Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

fernen ío.*«

Eger, 1890. május 1.

Áz első egri „szociális ünnepély" históriája

MA, AMIKOR SZERTE a

világon milliók és milliók ünnepelnek a munkások vörös zászlói alatt, méltónak és illőnek találjuk, hogy megemlékezzünk az egri proletárok első május 1-i ünnepéről, annál is inkább, mivel Eger is azok közé a városok közé tartozott, melynek öntudatos dolgozói megszervezői és résztvevői voltak a világon elsőnek rendszeresített munkásünnepnek.

1890. április 7-én a Dobó vendéglő nagytermében ősz- szegyültek a részben már az Általános Munkáspártba szervezett dolgozók legaktí- vabbjai, ahol „hosszas és nem minden érdek nélkül való vitatkozás után" két fontos határozatot fogadtak el: hangsúlyozottan követelték a vasárnapi munkaszünet törvénybe iktatását, valamint az 1889. évi párizsi Intemacionálé szellemében kimondották, hogy Egerben is munkaszünettel és felvonulással ünnepük meg május 1-ét. Az ünnepség programjának kidolgozására és megszervezésére egy tíztagú bizottságot választott a forró hangulatú munfcásgyClés.

A szociális-gazdasági helyzet ezekben az esztendőkben Egerben valóban tragikus képét mutatott, mely csak siettette a proletárók egyre intenzívebb szervezkedését

A* Eger és Vidéke ft lap leplezetlen őszinteséggel vallotta be, hogy „a társadalom beteg, még pedig veszélyesen... Nézzünk szét városunk utolsó két évtizedének történetében: Mi az, mi ez Idő alatt a haladásra voltává... Semmis is újra semmi!...“ Nem uA, de e korabeli helyi sajtó vetette papírra, hogy „merjük állítani, hogy a lovakra több gond van fordítva, mint az am- berekreí"

Eger város közgyűlésének

kiküldött bizottsága jelentésében pedig azt olvashatjuk, hogy „az éhen halassal küzdő vagyontalanok vagy munkaképtelenek száma, s így a segélyezendők száma 866 család, vagyis 3715 személyre rúg!" Ez pedig a megyeszékhely lakosságának 14 százalékát jelentette!

A MEGVÁLASZTOTT előkészítő bizottság munkához látott s április 30-án meg is jelentek Eger város utcáinak falain az első vörös színű, május 1-re felhívó plakátok. íme a falragasz teljes szövege;

„Munkásünnep! Május elsején, csütörtökön délután 2 órakor összejövetel a Petőfi nyári mulatóban. Eger Munkásai! Elvtársak! Ti május elsejét azzal a renddel és azzal a komoly méltósággal fogjátok megünnepelni, amely a nemzetközi proletariátust, a felszabadulás felé folytatott útján lelkesíti, ezen világtörténelmi tüntetésnél az egri nevet fényesen lássák ragyogni. Mutassátok meg, hogy önállóságra, szabadságra érett népként fogja minden egyes dolgozó magát viselni. Ezt a rendező bizottság elvárja mindenkitől. Éljen a vasárnapi munkaszünet! Éljen a 8 órai munkaidő! Éljen a munkásnépek összetartó szövetkezete! — Az április 7-én tartott nagygyűlés által választott bízott- tag.“

A tervezett munkásünnep felháborította az egri polgári sajtót. Az Eger így sziporkázott: „...azt hisszük, hogy tudja a rendőrség, s ez elég arra, hogy elejét vegye az értelmetlen demonstrációból könnyen származható visszaélésnek.’’ Az Eger és Vidéke sem maradt el a felhördülésben : „... május 1 -én az egri munkások ünnepélyt fognak rendezni, hogy kifejezzék csatlakozásukat az országszerte megindult munkás- mozgalomhoz, zászlajukra, az gjpaob hírhedt (!.') szavak

vannak tűzre; Éljen a vasárnapi munkaszünet, s a t órai munkaidő. Ez esetleges

demonstrációk meggátlása céljából, hír szerint, me összes katonaság fegyverben fog állni.“

AZ ELSŐ EGRI május M

ünnepségről meglehetősen élethű riportban számolt be az Eger c. lap. Mint kétségtelen hitelt érdemlő forrásból idézzük hát fel az emlékezetes, 81 évvel ezelőtti eseményeket.

^tunkásaínk délután 2 óra tájban kezdtek gyülekezni az ún. Hóhérpart melletti térségen (a mai Várállomas előtt). Szinte élvezet volt nézni az erős, jól fejlett mészáros- és kovácslegényeket, henteseket, kéményseprőket mindmegannyi fiatal munkaerőt. A rendezőbizottság tagjait piros és fehér szal- lagjelvény és nemzetiszínű karöv különböztette meg a többitől. Volt több nemzetiszínű zászlójuk és egy hatalmas vérpiros lobogójuk is. „ÉLJEN AZ ÁLTALÁNOS

MUNKÁSSZÖVETKEZET“ felirattal, mely az e célra készült munkászászlót jelképezte. Innen indult meg a mintegy 300 főre rúgó csapat

— köztük számos nő is (!)

— élén a rendezőbizottsággal és Balogh Gábor zenekarival, mely a Rákóczi indulót játszotta, legpéldá- sabb rendben a Petőfi vendéglőhöz vonultak, melynek tetejére egy hófehér lobogó volt kitűzve...“

Ekkor Horváth Bffla vélned

rendőralikapitány felhívta a 25-ös bizottság figyelmét, hogy minden, rendzavarástól tartózkodjanak és a szónokok „kizárólag a tárgynál maradjanak”.

„As összes ftdenlévSk a piros zászlót zajos éljenzés között megkoszorúzták’’, majd a szónokok leptek a tömeg elé.

Szabó Sándor, — ax egri

munkásmozgalom kezdeti éveinek fanatikus harcosa, egyben a május 1-1 rendező bizottság elnöke. — néhány mondattal megnyitotta az itamepeäyt, „üdvözölve a megjelent elvtársakat és élvtársnőket.” Ezit követően Lesti Sándor szabóiparos a következő határozati javaslattervezetet olvasta fel, amelyet nagy üdvrivalgás közepette tett magáévá a népgyűlés proletársága;

„Az 1890. május elsején Egerben tanácskozó munkásgyűlés, egyetértve a párizsi munkáskongresszus határozataival, kimondja: miszerint a normális munkanap az ipar jogos érdekeinek megóvása mellett, törvényes 8 órán állapítandó meg. Kimondja a munkásgyűlés továbbá azt is, hogy a nemzeti és nemzetközi munkásvédelemnek a párizsi kongresszusa kifejtett követelései a munkálkodó népre nézve életkérdést képeznek, miért is a törvényhozáshoz fordul, hogy ezen követelések érvényesíttessenek. A gyűlés elnöksége megbízatik, hogy a most hozott határozati javaslatok, a párizsi munkáskongresszus megfelelő határozatainak melléklésével, a magyar országgyűlés képviselőházának benyújtsa. A javaslattevő felolvasta ezután a párizsi munkáskongresszus határozatát, melynek egyes pontjait a munkások lelkesen megéljeneztek.“

EGY MÁSIK FORRÁSBÓL megtudjuk, hogy Szabó Sándor ünnepi beszédében „a munkának a tőkéhez való viszonyáról” szólott, Lesti Sándor pedig munkásönképzőkörök felállítását javasolta.

A forró hangulatú munkásünnepélyt egy, ez alkalomra írt költemény elszava- lása zárta be. S „a munkásgyűlés lelkes éljenzések között kb. fél hétkor feloszlott”

■ a «meg fegyetmezettm,

— minden rendőri beavatkozást elkerülendő, — zavargás és tüntetés nélkül hazavonult.

Az Eger ás Vidéke as ünnepély után, a 8 órai munkaidő és a vasárnapi munka- szünet követelése hallatára durván kirohant: ^Agyon kellene jgerni mind a sok munkakerülő lajhárt!“ Nagy bölcsen kifejtette, hogy „a szocializmus sohasem gyökeresedhet meg nálunk”, hiszen „kősziklába, vagy futó- homokba búzát vetni haszontalan munka!*

T>e az. egri proletárok

1890. május 1-én méltók voltak valóban az egri névre és erjesztő kovászát alkották napjaink szocialista jelenének.

SUGAR ISTVÁN

m&m

a Mátraalji Szénbányák pártbizottsága

PAKTUNK X KONGKESZ- szerrel, munkastílussal Irányít- mek. a munkahelyek kollektf- SZUSA megerősítette a IX. ja. szervezi, segíti a több mint váival. A kötetlen, baráti be- kongresazusának a pártszerve- hatezer dolgozót foglalkoztató szélgetések során véleményt etek munkamódszerére vonat- vállalat, és nem kevesebb, mint cserélnek, szemtől szemben be- kozó határozatát, amely többek 968 kommunista gazdasági, po- szólik meg közös dolgaikat között megállapítja: „Pártszer- litikai, szervezeti munkáját? őszinte bizalom jellemzi tehát vezeteink munkáját erőtelje- Többek között ezekre a kér- a kommunisták munkáját a sen javítani kell a termelés désekre keresett, s kapott vá- vállalatnál, pártellenőrzésében. Tudatosíts- laszt az MSZMP gyöngyösi já- Hasonlóan jó, őszinte a kapni kell mindenütt, hogy a vál- rásá végrehajtó bizottsága, esolat a gazdasági vezetéssel, lalati önállóság növekedése a amikor a közelmúltban meg- a KISZ-szel, a szakszervezethelyi párt- és társadalmi szer- tárgyalta a vállalati párttá- tel is. A járási vb-ülésre meg- vekre fokozottabb támaszko- zottság munkamódszerét, mun. hívott vállalati igazgató erősí- dást igényel, a hatékonyabb kastílusát. Az ülés egyértelmű- tette meg: minden esetben szá- pártellenőrzés segítse a meg- en megerősítette: a vállalati mi that a politikai vezetőkre. A növekedett vállalati önállóság pártbizottság a pártmunka tar- vállalatot, a dolgozókat érintő érvényesülését, amely megfelel talmához méltó stílussal, s döntésekben egyeztetik véle- az ország és a vállalati dolgo- módszerrel végzi feladatát, ményüket. a gazdasági vezetők zcflc érdekeinek is.** amelynek eredményeként évről önállóságát tiszteletben tartva

MINDEZ HOGYAN ÉRV®- ®VTe újabb, szebb, értékesebb közösen választják ki az újabb NYESUL, nyer valóságot a eredmények születnek. eredményekhez vezető utat, s

Mátraalji Szénbányák' pártbi- DE NÉZZÜK MEG KÖZE- módszereket, zottságának mindennapi mun- LEBBRÖL: mivel is érdemel- Érdemes belelapozni a pári- kájában? Milyen munkamód- te ki a vállalati pártbizottság bizottság programjába, muna járási vb elismerő vélemé- katervébe is, amelyből az alap- nyét? Csak illusztrálásképpen szervezetekben folyó nevelő, néhány példát a gazdag vá- agitációs, propagandamunka is lasztékbóL kiräjzolodik.

Hosszú évek óta eredménye. A MŰSZAKI KONFEREN- sen" szervezi, irányítja a párt űlAK, a termelési tanácskozá- központi szerveinek, a megyei, a szocialista brigádértea járási pártbizottság határo- kezletek. a politikai oktatások, zatainak valóra váltását. Rend- a vállalat belső, gazdasági, po- szeresen elemzi a vállalat leg- litikai életének eleven fórumai, fontosabb gazdasági politikai Egyre kevesebb az általánosí- feladatait, a kommunistákon, tás, a név. a cím nélküli meg- keresztül mozgósítja a válla- jegyzés, s egyre több a bátor, lat lelkes kollektíváját, a gaz- őszinte vélemény, s az ezzel dasági, a politikai célkitűzések párosuló kommunista példamaradéktalan megvalósítására, mutatás. A szakmáját szerető, Munkamódszerének egyik a vállalathoz hűségesen kitartó meghatározó elve, sajátossága, dolgozók közül egyre többen hogy döntései, véleménynyil- tanulnak, képzik magukat, po- vánításai előtt minden esetben litizálnafc. s kapcsolódnak be kamatoztatja az alapszerveze- az üzemi, a társadalmi köziek önállóságát, felelősségét. A életbe. Gyorsan, őszintén rea- pártszervek a közelmúltban ér- gálnak a különböző hangulati tékelték a vállalat gazdasági tényezőkre, s ugyanakkor va- vezetőinek munkamódszerét, a lamennyi kommunistától elvezető! jogok/ s a szocialista várja a pártbizottság, hogy ko- demokrácia egyidejű érvénye- vetkezetten képviselje a párt

sülösét. A jelentés elkészülése politikáját.

____

e

lőtt százakat kérdeztek meg TERMÉSZETESEN GON- az üzemekben, a munkahelye- DOKTÖL, hiányosságoktól sem ken. s a megkérdezettek véle- mentes még a vállalatnál folyó ménye szinte szóról szóra el- politikai munka tartalma a hangzott a vb-ülésen. is. 968 kommunista szervezeti éleVAN MÉG AZ ELMONDOT- tőnek irányítása, de ahogyan a TAKON KÍVÜL egy másik régi járási párt-végrehajtóbizott- „szokása” is a pártbizottság- ®ág is summázta: a Mátraalji nák. Minden külsőség, proto- Szénbányái; pártbizottsága kollszabály nélkül rendszere- eredményesen, s jól dolgozik, sen találkoznak a pártbizott- Az igaz szívű, a bátor, a tett- ság, a vb vezetői, tisztségvise- rekész bányászkommunisták- lői az alapszervezetekben dől- hoz méltóan, gozó kommunistákkal, az üze- Koős József

A tarfftfomJtnv mfít® mífö*9prr Jf

Fafaragó népművész *£%*££?£

ményeit faradja Kiss Ernő bogyoszlói fafaragó. a népművészet mestere. Egyedülálló technikával dolgozik, nagyméretű alkotásain a síkből kiemeli a szoborcsoportjait, a történelmi pillanatot megörökítő figuráit. Fél évszázados munkája sorén faragványait a világ számos országában ismerik.

Képünkön: a vietnami nép szenvedését örökíti meg „Vietnam” című famgványán.

(MTI foto; Kozák Albert felvételei

A lakosságért magasabb fokon

Járási tanács helyett — járási hivatal

Mint ismeretes, 1.9TL április 25-től megszűntek a járási tanácsok, s helyükbe egy korszerűbb intézmény, a járási hivatal lépett. A megyében ezen a napom négy járása hivatal kezdte meg munkáját. Hogy ez mit jelent, milyen feladatokkal jár, arról dr. Pápai Gyula, a Heves megyei Tanács vb- titkára tájékoztatta ls^pynkat,

— Mindenekelőtt: milyen előkészítés előzte meg a járási hivatalok megteremtését?

— Az előzményeket a választójogi törvény és az új tanácstörvény születése jelentette. Ami a választójogi törvényt illeti, éppen április 25-én tapasztalhatták a polgárok, hogy járási tanácstagokat már nem választottak. A tanácstörvény pedig többek között arról is szól, hogy a járásokban a tanácsi hatáskörbe tartozó feladatokat a járási hivatalok veszik át, mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának egységes, önálló hatáskörű szervei, Ez volt az előzmény. S mint ismeretes, az új tanácstörvény az 1971. évi altalános választás idején lépett életbe, a járási hivatalok ezért április 25-től kezdték meg működésüket. E szervek első hivatalos ténykedéseként a választási jegyzőkönyvet már a járási hivatalok elnökei írták alá.

— Hogyan épül fel a járási hivatal.

— A testületi vezetés helyett az egyszemélyi hivatalvezetés most a jellemző.

munkát —. munkaügy, kereskedelem. ipari, egészség- ügyi — egy személy végezte. Ez megszűnt. Van egy összevont pénzügyi, terv-, munkaügyi osztály, egy műszaki osztály, egy igazgatási és egy egészségügyi osztály. Az élelmiszergazdasággal és a kereskedelemmel ugyancsak egy külön osztály foglalkozik. A járási hivatalokban a felépítés szerint működik egy titkárság is. A hivatalok elnökei függetlenítették, az elnökhelyettes azonban érthetően csak az egri és a gyöngyösi járásban tölt be függetlenített munkakört, másutt a helyettes egyben valamelyik osztálynak a vezetője.

— Eddig tehát bizonyos feladatkörökkel egy ember, most viszont nagyobb létszámot foglalkoztató osztály foglalkozik. Mégis úgy tudjuk, hogy a járási tanácsok apparátusában 30 százalékos a létszámcsökkenés. Az összevont osztályok ezt a tényt megmagyarázzák. De mi történt, vagy történik azokkal, akik immáron a létszám- csökkenés miatt nem kaptak feladatot a járási hivatalokban?

— Az előkészületék közel egy esztendőt vették igénybe. A létszámcsökkenés kétoldalú következménnyel járt. Egyik oldalon a kevesebb munkaerővel végrehajtható feladatok ténye, másik oldalon a megmaradottak illet- ményösszegének emelkedése áll. Aldk máshová kerültek? A tanácsi — járási tanácsi — apparátusban dolgozók közül sokan bejártak

valamelyik községből. Ök nagyrészt visszakerültek abba a községi tanácsba, ahol laknak. Tapasztalatukra, munkájukra szükség van, ismerve a községi tanácsok megnövékedett feladatait, a nagyobb önállóság tényét. Ezek a dolgozók vagy ugyanannyi, vagy magasabb fizetést kapnak, mint eddig kaptak. Érdemes megemlíteni, hogy a létszámcsökkentés egyik oldalról sem találkozott ellenérzéssel, következményeiben pedig esetleges kedvetlenséggel. S ez a jó előkészítő munkának köszönhető. Akik visszakerültek a községekbe, ismerik feladatukat, s tudják, hogy a községi tanácsok felnőttek ahhoz az önállósághoz, amelyet a tanácstörvény megteremtői előlegeztek. Tudják, hogy ma már nem lehet annyira „elparcelláz- ni” egymástól a feladatokat

— Milyen konkrét feladatai vannak a járási hivataloknak?

*—> A megyei tanács intézkedéseit közvetlenül továbbítja a községi tanácsokhoz. A járási hivatal a végrehajtást ellenőrzi, illetve segítséget nyújt a községi tanácsok munkájához.

Ugyanakkor a hatósági feladatokat a hivatal — igazgatás, stb. — önálló jogkörben látja éL A járási hivataloknak igen nagy szerepe lesz a járás különböző szerveivel teremtendő koordinációban a lakosságot érintő feladatok végrehajtásában. Joga felvilágosítást kérni például a kereskedelmi és a szolgáltatási kérdésekkel kapcsolatban, 3 megtennie

az esetleges észrevételeket. .Ami a társadalmi kontrollt illeti, a pártbizottságok megmaradó szerepén kívül a megyei tanácstagok járási csoportja is betölti ezt a feladatkört. Nemcsak a járás érdekelnek figyelembevételét jelenti ez, hanem a megyei tanács határozatainak végrehajtását is ellenőrzik a megyei tanácstagok járási csoportjai. A megyei tanácsnak a járásoknál, s a járásokkal a községeknél történő ellenőrző munkája a szakmai ’ ellenőrzést biztosítja, így a társadalmi és a pártellenőrzéssel együtt megteremtődik a hatósági munka magasabb színvonala, amelytől jobb eredményeket várhatunk.

— Ml a perspektívájuk a későbbiek során a járási hivataloknak?

— Ma még elég sók elsőfokú hatáskörben intézkedik a járás, mint például az építési engedélyek kiadásánál, de ez nem végleges. E hatáskör több mással együtt, ahogy a személyi és l~ás feltételek a későbbiek folyamán majd biztosítják, átkerül a községi tanácsok hatáskörébe. A feltételeket maguknak a községeknek kell ehhez megteremteniük. Az új törvény önmagában még kevés. Oj munkastílusra, áj gyakorlatra, űj gondolkodásra van szükség, hogy jól végrehajtsák, s azt varjuk a járási hivataloktól, hogy ebben segítsék, támogassák a községi tanácsokat.

(hátai)

MW£Üb®

un. máin L,