Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 84. szám (83. szám)

Népviseletes palócbabá k külföldre :

használt díszítőelemek, figurák, a palóc népi hagyományokat tükrözik. Az utóbbi években különösen népszerűek lettek a színes népviseletbe öltöztetett babák a külföldi vásárlók körében. Képünkön: palócbabák — indulásra készen.

(MTI foto — BereOi Ferenc fél — SS)

Végrehajtották-e a határosatokat

Az egészségügy helyzete Recsken

T*rVAT,T APTHLISBAN a

Recski Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága részletesen foglalkozott a falu egészségügyi helyzetével. Elemezték azokat a problémáikat, amelyeket sürgősen meg kell oldani. Ezeket Jegyzőkönyvben is rögzítették és határozatot hozták végrehajtásukról.

De vajon mi a helyzet most, egy év titán, valóban javult-e a község egészség- ügyi helyzete? Emlékeztetőéi a tavalyi jegyzőkönyvet átlapozva kiragadunk néhány jellemzőt az ügyvezető körzeti orvos beszámolójából „Az L számú orvosi rendelő és váró — ahol jóval nagyobb a betegforgalom, az ipari üzemek dolgozói mind idejárnak kezelésre — kiesd és egészségtelen. Rendelések alkalmával az emberek — főleg téli időben — szinte egymás hegyén-há- tán állnak és még így is többen az udvaron kénytelenek várakozni. Az épület elhanyagol teAga miatt (elöregedett tető- és csatom aszer- kezet), a falak dohosak, nyirkosak, a csempe fokozatosan hull a rendelőben. A mennyezet beázás miatt leszakadással, a kémények le- dőléssel fenyegetnek. Vize fertőzött, sem ivásra, sem sterilizálásra, sem főzésre nem alkalmas. Az egész épület a fentiek miatt sürgősen tatarozásra, esetleg bővítésre szorul..A következő oldalon ez olvasható: „A járványügy keretében kell megemlíteni az árkok tisztítását, a kutak helyzetét és a cigánytelepülést. A hosszú tél a község árkainak nagy részét tönkreteszi. Az árkok és vízieeresztők el tömődnek.

Ezek rendbetételére sürgősen községi intézkedésre van szükség, mert az árkokban lefolyni nem tudó víz közegészségügyileg áratalmas... Kutarnk vize egytől egyig ivásra alkalmatlan. Az új modem isfcxjfaépdlet vízvezetéke példáiul hiába épült, ha nincs emberileg fogyasztható vize...

Nos, ennyit a beszámolóból, s most lássuk, mit tettek az illetékesek « panaszok orvoslására?

A KÖZSÉGI TANÄCS végrehajtó bizottságának állásfoglalása szerint bizonyos javulás tapasztalható az elmúlt évhez viszonyítva Recsk egészségügyi ellátásában. Tavaly ősszel a helyi építőipari fctsz szakemberei kijavították az I. számú orvosi rendelő tetején az elöregedett tetőszerkezetet és új cserepeket helyeztek eL Az épületre ugyanakkor új bádogcsatumát is szereltek. Ezzel természetesen nem fejeződött be a tatarozás, a felújítás! Ugyanis a rendelő falán most is bosszú csíkban

hiányzik a vakolat, s a téglák kilátszanak a lyukakon. A községi tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy az idén ötvenezer forintos költséggel bővíti a rendelőt, úgy, hogy a jelenlegi várótermet is hozzákapcsolják. Az udvaron pedig új várótermet építenek. De felmerül a kérdés, vajon ezekre a munkákra élég lesz-e a tervezett ötvenezer forint...? Ami az ivóvízprohlémát illeti, ezen a „fronton” nincs változás. Ezt a problémáit csak a megépítésre váró törpevízmű oldja majd meg. A vízmű tervei már elkészültek, s az idén megépül a fő- nyomóvezeték. A vizet a köszörű-völgyi víztárolóból vezetik csőrendszeren Recsk- re. A beruházás — a törpe- vízmű — teljes felépítése hatmillió-hatszázezer forintba kerül, melyhez az Országos Vízügyi Hivatal is ad támogatást. A község belterületén, mintegy 16 kilométer hosszúságú vezeték megépítését azonban a lakók fizetik társulásos alapon. Egy családra átlagosan 4300 forint jut. A társulás megalakulásához 1150 család támogatására van szükség. Pillanatnyilag csak 150 család lépett be. A továbbiakban a vízműépítés megkezdése peXVI.

Zima egy kicsit gondolkozik.

— Ez az 6 stílusa? ö általában minden előadás megtekintését kötelezővé szokta tenni?

— Nem. Egyáltalán nem. Ezt most valahogy nagyon a szívén viselte.

— Es legalább jó volt a* előadás?

— Hát, őszinte legyek, nem mondhatnám.

Zima még egy pillanatig maga elé mered, aztán amikor úgy véli, hogy neki ennyi elég, feláll.

Az igazgatónő rémülten néz rá, fogalma sincs róla, hogy kiwi tárgyalt

A falu csárdájának bejáratára egy idegen férfi egy nagy táblát akasztott ki: LELTÁROZÁS MIATT ZÁRVA. Bent, a «öntésben azonban egyáltalán r.em leltározás folyik, illetve nagyon különös leltározás: oda terelik be a cirkuszi öttalála- tosokat. Tehát úgyszólván az egész társulat, és arra várnak, hogy egy sagédnyomo- zó felszólítására egyenként beléphessenek a kihalljató- szobává átalakított különterembe.

A máskor oly eleven izgőmozgó emberek most meretftg a ESnstfiBb

tól függ!

Az utak javítását ffletően

is sok a tennivaló. A községben mintegy tíz Mksné- teres szakaszon sárosak, porosak az utak, ez út menti árkokban pedig megáll a víz. A községi tanács az idén húszezer forintot fordít út menti csatornák és átereszeik építésére. A falu új ékességének számitó Rákóczi-tele- pen viszont már javult a helyzet. Az ott fedték közös összefogással, társadalmi munkában utat és járdát építették, sőt a környék parkírozását is hamarosan megkezdik. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy fokozatosan felszámolják a cigánytelepet Az idén rendezik, felújítják a Hunyadi Sándor és Sallai Imre utcákat A cigánycsaládokat pedig áttelepítik a Rákóczi-telepre.

RECSK EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉNEK javítására a tavaly elfogadott községi tanácsi határozatoknak tehát csak egy kis töredéke valósult meg egy év alatt Továbbra is akad jócskán tennivaló a faluban, annál is inkább, mert a megoldások égetően sürgetőék, hiszen a lakók egészségéről van szó..J Mentusz Károly

egymásra se nagyon néznek, a légyzúgást is meg lehet hallani. Így aztán szülte természetes, hogy valamennyien összerezzennek, amikor odabent az egyik nyomozó indulatosan az asztalra csap, és azt kiáltja^

— Elég!

Pillanatnyi szünet «tán kinyílik az ajtó és rémült arccal kiszédeleg rajta Viktor, az állatidomár, nyomában pedig a nyomozás vezetője. Igen szigorú tekintettel áll meg az ajtóban, végigméri a társulatot

— Uraim! Nagyon vitáTermészetesnek latijuk, hogy a tanító, a tanár törődik a gondjára bízott diákokkal, oktatja, neveli őket. Pedagógusnapon, ünnepi megemlékezések alkalmából arról is beszélünk, hogy hivatások egyike a legnehezebbeknek. Újabban egyre több fórumon, mind többen sürgetik élet- és munkakörülményeik lényeges javítását Azt azonban aligha kérdezzük, hogy mivel töltik szabad idejűiket, a tanítás, a felkészülés utáni órákat Úgyszólván senkinek sem jutott eszébe eddig vallatná őket terveikről, álmaikról. Megérné, mert a pedagógustársadalom közel százezres tábora országos szinten is komoly szellemi tőkét jelent s nem mindegy mi megy ebből veszendőbe.

Karrier nélkül

A pedagógus katedrára tép huszonkét-huszonhárom évesen, s nyugdíjba megy, leg- töb bnyire ugyanonnan. A pályának nincs perspektívája, a kiugrás, a viszonylagos felemelkedés, az egészséges karrier csak kis százalékuknak jut osztályrészül, ezek lehetnek igazgatók, esetleg járási, megyei művelődés- ügyi osztályok munkatársai, vezetői. Ezzel azonban zárult a kör. A derékhad alfája és ómegája csak a katedra. Tanítványaik tűlnövik őket, neves mérnökök, országos hírű szakemberek lesznek belőlük; nevelőik azonban maradnak, legtöbbjük elzárva a várostól, a pezsgő kulturális élettől. Eleinte elkeseríti őket a perspektívátlanság, egyetemi, főiskolai éveiket sóvárogják vissza, régi terveiket, vágyaikat idézik; később fáradt nosztalgiává fakul az elkeseredés. Lassarv- lassan elfeledkeznek képességeikről, alkotásvágyukról, leköti őket a mindennapi élet apró-cseprő gondja, bezárkóznak saját világukba, társadalmi kötelezettségeiknek rutinból tesznek eleget, egyszóval kiesnek az egészséges szellemi körforgásból. Évek múltán már csak po- harazgatás közben, fehér asztalnál idézik volt önmagukat. Nem vitatom, hogy jó nevelők, korrekt oktatómunkát végeznek, s hozzáértően, lelkiismerettel törődnek a felnövekvő nemzedékkel, mégis önhibájukon kívül,

önök egyelőre nem vádlottak. De nagyon könnyen lehetnek, ha továbbra is ezzel a dajka mesével etetnek bennünket.

Még egyszer nagyon szigorúan körülnéz, s aztán azt mondja:

— Jöjjön be a következő nyertes.

Ö maga máris bemegy, odakint pedig a társulat összenéz, mindenki Darnó- gyöngyeit figyeli, hogy ezek után kit jelöl ki.

Damógyöngyei némi gondolkozás után keményen ránéz Anitára, és int neki, hogy menjen be.

Anitán látszik, hogy ő most nagyon összeszedi magát, és mindent bedob. Átmegy a különterembe, de már ideiunt nagyon riszálja magát. Az ajtó túlsó oldalán a lehető legcsábosabb mosolyával jelenik meg a tíz nyomozó előtt. A nyomozók közül három, köztük a főnyomozó, az asztalnál ül, az ajtóval szemben, a többiek szanaszét helyezkednek. el egy-egy figyelőállásban.

Anitára szinte rá sem lehet ismerni Magabiztos, és abszolút kacér.

— Parancsoljanak velem az urak.

A nyomozók között kis élénkség támad erre, az eddi© jausps-wsau Bs-é,3 ,& Ms

Csiirka István:

Hét tonna dollár

Alkotó pedagógusok

akaratuk élfenére képességeik java elkallódik.

Energia

— kihasználatlanul

Senki nem mérte fel ezt a kárba veszett óriási szellemi tőkét, pedig érdemes lenne, hiszen valamennyien a legmagasabb képzettséget szerezték meg, s a főiskola, az egyetem, majd mindannyiuk- ba ambíciókat táplált, ösztönös sejtéseiket tette tudatossá. Az egyik további kutatómunkát tervezett; a másik az irodalom rajongója volt, sokan tanulmányok írását tervezték, akadt, aki az ecset szerelmese volt. Aztán kikerültek az szellemi centrumból, oktatni, nevelni. Közülük eleinte sokan ragaszkodtak ambícióikhoz, a szerény fizetésből is igyekeztek megtakarítani, hogy a nyári szabadság hónapjai alatt felkeressék a kutatóműhelyeket, s folytassák ott, ahol abbahagyták. Ment is ez egy-két évig, később azonban rá kellett jönniük, hogy városi társaik már túllépték őket, hiszen ők a szellemi centrumban élték, úgyszólván naponta búvárkodhattak a könyvtárak csendjében, a kutatóintézetekben minden rendelkezésükre állt, hozzájuthattak olyan folyóiratokhoz, amelyeket vidékre hiába kértek kollegáik/ Így aztán feladták a harcot, a nagy nekibuzdulásból szerencsésebb esetben lett egy doktori értekezés. Ezzel aztán zárult a kör.

Nemrég kaptam a pedagógus-szakszervezet megyebizottságától egy kimutatást Amikor először hallottam erről a felmérésről, túlzottan optimista voltam, hosszú listát vártam; a valóság viszem egy gépelt oldal, tíz névvel. Ennyien vannak a kétezerből, akik oktató-nevelő munkájuk mellett egyéb, pedagógiai, módszertani, vagy képzőművészeti alkotómunkát is végeznek. Még egy százalék sem!

Hol a kiút?

Elszomorító tény, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy akadt nem egy olyan pedagógus is, aki túlzottan szerényen hallgatott ambícióiról. Azért, mert már ők is félúton járnak, önbizalmukat elvesztették, képességeikben nem bíznak, s azt hiszik,' hogy nem bírják már a verseny- futást az Hfarrö&e&A) helyzetben levőkkeL Evek múlva

nyomozó arcáról is olva- dozik. Most már 6 is sokkal endekényebb.

— Mi nem parancsolunk, mi csak arra kérjük, mondja el nekünk, miért éppen ezt az öt számot játszotta meg, és miért kétszer ugyanezt az öt számot?

A főnyomozó elekor, hogy kontrollálja magát, ránéz a mellette ülő nyomozóra és meg is kérdezi tőle:

— Ugye neki is két ötöse van?

A választ azonban Anita adja meg:

— Nem, nekem három.

A főnyomozó mellett ülő

nyomozó az aktákba tekint, és onnan csodálkozva olvassa fel:

— Itt kettő szerepel.

Anita ismét:

— Egyet nem vallottam be.

— Miért? — kérdezi a főnyomozó.

— Azt hittem elveszik.

— Mi jogon? Az a magáé. Mi. csak azt szeretnénk tudni, mi indította arra, hogy három szelvényen is ugyanazt az öt számat játszana meg.

Anita csak mosolyog.

— Nem tudtam volaa elviselni, hogy Zöldiné többet nyerjen.

— Zöldiné? Ki az a Zoliimé?

A választ most az egyik nyomozó adja meg Anita helyett.

— A késdobáló felesége.

Anita most nem várja

n.eg hogy a főnyomozó rákérdezzen, felszólítás nélkül vall, illetve cseveg tovább.

ts Véletlenül megláttam,

ők is feladják a küzdelmet Nem lehet elfogadni a jelenlegi állapotot, nem lehet lemondani a müveit emberfők energiájáról; keresni toeB a kiutat. Ez nemcsak a pedagógusok érdeke, hanem társadalmi igény is; gondoljuk csak el, mire lennének képesek ezek az emberek; nem túlzás azt mondán:, hogy kivitelezhetnék a pedagógia forradalmát Hogy így legyen, ehhez csak az kell, hogy felfedezzük őket, törődjünk velük. Nem utópia azt sürgetni, hogy alkotóműhellyé formálódjanak a vidéki iskolák, ahol kísérletező, kutató emberek keresik az eredményes oktatás-nevelés leghatásosabb módszereit. A feltételek adottak, a szellemi töke rendelkezésre oil. Ha Horton, Kiskörén, Erdőtelken, Rózsaszentmár- tonban, Aáácson akadnák pedagógusok, akik újító ötletekkel jelentkeztek és jelentkeznek, akkor másutt is teremthető szellemi reneszánsz. Csakhogy ehhez biztatást, ötleteket kell adni, állandó inspiráló erőt, s természetesen fórumot, ahol jelentkezhetnek az oktatók, ahol megismerhetik egymás elképzeléseit, tájékozódhatnak kollegáik munkásságáról.

Az első lépés már megtör* tént. A pedagógus-szakszervezet megy eb í zottsága, karöltve négy megye művelődésügyi osztályával és más társadalmi szervekkel, május 31. és június 4. között tudományos napokat rendez Egerben, Alkotó gyerekek, alkotó pedagógusok címmel. Itt lehetőség adódik eszmecserére, ismerkedésre, tájékozódásra egyaránt. Pillanatnyilag erre van égetően szükség, jelenleg ez a feltétele a továbblépésnek. Itt kellene megvitatni, elfogadni azokat a módszereket, melyek segítségével fel lehetne számolni a szellemi passzivitást Az ilyen találkozókat rendszeressé kellene tanti, s központilag számon tartani, segíteni az alkotó, vagy alkotni vágyó, de az évek során bizonytalanná vitt peck* gógusakafc

Érdemes vállalni ezt * többletmunkát, mert a szellemi tőke pazarlása vétek, mindamtyixmk potoOtatailan vesztesége.

Pécsi István '

hogy Zöldiné két saelvéayea játszik, na, gondoltam, ha kettőt dobsz be, én bedobok hármat.

Mert tetszik tudni, ez a Zöldiné egy undok béka, azért dobott be két szelvényt, hogy az egyik nyereményt a kis Darnögy ön gyeinek adja... Igen ? Hát faa te egv nyereményt axis* neki, akkor én kettőt, mert tetszik tudni, az az igazság, hogy non tadja elviselni, hogy a kis Damó gyöngyei nem áll vele saóba.

A nyomozók arca fokról fokra elsötétedik, ahogy ezt a körmönfont vallomást hallgatják, s ezt látva Anita szükségét érzi annak, hogy valamit komolyan ts mondjon;

— Mert tetszik tudni, ha

az ember nagvon szervi valakit, akkor sem**» son drága.

A főnyomozó most már

ismét düh««:

— Maga megint nem a kérdésre féld, művésznő.

Anita megérzi, hogy most baj van, s hogy itt már csak a határozottság segít. Megkeményednek a vonásai, s megmutatja, hogy elszánt is tud lenni.

A főnyomozó folytatja:

— Azt mondja meg, miért éppen ezt az öt s*ámot játszotta mag három szelvényen?

Anita zárt, szigorú arcafl

válaszol:

• — Csak.

Aztán hirtelen felemelkedik, és nagyon keményen, határozottan mondj*.:

,.^,■,.^.-1.,.,.., (Fobtta&Oj