Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

Mindenki csodálkozik és senki sem haragszik

lényeges változás nélkül, de drágábban Főként a mosóporokról voltak rossz véleménnyel a boltosok az előbbi oknál fogva. Kimondták: ez semmi más. mint burkolt árdrágítás, ami — látszólag —, semmi kockázattal nem jár.

Hogy' miért lehetséges ez? A kérdés nagyon költőinek tűnik ezek után.

Mint ahogy az sem magyarázható meg, miért kapott az egyik bolt olyan bébiételeket. amiknek a szavatossági ideje már a kiszállításkor egy hónappal korábban lejárt. As ételeket nem tették ki a polcokra, de azóta is leveleznek a Füszérttel, hogy mi is legyen ezekkel a halételekkel ?

Nagyon sok vásárló tudna ehhez hozzátenni, hogy az üzletekben rendszeresen árulják a lejárt szavatossági idejű árukat. A® eredeti áron, de még reklamációval sincs kihez fordulniuk; ha otthon kiderült, már alkalmatlan a cikk a fogyasztásra, Miért bontották fel?Kér- -dík ilyenkor az üzletekben;

BfeacteáflBs kérdés.

Az import árainál

árukhoz etalrini keö a magyar nyelvű használati utasítást Keit? Kellene. Ba wotaa.

Az import árukhoz htetó- frftani kellene a szükséges alkatrészeket Ha elromlik; egy magnó, vagy mosógép, ne kelljen eldobni emiatt, vagy a néhány forintos rossz csavar helyett az egészet megvenni újbólj A tanácskozáson ÁBC-áruházak vezetői is «észt vettek, ők mondták ezt * példát.

De egy eléggé érdekes eset

is lezajlott Gyöngyösön egy peremboltban, amelyet a belkereskedelmi miniszter keresett meg nem is olyan régen. Az itt kínált narancsból elvitt két darabot azzal, hogy megmutatja a nagyker igazgatójának: ilyet nem szabad forgalomba hozni. Ügy látszik, ezt csak a miniszter tudja.

Mint ahogy ő tudhatja csupán azt is. hogy olyan savanyú paradicsomot, amely már megpuhult, nem szabad árusítani. Értetlenkedve hallgatta, hogy a Füszért mégis ilyen savanyúságot adott. Az áru már így érkezett az üzletbe.

Ha van tanulság

Ezen a tanácskozáson senki sem sértődött meg, mert akik ott jelen voltak, egyikükön sem múlott az a sok hiányosság, amit a felszólalók elsoroltak. Sőtt

Bármily furcsa, úgy tűnt, mindig az utolsó láncszemet alkotó emberek hanyagságán, kapzsiságán, vagy lelkmme- rettenségén múlnak a dolgok. Ezeket pedig nem szabad eeak egy kézlegyintéssel elintézni. Szóvá kell azokat tenni — a szállításkor, »kiszolgáláskor az üzletvezetőnek. a vevőnek, mégha „valaki* meg is sértődik miatta, különben a hanyagság nem= szűnik meg soha.

K ényelmetlen dolgok erek * Nagyon. Még az a szerencse, hogy egyre többen és egyre több helyen hozakodnak elő ezekkel, bízva a jó irányú változásban.

Ez a bizakodás -ösztönzött bennünket te.

G. Mohiár Ferenc

Lj lakótelep épül Szolnokon ^ÄSÄ*

földszintes házak helyén emelkedő nyolcemeletes panelházak első két épületébe már beköltöztek. A Szolnok látképét megváltoztató lakótelep 1974-re nyeri el végleges arculatát.

(MTI foto — Fényes Tamás)

Nem egyformán ,,húsnak99 a megyei téglagyárak

A HABOM SZOMSZÉDOS MEGYÉT ÁTÖL.ELÖ Észa k - magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat 13 gyára közül hat Hevesben dolgozik, s együttesen tavaly is 69 millió forint értéket (termelt. A mátraderecskei íüaem egymagában a válla- /lati cserépgyártás 80 százalékát adja. Építőanyag-iparunkban számottevő ez a tevékenység, feltétlenül figyelmet érdemel.

Néhány napja a borsot® Mályiban — központi iroda- ’ házukban — beszélgettünk Vida Tibor műszaki igazgatóhelyettessel. Mint elmond- tíy„, v-egyés., ^pásztóiatokkal zárták, az" elmúlt., &yét,^í_e-; gyénkben csak az élüzétn címmel is honorált egri II. * számú, és a hat vani gyár. nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Mellettük egyedül a mátraderecskei dolgozóikat lehet dicsérni, jóllehet az utóbbiak például a kúpcse-' rép-készítésben már a vártnál jóval gyengébben szerepelték, mindössze 89,9 százalékos eredményt könyveltek el. A többiek viszont

Tanuló munkás

Kormányhatározat a munkások továbbképzéséről

N

em nehéz megjósolni, hogy e számmal — 1014/1971.. — jelölt kormánydöntéssel az elkövetkező hónapokban, években elég sokszor találkozunk majd. Olvasunk róla az újságokban, szóba kerül értekezleteken, a vállalatokat új intézkedésekre serkenti, és előbb, vagy utóbb minden szakmunkásnak fel kell, hogy tegye önmagának a kérdést: hogyan akarja továbbfejleszteni ismereteit?... Ez a határozat ugyanis a munkások továbbképzése fejlesztésének általános elveivel foglalkozik.

Az élet mai és holnapi követelményei sugallták ezt az elhatározást is. A munkaerő-utánpótlás eddigi forrásai „bedugultak”, a mezőgazdaság ma már inkább „visszacsábít”, semhogy jelentékeny számban munkáskezet adna, az asszonyok nagy többsége szintén dolgozik — marad tehát, mint kiapadhatatlan tartalék, a rendelkezésre álló munkaerő „megváltoztatása”.

A technikai-tudományos forradalom általános „haladási sebességét” főleg a munkások határozzák meg. A század szimbóluma: a gyorsaság, nem csupán a születő tudományos eredmények növekvő számával mérhető, legalább ilyen, lényeges feltétele a haladásnak az új műszaki gondolatok, ismeretek elsajátításának, alkalmazásának „sebessége” is. Ahogy ma már nem elégszük meg azzal, hogy úgy éljünk, olyan igényeink, legyenek, mint apáinknak voltak; ugyanez jelentkezik a „tartozik” olda Ion is, mert a magasabb követelésekért többet és mást is kell adni. Az egyszer megszerzett szakmai tudás ma mór nem jogosít fel arra, hogy annak a kamataiból egy életen át gondtalanul megélhessünk. A mérnökök tudását — így mondják mindenütt — 10—15 éven belül fel kell frissíteni, mert elavul; a modern szakmunkásra ugyanez mondható él!... A technika tempója, az új módszerek bevezetése, a nagy tudású gépek sokasága — mind-mind többet vár a mellette dolgozó embertől is. Ezért tartja lényegesnek az 1014-es határoidőszakonként felfrissítsék, korszerűsítsék, elsajátítsák a különböző speciális munkakörök hatékony ellátásához szükséges új ismereteket, megszerezzék, illetve bővítsék a társadalmi, gazdasági kérdésekben való jártasságukhoz szükséges politikai es altalános alapműveltséget”.

G

azdag program: de mondhatnánk így is: kényszerítő program, mert csakis munkásaink tudására, ismeretére lehet alapozni a holnap technikáját, elképzeléseit. Mindez természetesen nem csupán a szakmunkásoktól követel többet, hanem a vállalatok vezetőitől is. A határozat ugyanis félreérthetetlenül kimondja, hogy ,,a továbbképzés megszervezéséről, a feltételek biztosításáról elsősorban a vállalatoknak kell gondoskodniuk”.

Érdeke is a vállalatoknak, hogy erről gondoskodjék. Hiszen nem csupán1 gazdaságilag kell megalapozni egy-egy új beruházást, nem csupán a deviza után keld rohangálni, hogy a modern géphez hozzájussanak, nem csupán jó erős betonalap kell az új berendezéshez, legalább ennyire fontos az ott tevékenykedő emberekkel is megismertetni az újat, felkészíteni őket méltó „fogadására”.

Érdemes azt is felvetni —.búr az 1014- essel még csak most ismerkedünk —. hogy a szakmai továbbképzést jó lenne- „beépíteni” oktatási rendszerünkbe, mert ennek a szervezeti formái is meghatározhatják a gyakorlati eredményeket! Azzal a legtermészetesebb tudattal lépjenek ki a tanintézet, az iskola kapuin a fiatalok, hogy oda a legfrissebb ismeretek elsajatitasa végett újból és újból visszatérnek.

| a valaki ma az átlagosnál jobban akar élni, akkor az átlagosnál nagyobb szakmai ismerettel,1 jobban is kell dolgoznia. Ezt szolgálja a maga módján az 1014-es határozat, amely sürget is, hiszen — mint kimondja: „úgy kell intézkedni, hogy az új alapokra fektetett továbbképzés az 1S72. év folyamán megkezdckíHe-ssen”

.....„................................... B. 1.

H

c

sak 66—85 százalékos teljesítményt mutattak, ami túlnyomóan a nagy létszámhiány, részben pedig vezetési, szervezési hibák következménye. Közel kilencven munkást nélkülöztek Hevesben a termelésből úgyszólván egész éven át, a krónikus létszámgondok miatt Mátraderecslkén, ifjúsági önkéntes építőtábort kellett szervezni, hogy a korábbi lemaradást behozhassák. Jellemző a problémák által okozott visszaesésre, hogy amíg a gyöngyösiek például az egész vállalatnál rendkívül sikeresnek számító 1968- as évben 16,5 millió téglát égettek, addig tavaly csupa«. 11,6-ert, amit a helyi és környékbeli építőle meglehetősen kellemetlenül éreztek.

Az említetteken kívül akadályt jelentettek a termelésben az üzemzavarok, a váratlan állásidők is. amelyek az egri I. számú és. a selypi gyárakat sújtották legjobban. Csak dicsérni lehet az egyébként is régi, összeforrott, nagy gyakorlatú emberekből álló hatvaniakat, akik kitűnő tmk- munkával a vállalati átlagot jelentő 4.9 helyett 0,7-es üzemzavar-százalékot jegyeztek fel, s ezzel három megye legjobbjainak bizonyultak.

A TERMÉKEK MINŐSÉGÉT érezhetően befolyásolta a kedvezőtlen időjárás — hiszen a téglagyárak inkább nyíltszíni szárítással dolgoznak — így Mátraderecske kivételével nem érték el a kívánalmakat. örvendetes ennél az üzemnél az is, hogy — bár ez a vállalatnak tetemes többletköltséget jelentett — egy újabb technológiával, az úgynevezett > agyag-előtermelóssel folyamatosan javítani tudták a cserepek régóta kifogásolt minőségét is.

A hatvaniaktól eltekintve sajnos, a Heves megyei gyárak termelési selejtszázaléka is magasabb volt a vállalati átlagnál, ami ugyancsak gondot jelentett tavaly és figyelmeztető maradt.

Kivétel nélkül pozitívan

értékelhető viszont valamennyi gyárunknál, hogy már tavaly számottevően növelték a korszerű falazóanyagok részarányát, illetve olyan helyeken is bevezették a B—39 jelű téglák termelését, ahol azelőtt nem foglalkoztak velük. S az. idén tovább folytatják ilyen irányú törekvéseiket, ami annál is inkább jelentős, mivel az említett válaszfaltéglák nemcsak egyszerű termékbővítésként értékelhetők, hanem tulajdonképpen az építkezéseket teszik gazdaságosabbá. Ugyanis állítólag kiszámították. ho°” például egy kilencven rrt"1’ zetméter alapterületű lakóháznál a hagyományos helyett Sjkghaaattí újabb falazóanyaggal az építésben- és a szállításban több mint 11 ezer forintos megtakarítás érhető el.

A vállalati gyártmányfejlesztés során további termékek bevezetésével akarják a korszerűbb, gazdaságosabb építőanyagok felé irányítani az érdeklődést Most van születőben a „Béta család”, a kerámia alaptestű, illetve kerámia betéttestes fal- és födémpaneleket magába foglaló gyártmányegyüttes. A nagy üregtérfogat jó szigetelést, maga az anyag pedig a hagyományos betonelemmel egyező teherbírást biztosít Mátraderecslkén már folynak a kísérletek, sőt- a termelés előkészítése is meg kezdődött. A felhasználok közül érdeklődik a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat is.

AZ IDEI STAKT — az

első négy hónap — még szintén nem hozott egyöntetű sikert. Javarészt a kései indulás miatt az egri 1. számú téglagyár nyerstéglából 400 ezerrel, az égetettből pedig 190 ezerrel maradt adós. Selypen 40, illetve 89 ezer a tartozás, az egri II. számú gyárban 130, a gyöngyösiben 20 ezer hiányzik a nyerstéglából. Valamelyest vigasztaló, hogy főleg a hatvaniak és a mátraderecskei - ek igyekezetével megyei viszonylatban kedvezőbb a helyzet: összességében tekintve a nyers és égetett termékeknél egyaránt némi többlet van. így az építőipar egyelőre még nem panaszkodhat különösebben a téglamennyiségre. S többé- kevésbé elégedett lehet a minőséggel is.

A megye téglagyáraiban tavaly a tervezettnél jobban alakultak a keresetek, s az idén további pluszjövedelemhez juthatnak a dolgozók például a csupán a II. negyedéves munkaverseny legjobbjait ösztönző vállalati 100 ezer forintból, ha javítják a minőséget, s növelik a termelés mennyiségét.

A szociális körülmények kedvezőbbé tételét is napirenden tartják a miniszteri dicséretben részesített vállalatnál.

A MEGYÉBEN, A VÁLLALATNÁL, de a hazai építőanyag-iparban is további fejlődést jelent a tervek szerint az idei második félévben munkába lépő ú:i egri cserépgyár, a szomszédságában. később létesülő nagy teljesítményű téglagyár, illetve a mátraderecskei rekonstrukció végrehajtása. Tégla- és cserépipa- runkat mindez még jelentősebbé teszi.

Gyónl Gyula

1WISIIMifMUti gy

1971, májtK-H, faitM

Ezen a tanácskozáson senki sem fukarkodott a bíráló szavakkal, észrevételekké!. Szikráztak a megjegyzések. Azt lehetett volna feltételezni: az érdekeltek nagyon megsértődnek. Nem ez történt. Sértődés nem volt, csak csodálkozás, értetlenkedés.

A téma pedig a közellátás egyik lényeges területe: a Fiiszért tevékenysége. Kereskedők, tanácsi szakemberek, áruházigazgatók mondtak véleményt a Fűszert vezetőinek jelenlétébe».

Kínálat ára nélkül

A gyöngyösi Fő téri fű- ■zerüzlet vezetője a Fűszert Háltál kiadott tájékoztatót idézte. Ebből olvasta, milyen árukat ajánl a nagykereskedelem. Kendéit is azokból, csak éppen nem kapott belőlük; A kért száznegyven cikkből csupán csak ötvenet «szállították le. A többi mintha feledés homályába coa- ru lt volna.

Az ebbe» hasonló imegte- petés’’ már szrrtte gyakorlattá vált. Talán a* votasa a «szokatlan, ha egysaea? a rendelést Mánytafemoá teljesítené a FBsaért. Még jóformán ki sem mondta ezt » felszólaló, amüncr a nagyfa« Ugaqjat&ja megjegyezte: olya® f

Wbbffl uyPwSuwaflÓ^ilaBwagw ««Etetés: a vevő ne számö- •msn arca. hogy eljön a csodák csodája és nem lesz _ köbbé hiánydkkL Btacsa bia- festáe, de hát » «zatecobear

Mint ahogy azt*»

— tjgy látszik, a Mteaft* 1b olyan, mint a többi cégi (reklámoz valamit, de arra pár nem gondol, hágj azt fogai is lebeasen,

T Kesernyés önirónia «s, art# Itatásos egy ilyen tanácskozásén, de a vásárló szemszögéből ahgha megnyugtató.

Hol csorog «1 az ám?

1 ©yakneij feogy » essátEftfe- Ptor ebből vagy abból a cikk ből hiányzik néhány kiló » - vagy néhány üveg. A lezárt dobozok pántja már felszakítva várja az üzlet vezetőjét; Ha egy ilyen doboz mélyére belenyúl, kiderül, hogy az alsó részén csak üres üvegele találhatók, vagy kiürített csomagok.

Erre mondta a Füszért igazgatója: a nagyker egyetlen vezetőjének sem érdeke, hogy a leszámlázott áru mennyisége ne legyen meg.

A szállítás során keletkeznek ezek a hiányosságok; Kérik tehát az üzletek vezetőit, nagyon szigorúan ellenőrizzék, mit raknak le náluk. Jó, jó, válaszolták meg ezt a felhívást a boltosok: ők meg is nezik tüzetesen, de ha felszólalnak ellene, akkor magukat is megnézhetik egy ideig. Vagy nem kapnak fontos árukat, vagy késve kapják, vagy csak a töredékét kapják meg Szóval: a szállítók visszafizetnek a „kuka- cöskodo” üzletvezetőnek.

Mit lehetett erre válaszolni? Csak. azt: ha a hiányosságokat meg akarják szüntetni, akkor nem szabad elnézni telettük. Kényelrnet- lensegekkel jár együtt, de a Füszért sem tud minden gépkocsi mellé egy eilenőrt is mellékelni.

Nem mindig új az áru

Elég gyakori mostanában, hogy egy cikk ismertté lesz, a vevők megszokják, aztán eltűnik a polcokról. Néhány héttel később megjelenik egy