Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-10 / 86. szám

IUDOMANY ES TECHNIKATUDOMANY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKATUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. Itt a aűcigaretta Nyugati nagy vegyi kon­szernek nemcsak azt ígérik, hogy ebben az évtizedben megjelenik a piacon a ni­kotinmentes „műdohány”, hanem már versenyeznek is egymással, ki tud előbb pi- piaera dobni „műcigaret­tát”. Az egyik nagy angol vegyipari konszern kísérle­ti célokra vállalatot hozott létre egy nagy angol ciga­rettagyárral közösen. Még ebben az évben további le­ányvállalatokat akarnak az angolok létesíteni Angliá­ban, az NSZK-ban és az USA-ban. Azért olyan sürgős a do­log, mert az egyik ame­rikai vegyipari tröszt már­is kérte a műdohány szaba­dalmazását, és egy másik angol vegyiüzem is hozzá­fogott a műdohány kísérleti előállításához. A készülő „mficigaretta” illő anyagokkal dúsítva ál­lítólag teljesen illúziókeltő lesz, íze nem különbözik a dohánnyal töltött cigaret­táétól, de nincs semmiféle károsító hatása az ember keringési rendszerére, s nincsenek benne rákkeltő anyagok. A „műcigaretta” bevezetésének sikere tel­jesen az ártól függ — mond­ják. Valószínűleg olcsóbb lesz, mint a hagyományos, s akkor nagy üzlet lesz be­lőle. A hírek szerint az ál­lam nem fog adót szedni a „műcigaretta” után, éppen azért, hogy olcsóbb ára is kedvet csináljon az egész­ségre ártalmas hagyomá­nyos cigarettáról való le­szokáshoz. Gyűrű a Nap körül A Nap rutinfényképezése közben két amerikai csilla­gász eddig egyedülálló fel­vételt készített. A képen látható 20 ezer km átmé­rőjű gyűrűformájú alakzat 30 ezer km-re lebegett a Nap-felszín felett. Miután a felvételek percnyi idő­közönként készültek, a plaz­magyűrű keletkezését is követni lehetett. A Nap­fáklyáról először egy fényes plazmafelhő vált le, amely mintegy 100 km/mp sebes­séggel erős mágneses me- színüleg erős mágnes me­zővel ütközött össze, visz- szapattant és eközben kép­ződött az óriás gyűrű. Az egész folyamat 15 perc alatt zajlott le. Merülés 520 méter mélységbe Egy Franciaországban gyártott nyomásálló kamrá­ban végzett szimulált me­rülési kísérletnél először ér­ték el az 520 méter merülé­si mélységet. Ez 53 atmosz­féra nyomásnak felel meg. A búvárok csak néhány percig voltak kitéve ennek a nyomásnak, azonban az 518 m mélységnek megfe­lelő nyomást 1 óra 17 per­cen keresztül állták. A nagy nyomásnak normálisra való fokozatos csökkentése, majd két napig tartott. Bár a búvárok elektroen- kefalogramjában kis mér­tékű rendellenességek vol­tak tapasztalhatók, az em- ben feltehetően a fentinél nagyob mélységben való tartózkodást is elviselhet. TUDOMÁNY és TECHNIKA... tubomAnt tm e D Nők I a I volánnál a nők tényleg rosszabbul ve­zetnek, mint a férfiak. A tel­jesítőképesség visszaesését az orvoskutatók a hormonális átállással, a szervek vérellá­tásának változásaival magya­rázzák. Ugyanakkor érdekes, hogy közvetlenül a kritikus időszak utáni napokban, a nők teljesítménye maximu­mot mutat. Hosszú, megeről­tető utazások előtt ezt min­denesetre figyelembe kell venni! Egyenlő képesség, de kevesebb gyakorlat Leszögezték a mélyreható vizsgálatokat végző kutatók, hogy adottságaik' tekinteté­ben a nők semmivel sem rosszabb autóvezetők, mint a férfiak. De az is tény, hogy többnyire gyakorlatlanabbak, kevesebb rutinnal rendelkez­nek. Ennek is megvan a ma­gyarázata, ugyanis négy nő közül három csak a hét vé­gén kerül a volán mögé és akkor is csak rövid időre, többnyire olyankor, ha a ve­zetésben elfáradt férjet kell felváltania. A kísérletekből kitűnt, hogy egy bizonyos szempont­ból a férfiak és a nők egy­aránt rossz vezetők: a fá­radtság fokának helyes meg­ítélésére egyikük sem képes, s még akkor is frissnek érzik magukat, amikor az agymű­ködés görbéi már legalább kétórás alvásra intenek. Az autósoknak ez a fogyaté­kossága már számtalan sze­rencsétlenséget okozott. B. J. élettani vizsgálatok ■ Nyugat-Németországban tíz lő és négy férfi, — vala- nennyien 25 és SO év közöt- i korúak — állt a starthoz, togy részt vegyen egy két- zer 300 kilométeres próbá­don. Az első 300 kilométert lélelőtt, a másodikat pedig jszaka tették meg. A kísér­et előtt és után két-két kör Tejéig, külön erre a célra lőkészített autókba szálltak et, amelyekben a vezető pul- usát, vérnyomását, a kilóg­ott levegő mennyiséget és isszetételét, sőt, még az agy- nűködést is regisztráló mű- zerek voltak elhelyezve. Re­tkeié- és koncén trációvizsgá- atok egészítették ki a méré- eket, majd vizeletvizsgálat mvetkezett, melyre a fáradt- ágra jellemző anyagok meg- latározása végett volt szük- ég. A vezetők teljesítőképessé- iének méréséhez és összeha- onlításához új mértékegy­Sugárhajíású vonat Számos országban kísér­leteznek sugárhajtású moz­donyokkal a vasúti közle­kedésben. Ezen a téren ter­mészetesen elsősorban azok az államok vannak előny­ben, melyeKnek ipara a ra­kétamotorok és sugárhajtó­művek gyártásában már a repülés és űrkutatás kap­csán is jó eredményeket ért el. A Szovjetunióban néhány éve szintén beható kísérle­teket folytatnak sugárhaj­tású mozdonyok létrehozá­sában. A képünkön látható vonatot 250 kilométeres se­bességre tervezték. A haj­tóműhöz modern vagonokat kapcsolnak, amilyenek a villamosított vasútvonalok jelentős részén közleked­nek. A hajtómű kifejleszté­sében Jakovlev neves szov­jet repülőgép-tervező is részt vett. TelegftülésSi-íI&zaf-feileszíési koncepció 5­a a o 3 > 2! >< B H P3 O X 25 k»4 B is­r ŐRLŐN, TREVIRA, TERLYSTER... Á szintetikus száiak gyártása hazánkban TUDOMÁNY Bs TECHNIKA..; Oxigén a Holdon H* majd a földlakók a jövő­ben ellátogatnak a Holdra, ter­mészetesen oxigénre lesz szük­ségük. De Honnan vegyenek oxigént ott, az élettelen sziklák között? A tudósok teljes határozott­sággal válaszolnak erre a kér­désre: a Hold kőzeteiből. A szakembereknek ugyanis a vi­lágon első Ízben sikerült gáz- nemű oxigént kiválasztaniuk a Holdról hozott kőzetekből. Szintetikus vegyi szálat és belőle készült szövetet vi­lágszerte a második világ­háború óta gyártanak. Ak­kor a természetes szálanyag hiánya miatt kezdtek el foglalkozni vele. Rövidesen aztán rájöttek a gyártók is, de a vásárlók is, hogy a szintetikus szál nemcsak pó­tolja a régebben használta­kat, de sok szempontból jobb is náluk. Gondoljunk például arra a sok hossza n- kodásra, amelyet , az össze­ment gyapjúholmi felett ér­zünk és különösen éreztünk még néhány évvel ezelőtt is. A szintetikus szál tehát mint pótlóanyag kezdte meg hódító útját, de ma már az is kétségtelen, hogy az emberiség gyors ütemű szaporodásával a természe­tes szálasanyagok termelése nem tud lépést tartani. Ugyanakkor az emberiség számszerű növekedése mel­lett az életszínvonal növe­kedése következtében a tex­tilfelhasználás még továbbá növekedése várható. Mindezek parancsolóan előírják a szálasanyagoknak nagyipari módszerekkel va­ló előállítását, illetőleg a szálasanyaggyártás bázisának többszörösére emelését. Á hazai vegyiszák gyártás helyzete A hazai vegyiszálgyártás a felhasználásnak csak töre­dékét elégíti ki. Kétségtelen azonban, hogy az elmúlt években is emelkedett ez a kielégítettség, hiszen 1960- ban csupán 17,7 százalékát termeltük a szükségletek­nek, 1969-ben viszont már 22,1 százalékát Az igen rossz hazai nyers­anyaghelyzet és a vegyiszál- üzemek nagy beruházásigé­nye hosszú időn át akadá­lyozta, hogy a szintetikus szálgyártás a világszerte megszokott ütemben fejlőd­jön. Vegyiparunk elmara­dott volt, és főleg a nagy volumenű vegyipari termé­kek előállítása nem fejlő­dött kellően. Az első, hazánkban előál­lított szintetikus szál gyár­tása 1958-ban kezdődött meg a Magyar Viscosa Gyárban. Eleinte importált alapanyagból, később azon­ban már az alapanyagot is itthon állítottuk elő. A gyár­tási technológiát és a beren­dezéseket az NDK-ból vá­sároltuk, és főleg gyapjú típusú vágott szálakat állí­tottunk elő, amelyekből rész­ben felsőruházati, részben pedig műszáki textíliák ké­szültek, újabban pedig sző­nyegek ÍS. 1965-ben kezdtük meg egy újabb műszálféle gyártását, a poliamid selyemét Most már ebből a szálból évi 3600 tonnát állítunk elő, ami meghaladja az ebből szük­séges mennyiséget Így a termék bizonyos részét ex­portáljuk. A Magyar Visco­sa Gyárnak ez a terméke világszínvonalon áll, amely­ből pL további feldolgozás után az ún. rugalmas textíli­ák készülnek (így a mini­maxi