Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-23 / 120. szám
Májusi interjú A MIT KÉRDEZNE ÖN DR. MORASZ MIKLÓSTÓL,, A HEVES MEGYE FŐÜGYÉSZÉTŐL? CÍMŰ FELHÍVÁSUNKRA ÉRKEZETT LEVELEK, A MAGÁNJELLEGŰ PROBLÉMÁK ÉS PANASZOK MELLETT SZAMOS sKÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ KÉRDÉSEKET TARTALMAZTAK. INTERJÚNK SORÁN ELSŐSORBAN AZ ÁTFOGÓ, ECY-EGY TERÜLETET FELÖLELŐ KÉRDÉSEKRE KERTÜNK VÁLASZT HEVES MEGYE FŐÜGYÉSZÉTŐL. A SZEMÉLYES JELLEGŰ KÉRDÉSEKET IS TOVÁBBÍTJUK, S .AZOKRA LEVÉLBEN VÁLASZOLUNK. LAPUNKAT MARKUSZ LÁSZLÓ KÉPVISELTE. rtüetí munkaügyi döntőbizottságoknál. Jelenleg js folytatunk ilyen vizsgálatot. Ezenkívül a beérkezett panaszok nyomán is vizsgáljuk a döntőbizottságok határozatainak törvényességét, és jogsértések esetén óvást jelentünk be, új eljárást kezdeményezünk. Indokolt esetben a tárgyalásokon is részt veszünk. •— Tapasztalataink szerint a társadalmi bíróságok jelenleg nem töltik be megfelelően feladatukat. Felmerül a kérdés: szükség van-e hát rájuk? Ha igen, hogyan szolgálhatnák jobban és hatékonyabban az igazságszolgáltatást? — A társadalmi bíróságok megyénk területén valóban nem feleltek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogszabály eléjük tűzött. Igaz, ezek a követelmények IVitfiágópaTi magasak is voltak. A működő tárhogy a nevelómunka eredményeképpen, de nem kis részben a súlyos bírói ítéletek hatására, az erőszakos cselekmények, száma a jövőben csökkenni fog. — Emelkedik a fiatalkorú bűnözések száma is. Milyen okok váltják ki ezeket a bűncselekményeket? S hogyan lehetne ezeket megelőzni? — Kétségtelen, hogy a fiatalkorúak bűnözésének száma az utóbbi időben megyénk területén is emelkedik. Hogy miért? Az okok közül csupán kettőt említek. Véleményem szerint ezek a legjellemzőbbek: az egyik a rendezetlen, családi állapot. Az a tapasztalatunk, hogy az elvált szülők rendszerint nem tudják megfelelően nevelni, vigyázni gyermekeiket, s ez a körülmény bizony elég gyakran vezet különböző bűncselekményekkz olvasó nevében kérdez: a Népújság Válaszol: dr. Mórász Miklós, Heves megye főügyésze — Bevezetőül am kérjük, fogalmazza meg röviden: jogrendünkben, igazságszolgáltatásunkban ml az ügyész, illetve az ügyészség szerepe, feladata? — Az ügyészi szerveset célját, alapvető feladatait az alkotmány határozza meg. Az alkotmány rendelkezései szerint az ügyészek őrködnek azon, hogy a különböző szintű hatóságok. vállalatok, szövetkezetek, társadalmi szervezetek betartsák a törvényeket. Természetesen feladata az ügyészségnek Őrködni afelett, hogy az állampolgárok — a hivatalos személyek — se kövessenek el törvénysértéseket. Az ügyészek közreműködnek a nyomozásban, részt vesznek a bírósági tárgyalásokon — mind a büntető, mind a polgári perekben — és az itt kifejtett tevékenységükkel, fellebbezésükkel, törvényességi óvásukkal, valamint a jogalkalmazó és gazdálkodó szerveknél tartott vizsgálatokkal biztosítják a törvényességet. Mindebből látható, hogy az ügyész feladata nem kizárólag a vádemelés és a vádképviselet. A szerteágazó feladatok közül szeretném kiemelni azt is, hogy az állampolgárok is fordulhatnak panasszal az ügyészséghez. Az ügyészség a panaszt kivizsgálja, és ha indokolt, bármely hatóság, vagy szerv által hozott és már jogerőre emelkedett határozat ellen is törvényességi óvást nyújt be. Megemlítem azt is, hogy megyénk ügyészei jelentős jogpropaganda-munkát fejtenek ki, felvilágosító jellegű előadásokat tartanak, új rendéleteket, törvényeket, jogszabályokat magyaráznak. Szólni kell végül az ügyészek közéleti tevékenységéről is, hiszen aktívan részt veszünk a társadalmi életben: a párt, a tanács* a népfront munkájában. — Hogyan ítéli meg a főügyész a törvényesség helyzetét megyénkben? A törvényesség helyzete jónak mondható. A bűnügyek száma évek óta csökkenő tendenciát mutat. Elmondhatom, hogy viszonylag megyénk területén történik a legkevesebb bűncselekmény. A törvényességet különösen sértő, súlyosabb megítélés alá eső esetek az utóbbi időben már nem fordulnák elő. Nagy általánosságban elmondható, hogy valamennyi jogterületen a törvénysértéseket megelőző tevékenység a jellemző. Az állami szervek irányító, felügyeleti, ellenőrző tevékenysége is tovább fejlődött. Javult a nyomozati munka és bíróságaink ítélkezési gyakorlata a törvényesség követelményének megfelel. A felsőbb tanácsi szerveknél az utóbbi időben már a kisebb törvénysértés is csak igen ritkán fordul elő. — Olvasóink levelei gyakran foglalkoznak munkaügyi vitákkal. Panaszolják, hogy a munkaügyi döntőbizottságok nem mindig állnak hivatásuk magaslatán. Mi a véleménye a döntőbizottságok tevékenységéről, s hogyan biztosítja az ügyészség e területen az igazság védelmét és győzelmét? — Az olvasók megállapításaival szemben én a vállalati munkaügyi döntőbizottságok tevékenységét messzemenően pozitívan ítélem meg. Nem helytálló az a vélemény, hogy a munkaügyi döntőbizottságok a hozzájuk ke- riilt munkaügyi vitákban csak a vállalatok rdekeit képviselik. Számtalan példára tudók hivatkozni, de csak azt említem meg, :'!y a vállalati döntőbizottságok határozatai .lan a vállalatok több fellebbezést jelentenek be. mint a munkavállalók. A munkaügyi viták intézése, törvényességének elősegítése érdekében rendszeresen «találatokat tartunk a vállalati, illetve alesadalmi bíróságaink száma az eléjük kerülő ügyeik számával párhuzamosan évről évre csökken. Megítélésem szerint, a társadalmi bíróságokra a jövőben is szükség van, és tudomásom szerint a közeljövőben hatáskörüket, tevékenységüket olyan új jogszabály fogja meghatározni, amely már számol az élet által felvetett realitásokkal — Számos levél foglalkozik a családvédelemmel: azt kérdezik olvasóink, miért nem szereznek érvényt a jogerős bírósági Ítéleteknek? Miért nem történik szigorúbb és következetesebb gondoskodás arról, hogy az édesanyák megkapják a jogos tartásdíjat, hogy az elvált férjek elköltözzenek a lakásból? E téma keretében azt is megkérdezzük: hol az a határ, amikor már bűncselekmény a tartásdíj fizetésének elmulasztása? — Erre a kérdésre kissé részletesebben kívánok válaszolni. A tartásdíj elmulasztásának bűncselekményét csak akkor van módunk megállapítani, ha a polgári bíróság ítéletében megállapította a fizetési kötelezettséglet és a férj azt nem teljesítette. A feleségnek kell szorgalmaznia a tartásdíj fizetését, ami rendszerint a fizetés letiltásával történik. Ha a férj tartási kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget, munkahelyét elhagyja és a tartásdíjat megállapító ítélet keltétől számítva már egv-két hónap eltelt, akkor van módunkban ilyen bűncselekmény miatt a nyomozást elrendelni és vádat emelni. Ismétlem, hogy az eljárásnak csak akikor van helye, ha a férj e kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget. Ha például beteg és azért nem fizet, ilyen bűncselekményt megállapítani nem lehet. De akkor sem, ha a fe- laség nem kísérelte meg követelésének behajtását. Ismereteim szerint ügyészségeink a jogerős bírói ítéletnek érvényt szereznek, inkább azt lehet mondani, hogy a féleségek nem tartják be a fent leírt utat és már a kezdet kezdetén büntető, bírói úton igyekeznek jogaiknak érvényt szerezni. Márpedig a büntető út csak a férj börtönbe jutását eredményezheti, nem pedig a tartásdíj megfizetését. Az elvált férjek elköltöztetése igen sok, általunk is ismert problémát vet fél. Megmondom őszintén, hogy e kérdés ügyészi eszközökkel való megoldása alig lehetséges. A kiköltözés legfőbb akadálya, hogy a végrehajtásra hívatott szervek nem rendelkeznek olyan szükséglakásokkal, ahová az elvált férjeket akár karhatalommal is ki lehetne költöztetni. Véleményem szerint az a járható út, ha a feleség albérleti lakást keres az elvált férj részére és ebbe kéri a kilakoltatást. Tapasztalataim szerint megyénkben azonban nem élnek ezzel a lehetőséggel. — Az emberek tettei megyénkben is a szocializmust szolgálják, ebben az irányban fejlődik gondolkodásuk tudatuk is. Ugyanakkor emelkedik az erőszakos bűncselekmények száma. Mivel magyarázható életünknek ez a paradoxona? — A kérdésben felvetett ellentmondás csak látszólagos. Általánosságban igaz az, hogy a szocializmust építő ember tudata is az általunk kívánt irányban fejlődik. Látnunk kell azonban, hogy még mindig vannak meglehetősen elmaradt rétegek, akik keresetük legnagyobb részét italozásra költik. Ezek követik el az erőszakos bűncselekmények többségét. Megjegyzem hogy az erőszakos bűncselekmények számának emelkedése csak egykét évre vezethető vissza, Meggyőződésem! fiez. Ä másik okot a fiatalkorúak megnövekedett, mondhatnám, korukhoz képest irreális igényei jelentik. Arról van szó, hogy 15—16 éves fiatalok már szeretnének magnetofont, tC .karádiót, segéd-motorkerékpárt és más egyebet kapni, s a szülők bizony nem mindig tudják teljesíteni a gyerekek kívánságait. Elég gyakori, hogy ilyenkor a fiatalok valamilyen bűncselekmény útján szerzik meg a szórakozásnak ezeket az eszközeit. Ami a megelőzést illeti, ebben nagy Jelentősége van a társadalom összefogásának. A szülő, az iskola, valamint a bűnüldöző szervek egymást segítő és kiegészítő összefogására van szükség. A szülők felelősségét még egyszer kiemelem, mert gyakran tapasztaljuk, hogy elsősorban ők azok, akik nem látják világosan gyerekeik igazi érdekét, nem szívlelik meg az első figyelmeztetéseket, nem tanulnák az enyhe ítéletekből, sőt nemegyszer előfordul, hogy igyekeznek kijátszani azt.. Szólni kell a megelőzéssel kapcsolatban arról is, hogy nagyon fontos követelmény a szülők s az egész felnőtt társadalom példamutatása, őszintén meg kell mondani, hogy elég gyakori az olyan eset, amikor a fiatalok a felnőttektől tanulják meg a különböző bűncselekmények elkövetésének módszereit. — Megyénkben Is a közlekedési szabályok ellen vétenek a legtöbben. Olvasóink ezért kérdezik: hogyan lehetne megjavítani a közlekedési morált? — Valóban emelkednék a közlekedési szabálysértések és a bűncselekmények is. Ez az emelkedés azonban csak részben vezethető vissza a forgalom emelkedéséhez. Véleményem szerint, mind a bíróságok, mind a szabálysértési hatóságok ma már kellő szigort tanúsítanak mindazokkal szemben, akik megszegik a közlekedés rendjét. A büntetések és bírságok szigorítására így már nincs szükség. Indokolt lenne azonban, hogy az erre hívatott szervek gyakrabban alkalmazzák a mellékbüntetések kiszabását, például a jogosítvány megvonását. A jogszabályok még szabálysértés esetében ig lehetőséget adnak erre. Ami a közlekedési morál megjavítását illeti, ezt a nevelőmunkán túl, csak fokozottabb országúti ellenőrzéssel és ha szükséges, a gyors felelősségre vonással lehet megjavítani. Megjegyzem még, hogy az országúti ellenőrzés különösen az esti órákban lenne indokolt. Külön szeretnék szólni még két jelentős körülményről. A becsületes emberek mellett —, akik gondatlanul, vagy valamilyen műszaki hiba miatt okoznak balesetet — viszonylag elég sokan vannak az úgynevezett „közúti huligánok”, akiknek erőszakos, durva szabályszegései már a szándékosság határát súrolják. Ezekkel szemben nagyon szigorúan kell eljárni. A közlekedési morállal kapcsolatban ugyanakkor el kell még mondani azt is, hogy megyénk területén egyre több a kulturált magatartású, előzékeny gépjárművezető. Bízom benne, hogy az ilyen magatartás hatással lesz a többi gépjárművezetőre is. — Gyakoriak-e megyénkben a deviza- és vámbűntettek? — Bár idegenforgalmunk most is élénk, a deviza- és vámbűntettek száma lényegesen csökkent, a többi bűncselekményhez viszonyítva számuk nem jelentős. — Olvasóink gyakran kifogásolják az emelkedő árakat. Mi is tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben különböző mezben jelentkeznek az egyes áremelések. Nem tudjuk, de érezzük, hogy több üzem, vállalat tisztességtelen haszonra tart igényt, a igj vei tóképpen tadatosan megkárosítja a lakosságot. At Ilyen tapasztalatok birtokában kérdezzük: van-e az ügyészségnek tehetősége arra, hogy vizsgálja az árakat, ellenőrizze a kalkulációt, s hogy eljárjon azok ellen, akik nem veszik figyelembe a párt és a kormány életszínvonal-politikáját? — Az árak ellenőrzése, a kalkuláció vizsgálata n«n az ügyészség feladata. Erre külön szerveink vannak, többek között a kereskedelmi íelügyelfoég és a népi ellenőrzés. De ha az ellenőrző szervek megállapítják az árdrágítást, a vásárlók megkárosítását, akkor már az ügyészség is foglalkozik az üggyel s ha szükséges, eljárást mdít. Természetesen az állampolgárok is tehetnek bejelentést, ml kivizsgáltatjuk a panaszt s ha az megalapozott, eljárunk az ügyben s vádat is emelünk az árdrágítók ellen. De lehetőségünk van arra is, hogy gazdasági bírság kiszabását kérjük az olyan vállalatokra, amelyek indokolatlan áremelésekkel sértik az életszínvonal- politikái — Volt-e már precedens az ilyen eljárásokra? — Voll Több esetben is. Legutóbb például az egyik gyöngyösi boltvezető ellen emeltünk vádal mert megkárosította a vásárlókat. Szövetkezetekkel és vállalatokkal szemben eddig még nem volt szükség arra, hogy javasoljuk a gazdasági bírságol — Sok szó esik mostanában az ügyeskedőkről, barácsolókról, azokról, akik a haszonszerzésre mindig megtalálják a paragrafusok réseit. Olvasóink joggal kérdezik: miért nem lép fel ellenük aa ügyészség határozottabban és hol. van a szerzésnek, a nyerészkedésnek az a határa, amikor már büntetni kell? — Megítélésem szerint az ügyészségek határozottan lépnek fel az ügyeskedőkkel, a ha- rácsoiókkal szemben. Városi és járási, ügyészségeink előtt most is folyamatban van néhány büntető eljárás. A határozottságot jól mutatja az a körülmény is, hogy a bűncselekmények elkövetői előzetes letartóztatásban vannak. Ezek az ügyeskedők, harácsolok olyan árucikkek továbbadásával foglalkoznak, illetve foglalkoztak, amelyek iránt érdeklődnek a vásáriak. A terményektől a vágóállaton keresztül a személygépkocsiig mindennel üzérkednek ezek az emberek. Hogy hol van a szerzésnek, a nyerészkedésnek az a határa, amikor már büntetni kell? Erre csak azt válaszolhatom, hogy ezt mindig a konkrét bűncselekmény körülményei határozzák meg. Azt azonban, valameny- nyien elfogadhatjuk, hogy ha az üzleti tevékenység mögött nem áll tisztességes munka, akkor feltétlenül bűncselekményről van szó, s az üzérkedőnek a törvény előtt kell felelnie tettéért. — Tudjuk, hogy a közeljövőben igazságszolgáltatásunk is jobban igazodik a fejlődés igényeihez, s a kibontakozó szocialista demokratizmus követelményeihez. Befejezésül ezért azt kérdezzük: hogyan módosul a jövőben az ügyészség munkája, feladatköre? — Nyilvánvaló, hogy az ügyészség szervezetének és tevékenységének is alkalmazkodnia kell a megnövekedett igényekhez, a magasabb szintű feladatokhoz. Az ügyészség feladatával kapcsolatban felvetődött problémákkal különböző bizottságok évek óta foglalkoznak. Az elvi kérdések tekintetében már megtörtént az állásfoglalás, s ennek alapján kerülnek kidolgozásra majd a szükséges jogszabályok. Ismereteim szerint azonban az ügyészség feladata, tevékenységének köre lényegében nem változik. Továbbra is feladata lesz a szocialista törvényesség megőrzése és fejlesztése. Ezt a feladatot azonban az igényeknek megfelelően megosztja más szervekkel is. Továbbra is ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az első kérdésre adott válaszomban körvonalaztam. Lesznek azonban olyan feladatok, amelyek az ügyészi munka homlokterébe kerülnek, amelyek hogy úgy mondjam, az ügyészség elsőrangú munkáját képezik. Ezek között említem meg a nyomozati munkába való hathatósabb részvételt, a rendőri munka fokozott segítését, valamint a büntető bíróság előtti tevékenységünk növelését. Én bízom benne, hogy ügyészeink eleget téve majd az új követelményeknek, megöli- ják a nehezebb feladatokat is. *a Köszönjük as interjsi.
