Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

Jól STfíbályoznak-e n srahélyozók... ? SÍ millió forintos jöfedelemeifonás a gyöngyösi járás közös gazdaságaiban A párt- és gazdaságvezetés fokozott felelőssége a termelés hatékonyságáért A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1970. július 15— 16-i ülésén határozatot ho­zott a IV. ötéves terv irány­elveire, s ezzel összefüggés­ben a közgazdasági szabá­lyozórendszer idei tovább­fejlesztésére vonatkozóan, az iparban és a mezőgazda­ságban egyaránt. Hogy mi tette ezt szüksé­gessé? Mindenekelőtt az élelmiszer-gazdaságban az elmúlt években bekövetke­zett fejlődés, amely azt igényli, hogy az élelmiszer­termelés egész folyamatót i összefüggéseiben vizsgáljuk, a nyersanyagtermeléstől a késztermék előállításáig. Megkezdődött ugyanis az egységes élelmiszer-gazda­ság kialakulása, amely a ter­melés, ipari feldolgozás és forgalmazás harmonikus fejlesztését igényli, a haté­konyság fokozásával. Az élelmiszer-gazdaság Ilyen egységként való felfogása tette szükségessé a közgaz­dasági szabályozórendszer továbbfejlesztését. A szabá­lyozórendszernek a jövő­ben jobban elő kell segíte­nie a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelési fo­lyamatok összehangolását és | az érdekeltségi rendszerek {í közelítését. A megváltozott szabályozok hatása f A kormány áítal kjdcágo- í«t»tt és január 1-én életbe 'tépett áj közgazdaság! sza­bályozók. hatását vizsgálva, ■ a gyöngyösi járási pártbi­zottság gazdaságpolitikai ‘ osztálya érdekes felmérést ‘ készített. járás gazda- ‘ «ágpolitikai vezetői azt i vizsgálták, hogy a tavalyi ' eendkávŰB gazdasági év r «tán, a módosított, fcözgaa- - dasági szabályozók müyen hatást gyakorolnak az idén, • * közös gazdaságok terme­• lésére és a jBwedeteBatónt ‘ alakulására» f A tamnbnány aftapjSa '• megállapítható, hogy a já­rás 27 termelőszövetkezeté­ből 25 közös gazdaságra ne­' gativan hatott az új szabá­lyozás és a tavalyi eredmé­nyekhez képest mintegy 17 millió forint jövedelemél- vonást okoz. Visontán pél­dául 1 millió 682 ezer fo­rint, Atkáron 1 millió 200 ezer forint, Halmajugrán 1 millió 300 ezer forin^_K<t- rácsondon és Horton 1—1 millió forint elvonást je­lent. Hogy miből adódik a nagyarányú elvonás, erre is magyarázatot kapunk. Köz­tudott, hogy a járás terme­lőszövetkezetei elsősorban szőlő, gyümölcs és szántó­földi növénytermesztéssel foglalkoznak. Január 1-től a korábbi hetven százalékról ötven százalékra csökkent a cseresznye, meggy, kajszi és málnatelepítésre vonatkozó ártámogatás. Ugyanakkor a mátraalji borvidéken az elő­ző ötven százalékról har­minc százalékra „esett” a gyümölcs és szőlőtermelés, valamint feldolgozás és tá­rolás, továbbá a forró és hideglevegős lucemaszárí- tók és a fúrt kút létesíté­sére vonatkozó állami tá­mogatás is. Mindezek je­lentősen érintik a Gyön­gyös vidéki termelőszövet­kezetek beruházási prog­ramját, mivel a kővetkező időszak feladata lenne a helyi szőlőtermelés és gépi feldolgozás megoldása. Ha­sonló problémát jelent a gyöngyösi járásban, hogy január 1-el megszűnt a csemegeszőlő termesztésére irányuló harminc százalé­kos állami ártámogatás is. Pedig a szövetkezetek nagy része hagyamányszerűen foglalkozik jó minőségű, ex­portképes csemegeszőlő-ter- mesztéssel. Ennek főként a jövőt illetően lehetnék ko­moly kihatásai, ugyanis a esemegeszőlő-teriileteket egyoldalúm borszőlő-telepí­tésekkel váltják feli Nagy gondot okoz az is, hogy a termelőszövetkezetek nagy része a tavalyi kedvezőtlen gazdasági év miatt a tarta­lékalapokat is kiosztotta a zárszámadáskor, a fizetési mérleg javítására. Ennek viszont az a visszahatása, hogy az idén a közös gaz- . daságok nem tudnak ko­molyabb beruházásokba fogni, ami viszont nagyban lassítja fejlődésük ütemét Uj földadórendszer Aa idén lépett életbe az új földadórendszer is, amely a korábbihoz képest a járás 16 termelőszövetke­zetében közel kétmillió fo­rinttal csökkenti a korábban kialakult jövedelemszintet. A megváltozott jövedelem- adózási rendszer 15 közös gazdaságban 1,6 millió fo­rint jövedelemcsökkenést okoz. Azután megszűnt az idén a kenyérgabona utáni 30 forintos adókedvezmény, ami összesen 24, elsősorban gabonatermeléssel foglalko­zó üzemet érint a járásban 5,4 millió forint jövedelem- csökkenéssel. A bevezetésre került városi és község- fejlesztési hozzájárulás pe­dig összesen 3.7 millió fo­rintnyi kihatással van a szövetkezetek gazdálkodá­sára. Nap renden A nyári tűzvédelem ( Tudósítónktól): Megtartotta első ülését Fü­zesabony nagyközség taná­csának végrehajtó bizottsá­ga. Az első napirendi pont keretében Ruttkay János, a helyi önkéntes tűzoltótestü­let parancsnoka számolt be a testület munkájáról, a nyári tűzvédelemre való fel­készülésről. A testület tagjai állandó­an készen állnak a tüzek megfékezésére, ’munkájuk­ban egy gépjárműfecskendő és egy kismotorfecskendő áll rendelkezésre. A közel­múltban nyolc esetben vet­tek részt oltási munkálatok­on, többek között Dem jen­ben, Besenyőtelken, Porosz­lón. A tűzoltótestület most ün­nepli fennállásának 75. év­fordulóját. A jubileumi ün­nepségek során adják majd át az új, korszerű szertá­rat. Az ülés második napiren­di pontja a növényvédelmi munka volt Közel 2000 hold kalászos területen végeztek vegyszeres gyomirtást, s vegyszerrel védekeztek a cukorrépa, burgonya, kuko­rica kártevői ellen is. A házikertek és a szórvány­gyümölcsösök tulajdono­sainak az ÁFÉSZ biztosított megfelelő mennyiségű védő- sae?t, _ Nos ennyit a módosított közgazdasági szabályozók hatásáról, amelyek a gyön­gyösi járás termelőszövet­kezeteit főként negatív irányban érintik, s csökken­tik a kiosztható jövedelme­ket A járás mezőgazdasági üzemeiben 17 millió forint az új szabályozók bevezeté­sével történt állami elvo­nás. Az említett szabályo­zókon túl nőtt a hitelek után kifizetendő kamat is, továbbá a múlt évi tartalé­kok nagyobb arányú fel­használása miatt fokozódik a rövid lejáratú hitelek igénybevétele is. A kettő együttes hatásaként még további 4,5 millió forintos jövedelemkiesés várható. így összességében a gyön­gyösi járás termelőszövet­kezeteiben 21—22 millió fo­rinttal beli az idén többet termelni ahhoz, hogy a múlt évi részesedést fenn tudják tartani. Az elvonások mérséklésére A közgazdaság szabályo­zórendszer továbbfejleszté­se az egész népgazdaság fejlődési ütemének meg­gyorsítását, a hatékonyság növelésére való ösztönzést hivatott meggyorsítani. En­nek ellenére a gyöngyösi járás mezőgazdasági üze­meiben ez mégis fokozott terhet jelenít A szövetkeze­tek párt- és gazdaságveze­tőinek ezért keresniük kel azokat a megoldásokat hogy a népgazdasági érdekek és az üzemi érdekek minél jobban összhangba kerülje­nek. Az elvonások mérsék­lésére az üzemi döntések­nél körültekintőbben ve­gyék figyelembe az adott helyi, közgazdasági körül­ményeket és gyorsan meg­térülő, a munkatermelé­kenységet növelő beruházá­sokkal — talajjavítással gé­pesítéssel, kemizálással — próbáljanak kedvezőbb ha­tást elérni, hogy a tagság részesedésében, a szövetke­zeti jövedelem alakulásában ne következzen be ilyen nagyarányú visszaesés. Mentasz Károly Amiről nem beszélünk... Ä szohoszlói szümpozion tanulságai Az öngyilkosság az a téma, amiről alig beszélünk, mint- ha az egész társadalom át­venné az érintett családok magatartását: „az öngyil­kosság bűn, szégyen, elíté­lendő. eltitkolni való." Pri­mitív álláspont ez a javából. Az öngyilkosság betegség, nem hallgatni kell róla, ha­nem földeríteni a kór­okozókat, és leküzdeni. Ez a nézet nyert polgárjogot a pszichiáterek és pszicholó­gusok hajdúszoboszlói orszá­gos értekezletén, melyet az öngyilkosságok Hajdú megyei magas arányszáma miatt rendeztek meg éppen itt, hogy a kérdésben különösen érdekelt orvosok részt ve­hessenek. Társadalmi gyökerek Magyarország öngyilkos- statisztiikái évszázada élen­járók Közép-Európában, az utóbbi évtizedben pedig ál­landóan emelkedők. 1920-ban százezer lakosra 25,2 öngyil­kos halálozás esett, 1960- ban 25,4, 1969-ben 33,2, az összes halálozások 3 száza­léka. A jelenség méreteinek érzékeltetéséhez hozzátarto­zik az öngyilkosságot meg­kísérlők száma is, melyet a szakemberek az öngyilkosság miatt meghaltak tízszeresé­re becsülnek. Ha az oikokat keressük — és még sokáig keresnünk kell, mert a szoboszlói érte­kezlet épp ezek komplex voltáról győzte meg a részt­vevőket — a kérdés klasszi­kusának, a francia Durck- heimmefc század végi híres művéből kell káindulnunk. A „szociológia atyjának” nevezett tudós megkülönböz­tet altruista, egoista és anó-, miás öngyilkosságot: az első akkor következik be, ha az egyén túlzottan beleépül a közösségbe, amely bizonyos helyzetben elvárja tőle a ha­lált (pL a keleti népeknél az emberáldozat, a japán hara­kiri, a hindu özvegyek ön­égetése sfb.); a második, ha az egyén kiszakad a kö­zösségből és magányossá vá­lik (a fejlődő iparosítás jel­legzetes tünete, gyakorta kí­séri a faluról városba költö­zést, a családból való kisza­kadást); a harmadik, az anómiás öngyilkosság, egyén és közösség harmóniájának hirtelen megbomlásakor ke­letkezik;. Európáiban a két utóbbi gyakori. Durckheim érdekes felfedezése volt, hogy a gazdag országok jól szi­tuált emberei közül több vá­lasztja az önkéntes halá’t, mint a szegény népek nyo­morgói közül; hogy nyugodt történelmi korszakokban többen, mist vészterhes időkben, Az egyéni okok Durckheim tisztán szocio­lógiai szemlélete társadalmi vonatkozásban megkönnyí­tette a további kutatást, nem adott azonban választ arra a kérdésre, hogy az eredeti közösségek felbomlásakor miért éppen ez vagy az az ember keresi a halált? Kik azok az egyének, akik ki­töltik az arányszámokat? Itt már a pszichológián a ku­tatás sora, mégpedig az egye­di esetek vizsgálatáé: be­teg-e az, áld megoldáskép­pen nem talál más utat? A megmentett öngyilkosjelöl­tek vizsgálata azt bizonyít­ja, hogy kisebb vagy na­gyobb mértékben feltétlenül sérült idegrendszerűek, s ez a gyógyítás felelősségére éb­reszt: a beteget meg lehet és meg kell gyógyítani nemcsak az öngyilkossági kísérlet okozta fizikai károsodásából, de lelki betegségéből is; meg­előzésre van szükség és erős figyelemre, hiszen az illető esetleg önmaga betegségét sem sejti, hogy tudhatná ak­kor ezt más róla? Hazánkban száz éve indult meg az iparfejlődés s a vele járó vándorlás, ami a magas arányszámot részben magya­rázza. Hogy a csoport, a szub­kultúra kötőereje milyen erős, azt bizonyítja, hogy a cigányság körében igen rit­ka az öngyilkosság, úgyszin­tén ritka a német anyanyel­vű falvakban is. Meglepő azonban, hogy Budapest sta­tisztikáját meghaladja Deb­recené és Szegedé, de hason­lóképpen Bács, Békés, Csongrád és Hajdú megyéé is. A család felelőssége A közösségből tehát vidé­ken is ki lehet szakadni. „Kemény futballt játszunk” — ez a meghatározás szálló­igévé vált az értekezleten, s joggal, bizonyítva, hogy ahol ridegebb, közömbösebb, zár- kózottabb a lakosság, ott az öngyilkosság is gyakoribb. Hogy az érzelmi kultúra, az egymással való törődés mi­lyen végtelenül fontos sze­repet játszik a megelőzés­ben, azt bizonyította az ér­dekes debreceni kezdeménye­zés: az ideggondozó egy tele­fonvonalat (és állandó ügye­letet) rendszeresített halni készülők számára, s egyetlen hónap alatt 200 fő jelentke­zett. „Segélykiáltások hang­zanak körülöttünk — mon­dotta dr. Szabó Pál főorvos — csak az a kérdés, felfog­juk-e őket? Mindenki jelt ad valamiképp." rJ • f ry*Lasltaris, a szőke görög Dili a yj U^löStcISllcK ... filmszinesznő (jobbról) és :jzo Sapountzaki, egy athéni mulató csábító külsejű sztárja felajánlotta, hogy kellemes hét végét tölt el a Panathir i >.s.~ csapat játékosaira' amennyiben azok bekerülnek az Európa-bajnokság döntőjéb • Ennek az új „premizáld i” rendszernek a bevezetése segít­hetne a magyar labdarúgáson is? (MTI Külföldi Képsaolgáiafl E jelek fölismerése külö­nösen fontos a fiataloknál, kiknek aránya erősen növe­kedett. Korábban az éleikor emelkedésével arányosan nőtt az öngyilkosságok szá­ma, e tendencia megmaradt ugyan, de erősen kiugrik a 20—24 éves korcsoport és megdöbbentően sokasodtak a serdülők kísérletei. * A fiatalok sorsáért első­sorban a család felelős. Jó részük elvált szülők gyerme­ke, mások magányossá vál­tak, mert törődést, szerete- tet nem, de szigort, paran­csot kaptak szüleiktől. Külö­nösen az apák mulasztásait és bűneit jelzik a vizsgálatok: az öngyilkossági kísérletet elkövető gyerekek tekinté­lyes részénél alkoholista apát találhatunk, másutt a nevelésben részt nem vevő, illetve bottal nevelni vélő apa áll a háttérben. Sok ifjú korán kiszakad a családi kö­zösségből, de az új kollektí­va sem vonzza, otthonát el­hagyva társtalanul vergődik a számára idegen közegben. Az iskolai klíma sem min­denütt meleg és barátságos, Sskalapsziohológusaink nin­csenek, a pedagógusok csak filozófiai pszichológiát ta­nulnak, s nem gyermek­pszichológiát, emberi törő­désre, a tanítványaik gond­jaiban való osztozásra alig marad idejük-energiájuk. Prevenció A megelőzés olyan fontos munkája érdekében minde­zeket a hiányokat föl kel­lett tárni. Még ha abszolút számiban nincs is nagyon sok emberről szó (1969-ben 3411 fő halt meg öngyilkos­ság következtében, s ennek klb. harmada 40 éven aluli), minden egyes ember pótol­hatatlan veszteség, „egysze­ri előfordulású", megismé- telhetelen lény, akinek ak­kor is joga van az élethez, ha ezt a jogot önmagától el­vitatja. Önmagától ken megmenteni — család, isko­la és a kultúra segítségével Az az ember, aki igaz gyö­nyörűséget talál irodalom­ban, zenében, művészetek­ben, sohasem egészen elha­gyatott és vigasztalan. Meg­felelő nevelés nélkül azon­ban. senki sem juthat el ah­hoz a belső harmóniához, mélynek szerves része a kultúrái (Nem szólva arról, hogy maguk a műalkotások — pl. a modem irodalom — is morbid hatással lehet a depresszióira, melankóliá­ra hajló lélekre; vigyázni kell tehát arra is, hogy kit milyen műélvezet felé irá­nyítunk.) A megelőzés a társadalom egészének figyelmét, s az ér­zelmi kultúra általános fej­lődését kívánja. Az utógon­dozás azonban már konkrét személyekre koncentrál. Sok éves megfigyelés alapján úgy látszik, hogy az öngyil­kosságot megkísérlők 10 szá­zaléka megismétli tettét. Ez önmagában is intő adat. A moralizáló előítéletek, me­lyek családi titokká, rejte­getni való szégyenné teszik az öngyilkos kísérletet, ezért várnak leküzdésre: a meg­mentés útjában állnak; Budapesten a pszichiáte­rek és pszichológusok cso­portos terápiával kísérletez­nek: klübközösséggel, mely­ben a haláltól megmentett, zárkózott, magányos fiata­lok egymás körében oldód­nak föl. Ez a módszer már sikereket sejtet. Nagyobb mértékben folyik az egyéni és családterápia, az egyén talpraállításának, illetve a család áthangolásának cél­jával. Aggodalomra legin­kább azok adnak okot, akik ldsiklanak az ideggondozók kezéből, s akiket vagy föl­derítenek vagy a gyógyítás­ban való részvételre rábír­ni nem sikerül. Bozóky Éva ÜBBÍEBSt) V Iga. májas í&i ■%

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents