Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

• • • te dolgozol, ő dolgozgat „Én hajtok, te dolgozol, 6 dolgoztat”. Ha a munka szó­ba kerül, valahogy ilyen sa­játosan ragozzuk az igét mostanában. Mert munka- ü gyekről nehéz úgy beszél­ni, hogy valamilyen formá­ban ne érintsük a fegyelem, a szorgalom kérdését, s hiá­nyát. Persze, másoknál, kri­tikusan. önmagunkkal szem­ben általában megértőek va­gyunk. Azt nem mondanám, hogy elnézőek, igénytelenek is, de mentségünkre mindig találunk indokot. Ha többet nem, hát azt, hogy nem ló­gunk ki a sorból, úgy, sőt jobban elvégezzük feladata­inkat, mini sokan mások. Na­gyon kitűnni egyébként sem érdemes, mert még félreér­tenék. Sikertelenségünkért pedig gyakran környezetün­ket, főnökeinket, a feltételek hiányát okoljuk. Mi húzódik meg az igény­telenséget, a középszerűséget igazoló és egyben elítélő közfelfogás mögött? Örök emberi tulajdonság, hogy sa­ját helyzetünket —, de tár­sainkét sem — tudjuk tel­jesen tárgyilagosan értékel­ni. A jó szándékot, a tenni akarást mindig csak mások­nál vonjuk kétségbe. Mert cselekvésük indítékait ke­véssé ismerjük és értjük, sa­játunkéra viszont mindenkor találunk, legalábbis önma­gunk számára meggyőző ma­gyarázatot Ezúttal azonban nem csupán általános embe­ri gyengeségekről, többről, valami másról is szó van. Sokan a gazdaságirányítás rendjének átalakításával ma­gyarázzák, hogy objektíve növekedtek az igények, mi­közben lazultak a morális eresztékek s mérsékeltük az önmagunkkal szemben tá­masztott követelményeket. A megállapítás az első pilla­natban igaznak tűnhet, jól­lehet e két ellentétes irányú folyamat gyorsaságának meg­ítélésében becsaphatnak ér­zékszerveink, mint ahogy a vonat ablakából nem tudjuk helyesen megbecsülni a szomszédos vágányon vélünk ellentétes irányba haladó szerelvény sebességét. Viha­ros iramot diktál a kor, amelyben élünk. Érezzük, hogy mások a munkahelyi követélmények, mint akár két-három évvel ezelőtt. Mi magunk is többet várunk a társadalomtól, szemlátomást átalakul az életmód, a fo­gyasztás szerkezete, s növek­vő családi kölfcégvetséünket döcögve követik a bevételek. Magasabb szinten folytas­suk a szocializmus építését — így összegezte a X. párt­kongresszus a jelen és a jö­vő feladatait, s mélyreható elemzés után vázolta az el­lentmondások, a feszültségek feloldásának konkrét prog­ramját. Népgazdaságunk az intenzív fejlesztés korszaká­hoz ért. Az ipari és a mező- gazdasági termelésnövelés fő módszerévé a létszámemelés helyébe a termelékenység fo­kozása kell, hogy lépjen. Gyorsítani szükséges a szol­gáltatások, az egészségügyi, a szociális, a kommunális, a kulturális ellátás bővítését. Más szavakkal: a hatékony­ság növelése került szocialis­ta építőmuhkánk középpont­jába. Ez — sok más mellett — nagyobb fegyelmet, szor­galmat, szervezettséget kí­ván. Mégsem egyszerűen ar­ról van szó, hogy dolgozzunk egy kicsit jobban. Másként kell dolgozni, vezetni, gon­dolkodni, élni ahhoz, hogy mindenütt felszabadulhassa­nak az alkotó energiák, hogy elérhessük a gazdaságban, a társadalomban, az életszín­vonalban és — az életfelfo­gásban azt a magasabb szin­tet, amelyet számunkra a fejlett szocialista társadalom jelképez. Érzékeljük e kor feszítő igényeit. Ezért vagyunk jo­gosan. türelmetlenek környe­zetünkkel, társainkkal, főnö­keinkkel, lehetőségeinkkel szemben. Tulajdonképpen ön­magunkkal, saját munkánk hatásfokával vagyunk elége­detlenek, de nem eléggé kö­vetkezetesek. Másokat köny- nyebb bírálni, az igét egy­szerűbb hirdetni, mint kö­vetni. Fogalmazzunk szemtől szembe keményen: én dolgo­zom, te dolgoztatsz... Ám ezt csak akkor tehetjük, ha magunk már kellő önvizsgá­lat után elkezdtük a 2t a bi­zonyos magasabb szintet megközelíteni, ha jobhan és másként dolgozunk, mint tegnap. Ebben másokra nem várhatunk. Kovács József H Szovjetunió a BNV-n Milyen lesz a Máira Szálló? A kávéfőző-saysziogás és diszkrét bárzene helyett még most is — immár második éve — betonkeverők érdes hangja, kőművesek és fűtés- szerelők kemény munkájá­nak zaja tölti be a földszint­től az emeletig a gyöngyösi Mátra Szálló valamennyi he­lyiségét. Az egyik emeleti ablakból csigán kötelet en­gednek lefelé, ahol hosszú, ujjnyi vastag betonacél ru- dakra hurkolják a végét, majd lassan, óvatosan kez­dik felhúzni a magasba. A rögtönzött művezetői irodát az első emelet egyik félig kész szobájában ren­dezték be, ahol Vincze Ber­talan technikust rajzok, fel­mérési naplók fölé hajolva találjuk, s a belépő Hova- necz Gábor művezetőtől ér- . deklődünk az átalakítási munkák jelenlegi állásáról: — Lassan alvállalkozóink, a fűtés- és vízvezeték-szere­lők befejezik a gépészeti munkákat, s fokozatosan, he­lyiségről helyiségre hozzálá­tunk utánuk a padló- ég fal-? burkolatok kivitelezéséhez isi Jelenleg egyébként a beto­nozási munkálatok folynak. A művezető és a technikus elmondták, hogy a több mint 10 millió forintos rá­fordítás után belülről telje­sen átalakul, kényelmessé, korszerűvé válik a szálloda: kicserélték a régi fűtőteste­ket, az egész vízvezeték-há­lózatot, valamint a korábbi héttel szsemben 24 fürdőszo­bás szobát alakítanak ki. Emellett valamennyi szobá­ban ízléses falburkolattal bo­rítják a falakat, s a padló­zat nem parkettás, hanem szőnyegpadlós lesz. Bővül­nek a földszinti szórakozóhe­lyek: a réginek mintegy két­szerese lesz az új, márvány- padlós bár, s az étterem és a söröző pedig boxes kikép­zéssel, mátrai fával burkolt falakkal várja majd vendé­geit. Várja —, de mikor? — Sajnos, csak a követke­ző évi szezonban, noha ez év őszén — a Magyarorszá­gon megrendezésre kerülő Vadászati Világkiállítás miatt — minden eddiginél jobban hiányzik majd a Mátra egyet­len szabad forgalmú szállo­dája.«. (faludi) A szovjet pavilon előtt személy- és tehergépkocsik gazdag választéka. Képünkön: « Volga legújabb modellje. Piros burkolatú, arany­piros betűs feliratú a BNV szovjet pavilonja. Sárga­szürke gépek, makettek, szí­nes kiállítási tárgyak töltik meg a hatalmas csarnokot. Fotók a XXIV. pártkong­resszusról, az ember űrben aratott diadaláról — csodá­latos színes, látványos fel­vételeken. Magyarország és a Szov­jetunió gazdasági, kereske­delmi kapcsolatát megany- nyi szerszámgép — textil, bőripari, egészségügyi be­rendezés példázza. 1970-ben annyi textilipari gépet vet­tünk a Szovjetunióból, mint azt megelőző négy év alatt összesen. A háromezer-kétszáz köb­méter űrtartalmú kohó mű­ködő makettje mellett ott az imponáló adat: napi tel­jesítménye 6500 tonna ön­töttvas. Terepasztalon egy acélmű miniatűr fehér mo­dellekből. Szépek a versenykerékpá­rok, a háztartási hűtőszek­rények, a sportszerek, a tu­ristafelszerelések. Bájosak, kedvesek a groteszk nép- művészeti babák, dobozok. Kecsesek, finom ívűek a szamovárok, a csip­kés ezüst teáscsészetar­tók, az átlátszó porcelánok. De — női szemmel — le­ges-legszebbek a féldrága­kövek, a kristály szerkezetű onixok, a lazuritok, a ró­zsaszín kvarcok, a fehér agátok, jáspisok. Gyerekek, felnőttek cso­dálják a „TU—154”-es utas- szállító repülőgép modelljét. Helikopterek, automata fényképezőgépek, színes te­levíziókészülékek, tranzisz­toros rádiók, sokat tudó órák a kiállítás érdekessé­gei. A plovdivi nemzetközi vásáron aranyérmet kapott Lavina Tirisztor, a lipcsei aranyérmes mesterséges lé­legeztető készülék — * szakember és a laikus fi­gyelmét egyaránt megér­demli. Rádióizotóp műsze­rek automata hegesztőgépek, fémfeldolgozók, gyógyászati berendezések, mezőgazdasá­gi eszközök gazdagítják a sort. Először vesz részt a bu­dapesti vásáron a Lieenzin- torg szabadalmi vállalat — a szovjet tudományos-mű­szaki gondolkodás eredmé­nyeit hirdetve — kínálva. Traktorok és útépítő gé­pek, személy- és tehergép­kocsik veszik körül a pavi­lont. Itt az új típusú Volga személyautó, a Zsiguli, nagy teljesítményű rakodógépek, terepjáró teherautók. A szovjet kiállítók több mint kétezer tárgyat,' ezút­tal először látható 500 gé­pet, műszert hoztak el a vásárvárosba. (K. M.) Egy ésszerűtlen intézkedésről A sütőipar figyelmébe ajánljuk a Kertész ucai lakosok aláírással érkezett levelet. A Kertész utcában óriási forgalmat bonyolított le egy kis kcnyérbolt. Nép­szerűségét, — azt, hogy még az erre járó gépkocsi- vezetők is megálltak vásá­rolni — annak köszönhet­te, hogy állandóan friss meleg volt a kenyér a bolt­ban. Itt árusították a bolt udvarában levő kis pék­műhely kenyereit. Érthetet­len módon újabban egyál­talán nem, vagy csak el­vétve lehet itt meleg ke­nyeret kapni. Állítólag azért mert ide más üzem­ből hoznak kenyeret, s it itt sütnek, azt viszont más boltba szállítják cl. Mi ebben az ésszerű? Vitat­ható a szállítási költség miatt is, egyéb szempontból is. Hogy miért jött ilyen intézkedés, a bolt dolgozó­ja sem tudja megmondani. Vele sem közölték. így maradi friss kenyér nélkül egy utcasor, az erre leié lévő üzemekbe já­ró dolgozók. És bosszan­kodnak. Mint a levél írói kérdezik: nem tudjuk, a sütőipar az egészségünket féltette-e a meleg kenyér­től? Mert ha igen, meg­nyugtathatjuk, egy ilyen ésszerűtlen intézkedés „job­ban megüli az emberek gyomrát” mint a friss me­leg kenyér. lűlnu epwSíik is van?! Megkérdezik-e a KISZ-titkárt? Ha valakire, hát Balogh Jánosra, a Mátraalji Szén­bányák KlSZ-bizottságának titkárára joggal mondható: tősgyökeres KISZ-ista. 1958- ban szavazták meg első KISZ-funkcióját, 1964-től pedig a vállalati KISZ-bi- zottság titkára. Az első perctől ott van tehát a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség soraiban, s ma is ugyanazzal a szorgalommal, lelkesedéssel irányít, szer­vez, tevékenykedik, mint öt, tíz évvel ezelőtt. De ahogyan a beszélgetés elején figyelmeztetett: ne „személyeskedj ti mk’ ’, beszél - jürxk inkább a közel ezer if­júkommunista szervezeti, politikai, ideológiai, gazda­sági munkájáról, eredmé­nyeiről. s a tervekről. A téma annál is inkább aktuálisabb, hiszen az ifjú­sági szövetség is ez évben tartja nyolcadik kongresz- szusat. amely mérleget ké­szít majd a VII. kongresz- szus óta végzett munkáról és megszabja az elkövetke­zendő évek feladatait is. Kezdjük a statisztikával: hány alapszervezet fogja ösz- sze a vállalat ifjúkommu- nisláit? — A 19 alapszervezelnek 931) tagja van. 693 férfi, 237 nő. 668 általános iskolát, 211-en középiskolát, 38-an pedig egyetemet, illetve fő­iskolát végeztek. Mozgalmi iskolai végzettsége 148 fia­talnak van és több mint 100 fiatal a oártnak is tagja. — A számok valóban szé­pek, értékesek. De nézzük meg az ..érem másik olda­lát” is: hogyan dolgoznak, milyen eredményeket értek el például 2970-ben'i űftijt .. — Á forradalmi ifjúsági napok keretében valameny- nyi politikai, társadalmi ün­nepet, évfordulót méltó tar­talommal, s külsőségek kö­zött ünnepeltük meg. Az 1969—70-es oktatási évben 18 témakörben 452 fiatal ta­nult. Feldolgozták az alap­szervezetek a párt ifjúság­politikai dokumentumait, a KISZ-vezetők házi tanfolya­ma, a KlSZ-funkcionáriu- soknaik biztosított rendsze­res tanulási lehetőséget. De nemcsak a szervezeti, a po­litikai életben dolgoztak eredményesen fiataljaink, hanem a termelésben, a KISZ különböző termelést segítő mozgalmaiban is helytálltak. Csakhogy mást ne említsek: 547 fiatal if­júsági brigádban dolgozik, a kommunista vasárnapokon 1980 fiatal jelentkezett mun­kára, és nem kevesebb mint 14 840 társadalmi munkaórát végeztek, az összes társadal­mi munkaórák száma pedig meghaladja a harmincezret. A központban, a Thorez- bányánál, a gépszerelő üzemnél, a petőfibányai ve- gyesüzemnél, gépüzemnél, Ecséden szinte egyforma lel­kesedéssel s aktivitással dol­goztak fiataljaink. Az elsők között kapcsolódtak be a pártunk X. kongresszusa tiszteletére indított munka­versenybe, a testvéri vietna­mi nép, valamint az árvíz- károsultak megsegítése ér­dekében indított akciókba. Fiatal műszakijaink is min­dig ott voltak a ..fedélze­ten”. Az ifjúsági társadal­mi tervező iroda tagjai nem kevesebb, mint 200 ezer fo­rint értékű tervezési imm- ikát végeztek el munkaidőn túl, felajánlásként. Mind­ezekkel korántsem azt aka­rom mondani, hogy már nincs fehér foltja szerveze­ti életünknek. Van, de egy­re kevesebb, egyre több a szép, a jobb, az érték ben­ne. — Nem véletlen tehát, a KISZ érdemérem, a két aranykoszorús KISZ-jel- vény, a hat KISZ-kb dicsé­rő oklevél, a brigádoknak adott arany-, ezüstjelvények, amelyek a KISZ-fiatalok munkáját dicsérik, köszön­tik. Szorgalmukat, tehetsé­güket, lelkesedésüket vajon hogyan honorálja a vállalat gazdasági vezetése? — Talán túl szépen hang­zik. de így igaz: mindent megkapunk. Nem emlék­szem olyan kérésre, amelyet ne teljesítettek volna. Ná­lunk nem jelent gondot, ne­hézséget, ha autóbuszra, vagy pénzre van szüksé­günk. Tisztelik, megbecsülik a fiatalokat. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, hogy a vállalati lakások mintegy 60 százalékában fiatalok laknak, s nincs bérrendezés, dicséret vagy elmarasztalás a véleményünk nélkül. Ná­lunk megkérdezik a KISZ­titkárt. Én is tagja vagyak az igazgatói tanácsnak, sott vannak a fiatalok képviselői az üzemekben hozott dön­téseknél is. Nálunk ez már természetes. De még fris­sebb példát is tudok mon­dani: a most készülő kol­iektívszerződés-tervezetben a KISZ javaslatára került be a kiemelkedő KISZ- munkát végző fiatalok anya­gi elismerése, a vállalati Kiöü-lakasepitési akció, s ugyancsak mi javasoltuk, hogy azokat a fiatalokat, akik majd ezután jutnak la­káshoz, az úgynevezett „be­ugró összeg” előteremtésé­ben anyagilag is segítse, tá­mogassa a vállalat. — A munka, az eredmé­nyek után néhány szót a jövőről, a tervekről, az el­képzelésekről. — Az 1971. éves progra­munk jelszava: „A párt­kongresszus szellemében, a KISZ-kongresszus sikeré­ért.” A főbb célkitűzéseink: „Arccal az alapszervezetek felé” jelszóval tovább kí­vánjuk szélesíteni, hatéko­nyabbá tenni a szocialista üzemi demokráciát, -növelni az alapszervezetek önállósá­gát. Ezzel párhuzamosan alapvető feladatként hatá­roztuk meg a KISZ kom­munista jellegének erősíté­sét. Feldolgozzuk pártunk X. kongresszusának határoza­tait, színesítjük klubjaink foglalkozásait, és természe­tesen a gazdasági, az építő­munkában is számíthatnak a fiatalokra. A hangsúlyt a minőségre, a szebbre, a jobb­ra, az értékesebbre helyez­tük. A fiatalok nevében is mondhatom: mindent elkö­vetünk. hogy célkitűzéseink megvalósuljanak, hogy az eddigieknél is szebb, érté­kesebb eredményeket érjen el lelkes, szorgalmas, tettre- kész ifjúságunk. Koős József *Sri. 3rwjus szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents