Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-15 / 88. szám

KOSSUTH «J» NCpdaU&tek. ■UM Munkamorál és teclmfka as épltötparbsn. MS Francis imitt mSvelML ■SM RádiAegyetcoa. U tó Zenekari auilftk 12.20 Kl nyer maT 12.20 Melódiakoktél. ■SUM Mozarti D-dú> divertimento. MJH Kóruspódium. 14.51 Bádlószinhist csongos és Tünde. IMI Sárai Tibori De profundi* — kantáta. J7-J1 Elfogadjuk-« a fllaatl 17.S6 Népdalok. 18.18 Budapesti beszélgetés Acker Bükkel. BÚJ Verdi: Simoné Boeeaaegra. Háromfelvonásoo opera. ■SJM verbunkosok, népdalok, eao finekkarl operett­felvételek. PETŐFI MS Zenekari muzsika, 8.00 Operettrészletek. (US Magánvélemény közügyekben. IKM Könnyűzenei Mraflfc 12.32 Hangszerszélók. 13.03 Operarészletek. 11.00 Kettőtől — hadiéi I. JS.10 Kádlőegyeteas. 18.40 Kórtumüvek. I W 18.50 Könyvlsmu laték SMS Könnyűzenei ksagV újdonságok. tSM nádiéban gvefsewyek*®> ■0.15 Népi zene. p-it A műsort BHtasMW Rákos Sándor. 18.15 Ritmus Cs melódia, ■3.15 Lendvay Kamllléi Orogenesis — oratórium lenlo emlék ezetéra. MAGYAB 17.23 Hírek. 17-30 Kukkantó. 18.15 Jó estét. Maty ■! UWIIf • -« Közben: EsU mese. 19.30 Tv-hlradó. 20.00 Jó estét. Magyarország . .. 80.10 Minden kilométerkőnél, sorozat. 1. A gitár. «.» Jó estét, Magyarország... SX3» Tv-hlradú. r POZSONYI ' S8.8I Godaunov énekek W.00 ée 22.05 TV-hlradé. ■0.00 Kockázat. Lengyel flbú­sorozat. *9.55 Népi tó nook, *1.35 Divatshow. *1.50 sport. SGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4. fél 6 órakor Hárem a sivatagban Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Este 8 órakor • A bőrtőnőr a Csehszlovák Olmdráma. EGRI BRODY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Én vagyok Jeromos Színes, magyar fllmvfgjáték Alfonzó főszereplésével. GYÖNGYÖSI PUSKIN Kitörés GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Rekviem hatvani vörös csillag Effi Brióst ÉÜZBSABONY Szerelmem, segíts! Egerben, este 7 órakor; POMPADOUR (Bemutató-bérlet) Eeerben, 10 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsóinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Berendelés gyermekek részére is. Oyöngyösöti: 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Jókai Utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon; H-27J . Poroszlóról Az épülő Tisza II. víztá­roló medencéjének helyén a poroszlód ártérben kivágják az erdőket. Erről a terület­ről az elkövetkezendő évek­ben a helyi November 7 Ter­melőszövetkezet brigádjai nagy mennyiségű nyárfát termelnek ki, s a faanyag jobb, gazdaságosabb hasz­nosítása érdekében azt hely­ben fel Is dolgozzák. A ter­melőszövetkezet ugyanis melléküzemágként ládagyá­rat létesített, s a megfelelő gépi berendezések beszerzé­se, Illetve a próbaüzemelés után már teljes kapacitással folyik a termelés. A nyárfá­kat fűrészgépek vágják deszkává, amelyből szab­ványúié retfl gyümölcs ősládák készülnek. Több gyümölcs- termelő gazdasággal és fel­vásárló vállalattal kötöttek szerződést, amelyek szerint ebben az évben 210 ezer gyümölcsösládát szállítanak megrendelőiknek. Az üzemet a téli időszakban továbbfej­lesztik, s akkor a növényter­mesztésből felszabadult dol­gozók bevonásával növelik a létszámot Is. A poroszlói ártéren egyéb­ként, ahol az elmúlt évi ti­szai áradások Idején igen sok kárt szenvedett a szö­vetkezet, az idén biztató a helyzet Az ártér, mintha vissza akarná fizetni az el­múlt évi károkat, jó termő­talajjal várta a tavaszi me­zőgazdasági munkákat Chászár István Hatvanból Minden részleg túlteljesí­tette az elmúlt évi tervét a VOLÁN 4-es számú vállalat hatvani üzemegységében és első helyezést ért el az üzem­egységek közötti verseny­ben Is. Az eredményes mun­ka Jutalmául 78 500 forintot osztottak ki a dolgozóknak, sokan kaptak kiválódoi gozó­jelvényt, több új szocialista brigád alakult. Az üzemegy­ség dolgozói közül 140-en szocialista brigádtagok, akik fő részesei voltak az elmúlt évi sikernek. Az üzemigaz­gatóság az 1971. ért felada­tokat az üzemi demokrácia szélesítésében, a kulturál­tabb közlekedés megvalósí­tásában, s a járatok késésé­nek csökkentésében jelölte meg. A csaknem teljes egészé­ben női munkaerőket foglal­koztató hatvani szociális üzem a tavalyi nyereséges év után több mint százezer forint jutalmat osztott szét. A jutalmazásoknál figye­lembe vették a dolgozók szociális helyzetét, s külön juttatásokban részesülhettek azok a csökkent munkaké­pességűek, akik családjuk­kal nehezebb anyagi körül­mények között élnek. Szűcs Ferenc Gyöngyösről Üj kollektív szerződés ké­szül a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál. A vállalat szak- szervezeti bizottsága, s «z üzemi albizottságok már el­készítették a szerződés ter­vezetét, s azok sokszorosítva az üzemekbe kerültek, hogy a dolgozók véleményt mond­janak arról és Javaslatot te­gyenek. A tervezet foglalko­zik az idei gazdaság fel­adatokkal és a vállalat öt­éves tervével Is. Az új szer­ződésben még jobban össz­hangba kívánják hozni a vállalat és a dolgozók érde­keit; ez évtől szabályozzák a részesedési alap kifizeté­sét, melyhez várják a dol­gozók Javaslatait is. Üj dön­tések születnék a bérezésről, a munkásellátásról, étkezte­tésről és a bejáró dolgozók utaztatásáról. Tóth Lajos KsvégziLe a gyilkos kutyát? Blackie, az angliai Chelms- fordból való juhászkutya, halálra marta gazdájának 18 hónapos kislányát, mire egy helyi bíróság kimondta fö­lötte a halálos ítéletet A dologban nem is ez az érde­kes, hanem az, hogy a ku­tya legbuzgóbb védelmezője a kislány édesanyja volt. Audrey Goodchild ass2ony ímr vallott a bíróság előtt: „Őszintén hiszem, hogy Blackie csak azért játszott Sarah Jane-nel (a kislány­nyal), mert szerette őt.” „Blackie nem akarta Sarah Jane-t bántani. Ha ezt akar­ta volna, darabokra szag­gatta volna őt’.’ Az anya további bizony­ság végett elmondotta, hogy másik gyermeke, a négyéves Carolyn azután is Játszott Blackie-vel, hogy kistestvé­rét az állat megölte. A kutya életéért folyó perben Winton Goodchild, az apa kijelentette: „A dol­gokon már - semmit sem vál­toztat, ha Blackie életét is elveszne A kutya nem ve­szedelmes.” A bírák azonban nem ha­tódtak meg a kegyelemért folyamodók szavaitól és a to­vábbi vérontás elkerülése végett kimondták Blackie fölött a verdiktet; Mindazon­által fellebbezni lehet, s amíg a további instanciákon halad végig az ügy, Blackie-t nem pusztítják el. Ezt Mitchell rendőrfelügyelő, a kijelölt „hóhér” mondotta. 4. Az elsöpört Wekerle-terv Amikor 1914. nyarán kitört ' a világháború, az ellenzék a kormánypárttal együtt sza­vazta meg a hadüzenetet. Ti­sza ekkor a miniszterelnöki székben ült. s meghatottan mondott köszönetét a „haza­fias nemeslelkűségért”. A tisztelt Ház tagjainak számí­tásai azonban nem váltak be. A monarchia és szövetségese, a császári Németország hen- cegően megjósolt gyors győ­zelme elmaradt. Egyre rosz- szabbul alakult a helyzet a frontokon. S az ellenzékből új párt támadt, amely kife­jezte a tömegek békevágyát. Gróf Károlyi Mihály, akit a háború kitörése Franciaor­szágban ért és csak később sikerült hazatérnie. 1910. nya­rán alakította meg ezt az új pártot. Károlyi és elvbarátai egyre inkább megértették a háborút megelégelő, békét ki. vánó tömegeket. Ahogy rosz- szabbodott a hadihelyzet, úgy élesedtek a képviselőhá­zi csaták. 1917. nyarán meg­bukott Tisza és újra fellán­golt a harc az általános vá­lasztójogért A Wdkerle-kormány, amely vállalta, hogy a bukott Tiszá- ék helyett megkísérli meg­menteni a veszélyben! levő úri rendet új választójogi törvénnyel próbálta lecsilla­pítani a néptömegeket. A Wekerle-kormány által be­nyújtott új választójogi tör­vényjavaslat kimondta, hogy Országgyűlési képviselő­választói jo"!» van minden férfinak, aki életének hu­szonnegyedik évét betöltötte, magyar állampolgár. írni és olvasni tud, állandó lakhelye van és a második szakaszban felsorolt különös kellékek va­lamelyikének megfelel. Ezek a külön kellékek voltak az elemi népiskola hatodik osz­tálya, magyarul tudóknál az elemi iskola negyedik osztá­lya; tíz korona egyenes álla­mi adó, nyolc katasztrális hold föld tulajdona; iparen­gedély és iparág fizése fél év óta; altiszti fokozat a csend- őrségnél. vagy a katonaság­nál; ha valaki a Károly-csa- patkeresztet elnyerte altkor is, ha huszonnegyedik élet­évét be nem töltötte. Válasz­tójogot kaptak volna a nők is, ha hoszonnegyedik élet* évüket betöltötték, magyarul ími-olvasni tudnak, s a pol­gári iskola negyedik osztá­lyát elvégezték. ;Ez a törvényjavaslat az ak­kor mintegy 17 milliós Ma­gyarországon mindössze va­lamivel kétmillió fölé emelte volna a választásokra jogo­sultak számét. A vagyoni cenzussal továbbra Is kima­radtak volna a politikai jo­gok gyakorlásából a szegény­parasztok és a munkások. A különböző isKolaí végzettsé­gek megkövetelése is azt a célt szolgálta, hogy a töme­gek — amelyeket az úri osz­tály elzárt a művelődés lehe­tőségétől — ne nyilváníthas­sák állampolgári akaratukat. Mégis akadtak, akiknek még ez a választójogi reform is túlságosan radikálisnak tet­szett. Azt követelték, hogy az új törvény ne általában az ím;-olvasni tudást, hanem a magyarul ími-olvasni tudást követelje meg. Ez egyértelmű volt azzal, hogy az akkori soknemzetiségű Magyaror­szágon kizárhassák a nemze­tiségeket a választásokból. A kormánypárt legfőbb fegyve­re a régi választásokon éppen az volt, hogy a jegyzők tet­szés szerint v’zsgáztathatták a választópolgár-jelölteket, egy-két helyesírási hiba nyo­mán megállapítva róluk, hogy magyarul nem tudnak ími-olvasni, következéskép­pen nem szavazhatnak. A ja­vaslat reakciós volta abban Is megnyilvánult, hogy to­vábbra sem adott a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat. A gyakorlatban a felállított sza­bályok azt jelentették, hogy a parasztasszonyokat a vá­lasztásból csaknem telje­sen kizárták. Mégis, miután a választójogot általában elfo­gadta a Ház. a részletes vita során a jelenlevő, a kor­mányt támogató munkáspárti többség határozatban mond­ta ki. hogy a nők választójo­gához semmiféle formában nem járul hozzá. Ez a képviselőház, amely ilyen szűkén mérte a jogot a nép számára, még a tizen­kettedik órában sem értve meg az idők szavát, végül is saját maga volt kénytelen kimondani feloszlatását. 1918. november 16-án történt ez. Károlyi Mihály, akit a fel­fegyverzett tömeg, az őszi­rózsás Forradalom követelt a kormány élére, a miniszter­elnök számára fenntartott he­lyen ült, amikor Szász Károly elnök bejelentette: •— Kötelességemnek isme­rem azzal a javaslattal lép­nem a Ház elé. hogy a ma­gyar országgyűlésnek, ez a még 1910-ben összegyűlt kép­viselőháza. a teljesen meg­változott viszonyokra való tekintettel mondja ki felosz­latását. A javaslatot elfogadták. Az ülés 10 órától 10 óra 5 percig tartott, 11 .órakor a kupola­csarnokban összeült a Nem­zeti Tanács. Hock János, a — Vegye tudomásul, Kecz- meczi, ennél a vállalatnál ez volt az utolsó késései — De nem...-r- Hogy-hogy nem? Két nappal ezelőtt figyelmeztet­tem: ha még egyszer elkésik, szó nélkül felmondok magá­nak! Most nyolc helyett ti­zenkettőkor jöti be — mit akar még magyarázkodni? •m Könyörgöm, fßnököm, A qzíqofü {önök hagyjon kibeszélni. Gondol­ja csak el, ma már hajnal­ban felkeltem, könnyedén, vidáman, együtt füiyürész- tem a nyitott ablakon békan- dikiló madárkával. S akkor hirtelen megcsörrent « tele­fon! Azonnal rossz érzésem támadt, de azért fülemhez emeltem a kagylót. Dobhár­tyámon kétségbeesett női si­koly hasított át: „Segítség! Uram, mentsen meg! Hiszen mi ismerjük egymást... Es itt gyilkos leselkedik ráml” — Ne vicceljen, Keczme- czi. Ki hívta volna fel ma­gát ilyen szöveggel? — Esküszöm, főnököm, hogy Csapcsikné volt, a föld­szint 4-ből. Negyedszer vált el a napokban, de tessék el­hinni, még mindig olyan ár­tatlanul naiv, mint a ma szü­letett bárár.xjka... Csak a férfiak nem hagyják békén! Azt zokogta a telefonba te; „Valaki most sziszegte a kulcslyukon át, ha nem en­gedem be, rám töri az ajtót és megfojt.. — És maga? — Elismerem, hogy , van­nak rossz tulajdonságaim, de a lovagiasságomra, főnököm, mindig kényes voltam. S bár most is a legteljesebb bi­zonytalanság sötétlett előt­tem, lerohantam a földszint­re, és feltéplem Csapcsikné ajtaját. Leírhatatlan látvány fogadott... A szerencsétlen asszony az egyik sarokban reszketett, s gyönyörű bronz haját tépdeste. De amikor meglátta, hogy én vagyok, a nyakamba ugróit, úgy suttog­ta: „Megmentöm... Ugye, nem hagy magqmra?” — Maga ezek titán termé­szetesen ott maradt? — Ott, de esküszöm, csak vonakodva tettem. Az a fi­nom lélek ott pihegett a ka? romban, egyedül bennem bí­zakodva. De én nem állhat­tam meg, hogy időnként ne figyelmeztessem: „Asszo­nyom, mkem már sajnos, mennem kell! Igaz, a főnö­köm áldott jó ember, de ha még egyszer elkésem, jnost már biztosan kihajít a vál­lalattól .. — Megőrült, Keczmeczt? Engem akart lejáratni egy bajba jutott embertársunk előtt? — Hát nem az igazat mondtam, főnököm? Pedig szinte erőszakkal kellett le­fejtenem magamról Csap- csiknét, aki közben elhaló hangon könyörgött: „Ne.. Maradjon még . .De akkor már fél tizenkettőre járt az idő, — Tudja meg, maga egy embertelen fráter, Keczm.e- czi! Aki ilyen szituációban így viselkedik... S mondja, pillanatnyilag nincs senkije a Csapcsiknénak? ! IQmeth Géza 4 köztársaság lelkes híve, ékes­szólóan jelentette be a király lemondását. — Máris összetörtük a trónt, amely az önkényura­lomnak, a népek elnyomatá­sának. a rabszolgatartásnak és a vérrel-vassal dolgozó té­gi világrendnek volt alapkö­ve. Szabad és független nem­zetté lettünk, elszakadván a német szövetségtől és az osztrák közösségtől... Összo jöttünk, hogy kimondjuk most államformánk megvál­toztatását: a szabad és füg­getlen köztársaságot. így lett a vérözönből megváltás, a ha­lál pusztulásából dicsőséget feltámadás. Az ülés befejeztével a Nem­zeti Tanács tagjai kivonultak az Országház lépcsőire. A Parlament előtt már sok tíz­ezres tömeg sorakozott. Azt kiáltották, azt énekelték: „Éljen a köztársaság!” A kül­városok háborútól meggyö­tört, lerongyolódott lakó! együtt kiáltottak éljent Ká­rolyi Mihállyal. Vörös és nemzetiszínű zászlók lobog­tak a hideg szélben. A Schlick-gyár munkásai egy kis fekete koporsót emeltek a magasba. Felirata: „A ki­rályság”. A jelenlevőknek Bokányi Dezső jelentette be a köztársaság kikiáltását. Ci­gányzenekarok húzták a Himnuszt, a munkások zene­kara a Marseillaise-t játszot­ta. A polgárt demokratikus forradalom győzelme után az új kormány kidolgozta, éf rendelettel léptette életbe aa új választójogi törvényt. Al- kotmányozó nemzetgyűlés összehívását határozták el, egyenlő, általános és titkos, nőkre is kiterjedő választójog alapján, a rendkívül bonyo­lult törvény továbbra te tar­talmazott különböző cenzu­sokat így például továbbra is megkövetelték az íml-ol- vasnJ tudást, holott a letű­nőben levő úrivilág bűnös örökségeként milliók voltak analfabéták, s a korhatár te­kintetében megkülönböztet­ték a férfi és női választó­kat. A férfiak 21 éves kortól, a nők 24 éves kortól szavaz­hattak. Megkezdődött a választá­sok előkészítése, a különböző pártok közötti harcok. A Kommunisták Magyarországi Pártja, nem Indulhatott a vá­lasztáson. A párt vezetőit már előzőleg letartóztatták, a pártot féllegalitásba, valójá­ban illegalitásba szorították, A régi közigazgatás készítette elő a választásokat, ezzel eleve a polgári pártoknak juttatva előnyt A Vörös Üj- ság a választási küzdelem előtt állást foglalt: „A nemzetgyűlési választá­sokon a szociáldemokraták­kal szemben a polgári pártok nagy többséggel fognak győz­ni. A polgári ellenforradalom korlátlan szabadsággal szer­vezkedik , í . a szolgabírói terror, a papi uszítás aka­dálytalanul folyik. Ha valaha azt hihette a Szociáldemokra­ta Párt, hogy parlamenti többség útján egyszerű sza­vazással kisajátíthatja a ka­pitalizmus osztályállamát éé kiépítheti a szocialista álla­mot, ennek a naiv ábrándnak az orosz, most pedig a német és osztrák példa után vége.” A választásokra végül te nem került sor. 1919. tava­szán győzött a proletariátus diktatúrája, s a hatalomra került munkásság hozzálá­tott hogy kidolgozza saját ál­lamának választójogát. Pintér István Következik: Díszelnök: Vlagyimir Iljics Lenin. MwiüsfaQ tälh április 15* csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents