen indítéka a bosszú, önmagam persze nem tudtam és e percben sem tudom eldönteni, hogy a sziva- met féltő érzés és az ebből eredő tettem nemes-e. vagy nemt'’e'i Mindenesetre bős;-ni után szomjazó lelkem most megnyugodott, mindössze az zavar, hogy ha áldozataimmal találkozom, akaratlanul is kajánul vigyorgok. Lelkemben semmi résa- ... &• Ha a baleset csupán dologi kárt okozott és a kár nem haladja meg nyilvánvalóan a 15 000 forintot, az érdekeltek kölcsönösen kötelesek személyazonosságukat egymásnak hitelt érdemlő módon igazolni. Ha valamelyik érdekelt ezt kívánja, a rendőrhatóságot vagy a legközelebbi rendőrt értesíteni kell, s a rendőri intézkedést a helyszínen mindegyiküknek meg kell várniuk. Ha a baleset folytán megrongálódott gépjármű vezetője nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni és a balesetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezésednek megfelelően a biztosítónak bejelenteni. EGY FIGYELEMRE MÉLTÓ KIEGÉSZÍTÉS: Az üzembentartó szerv és a javítóműhely vezetője vagy megbízottja köteles a rendőrhatóságnak haladéq- talanul jelenteni a tudomására jutott olyan járműrongálódást, amelyről alaposan feltehető, hogy azt személyi sérüléssel járó baleset okozta. vét, semmi bánat. Sztorim a következő: Az utca, ahol lakom, hatalmas háztömbökből áll és mindenben komplett. Kocsma, presszó, patyolat, cipész, csemegbolt, valamint a tánciskola mindössze egy karnyújtásnyira tőlünk. Kétezer táncos lábú fiatal lány és fiú él az utcánkban, Itt felénk játszanak a Scam- polóék, az Omegáék. Azt mondja a 16 éves fiam, hogy adj egy kis dohányt, megyek a Scampoló-bulira. Kocog a térdem, arcizmaim rángatóznak, de a fiú cseles, a hősmestirné előtt kérte a pénzt, nem járathatom le magam, adok egy ötvenest. A szobában letol a feleségem, hogy én egy smucig ÍMtec vagyok, a M mindig Amikor 1869-ocü Egerben városi kézbe vették az egyházi elemi iskolákat... Akik nem ismerik Eger város érdekes múltját, azoknak a száján egyhamar kiszalad az a megállapítás, hogy ennek az ősi városnak a régi vezetői és hangadói mind vaskalapos reakciósok voltak, akiknek egyéb dolguk sem akadt, mint a papok szekerét tolni... Mivel a történetírás adós — és úgy látszik, hogy még hosszú ideig az is fog maradni — Eger históriájával, egy újságcikk erejéig és keretében, felvillantjuk a XIX. század egy olyan eseményét, melynek ízig-vérig forradalmi szelleme előtt szocialista korunk is méltán meghajthatja az elismerés zászlaját. Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk rendezte a népiskolai oktatás keretében ezen iskolák felállításának és fenntartásának a jogát. Az egri képviselőtestület plénuma előtt 1869. július 18-án olvasták fel a királyi tanfelügyelő tollából a minisztérium végrehajtási utasítását. Ekkor a városatyák olyan bölcs határozatot hoztak, mely szerint a kérdést, különös tekintettel az egyházi iskoláknak nyújtott városi anyagi támogatásra, egy külön bizottságnak kell megvizsgálnia. E bizottság sorában találjuk Eger haladó szellemű polgárait, élükön Csiky Sándorral, az „egri tigris”-sel. A forradalmi lépést az 1869. augusztus 22-i képviselőtestületi ülés tette meg, amikor a bizottság javaslata alapján kimondotta: .. kötelességének vélte e testület Eger népiskoláit községi jelleggel felruházni, illetőleg községieknek nyilvánítani, mi ezennel határo- zatilag kimondatik.’’ Ez a döntés tehát azt jelentette, hogy az egri egyházi iskolákat városi, azaz állami kezelésbe vették! Azon melegében fel is állították a 21 tagú iskolaszéket, és a fontos eseményről átiratban értesítették Vavrik Béla királyi tanfelügyelőt. A forradalmi határozatot a 71 tagú képviselőtestület abszolút többséggel (46:25!) mondotta ki, bizonyítva ezzel azt, hogy nem egy vékony réteg állásfoglalásáról van e fontos kérdésben szó. Az iskolaszék tagjainak felesketésére augusztus 29őt vágja le egy húszasra, miért nem adok? Valóban, miért nem én ? Feljön a házmesterek fia két sráccal: — Béla, kész vagy már? Kijön a gyerek a fürdőszobából, megfogja a házmesterék fiának lábszárán a nadrágot, felhúzza és mutatja a cipőt. Most Kapta a szüleitől. Mindannyian engem néznek. — Szép — mondom —, hányas? — Negyvenes — válaszol a tulajdonos. ’— Érdekes, negyvenötösnek néztem, olyan hosszú és tompa az orra. — Igen, kisiparos munka, ötszáznegyven forintba került. Párizsban ez a menő fazon. Fiam undorral felhúzza a háromszáz forintos állami cipőt és díszlépésben hagyja el a szobát, ezzel jelezve, hogy az ő labán nem párizsi, hanem katonabakancs van. Másnap a fiam: — Tulajdonképpen mi sem vagyunk szegények, igaz? Zoli papaja kertész. Te könyvelő vagy. És neki ötszáznegyvenes cipője van. Mi“rt kell nekem hendikeppel indulnom a lányoknál? Egészen mulatságos, sőt, anakronisztikus dolog, hogy egy modern nővel, modern zenére járom a modern táncot, ócska kincstári szerelésben. Konfekcióruhát veszel nekem, topogóm buta bakancs, nem érzem benne a figurát. Tulajdonképpen t.i mire köl titek a pénzt? Kiszúrod a szemem egy húszassal... — Az az anyád volt.;.. — Nem mindegy?.., Másnap é®; _ é n került volna sor a képviselőtestületi ülésen, de a „betódult több nem képviselő hallgatók által tett izgató lármás közvbeszóllások és az ez ként fokozott ingerültség miatt” ekkor az eskütétel elmaradt. „Több ingerült nem képviselő lakosok betódulá- sa és zajos lármája" — ahogy a botrányt a városi * jegyzőkönyv is megörökítette — nem volt semmi más egyéb, mint a felhecgelt katolikus vérmesebb polgárok és parasztok tüntető akciója. Csiky Sándor naplójában leírta, hogy miként folyt, kivált a hóstyák népe között az uszítás az érseki és káptalani iskolák városi kézbe vétele ellen. Samassa József egri érsek levélben tiltakozott a városi döntés ellen. A fenyegető hang arra bírta a képviselőtestületet, hogy a közigazgatási tanácsot utasította, hogy ,.o netalán fennforgó birtokháborítás esetében kellőképpen intézkedjék”. Szeptember 25-én olvasták fel Samassa vészjósló levelét a városatyák előtt. Mivel vészesen közeledett az iskolai vakáció vége, hogy megakadályozzák az egyházi iskolákban a városi határozattal ellenkező gyakorlatot: felfegyverzett városi hajdúk kíséretében, Kása György városi tanácsnok, a községi iskolaszék néhány tagjával, köztük Csiky Sándorral „erőhatalommal birtokba vette” a líceumi és a hóstyai katolikus egyházi iskolákat. Figyelemre méltó fényt vet a városi kezeiébe vétel visszhangjára az a körülmény is, hogy például csupán három tanító nem volt hajlandó a városi iskolákban tanítást vállalni, akik részére a város nyomban megszüntette természetesen a fizetésük folyósítását. Az egriek lépése országos feltűnést keltett. A M. Kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium is közbevetette magát, és diplomatikus lépésként „mindkét rész érdekének kölcsönös kiegyenlítése tekintetéből küldöttség” kiküldését javasolta —, amit a város korrekten végre is hajtott. De a mozgalom spiritus rectora: Csiky Sándor sem — Gyei-e, elmegyünk vásárolni. Te csak mondd, mi a menő és én megveszem. Kérésem: ha megjövünk, légy szíves látogasd meg a barátaidat, lehetőleg az otthonukban. A könnyed mozdulattal ellopott kosztpénz a zsebemben lapul Rójuk az utcát, bámuljuk a kirakatokat. Aztán megtérünk a zsákmánnyal. Vettünk egy Lee farmernadrágot, egy ötszáznegyvenes cipőt, egy fehér garbóinget és egy tenyér szélességű derékszíját, rézzel kiverve. Nem mondom, időnként föltámadt bennem az ellenállás, de bosszúvágyam mindig legyőzte. — No, fiam, öltözz fel és mútasd meg mindenütt a szerelést. Szépek ezek a júniusi esték. A mi utcánk különösen szép. Már minden zöld és két nap óta tele van far- mernadrágos, garbóinges srácokkal. A fiúk esküsznek, hogy csoda klassz ízlésem van és messziről hangosan köszönnek. Én is köszönök mindenkinek A szülők fagyosan biccentenek, a ház- mesterné hátat fordít. Tessék megmondani, miért? Én miért a kaján vigyor az arcomon? És a feleségem miért főz egy hete paprikás krumplit? És miért főznek minden házban paprikás krumplit? És a feleségem miért beszél velem dixilend stílusban, trombltahangon? Hogy az ő szerelése hagyományos, tehát tavalyi? Most mag édes a bosszú. De tessék szíves lenni megmondani, ha ebben a nemes versenyben elfogy a pénzem, mit tegyek? —________fctf» -Andor ' ma radt nyugton. Az október 25-i parlamenti ülésen meginterpellálta a oel- és oktatásügyi minisztereket „az egri iskolaügyben”. Eötvös József miniszter válaszában kifejtette, hogy mivel „az egri külvárosi (azaz hóstyai) iskolaépületek, mint köisé- giek vannak a telekkönyvbe bejegyezve, azokat a város községi tanodákul használhatja.” A líceumi és az angolkisasszonyok népiskolái felett azonban, a város, hozzájárulásuk nélkül nem határozhat. — A város a líceumi elfoglalt iskola kulcsait ki is adta az érseki hatóságnak. Hogy Eger haladó többségének lépését kellő perspektívában értékelhessük, tudnunk kell, hogy az események alatt a vármegye élén, az 1867. évi kiegyezési törvény visszautasitása miatt, „főispáni helytartó” állott s fel volt függesztve a törvényes megyei élst is- Éppen az egri iskolák köz- ségesitése korában és talán hatása alatt —, hogy a kormány a húrt tovább már ne feszítse. 1969. november 16- án Ferenc József visszahívta gróf Szapary Gyula főispáni helytartót és visszaállította a törvényes vármegyei életet. Hosszú-hosszú jogi vita és pereskedés indult a város, az egri érsekség és a káptalan között. Isten malmai lassan, de biztosan őröltek! 1871. őszén mondotta ki „a Magyar Királyi Kúria, mint legfelsőbb ítélőszók” megfellebbezhetetlen verdiktjét, mellyel visszaállította a hóstyai iskolákban az érseki és káptalani isko- labirtokló jogokat. Az Indoklás igen-igen gyenge lábakon állott: .....ez fe'-X m eg az alapítók (ti. az egyházi iskolaalapítók) akaratának, melyet a szakadatlan gyakorlat kétségtelenül tanúsít .. A város haladó erői az egyenlőtlen küzdelemben ugyan végül is alulmaradtak, de ízig-vérig forradalmi tettükkel örökre beírták nevüket nemcsak az egri, de a magyar oktatásügy történetébe is. Sugár István Békéscsaba — június 15 — 17. Országos konferencia a véradásról Ma délután ünnepélyes keretek között nyitják meg Békéscsabán a Magyar Vöröskereszt Országos Központja és az Országos Vérellátó Szolgálat III. országos konferenciáját A három napra tervezett szakmai tanácskozás főbb napirendi pontjai a korszerű orvostudomány és a véradó mozgalom kapcsolatát, valamint a véradás szervezésének, a véradók megtartásának és megbecsülésének. újabb formáinak, lehetőségeinek témaköreit elemzik. Előadások, hozzászólások segítik ennek a lényeges munkaterületnek, a véradás megszervezésének és lebonyolításának korszerűbbé formálását, közösségi jellegűvé változtatását. Megyénket a kongresszuson orvosok, vöröskeresztes aktívák, kiváló véradók, szervezők képviselik Gere István, a megyei vöröskeresztes titkár vezetésével. A Heves megyében végzett munkáról, a tapasztalatokról Juhász Gábor, a hatvani városi vöröskeresztes titkár számol majd be a tanácskozás résztvevőinek. 1971. június 15., kedd
