Népújság, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

faűclífr I KOSSUTH I (.» Lányok, asszonyok I (.40 Mexikói dalok ’ (.00 Jegyzet (.30 Händel: Tűzijáték — szvit (0.05 Bikov: A kruglányi tud Rádióváltozat (1.00 Lemezmúzeum 11.20 Polkák 11-27 Az új magyar zene hónapja 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiakoktél 13.52 Jegyzet 14.02 Pol-bea* f i 14.25 ÜJ Zenei Újság 15.05 Csak fiataloknak? ) 15.55 Kis magyar népraj» -f i 16.00 168 óra 17.30 Rejtvényműsor 18.15 Oj lemezeinkből 19.33 Kózv. az Álba Kegla dzsesszfesztiválrél 22.20 Táncoljunk I 040—2-00 Melódiákok^ PETŐFI (J* Operettrészletek (.25 Schumann-müvek (.45 Válaszolunk hallgatóinknak: 11.30 Könyvszemle 12.02 Orvosok a mikrofonnál 12.07 CsajkovszkiJ-hangverseny 14.00 Napraforgó 14.53 Lajtha: Capriccld — szvit 15.30 Falvakban, mezőkén 16.05 A hét műsorából 17.42 Régi faragómesterek 16.10 Kíváncsiak Klubja 18.00 Népi zene 13.35 Kórushangverseny a fasiz­mus feletti győzelem emlé­kére — Közvetítés K.30 A Bánk bán Grúziában 21.45 Népi zene 22.15 A világítótorony Hangjáték (3.15 Operarészletek MAGYAR (.30 Minden kilométerkőnél.; ; 6. Tíz pere múlva nyolc ».23 Tábortűz 10.45 Kék fény. Ctsm.) 14.« Séta Magyarul beszélő, NSZK­füm 16.20 Monitor (6.00 Jackie és Hermina U4 3. A vadló (Ism.) ».35 A nézők véleménye 16.45 Hírek 16.50 A magyar művészet története (f.35 ÜJ arcok rivaldafényben ;;, ».oo Monitor 16.46 Zengjük • telt..4 (9.19 Cicavízió... (3.30 Tv-híradó ».00 Mikes György 9t perce ».OS Euripidész: Iphigéneia a Tauruszak földjén Tv-film «.20 Egy fér«, egy nő 82.05 Tv-híradó (3.15 Közv. a tornász férfi EB­ről 33.45 Reklámrevű 33.55 Jó éjszakát, felnőttek! rá^J EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 32-33) Fél 4. fél 6 és 8 órakor Az angyal elrablása Az életrekelt krimi Ezines, angol fiira Főszereplő: Roger Moore EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fél 6 órakor Az évszázad riportja Az űrkutatás eseményei színes, magyar filmen (50 százalékos helyárak) Csak fél 3 órakor öten az égből Szinkronizált, szovjet kaland- film Délután fél 6 órakor Színes rajzfilmsorozat EGRI KERTMOZI: Este fél 8 órakor Jöttem, láttam, lőttem GYÖNGYÖSI PUSKIN: „Az állatnak meg kell halnia” GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Marie szeszélyei HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Spartacus I—II. (Dupla helyárak) HATVANI KOSSUTH: A filatelista halála FÜZESABONY; Emberöléssel vádolva PÜTEKVASÄRA: Sárika, drágám ■gerben, este 7 órákor: HKTYPANG Ahol a legtöbb könyvet olvassák Ma a világon megjelenő könyvek egynegyede a Szov­jetunió nyomdáiból kerül ki, és a Szovjetunió egy lakosá­ra évente átlag öt könyv jut. Tömegkiadásban jelennek meg a tudományos kommu­nizmus megalapítóinak mun­kái. Marx és Engels műveit 77, Lenin munkáit 100 nyel­ven adták ki a Szovjetunió­ban. Nagy az érdeklődé® a szov­jet és a külföldi írók szép- irodalmi művei iránt. A fej­lődés ütemére jellemző, hogy a szépirodalmi kiadások pél­dányszáma lö&S-ban tízsze­rese volt az 1940-ben megje­lent szépirodalmi műveknek. De még így sem tudják tel­jesen kielégíteni az olvasni vágyó szovjet emberek igé­nyeit. Az általános szépiro­dalmi kiadásból az orosz szépirodalom az elmúlt évek­ben 40 százalékban része­sedett, a szovjet könyvek a Szovjetunió 89 nemzetiségé­nek nyelvén jelennek meg. A szovjet könyvkiadás ka­pacitása lehetővé teszi, hogy a legkülönbözőbb klasszikus és modem Írók műveit ki­adják. így a szovjet dolgozók hozzájuthatnák a világiroda­iam kincseihez. 1969-ben, pl. 689 külföldi szépirodalmi művet adtak ki, 35,9 millió példányszámban. Állandóan növekszik az ázsiai és afri­kai országok szépirodalmá­nak kiadása A Szovjetunióban kilenc­szer annyi művet fordítanak le, mint pl. Angliában, négy és félszer annyit, mint Ja­pánban és négyszer annyit, mint az Egyesült Államok­ban. A legjobb külföldi írók művei sokszázezres példány­számban jelennek meg orosz nyelven. De nagy az érdeklődés az eredeti nyelven megjelenő művek iránt is. „Moszkvá- van, és más városokban is sokszor hallani embereket, akik az eredetiben kiadott modern francia, amerikai, vagy angol szerzők művei fe­lett vitatkoznak —, állapítja meg az UNESCO szaklapja, a Kurrier. Majd így folytat­ja: — Egy Szovjetunióiban járt amerikai mondta, hogy egy fiatalasszony O’Henry könyvét mutatta neki, amely angol nyelven jelent meg a Szovjetunióban. A könyv utolsó oldalán (ahogyan ez a szovjet könyveknél szoká­sos), feltüntették a példány­számot: 20 000.. ( Elképzel­hető-e — mondta az ameri­kai —, hogy az Egyesült Ál­lamokban mondjuk Csehov könyvét adnák ki oroszul ek­kora példányszámban ?* German Drfubtn (APN—KS) Forgalmi akadály - egy jávorszarvas TrfZa^ TUS főváros földalatti vonalán. Az állatkertből elszökött jávorszarvas ugyanis a sínekre tévedt és onnan sehogy sem sikerült eltávolítani. Végül az állatkert egyik gondozója két al­tató injekciót lőtt az állatba, s visszaszállították otthonába. De a szerencsétlen állat nem bírta ki a megrázkódtatást, másnap az állatkertben kimúlt. • (MTI Külföldi Képszolgálat) Cseregépkocsi és használati díj A Legfelsőbb Bíróság határozata Gépkocsivásárlással kap­csolatosan érdekes üggyel foglalkozott törvényességi óvás folytán a Legfelsőbb Bíróság. Az ügy előzményei szerint egy, a Merkur-tól vá­sárolt autó nyílászáró szerke­zetei — a tömi tó-szigetelő anyagok hibája miatt —, nem zártak pontosan, ezért a csomagtartónál és az aj­tóknál nagy rések voltak. Emiatt a gépkocsi belsejébe nagymértékben behatolt a por. A Kereskedelmi Minő­ségellenőrző intézet vélemé­nye szerint — az illesztésék­kel kapcsolatos egyedi hi­bák miatt —, a garanciális szolgáltatásokkal nem lehet teljesen megjavítani a gép­kocsit, s az rossz minőségű úton a nagyarányú poroso­dás miatt balesetveszélyes. Erre tekintettel a vállalat a kocsit visszavette, d® cse­rébe ugyanolyan típusút nem tudott adni. mert csak más­fajta és drágább autók áll­tak rendelkezésére. Végül is a vevő egy drágább kocsit elfogadott, s a vételárba az előzőért kifizetett összeget beszámították. Egyidejűleg megállapodtak abban is, hogy mivel az első autót a vevő három hónapig használ­ta, a megtett több mint 8 ezer kilométer alapulvételé­vel — kilométerenként 44 fillérrel számítva —. mint­egy 3600 forint használati dí­jat fizet a vállalatnak. Ez meg is történt, de a vevő utóbb visszakövetelte a pénzt. A Legfelsőbb Bíróság hatá­rozatában ennek az összeg­nek a visszafizetésére köte­lezte a Merkur-t. Ítéletében rámutatott: az egyes tartós fogyasztási cikkek jótállásá­nak legkisebb kötelező mér­tékét meghatározó miniszte­ri rendelet szerint semmis az a megállapodás, amely a rendelet rendelkezésedtől a vásárló hátrányára eltér. A vállalat köteles volt a gép­kocsit kicserélni, mert ren­deltetésszerű használatra nem volt alkalmas, és kija­vítani sem lehetett. Tény­leges csere ugyan nem tör­tént, mert a vállalatnak ugyanolyan típusú gépkocsi­ja nem volt és így másfajta személygépkocsi szolgáltatá­sára került sor, de ez a kö­rülmény sem ad lehetőséget a vevőre hátrányos megálla­podás kötésére. A vállalat nem volt jogo­sult a visszavett gépkocsi után használati díjat köve­telni, ez azonban nem érin­ti az újabb autó szolgáltatá­sára vonatkozó megállapodás érvényességét. irss,ss/vr*rssss/'s/vsr/vssss/'rsMfsss*rssssssssss/-sfs/ssj Honnan származik az „Eged-hegy" neve? Eger város, és Eger kör­nyékének múltjáról beszél­getve nemrégiben valahol felmerült egy kérdés: hon­nan is származik a telepü­lés életéhez szorosan hozzá­tartozó Eged hegynek neve, elnevezése? Tegyünk hát egy Ms ki­rándulást az elmúlt időkbe, és induljunk el a helyszín megtekintésére az egri Vár- álloanástól. ★ Utunk kelet felé vezet, a Vécsey-völgyön át A ma már nagymértékben beépült völgy neve Vécsey Sándor­ra, a hajnácskői vár egy­kori urára emlékeztet —, akinek a csapatai 1687-ben, Egernek a töröktől való visszafoglalása idején ezt a környéket tartották meg­szállva. Tovább menve keleti irányban a Ciglédi szőlők dűlőjébe jutunk. A közép­korban itt, a környéken lé­tezett egy nem is jelenték­telen falu: Szögliget. Á köz­ség jelentőségére utal, hogy errefelé az egri egyházak, kápolnák, ájtatos alapítvá­nyok, ispotályok nagyobb birtokait több régi okmány említi. A falu azonban már a törökök ideje előtt el­pusztulhatott —, határa Egerhez lett csatolva, népe pedig elszéledt... És erről beszélve szomo­rúan gondolunk reá, hogy Eger közvetlen közelében mennyi az ugyancsak el­pusztult falu —, így a most említett Szögligeten kívül Szőlőske, Almagyar, Tiha­mér, Kocs. Milyen borzasz­tó viharok dúlhattak vala­mikor ezen a vidéken! ★ Sétánkat folytatva, az Eged hegy északnyugati ol­dalán elérhetünk egy for­rást, amelyet sokan ma is „Remete kútja” néven is­mernek. A hagyományos el­nevezésből arra lehet követ­keztetni, hogy itt a közelben létezett a régi írásokban sokszor emlegetett egedhe- gyi remetéknek (Eremico- lae montás & Aegidii) temp­loma és szerény lakása. Er­ről írja Gorové László” „Eger városának történetei? című, 1828-ben megjelent könyvében: Az Egyed, szőlő hegyének... felső csútsán sokáig fen állott Sz. Egyed tempi omotská fának emlékezte... és a’ meilyhez Sz. Egyed napján as Egri hívek... fel jártak. Valaha ezen kápolna mellett egy Remete lakott... A kápol­nának pedig később már tsak valami puszta falai ál­lottak, de azok is Fuchs el­ső érsek alatt egészen eltö­röltettek .. .* Gorové leírását bőségesen igazolják a tárgyról szóló, ma is meglevő okmányok. Ezekből kitűnik, hogy az Eged-hegyi remetéknek a Szent Kereszt tiszteletére épült templomához százado­kon át tömeges búcsújárás volt Egerből és a környező falvakból. Az elfutó évek folyamán azonban az épít­mény mindjobban pusztult, és így történt, hogy 1753. május 3-án Barkóczy Ferenc egri püspök a régi templom helyén egy új templomnak alapkövét személyesen ál­dotta meg fényes szertartás­sal és nagy sokaság részvé­telével. A munkálatok Esz- terházy püspök alatt, 1766- ban készültek el teljesen — és ezt követően indultak meg ismét a búcsú járások az Eged-hegyre az egri szé­kesegyházból, De 1770 után már a búcsúk — Ismeretlen okokból — elmaradtak, a templom csakhamar elha­gyott rommá lett Kétségtelen, a búcsújárá­sok megszűntek, és a XIX. század elejétől fogva a templomról és a remetelak­ról már nincsen többé szó. — Egy azonban bizonyos: valamennyi régi írás a jie* gyet egy i. sz. 640—700 kö­zött élt francia remetére gondolva ,Á>zent Egyed he­gye” néven — vagy latinul mint „Mons Sancti Aegidii** — említi, nem vitás tehát hogy a név innen szárma­zik! ★ íme, {gyen szólnak az írá­sok és a hagyomány aj Eged-hegyi remetéről „...ki­hez « gyermekek szívesen feljártak tanításra, mivel fe­hér kenyeret is adott ne­kik . ..” — ahogyan ezt az öregek sok-sok évtizeddel ezelőtt még mesélték! De ugyancsak felmaradt a hie­delem a „remete lápa kút­ja” körül — „melynek vize soha ki nem fogy. mert azt a remete imádsága tartja”. Nemkülönben a közeli „Her- gyimó szőlőhegy neve is az eremitanus szóból látszik származni...” állította Eger egy múltszázadi történetíró­ja, Bartalos Gyula. Hevesy Sándor tammmitmmmm Nagyképűség ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától, hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10). Gyermek- orvosi ügyelet: szombaton 16 órától 17.30 óráig, vasárnap dél­előtt 9 órától 10.30 óráig. Dél­után 16 órától 17,30 óráig az Al­kotmány utcai rendelőben. (Te­lefon: 17-74). Rendelési Időn kí­vül az általános orvosi ügyele­tén (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hét­főn 19 órától kedd reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órá­tól hétfő reggel 7 óráig. Az or­vosi ügyelet helye: Jókai utca 41 szám. (Telefon: 17-27). Gyer­mekorvosi ügyelet: vasárnap dél­előtt 10 órától 12 óráig, a Pus­kin utcában. (Telefon: 16-36. íff-44) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig, a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasárnap 10—12 óráig, a rendelőintézet gvermekszakrendelésén. (Telefon: 16-94). Kifelé furakodtam a bolt­ból, amikor a pult fölött észrevettem a plakátot: BURGONYACUKOR 10 FT. Időbe telt, amíg ráesz­méltem, hogy mi az. Akkor hangosan is kimondtam, íz­lelgettem. De ilyen keser­vesen még sohasem állt rá a nyelvem a magyar szóra, mert úgy éreztem, semmit sem jelent. Burgonyacukor, — morogtam magamban. Aztán, hogy burgonyabo­gár. Mert erre már rájárt a nyelvem. Igen a szavak fogalmakat fejeznek ki, a fogalmakhoz pedig valami­lyen módon viszonyulnak. Valami eszünkbe jut róluk, érzelmi szál fűz hozzájuk. És ekkor rádöbbentem: ez az előkelősködő, keresett szóösszetétel engem meg­lop! Érzelmileg. Mert, ha azt mondom: krumplicukor, akkor máris elomlik a nyelvemen. Látom gyer­mekkorom szatócsboltját Holm au bácsival, akihez már csak azért is élvezet volt elmenni, mert süket volt az istenadta és ott ked­vünkre kiordítozhattúk ma­gunkat. Érzem a bolt illa­tát, izzadó tenyeremben a réz tizfilléreseket, egyszó­val átéltem gyermekkorom egy darabkáját. Ezt orozta el tőlem a pla­kát. Cserébe adja a burgo­nyacukrot. Hát nem! Ezt nem engedem! Pedig én is üldözöm az idegen szavakat. örülök, hogy a slafrok, hózentróger és vinersnricli kiment a divatból. De vajon ez a burgonyacukor magyaritás- e? Vagy csupán az egyik jövevényszó helyett mási­kat, a hivatalosabban hang­zót akarják rámtukmálni'! Mert köztudott, hogy a burgonya (á la Bourgogne) épp olyan tőrölmetszett finn-ugor szó, mint teszem azt a konyak... Ám lehet, hogy tévedek ebben a krumpli-dologba^ És helyes az a törekvés, mely egyjelentésű szavaink esetében a jobban hangzó (kérdés, hogy kinek?) szeb­ben csengd (kérdés, hogy minek) mellett buzdít. En­gem meg lehet győzni, haj­lok a jó szóra. ígérem, hogy vendéglőben vadsertést ren­delek, vagy gránátos-mene­tet. Utána áttanulmányo­zom fümszínhá2Mink műso­rát, megtekintek egy ma­gyar mozgófényképet, majd feltolakszom a géperejű társasbérjáróműre, esetleg fogok egy bérgépkocsit, hogy időben hazaérjek. A sarkon pattogatott tengerit (vagy törökbúzát) vásárolok a gyerekeknek, és este el­mondom nekik a mesét a zöldsertésről... De amig meg nem győz­nek: krumplicukor! Kutya ura fakó! Csonkaréti Károly Mimim G) U11, BMjus 15, szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents