Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

Mindenki csodálkozik és senki sem haragszik lényeges változás nélkül, de drágábban Főként a mosó­porokról voltak rossz véle­ménnyel a boltosok az előb­bi oknál fogva. Kimondták: ez semmi más. mint burkolt árdrágítás, ami — látszólag —, semmi kockázattal nem jár. Hogy' miért lehetséges ez? A kérdés nagyon költőinek tűnik ezek után. Mint ahogy az sem magya­rázható meg, miért kapott az egyik bolt olyan bébiéte­leket. amiknek a szavatos­sági ideje már a kiszállítás­kor egy hónappal korábban lejárt. As ételeket nem tet­ték ki a polcokra, de azóta is leveleznek a Füszérttel, hogy mi is legyen ezekkel a halételekkel ? Nagyon sok vásárló tudna ehhez hozzátenni, hogy az üzletekben rendszeresen árulják a lejárt szavatossági idejű árukat. A® eredeti áron, de még reklamációval sincs kihez fordulniuk; ha otthon kiderült, már alkal­matlan a cikk a fogyasztás­ra, Miért bontották fel?Kér- -dík ilyenkor az üzletekben; BfeacteáflBs kérdés. Az import árainál árukhoz etalrini keö a ma­gyar nyelvű használati uta­sítást Keit? Kellene. Ba wotaa. Az import árukhoz htetó- frftani kellene a szükséges al­katrészeket Ha elromlik; egy magnó, vagy mosógép, ne kelljen eldobni emiatt, vagy a néhány forintos rossz csa­var helyett az egészet meg­venni újbólj A tanácskozá­son ÁBC-áruházak vezetői is «észt vettek, ők mondták ezt * példát. De egy eléggé érdekes eset is lezajlott Gyöngyösön egy peremboltban, amelyet a bel­kereskedelmi miniszter ke­resett meg nem is olyan ré­gen. Az itt kínált narancs­ból elvitt két darabot azzal, hogy megmutatja a nagyker igazgatójának: ilyet nem sza­bad forgalomba hozni. Ügy látszik, ezt csak a miniszter tudja. Mint ahogy ő tudhatja csu­pán azt is. hogy olyan sa­vanyú paradicsomot, amely már megpuhult, nem szabad árusítani. Értetlenkedve hall­gatta, hogy a Füszért mégis ilyen savanyúságot adott. Az áru már így érkezett az üz­letbe. Ha van tanulság Ezen a tanácskozáson sen­ki sem sértődött meg, mert akik ott jelen voltak, egyi­kükön sem múlott az a sok hiányosság, amit a felszóla­lók elsoroltak. Sőtt Bármily furcsa, úgy tűnt, mindig az utolsó láncszemet alkotó emberek hanyagságán, kapzsiságán, vagy lelkmme- rettenségén múlnak a dolgok. Ezeket pedig nem szabad eeak egy kézlegyintéssel el­intézni. Szóvá kell azokat tenni — a szállításkor, »ki­szolgáláskor az üzletvezető­nek. a vevőnek, mégha „va­laki* meg is sértődik miatta, különben a hanyagság nem= szűnik meg soha. K ényelmetlen dolgok erek * Nagyon. Még az a szerencse, hogy egyre többen és egyre több helyen hozakodnak elő ezekkel, bízva a jó irányú változásban. Ez a bizakodás -ösztönzött bennünket te. G. Mohiár Ferenc Lj lakótelep épül Szolnokon ^ÄSÄ* földszintes házak helyén emelkedő nyolcemeletes panelházak első két épületébe már be­költöztek. A Szolnok látképét megváltoztató lakótelep 1974-re nyeri el végleges arculatát. (MTI foto — Fényes Tamás) Nem egyformán ,,húsnak99 a megyei téglagyárak A HABOM SZOMSZÉDOS MEGYÉT ÁTÖL.ELÖ Észa k - magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat 13 gyá­ra közül hat Hevesben dol­gozik, s együttesen tavaly is 69 millió forint értéket (termelt. A mátraderecskei íüaem egymagában a válla- /lati cserépgyártás 80 száza­lékát adja. Építőanyag-ipa­runkban számottevő ez a te­vékenység, feltétlenül fi­gyelmet érdemel. Néhány napja a borsot® Mályiban — központi iroda- ’ házukban — beszélgettünk Vida Tibor műszaki igazga­tóhelyettessel. Mint elmond- tíy„, v-egyés., ^pásztóiatokkal zárták, az" elmúlt., &yét,^í_e-; gyénkben csak az élüzétn címmel is honorált egri II. * számú, és a hat vani gyár. nyújtott kiemelkedő teljesít­ményt. Mellettük egyedül a mátraderecskei dolgozóikat lehet dicsérni, jóllehet az utóbbiak például a kúpcse-' rép-készítésben már a várt­nál jóval gyengébben szere­pelték, mindössze 89,9 szá­zalékos eredményt könyvel­tek el. A többiek viszont Tanuló munkás Kormányhatározat a munkások továbbképzéséről N em nehéz megjósolni, hogy e szám­mal — 1014/1971.. — jelölt kor­mánydöntéssel az elkövetkező hónapokban, években elég sokszor találkozunk majd. Ol­vasunk róla az újságokban, szóba kerül ér­tekezleteken, a vállalatokat új intézkedé­sekre serkenti, és előbb, vagy utóbb min­den szakmunkásnak fel kell, hogy tegye ön­magának a kérdést: hogyan akarja tovább­fejleszteni ismereteit?... Ez a határozat ugyanis a munkások továbbképzése fej­lesztésének általános elveivel foglalkozik. Az élet mai és holnapi követelményei sugallták ezt az elhatározást is. A munka­erő-utánpótlás eddigi forrásai „bedugultak”, a mezőgazdaság ma már inkább „vissza­csábít”, semhogy jelentékeny számban munkáskezet adna, az asszonyok nagy több­sége szintén dolgozik — marad tehát, mint kiapadhatatlan tartalék, a rendelke­zésre álló munkaerő „megváltoztatása”. A technikai-tudományos forradalom ál­talános „haladási sebességét” főleg a mun­kások határozzák meg. A század szimbó­luma: a gyorsaság, nem csupán a születő tudományos eredmények növekvő számá­val mérhető, legalább ilyen, lényeges felté­tele a haladásnak az új műszaki gondola­tok, ismeretek elsajátításának, alkalmazá­sának „sebessége” is. Ahogy ma már nem elégszük meg azzal, hogy úgy éljünk, olyan igényeink, legyenek, mint apáinknak vol­tak; ugyanez jelentkezik a „tartozik” olda Ion is, mert a magasabb követelésekért többet és mást is kell adni. Az egyszer megszerzett szakmai tudás ma mór nem jogosít fel arra, hogy annak a kamataiból egy életen át gondtalanul megélhessünk. A mérnökök tudását — így mondják min­denütt — 10—15 éven belül fel kell frissí­teni, mert elavul; a modern szakmunkásra ugyanez mondható él!... A technika tem­pója, az új módszerek bevezetése, a nagy tudású gépek sokasága — mind-mind töb­bet vár a mellette dolgozó embertől is. Ezért tartja lényegesnek az 1014-es határo­időszakonként felfrissítsék, korszerűsítsék, elsajátítsák a különböző speciális munkakö­rök hatékony ellátásához szükséges új is­mereteket, megszerezzék, illetve bővítsék a társadalmi, gazdasági kérdésekben való jártasságukhoz szükséges politikai es alta­lános alapműveltséget”. G azdag program: de mondhatnánk így is: kényszerítő program, mert csakis munkásaink tudására, ismeretére lehet alapozni a holnap technikáját, elkép­zeléseit. Mindez természetesen nem csupán a szakmunkásoktól követel többet, hanem a vállalatok vezetőitől is. A határozat ugyanis félreérthetetlenül kimondja, hogy ,,a továbbképzés megszervezéséről, a felté­telek biztosításáról elsősorban a vállalatok­nak kell gondoskodniuk”. Érdeke is a vállalatoknak, hogy erről gondoskodjék. Hiszen nem csupán1 gazdasá­gilag kell megalapozni egy-egy új beruhá­zást, nem csupán a deviza után keld ro­hangálni, hogy a modern géphez hozzájus­sanak, nem csupán jó erős betonalap kell az új berendezéshez, legalább ennyire fon­tos az ott tevékenykedő emberekkel is megismertetni az újat, felkészíteni őket méltó „fogadására”. Érdemes azt is felvetni —.búr az 1014- essel még csak most ismerkedünk —. hogy a szakmai továbbképzést jó lenne- „beépí­teni” oktatási rendszerünkbe, mert ennek a szervezeti formái is meghatározhatják a gyakorlati eredményeket! Azzal a legter­mészetesebb tudattal lépjenek ki a tanin­tézet, az iskola kapuin a fiatalok, hogy oda a legfrissebb ismeretek elsajatitasa végett újból és újból visszatérnek. | a valaki ma az átlagosnál jobban akar élni, akkor az átlagosnál nagyobb szakmai ismerettel,1 jobban is kell dolgoznia. Ezt szolgálja a maga módján az 1014-es határozat, amely sürget is, hiszen — mint kimondja: „úgy kell intézkedni, hogy az új alapokra fektetett továbbképzés az 1S72. év folyamán megkezdckíHe-ssen” .....„................................... B. 1. H c sak 66—85 százalékos telje­sítményt mutattak, ami túl­nyomóan a nagy létszámhi­ány, részben pedig vezetési, szervezési hibák következ­ménye. Közel kilencven munkást nélkülöztek Heves­ben a termelésből úgyszól­ván egész éven át, a króni­kus létszámgondok miatt Mátraderecslkén, ifjúsági ön­kéntes építőtábort kellett szervezni, hogy a korábbi lemaradást behozhassák. Jellemző a problémák által okozott visszaesésre, hogy amíg a gyöngyösiek például az egész vállalatnál rendkí­vül sikeresnek számító 1968- as évben 16,5 millió téglát égettek, addig tavaly csu­pa«. 11,6-ert, amit a helyi és környékbeli építőle meglehe­tősen kellemetlenül éreztek. Az említetteken kívül akadályt jelentettek a ter­melésben az üzemzavarok, a váratlan állásidők is. ame­lyek az egri I. számú és. a selypi gyárakat sújtották legjobban. Csak dicsérni le­het az egyébként is régi, összeforrott, nagy gyakor­latú emberekből álló hatva­niakat, akik kitűnő tmk- munkával a vállalati átlagot jelentő 4.9 helyett 0,7-es üzemzavar-százalékot je­gyeztek fel, s ezzel három megye legjobbjainak bizo­nyultak. A TERMÉKEK MINŐSÉ­GÉT érezhetően befolyásolta a kedvezőtlen időjárás — hiszen a téglagyárak inkább nyíltszíni szárítással dolgoz­nak — így Mátraderecske kivételével nem érték el a kívánalmakat. örvendetes ennél az üzemnél az is, hogy — bár ez a vállalat­nak tetemes többletköltsé­get jelentett — egy újabb technológiával, az úgyneve­zett > agyag-előtermelóssel fo­lyamatosan javítani tudták a cserepek régóta kifogásolt minőségét is. A hatvaniaktól eltekintve sajnos, a Heves megyei gyárak termelési selejtszá­zaléka is magasabb volt a vállalati átlagnál, ami ugyancsak gondot jelentett tavaly és figyelmeztető ma­radt. Kivétel nélkül pozitívan értékelhető viszont vala­mennyi gyárunknál, hogy már tavaly számottevően nö­velték a korszerű falazó­anyagok részarányát, illetve olyan helyeken is bevezet­ték a B—39 jelű téglák ter­melését, ahol azelőtt nem foglalkoztak velük. S az. idén tovább folytatják ilyen irá­nyú törekvéseiket, ami an­nál is inkább jelentős, mi­vel az említett válaszfaltég­lák nemcsak egyszerű ter­mékbővítésként értékelhe­tők, hanem tulajdonképpen az építkezéseket teszik gaz­daságosabbá. Ugyanis állí­tólag kiszámították. ho°” például egy kilencven rrt"1’ zetméter alapterületű lakó­háznál a hagyományos he­lyett Sjkghaaattí újabb fa­lazóanyaggal az építésben- és a szállításban több mint 11 ezer forintos megtakarítás érhető el. A vállalati gyártmányfej­lesztés során további termé­kek bevezetésével akarják a korszerűbb, gazdaságosabb építőanyagok felé irányíta­ni az érdeklődést Most van születőben a „Béta család”, a kerámia alaptestű, illetve kerámia betéttestes fal- és födémpaneleket magába fog­laló gyártmányegyüttes. A nagy üregtérfogat jó szige­telést, maga az anyag pedig a hagyományos betonelem­mel egyező teherbírást biz­tosít Mátraderecslkén már folynak a kísérletek, sőt- a termelés előkészítése is meg ­kezdődött. A felhasználok közül érdeklődik a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat is. AZ IDEI STAKT — az első négy hónap — még szintén nem hozott egyönte­tű sikert. Javarészt a kései indulás miatt az egri 1. szá­mú téglagyár nyerstéglából 400 ezerrel, az égetettből pe­dig 190 ezerrel maradt adós. Selypen 40, illetve 89 ezer a tartozás, az egri II. számú gyárban 130, a gyöngyösi­ben 20 ezer hiányzik a nyerstéglából. Valamelyest vigasztaló, hogy főleg a hat­vaniak és a mátraderecskei - ek igyekezetével megyei vi­szonylatban kedvezőbb a helyzet: összességében te­kintve a nyers és égetett ter­mékeknél egyaránt némi többlet van. így az építő­ipar egyelőre még nem pa­naszkodhat különösebben a téglamennyiségre. S többé- kevésbé elégedett lehet a minőséggel is. A megye téglagyáraiban tavaly a tervezettnél jobban alakultak a keresetek, s az idén további pluszjövede­lemhez juthatnak a dolgo­zók például a csupán a II. negyedéves munkaverseny legjobbjait ösztönző vállala­ti 100 ezer forintból, ha ja­vítják a minőséget, s növe­lik a termelés mennyiségét. A szociális körülmények kedvezőbbé tételét is napi­renden tartják a miniszte­ri dicséretben részesített vállalatnál. A MEGYÉBEN, A VÁL­LALATNÁL, de a hazai építőanyag-iparban is to­vábbi fejlődést jelent a ter­vek szerint az idei második félévben munkába lépő ú:i egri cserépgyár, a szom­szédságában. később létesülő nagy teljesítményű tégla­gyár, illetve a mátraderecs­kei rekonstrukció végrehaj­tása. Tégla- és cserépipa- runkat mindez még jelentő­sebbé teszi. Gyónl Gyula 1WISIIMifMUti gy 1971, májtK-H, faitM Ezen a tanácskozáson sen­ki sem fukarkodott a bíráló szavakkal, észrevételekké!. Szikráztak a megjegyzések. Azt lehetett volna feltételez­ni: az érdekeltek nagyon megsértődnek. Nem ez tör­tént. Sértődés nem volt, csak csodálkozás, értetlenkedés. A téma pedig a közellátás egyik lényeges területe: a Fiiszért tevékenysége. Keres­kedők, tanácsi szakemberek, áruházigazgatók mondtak vé­leményt a Fűszert vezetőinek jelenlétébe». Kínálat ára nélkül A gyöngyösi Fő téri fű- ■zerüzlet vezetője a Fűszert Háltál kiadott tájékoztatót idézte. Ebből olvasta, mi­lyen árukat ajánl a nagyke­reskedelem. Kendéit is azok­ból, csak éppen nem kapott belőlük; A kért száznegyven cikkből csupán csak ötvenet «szállították le. A többi mint­ha feledés homályába coa- ru lt volna. Az ebbe» hasonló imegte- petés’’ már szrrtte gyakorlat­tá vált. Talán a* votasa a «szokatlan, ha egysaea? a rendelést Mánytafemoá telje­sítené a FBsaért. Még jófor­mán ki sem mondta ezt » felszólaló, amüncr a nagyfa« Ugaqjat&ja megjegyezte: olya® f Wbbffl uyPwSuwaflÓ^ilaBwagw ««Etetés: a vevő ne számö- •msn arca. hogy eljön a cso­dák csodája és nem lesz _ köbbé hiánydkkL Btacsa bia- festáe, de hát » «zatecobear Mint ahogy azt*» — tjgy látszik, a Mteaft* 1b olyan, mint a többi cégi (reklámoz valamit, de arra pár nem gondol, hágj azt fogai is lebeasen, T Kesernyés önirónia «s, art# Itatásos egy ilyen tanácsko­zásén, de a vásárló szemszö­géből ahgha megnyugtató. Hol csorog «1 az ám? 1 ©yakneij feogy » essátEftfe- Ptor ebből vagy abból a cikk ­ből hiányzik néhány kiló » - vagy néhány üveg. A lezárt dobozok pántja már felsza­kítva várja az üzlet vezető­jét; Ha egy ilyen doboz mé­lyére belenyúl, kiderül, hogy az alsó részén csak üres üve­gele találhatók, vagy kiürí­tett csomagok. Erre mondta a Füszért igazgatója: a nagyker egyet­len vezetőjének sem érdeke, hogy a leszámlázott áru mennyisége ne legyen meg. A szállítás során keletkeznek ezek a hiányosságok; Kérik tehát az üzletek vezetőit, na­gyon szigorúan ellenőrizzék, mit raknak le náluk. Jó, jó, válaszolták meg ezt a felhí­vást a boltosok: ők meg is nezik tüzetesen, de ha fel­szólalnak ellene, akkor ma­gukat is megnézhetik egy ideig. Vagy nem kapnak fon­tos árukat, vagy késve kap­ják, vagy csak a töredékét kapják meg Szóval: a szál­lítók visszafizetnek a „kuka- cöskodo” üzletvezetőnek. Mit lehetett erre válaszol­ni? Csak. azt: ha a hiányos­ságokat meg akarják szün­tetni, akkor nem szabad el­nézni telettük. Kényelrnet- lensegekkel jár együtt, de a Füszért sem tud minden gép­kocsi mellé egy eilenőrt is mellékelni. Nem mindig új az áru Elég gyakori mostanában, hogy egy cikk ismertté lesz, a vevők megszokják, aztán eltűnik a polcokról. Néhány héttel később megjelenik egy

Next

/
Thumbnails
Contents