harisnya). Ä jövő előkészítése Nemrégiben aláírtunk egy lengyel—magyar szálszakosí­tási egyezményt Az egyez­mény szerint a poliamid se­lyemszál egy résziét Len­gyelországba exportáljuk és helyette poliészter szálat ka­punk; amely a textilipar egyik legkedveltebb szinte­tikus alapanyaga. Belőle "ké­szül pamuthoz keverve a jól ismert Terlister, vagy a Terylén felsőruházati szö­vet de alkalmas ingek, női ruhaanyagok előállítására is. Ennek az egyezménynek elsősorban népgazdasági szin­ten van igen nagy jelentő­sége. A poliészter előállítá­sa ugyanis csupán akkor gazdaságos, ha mintegy évi 20 ezer tonna kapacitású gyárat lehet építeni. Márpe­dig a várható hazai igény még 1985-ben is alatta ma­rad ennek az értéknek. Ar­ról nem is szólva, hogy a poliészter szálak előállításá­hoz szükséges nyersanyaggal sem rendelkezünk. Ezeket a kiragadott pél­dákat jóformán vég nélkül szaporíthatnék, mert egyre- másra jelennek meg újabb és újabb szálféleségek, az őrlőn, a trevira, a meraklon és a belőlük készült textí­liák. Á hagyományos és az új ... Arra érdemes inkább fel­figyelni, hogy a vegyiszál­gyártás fejlődése átalakítot­ta a textilipar feldolgozni módszereit. A hagyományo pamut-, gyapjú- és selyem feldolgozási technológiák to vább fejlődtek az új vegyi szálak adta lehetőségek ha tására, így pedig gyorsab ban, korszerűbben, racioná lisabban lehet feldolgozni őket. Mindezekhez még egye tegyünk hozzá: a IV. ötéve: terv időszakában a mai, kö zel 22 százalékos hazai ki elégítettség 44 százaíékr: fog emelkedni. S talán nen is kell részletezni, hogj ennek milyen hatása lehe és lesz a fogyasztói oldalor az üzletekben. (H. ö.) Ki a jobb autóvezető ? Az ébredő tavasz nagy autóforgatagában a volánok mögött egyre több hölgyvezetőt fedezhetünk fel. Ez ismét felveti a régóta vitatott problémát, hogy a nők valóban rosszabbul vezetnek-e mint a férfiak. E kérdésre ma már tudományos módszerekkel keresik a választ, or­vosok, pszichológusok és mérnökök vizsgálják, elemzik a két nem vezetés közbeni viselkedését, teherbírását, s még sok más szempontot. séget kellett kieszelni. Ehhez a fékezésele, kapcsolások és gyorsítások számának össze­gét vették alapul, s bebizo­nyosodott, hogy ez a mérő­szám jól regisztrálja a veze­tő teljesítményének emelke­dését vagy csökkentését. Kevesebb kockázat A teszt első meglepetése az volt, hogy a nők a férfiak­nál sokkal aktívabbaknak és éberebbeknek bizonyultak a volán mögött. Míg ugyanis — háromórás vezetés után — a férfiak teljesítőképessége 11 százalékkal csökkent, ad­dig a nőké 10 százalékkal fo­kozódott. Az is nagy feltű­nést keltett, hogy a nők job­ban helytálltak az éjszakai vezetésben. Itt a férfiak eleinte ugyan jobban vezet­tek, de két óra múlva már lassúbbodott a vérkeringésük, s ezzel párhuzamosan a tel­jesítőképességük is csökkent. Ami a férfiakat láthatóan ki­fárasztotta, az a nőkné'. csak mintegy , „bemelegítésnek” számított, ők végig állták a sarat, még a kritikus időben — éjszaka 2 és 3 óra között — is. Kiderült, hogy a nők nem kockáztatnak annyit, mint a férfiak, és kevesebb hibát is vétenek vezetés köz­ben, ami végeredményben azt jelenti, hogy a nők ha nem is olyan látványosan, de ál­talában biztonságosabban ve­zetnek a legtöbb férfinél. Ám bebizonyosodott, hogy a nők elmarasztalásának mégiscsak van valami alapja. Egy bizonyos biológiai idő­szakban — a menstruáció alatt és közvetlenül előtte — Á Minisztertanács nemré­giben jóváhagyta az egész országra kiterjedő egységes területfejlesztési irányelvet. A határozat 2000-ig előírja hazánk város- és községhá­lózatának tudatos, tervszerű fejlesztését. Az ország terü­letének nagyobb része év­századokon keresztül spon­tán fejlődött, s a jelenlegi laza, szórt struktúrájú tele­pülések nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek. Mint ismeretes, az új kon­cepció célja a többi között az. hogy mérsékeljék a tele­pülések között fennálló kü­lönbségeket, megakadályoz­zák az egyes országrészek el­néptelenedését, a helyi adott­ságoknak megfelelően fej­lesszék a népgazdaság min­den ágazatát és megteremt­sék a lakosság magasabb- szintű ellátásának feltétele­it.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents