Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-19 / 116. szám

r föflclifr I KOSSUTH f 1.20 Operarészl. í 9.00 Puszták népe | 9.30 Régi melódiák ! 10.06 Iskolarádió 10.40 Barokk muzsika 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.18 Népi zene 13.55 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.10 Régi hangszerek világa 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Rádiójáték Magellánról 16.05 Az élő népdal 16.15 Visszhang 16.24 Szabó: Ludas Matyi — szvit 11.25 Közv. a Bulgária—Magyar- ország EB-selejtező labda­rúgó-mérkőzésről 59.45 Zenekari hangverseny 21.04 Riport 21.14 Magnósok, figyelem! 22.20 Beszélgessünk zenéről 22.40 Verbunkosok 23.15 Beethoven műveiből 0.10 Sanzonok PETŐFI 1.95 Esztrádparádé 9.45 Arab arcképcsarnok 9.00 Kíváncsiak Klubja 9.50 Néhány perc tudomány 12.00 Dalok, költők, albumok 12.26 Fúvósátiratok 12.40 Házunk tája 13.03 Kamarazene 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Mindenféle kettőtől — ötig ... 17.00 Ötórai tea 18.10 Kis magyar néprajz 18.15 Bach: V. brandenburgi verseny 58.40 Riport 18.55 Népdalcsokor 19.33 Vendégségben BK28 A vallomás félbeszakad.«. Dokumentum játék 91.20 Palestrina motetták 21.38 Beszélgetés Nemeslaki Tivadarral, a SZOT titkárá­91.5* Kósa: VI. vonósnégyes 92.20 Könnyűzene 92.40 Operafelvételek 23A3 Operettrészl. 9A0 A Forsyte Saga-sorozat 14. Nincs visszaút SO.25 Végrendelet Doikumentumfilm S0.9S Szembesítés 16J6 Előkészítő a felvétea vizsgákra 17.08 Hírek 17.90 Esti mese 19.30 Tv-híradó so.oo Századunk íl.OO Közv. a Hsai Madrid— Chelsea labdarúgó KEK*“ döntőről 42.40 Tv-híradó POZSONYI 18.« Közv. a kerékpáros béke- versenyről 19.00 és 21.45 Tv-híradó 19.25 Real Madrid—Chelsea KEK-döntő labdarúgó- mérkőzés 22.15 Tudósítás a kerékpáros békeversenyről EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Az Angyal elrablása Az életrekelt krimi Színes, angol film. Főszereplő: Roger Moore EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 6, fa 8 órakor Veled Madridban Színes, spanyol film EGRI KERTMOZI: Este fél 8 órakor Jöttem, láttam, lőttem BORI BÉKE; A felrobbantott pokol GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az évszázad riportja (C0 százalékos helyárak) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A filatelista halála HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Spartacus I—H. rész (Dupla helyárak) HATVANI KOSSUTH: Marle szeszélyei iQmm ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsiiinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10) Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Jókai utca 41 szám alatti rendelőben. (Tele­teli: 17-27). DANTE DIVINA COMMEDIÁJA ÉS EGER KI GONDOLNA, hogy Dante Isteni szín játékának két érdekes, s nem kevésbé becses kapcsolata is van Egerrel? Érdemes hát nyo­mon követni a két fonalat, hogy ismét többet tudjunk városunk kulturális értékei­ről és izgalmas irodalmi vonatkozásairól... Az egri Föegyházmegyel Könyvtár egyik Európa-hírú és felbecsülhetetlen értékű kódexe: Giovanni Serraval- le minorita szerzetes és fer- mói püspök latin nyelvre fordított Isteni szinjátéka. 1416—17 között végezte el ezt a példátlan munkát, hogy annak révén azok is megismerhessék Dante mű­vét, akik nem tudnak ola­szul, viszont e korban a la­tin egybekapcsolta egész Európa minden művelt em­berét, humanistáját. — A kódex valószínűleg egyedi darab, vagy talán csak Ró­mában van társa... Giovanni atya páratlan érdeme, hogy nem csupán latin nyelvre ültette a Divi- Tia Commediát, hanem ter­jedelmes és becses kommen­tárt, elemzést is készített Dante munkájáról. Nem hallgathatjuk el, hogy a for­dítás inkább prózai, sem­mint ritmikus, vagy rímes — bár kétségtelenül, itt-ott összecsengenek a sorvégek. Az Európa-hírű egri kó­dex értékét még csak növe­li, hogy azt maga Giovanni Serravalle Zsigmond magyar királynak ajánlotta. Ott áll­nak a kötetben az uralko­dóhoz szóló ajánló sorok, melyben nem véletlenül em­lékezteti a királyt VII. Hen­rik császárra, ősére. Hiszen Henriktől remélhette a ghibellin Dante a pápapárti guelfek visszaszorítását, il­letve forrón szeretett hazá­jába, Firenzébe való szabad visszajutását. S e korszak­ban Zsigmond magyar ki­rály egész Európa egyik leg­tekintélyesebb uralkodója volt... SERRAVALLE. az egri kódex atyja, egy forrongó világ gyermeke. Dante alko­tását — amint azt Kardos Tiborral vallhatjuk —, el­sősorban a tudás enciklopé­diájának tekintette. Ez pe­dig azt jelenti, hogy a for­rongó konstanzi zsinat lég­körében, ahol a fordítás és a kommentár készült ff), Dante kemény szavú bírála­tát a pápaságról, kénytelen­kelletlen, de elfogadták... Giovanni atya az Isteni színjáték három részét: a Poklot, a Purgatóriumot és a Mennyországot nem vala­mi misztikumként értelmezi, hanem ez szerinte három földi állapotot: a reményte­lent, a reményt keltőt és a teljes boldogságot jelenti. De ezzel a szemléletével el­veti az egri kódex lapjaira rótt örökszép alkotás csoda­szerű jellegét: visszatér a magas fellegekből a rideg földi világ valóságába. S jó tudni, hogy ilyen példátlan becsű irodalmi ér­téket őriznek az öreg líce­um vastag falai... De joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés: vajon mi lehet ezek után a máso­dik vonatkozása az Isteni színjátéknak Egerrel. Pedig van, csak kevesen, nagyon kevesen tudják... Éppen 75 esztendővel ez­előtt, 1896-ban jelent meg Budapesten Gárdonyi Géza népszerű Pokol-fordítása. A mű a maga korában igen kapósnak bizonyult és an­nak sem Gárdonyi, sem a kiadója nem vallotta kárát. DE GÁRDONYI annyira beleszeretett ebbe a témába, hogy a millennium romanti­kus légkörében, mint a hí­res Feszty-körkép titlcára, kiagyalta, hogy az ezredéves kiállítás látogatóinak ezreit végigvezeti, a Dante által megénekelt, s általa ma­gyarra fordított Pokol min­den rejtélyes, félelmetes és kínos jelenetekkel teli útja­in. Gárdonyi maga rajzolta és készítette el e látványosság­nak szánt tervet Hogy ez a végén csúfos kudarba ful­ladt vásári látványosság mi­lyen Is lehetett, Fesztyné élethű leírásából ismerjük: „B ádog barlangokban, bá­dog sziklákon, vörösfényű villanykörtéktől megvilágí­tott, bádogfantáziával meg­rajzolt, bádogból kivágott bádog kárhozották gyűjte­ménye volt ez... Olyanféle volt az egész, mint a mos­tani barlangvasút.. .” „MENJEN KÉREM * A POKOLBA!” hívogatta az ezredéves kiállítás tömegeit a messzire kiáltó cégtábla. De hasztalan. Pedig Gárdo­nyi szövegére kedves ba­rátja, Dnkó Pista írt is egy Pokol-indulót, melyet ott a helyszínen adtak elő. DE MINDEN HIÄBA volt. Mindenki belebukott a vál­lalkozásba, csak éppen Gár­donyi Géza s általa Eger nyert a bizarr ötleten. Az író ugyanis egyezer kemény forintot kapott a bádog­pokol ötletében anyagi fan­táziát sejtő vállalkozótól. S az író az ekkor édesanyjá­nak adott summából vásá­rolta az egri házat Találó­an írta később: „A Pokol kapujából ke­rültem az isten közelébe: az egri sánc tetejére.. Sugár István Laikus vélemény a pedagógusokról Indul a gyorsvonat Hat­vanból. Mellettem 30—40 év körüli nő, velem szemben hasonló korú másik, s mint a párbeszédből hamarosan kiderült régi ismerősök. Az egyik — ezt szintén a be­szélgetésből értettem meg, a tanácsnál dolgozik, s a má­sik is hivatali dolgozó. Mind a kettőnek általános iskolá­ba járó gyermeke van. Ha két ilyen mama találkozik, előbb-utóbb az iskolára te­relődik a szó, s mihelyt el­hangzott: „tanító néni”, fi­gyelni kezdtem, bizonyára tanulságos észrevételeket hallhatok. Nem csalódtam, de a tanulság nem volt po­zitív. Nevelésről, eredmé­nyességről, pedagógiai ma­gatartásról alig esett szó. Párbeszédes elmélkedésük a pedagógusok jövedelmével, munkakörülményeivel állt kapcsolatban. Szóval olyas­mivel, amit a sajtó napról napra emleget s aminek kedvezőbb rendezését a kor­mány fontos feladatnak te­kinti. De két vita.társam vé­leménye más volt. Mert — mint mondták — könnyű a tanító néninek, dél tájban hazaküldi a gye­rekeket, aztán semmi dolga. Nekik bezzeg félötig kell a hivatalban lenniük. És egész nyáron nem csinál a peda­gógus semmit — úgy lát­szik. nem olvastak még a tanítók iskolán kívüli él­foglaltságáról. Van — mondta az egyik — egy ta­nítónő barátnője, aki az is­kola egyik szülési szabad­ságra menő pedagógusa he­lyett vállalta a gazdátlanul maradt osztályt, mert nem találtak szerződéssel helyet­test. Délelőtt az egyik osz­tályt tanítja, délután a má­sikat és „dupla fizetést csíp fel”. Legalább 3800 forintot — úgy emlegették, mintha ennél nem is létezne maga­sabb fizetés egy műszakért. A múlt hónapban meghív­ta ezt a barátnőjét, de az arra hivatkozott, hogy na­gyon fáradt Ugyan mi a csodától fáradt volna el annyira, hiszen a gyerekek­kel bánni könnyű. Ha nem fér a bőrében, akkor „kapsz egy pofont hogy kirepülsz az ajtón” és kész. Bezzeg az ő idegzetük... amikor az a hülye ügyfél háromszori magyarázatra sem érti meg... És így tovább. Pon­tosan már nem emlékszem még miről beszéltek, de a lényeg az volt hogy a pe­dagógus jól keres, könnyen él és sok a szabad ideje. Házassági hirdetésem Megunván házasságomat, el­határoztam, hogy megnősü­lök: feladtam hát egy há­zassági hirdetést. A házassá­gi hirdetést kiválóan lehet alkalmazni nősülésre is. A hirdetés szövege így hang­zott: „Egy tipli alakú Jan­kó, egy büdös vas nélkül, két féldeci között megismer­kedne egy tündérbabával, akit nem zavar, ha részegen verik, s az sem, ha százez­res bankbetétjét kocsijával együtt eladják. Lakás szüksé­ges. Pénztelen és csúnya nők kerüljenek. ,Az asszony ver­ve jó’ jeligére a kiadóba!” Ha erre én egyetlen leve­let is kapok, megeszem a fe­jem! Kezdhettem a nassolást! „Kedves kis tiplim! Hát számít az? Nem lehet min­denki áriáé. És a Jankó ne­vet is szeretem benned. Il­letőleg fogom benned. És azt is szeretni fogom, mint vál­tozik szeszszagú ajkad az én szeretetteljes hatásomra tej- szagúvá, mint egy csecse­mőé. Itt küldöm a képem Ui.: Kocsira be van fizet­ve, de a lakás csak egy szo­ba-konyha. Cím.+*Z A fényképről egy még mindig ragyogó ötvenes nő mosolygott rám, bár tekinte­téből mintha egy csendes őrült kuncogott volna rám. „Uram. Ha ön tipli, de egyébként férfi, ha ön Jan­kó, de egyébként nem eset­len fickó, sőt verni is tud. lehet szó a dologról. Az, hogy iszik, nem érdekel. Jól keresek, független nő va­gyok, nekem telik, hogy ma­ga igyon. Meguntam már a szép szál tehetetlen férfia­kat, akik reggel hat csukló­val kezdik, s alvással foly­tatják este. Lakásom termé­szetes, hogy van, ott jól le­het verni is. Találkozhatunk a Petymeg utca sarkán, hol­nap este nyolc órakor. Jel­szó: Tipli, de férfi. Fényké­pet nem küldök!” Igaza volt, én se küldöt­tem. „Drága! Amikor elolvas­tam a hirdetésedet, kicsur- ra.ntak a könnyeim. Megér­tettem, hogy a cinikus és frivol mondatok, az anya­giakat követelő hang mögött egy árva, magányos, sokat megvert férfilélek sikolya teL £u §st a hör­dülést magamba abszorbeál­tam. Igen. Mert én is egy abszorbciós lény vagyok, mint ahogy te is az vagy, te szegény kicsim. Tipli? Iste­nem. Majd ölemben dédel­getlek. Jankó? Nahát, nem lehet mindenkinek szeren­csés és bölcs fellépése az élet­ben. Igaz, hogy 198 centi va­gyok, de mindenem van, ami kell egy házassághoz... Ö, pardon: autó, lakás és pénz. és ami fő, szeretet... szere­tet... szeretet... Cím...” Ez se küldött fényképet. Megértem. Kilógott volna a borítékból. „Tiplim! Próbáljuk meg együtt. Hagyd a nyavalyába a kéglit, meg a stekszet. Csö­vezünk és állandóan egymá­séi leszünk, meg verek szünk. Címet nem tudok ad­ni. csak helyet... De mi­csoda helyet. Ja, fényképet sem. Volt egy valamikor, nyolchónapos voltam rajta és csak a fenekem látszott. Azt most se szégyellném. Azért van, nem? Csak kidobtak egy fotóstól, hogy büdös va­gyok. Nekik! Csao, drága tiplim!“ Késsezer-háromasázfoetven­Mert honnan is tudnának arról, hogy a lelkiismeretes pedagógus mennyi időt ál­doz az órákra való készü­lésre, szemléltető eszközök készítésére, javítására. Né­melyik majdnem ugyan­annyit, mint amennyi az órái száma. És azonkívül vállalja a továbbképzést Vajon, kedves útitársaim, mennyi időt szánnak szak­mai fejlődésükre fél öt után? Tulajdonképpen moso­lyogni lehetne azon, hogy szellemi munkát végző em­berek irigylik a pedagógust. Én azonban nem a komi­kus oldaláról fogtam fel a dolgot. Közhivatali alkal­mazottak, nem lehetnek ennyire tájékozatlanok. A vélemény pedig, amit a ne­velőkről általánosítva mond­tak, egyszerűen felelőtlen. Bán Ervin A gondozónők problémáiról Nagyon sok fórumon volt most szó a bölcsődék hely­zetéről. Hadd szóljon most olyan ember ezekről a prob­lémákról, aki maga is ben­ne él és tudja, hogy a böl­csődék helyzete sokkal rosz- szabb, mint a segítségadás módja és mértéke. A gondozónői munkához az érettségi után hároméves iskolára van szükség. A végzős hallgatók 1050 fo­rinttal kezdenek. Az 1970-es bérrendezés, mely az egész­ségügyi középkáderék hely­zetén kívánt javítani, a böl­csődékben sajnos, nem je­lentkezett Intézeteinkben rendezték a technikai dol­gozók bérét s így előállt az a helyzet hogy sokszor a takarítónő többet keres, mint az okleveles gondozó­nő. (Az előbbiből még na­gyobb a hiány.) Az anyagi és erkölcsi megbecsülés nem nagy, a munka viszont a normálisnak; nem duplája, hanem négy-ötszöröse. Any- nyira túlzsúfoltak a bölcső­dék. Akiknek gyermekei vannak, azoknak nem kell mondani, mennyi türelem, nyugalom, vidámság kell egészséges, harmonikus fej­lődésükhöz. Ezt már csak a zsúfoltság miatt sem tud­juk tökéletesen biztosítani. Ehhez járul még a gondo­zónők hiánya. Egyre töb­ben hagyják ott a pályát, s bátran mondhatjuk, aki ma még szív vei-lélekkel végzi ezt a munkát, csak azért te» szí, mert szereti a gyereke­ket és nem a fizetésért. Most újabb segítséget jeleztek, de ha tízszázalékos emelésre is számítunk, még mindig nem sok, hiszen 15—20 éve dol­gozó gondozónők fizetése 1400 forint. Ennyit a leg­egyszerűbb irodai munkáért is adnak, ez pedig mégis­csak nevelés. Pszichológusok elképzelése a kis gyermekek nevelésére, hogy egy gon­dozónőre hat gyermek jus­son, még távlatokban is túlzás, egy gondozónőre je­lenleg négyszer-ötször any- n.yi gyerek jut, mint ameny- nyit az elméletben előír­nak. Ilyen körülmények közt nagyon nehéz nevelni. Mészáros Judit Miért késik a posta — a posta szerint? Foglalkoztunk még ápri­lis 28-i számunkban azzal, miért késik a posta Tama- őrsön? Megérkezett a legil­letékesebbnek, a postának is a válasza. írják; a cikkben említett postakésések feltételezhetően nem új keletűek. A buda­pesti lapok és a megyei lap nem egy időben érkezett meg Tamaőrsre, és azokat külön-külön kézbesítették. Korábban valóban volt ilyen, részben a megyei lap késői átadása, részben a vonatkésések miatt. Pálya- javítás miatt a Budapest fe­lől érkező vonatok rend­szeresen késéssel közleked­nek és emiatt az átadási, kezelési idő lerövidült. Áp­rilisban a megyei lapot hét esetben nem tudták a kije­lölt vonattal továbbítani. A kiadóhivatal intézkedett, s a nyomdai késések azóta megszűntek, de vonatkésés, ha szórványosan is, még mindig előfordul. Mivel a Volán gépkocsijáratai a ké­sői vonatokat nem mindig várják be, sajnos, késik a posta is. A férfi a gyengébb nem Ezt tanúsítják a népese­dési statisztikák, s újabban a kromoszómák elemzésé­vel ezt fejtegetik az örök­léstan kutatói is. Az UNES- CO-közlemények nyomán az érdekes kérdésről részlete­sen beszámol a Delta Ma­gazin most megjelent új száma. A lap közli az agy­V négy levél jött. Mutattam á büszkén a feleségemnek, ^ hogy lássa és olvassa, kitt tart hárpiaként a birtokában f már egy történelmi időszak $ óta. ^ — Fényképet küldtél ezek-\ nek? — kérdezte egykedvű arccal. — Nem — mondtam. — Na látod! — mondta^ egykedvűen, és úgy ment el' mellettem, mintha kopottv hirdetőoszlop lennék. (&nl S kutatás józan prognózisát, bemutatja a Zsigulit, a „hőmérő fényképek” (a te- hermanográfiás felvételek) készítésének technikáját, az új típusú „sétáló gépeket”, valamint a szédületes iram­ban fejlődő fény-áram át­alakítókat, amelyek az elektronikában a fény tér­hódítását és a villamos áram háttérbe szorítását készítik elő. „Robbanó gömbmotor” néven a lap ismertet egy teljesen új el­veken alapuló erőgépet, amely a Wankel-motor ver­senytársának Ígérkezik. A korszerű színes épület-dísz­világításról látványos fotók és érdekes cikk számol be. Foglalkozik a lap egy sajá­tos méh-idomítási kísérlet­tel, a pusztulás veszélyébe került műemlékekkel, a föld alatt rejtőző építészeti em­lékeket feltáró magnatomé- terrel, a halak teleszkópos szemének elektron-mikrosz­kópos vizsgálatával és rész­letes cikkben számol be az ókori Salamon király mesés aranybányái után folytatott régészeti kutatásokról. A BNV alkalmából 160 olda­lon megjelent Delta tudo­mányismertető része, infor­mációs anyaga is gazda­gabb, terjedelmesebb a ren­desnél, s hasznosabb tud­nivalókat, hazai és külföldi iparcikkeket ismertet hirde­tési melléklete is, a szokott­nál szebb, látványosabb ki­vitelben. 1371. május 19, szerda 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents