Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
Tudományodé a népművelés ? A három egri orgonaesíről A CÍMBEN föltett kérdés szélsőséges válaszra ösztönöz: igen vagy nem? Amihez — Karinthyval élve —, tüstént hozzá kellene tenni; s ha igen, miért nem? Mindkét véglet igaza mellett ugyanis alapos érveket lehet felsorakoztatni. Az érvek csatája azonban túlmutat a ..kinek van igaza?’' kérdésén; a népművelés minőségi átalakulására utal, idestova alig akad olyan művelődési ház, amelynek népművelői meg ne próbálkoztak volna saját területükön számba venni az igényeket, körvonalazni tevékenységük hatósugarát. Igaz ugyan, hogy a javarészt kérdőívek segítségével végzett vizsgálatok hasznosítása egyelőre ritkán arányos a beléjük fektetett munkával, s tudományos értékük is vitatható. Ámbár a2t sem árt megjegyezni: épp a közelmúltban fejeződött be a Népművelési intézet és a Könyvtár- tudományi és Módszertani Központ három járási központ — Dombóvár, Bncs, Tö- rökszentmiklos —. művelődési intézményeinek hatókörét kutató fölmérése, amelynek az a célja, hogy kidolgozza a hasonló típusú vizsgálatok módszereit. Mindenekelőtt azért, hogy alkalmazásuk révén másutt már önerőből föl tudják mérni: meddig terjed a művelődési ház. a könyvtár, a klub hatása? Kiket vonz, kiket hagy érintetlenül a népművelők tevékenysége? Azért fontos ez, mert szh*- te lépten-nyomon tapasztalható a hagyományos — mondjuk így: konzervatív? —, népművelés emberforma- 16 hatásának csökkenése. A modern hírközlő eszközök korszakában a konvencionális értelemben vett népművelés egyre kevésbé versenyképes. Egyik legfontosabb funkcióját, az információ-közvetítést például úgyszólván teljesen elvesztette. Hiszen a rádió. a televízió, s a százezres példányszámú sajtó ismeretterjesztésével alig vetekedhet. Az emberi szellem szenzációi immár elsősorban nem a népművelés hajszálerein keresztül találnak utat a tömegekhez. A művelődés terjesztésének közkatonái ke- vésbé látványos — ám nem kevésbé fontos! — szereppel kénytelenek beérni: — az információk értelmezését, földolgozását, elrendezését segíthetik —. ha tudják. Akik ugyanis idáig eljutottak, kérdőjelek sokaságával kénytelenek szembenézni. Az új szerepkör betöltése tudniillik nem pusztán fölismerés-elhatározás dolga. Mégcsak nem is egyszerűen ötletességé. Nélkülözhetetlen az a többlet, amit csakis a tudomány — jelen esetben a népművelés-tudomány —- képes adni. Pontosabban képes — volna adni.. j MŰVELŐDÉSI rendszerünk kialakítása és fejlesztése az elmúlt két és fél évtized alatt tulajdonképpen különböző fehér foltok fölszámolásából állt. Az utóbbi években jutottunk el addig', hogy a továbbfejlődés nem új művelődési intézmények — iskolák, művelődési házak, stb, — létrehozásától függ, hanem a megtevők hatósugarának növelésétől. Azaz a népművelési tevékenységük minőségileg magasabb szintre emelésitől! Nyílt kapukat dörigeiünkt, vethetnék közbe azok a szociológusok, pedagógusok, irodalomtörténészek, okik már éveik óta népművelési témák tudományos vizsgálatával foglalkoznak. Tíz tudományos intézményünk foglalkozik művelődésszociolőgtiíü, illetve művészetszociológiái vizsgálatokkal. Négy másik helyen folytatnak hasonló jellegű lélektani kutatásokat. Űjabb hét intézmény munka* tervében pedig küt&rtböző művészeti hatásvizagélatok szerepelnek. A TUDOMÁNY tehát —a különböző táistudományágak felől közelítve —, egyike mélyebbre hatol a népművelés kérdéseinek tanulmányozásába. Sajátos folyamatról van szó, amelynek eredményeként — pontosabban: összegeződéseként ! —. a tudomány új ága, a népművelés-tudomány jön létre. Mindez perezje, nent spontán zajlik le, Holott nem ritkán úgy teszünk, mintha a népművelésnek csupán, fokozottabban kellene kihasználnia a különböző tudományos kutatóintézetek megtestesítette lehetőségeket. Magyarán: mintha csakis több pénzre volna szükség, hogy a népművelés problémáit — tudományos ..bérmunkaként” föl lehessen dolgoztatni a társtudományágak szakértőivel. Vitathatatlan ugyan, hogy ez is előrelépés volna. Különösen a pillanatnyi helyzethez képest: rendkívül nagy a távolság a népművelést kutatók és gyakorlók között. Olyannyira, hogy a kutatások eredményei-követ. kertetései nemigen jutnak el azokhoz, akik a tapasztalatokat a napi munka próbájának vethetnék alá. Másrészt az is tagadhatatlan, hogy a kutatási témák kiválasztásának esetlegességein ugyancsak érződik a föntebb említett távolság a köznapok aktuális kérdőjeleitől. A legjobban azonban azok a tudományos műhelyek hiányoznak, ahol a résakutatási eredmények szintézise végbe, mehetne. Erre különösen alkalmasak a szellemi élet örvendetesen fejlődő vidéki központjai. Debrecen, Szeged, Győr, Veszprém, s a többi város kialakítandó közművelődési fórumai nélkül ugyanis elképzelhetetlen a népműveléstudomány kifejlődése. A NÉPMÜVELÉSTÜDOMAN'Y műhelyeinek létrehozása azonban alig képzelhető el parancsszóra, rendeletek útján. De a jelenleginél kedvezőbb helyzetet kétségkívül lehetne — sőt kellene! —, teremteni, a többi között az egymásról nemigen tudó kutatók elszigeteltségének megszüntetésével.. Okos ösztönzők alkalmazásával: a népművelők anyai és erfcöl- tsri érdekeivel .összhangba kellene hozni a tudomány eredményeinek alkalmazását. Ez, persze, elválaszthatatlan a jelenlegi — javarészt szokványos írásbeli jelentéseken és formális ellenőrzéseken alakuló —népművelési „mér- fékrendszer’* megváltoztatásától. Sokat segíthetne, ha elsősorban a szomszédos szocialista országok hasonló vizsgálatokat folytató intézményeivel. tudósaival szorosabb kapcsolatokat alakítanánk ki. Mint a tudományos munkamegosztás, mind a tapasztalatok kicserélésé, mind pedig az kiformációosere céljából. * r v. m. A címben nincs félreértés, vagy elleplezés: Egerben, a házasságkötő teremben, három estén keresztül adott orgonahangversenyt a városnak immár gyakran vendég- művésze: Kovács Endre. A művészi és közönségsiker csak azoknak meglepetés, akik az orgonának a vonzását nem ismerik, illetve akik aláértékelik az egri közönség zene iránti vonzódását. Kovács Endre rendkívül összetett és átfogó műsort állított össze közönségének. Buxtehudeval kezdett, hogy Bach muzsikájához hangulatot teremtsen. Ezek a Bach által írott cím és téma nélküli zenejátékok nem hordják magukon a modern zene találó, vagy kevésbé sikerült témacímkéit, egyszerűen „csak” toccaták, adagiók, fugák vagy „csak” előjátékok. de belőlük mindig az emberi harmónia szól legújabb számában Dévényi Ivén Nagy István modern magyar festményeit és a balatonfüredi Roisz-kollekció anyagát ismerteti; P. Szűcs Julianna az Európai Iskola gyűjtőjének és esztétikusának. Mezei Árpádnak a gyűjteményéből a szülőföldjén, dunaharaszti gimnáziumában megrendezett kiállítást méltatja. László Miklós Gobbi Hilda színházi emléktárgy«; és népművészeti alkotásai közt tallózott, és érzékletesen mutatja be a képzőművésznek indult ma is kedvvel festő-rajzoló páger Antalt. > A művészportrék sorában ezúttal Bene Géza, Ország Lili. Hikadi Erzsébet^ Berki Viola, Kocád» László, íSzalat- nyai József festő-. Kiss Roóz Ilma keramikus- és Papp Gábor .grafikusművész szerepel a lapban. Forrásértékű Heitler László írása Ferely Imre 1327-ben készült, alig ismert Bartókrajzáról. amelyet a nagy zeneszerző aláírása és saját kezűleg kottázott saonataresz- lete hitelesít. Kezdő műgyűjtők számára tanulságos Rokas Sándor folytatásokban közölt vallomása, a Műgyűjtői tévedéseim, valamint a háború előtti bútorhamisításról szóló visszaemlékezés. Tájékoztató a műalkotások hozzánk, hol nemes pátosz- szál, hol a líra tartományait bebarangolni híva meg. S mekkora ugrás stílusban és hangulatban is Mendelssohnhoz, amikor szonátája felhangzik a kis méretű orgonán. Mennyi családias meghittség árad Liszt Karácsony című művéből, s rögtön hozzátehetjük. hogy az utókor milyen szemfülesen és milyen pontosan használta fel a kedves dallamot a hangulat modern változatának dalba foglalásához. S erre a finom és meghitt hangulatra rákövetkezett Dubéis latin tempera- mentumú Fiat lux című kompozíciója. hogy belementse lelkünket a fenségesség hangzúgásába. A műsor zá- rószémaként felhangzó Boel- man-mű, a Gótikus szvit táncos derűje csak pompás csattanóként volt felfogható. Kovács Endre orgonajátékülföldre ajándékozásának módozatairól, külföldi aukcióárak, képtőzsdei spekulációk ismertetése, könyvszemle, hírrovat és a Moza- ik-rejtvénypályázat egészíti ki a gazdagon, több színes képpel illusztrált művészeti folyóirat anyagát, melynek címlapját Papp Gábor grafikusművész tervezte. kát már nem először méltatjuk. Most is meg kell jegyeznünk, kíváncsian várjuk, hogy egyszer a kamaraméreten túl szólaltasson meg Egerben is nagyobb hangszert, amely jobban reprezentálja hatásában is a nagyszabású orgonairodaimat. A három hangversenyest énekes vendége a magát betegség miatt kimentő Németh Alice helyett Mikes Ibolya* a Filharmónia szólistája, maradéktalan hatással énekelte számait. A János-passió- beli ária Bachtól, vagy Händel Josua-áriája ízelítőt adott a kor stílusából, levegőjéből; Schubert Ave Mariáját vastaps fogadta, mert a híres dallamot megejtő érzelemgazdagsággal énekelte a művésznő. A hangverseny legérettebb énekesi teljesítményének mégis Mozart Al- leluja-részletét tartanánk, mert ebben a muzsikában az öröm és diadal, az emberi boldogság sajátos áradását hordozta az ária. Az Országos Filharmónia jó szolgálatot tesz a zene ügyének azzal, hogy ezeket a sajátos hangversenyeket, a kedvező adottságokat kihasználva Egerben, a szokásos bérletein felül is megrendezi. A művészek és közönség egyaránt nyernek ezekkel a zenei estekkel. Ez a siker is biztatás arra, hogy tovább szélesítsék az alkalmakat és a hangverseny-lehetőségeket a zene barátai számára. (farkas) Történelmi emlékek, ritkaságok Ä Magyar Tudományos 'Akadémia tudósklubja jelei történelmi emlékeket őriz a magyar történelem kiváló személyiségeiről. Arany János egykori lakosztályában jelenleg c tvdórklub és : z :r ttár egy részlete kapott helyet. Ugyanitt őriznek számos löi U.iel.nl emléket is. A MŰGYŰJTŐ jövőnfcről beszélek, te meg azt kérded, miért izzadok... Meleg van. Fülledt az éjszaka. Te nem érzed? Giuliano tagadoan ingatta fejét. — Te vagy az áruló? — csattant fel váratlanul Pss- ciotta. — Megszegted adott szavadat. Azt hiszed, nem tudom, hogy a hátaim mögött átadtad Verdiani kapitánynak írásos nyilatkozatodat és ebben a Gmestra-kapui vérfürdőből mindent magadra, magunkra vállaltat! Miért tetted?! — Hogy a vitenbói tárgyalás majomketrecébe zárt fiúkon segítsék... — Röhögnöm kéül Ezt mondja Giuliano, az okos, a bölcs. Tudod, kiken segítettél? Ä nagy hatalmú és tekintélyes haverjaidon ... Don Calón, azon. a szemét, malacképű Matramgám, aki a parancsot hozta, Don Paolo Bontan, és a kereszténydemokrata főko- riíeusokon ... Hiszen leírtad, egyedül te meg én vagyunk a bűnösök és nem ők. Ver- diani. az a rothadt kopó, rászedett, testvér ... Hol a cserébe beígért útlevél? Mutasd meg! Hol a szabadság? A menekülés? És ezzel nemcsak a saját bőrödet kockáztattad, hanem az enyémet is... Mindenkiét, aki hozzánk tartozott. — A fiúk rács mögött vannak — védekezett meghök- kenten Pisciotta vádjaitól Giuliano. — Hát aztán?? Hónapok óta folyik már a cirkusz ellenük. Eddig a római urak óvatosak voltak, mert attól tartottak, hogy őket is bele tudjuk keverni, de most felmentetted őket és ezzel megpecsételted kettőnk balsorsát. . . EjfSl jóval elmúlt. A Gönc öl-szekér rúdja a nyugati látóhatár pereméhez közeledett. A tenger felől alig észrevehető, sejtelme» kék homály vibrált. A Maratoni« út egyik beszögellése mögött már hatodik órája várakozott Perenze százados. „Bár mindig így vánszorogná az idő” — gondolta és egyre gondterheltebben pillogott, szinte percenként, karórája foszfor es zkáló számlapjára. Ideges türelmetlenség áradt szét sejtjeiben és már látni lehetett a Fő utca néhány háza felett a halványan felszálló füstöt. — A pékek befűtöttek E- mormogta fennhangon. A hátsó ülésen szorongó három csendőr is magához tért a nyitott szemű kábulatból. Az őrmester megjegyezte: — Rövidesen munkába indulnak a parasztok is... és egy óra múlva felkel a nap ... Lehet, hogy ez a gazember ló- vátett minket? — Nem hinném. De ne feledjék, az utcába az akció végéig senki sem léphet be I — jegyezte meg Peren ze. j — Kordont húzzunk, százados úr?... Amondó vagyok mégis, hogy a két mákvirág lelépett, mi meg, mint egy rakás tehetetlenség, tétlenül nézzük, hogyan röppennek el orrunk elől a madár kák. — Ne károgjon? — fatetű, le ingerülten őrmesterét Perenze. (Folytatjuk) H. — Luca is hazudik —szólalt meg komoran Giuliano. — Mondd, mivel hálózott be? Mennyiéti, vásárolt meg magának ? — Engem nem lehet megvásárolni — tápászkodott fel térd eléséből sértetten Fis- ciorta. — Én az életünket akarom megmenteni, a családunkat ... Anyád, testvéreid ismét börtönben ülnek. Ellenünk fordult a maffia is. Itt mindenki ártatlan, csak te meg én, mi vagyunk a gyilkosok... Luca legalább írásban ígért útlevelet. Neked is. Meg ma éjjel átvinO f am, májú* «* csütörtök nének bennünket a szoroson Tuniszba, ha te is akarod. Gyere velem,.. — Minden elveszett, Gaspare, És mi tulajdonképpen még nem is éltünk. Ma lennék huszonnyolc éves. És te? — töprengett hangosan Giuliano, miközben le s fel sétált a szobában. — Én? — hökkent meg a váratlan kérdéstől Pisciot- ta... — Én huszonhét múltam akkor, ha te huszonnyolc vagy ... De hiába mondasz bármit, vagy gondolsz, én nem vagyok aljas... — Azt hiszed? — és Giuliano hosszasan fürkészte unokaöccse arcát — Miért izzadsz? Pisciotta összerezzent. Nyirkos tenyerével ösztönösen homlokához kapott: — Én? ,.. Hogy micsoda vicceid vannak! — nevetett kényszeredetten. —- A menekülésről, a Arany János egykori hálószobája. Jelenleg az ünnepélyei aláírások színhelye. A Mit^osVTr.jv az AFaA-tmia irattárának egyik ritkaságé •—— - p(ri foto —- Molnár Edit felvételei
