Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 84. szám (83. szám)
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP)A 9ta délutánt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' Választási nagygyűlés az egri Finemszerelvénygyárban Előadó: Ben ke Valéria A mai nappal megyénkben megkezdődnek a választási nagygyűlések is. Délután fél háromkor az egri Fi- ncmsaered vénygyár kultúrtermében kerül sor az első nagygyűlésre, ahol Benke Valéria, az MSZMP KB Poétikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője mond beszédet Négyszázezer ember jövettel bérintézkedéseket jelentett a kormány elnöke emelő be rock íenfi, a kormány «*- toöfoe, Komárom megye országgyűlési képviselőjelöltje ma reggel Tatabányára látogatott, és az egész napot a bányászvárosban töltötte. A kedves vendéget a Komárom megyei pártbizottság székházában üdvözölte Havasi Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára, Krosz- ner László, a megyei tanács vb-elnőka éa Izsáki Mihály, a megyei népfront- bizottság titkára. Ezután a városi tanácsnál a város vezetőinek tájékoztatója alapján Tatabánya helyzetével, gondjaival, a fejlesztési tervekkel ismerkedett a kormány elnöke. Ezt követően Fock Jenő vendéglátóinak társaságában meglátogatta a tatabányai alumíniumkohót. Megtekintette a nemrég épült új öntödét és elbeszélgetett a kohászokkal, felkereste a város egyik legfiatalabb üzemét, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat. Délután az ünnepi díszbe öltözött népházban választási nagygyűlést rendeztek, ahol Fock Jenő mondott beszédet Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a nép- köztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagygyűlés résztvevőit, Tatabánya választópolgárait, s hozzátette: nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Üj város ország- gyűlési képviselőjelöltje lehet; olyan nagy múltú munkásvárosé, amely város és bányavidék az osztályküzdelem nagy, nyílt összecsapásainak idején, úgyszintén a békés alkotómunka, az egykori széncsaták és a későbbi, mindig talpig embert kívánó helytállás időszakában is példát mutatott. Érzem a felelősséget, hogy e történelmi nevezetességű munkásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választásokra utalva kifejezte meggyőződését, hogy népünk szavazataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott - célkitűzéseket, s bizonyítja akaratát, készségét, hogy még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésének munkáját Hozzáfűzte: Hazánkban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhangulat kiegyensúlyozott. Társadalmi rendszerűnk és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Országunkban szilárd a közrend és a törvényesség azon leszünk, hogy államhatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes állampolgárok érdekeit. A továbbiakban az elmúlt négy esztendő szocialista építőmunkájának eredményeiről szólt. Ezek között említette meg, hogy sikeres volt a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerére való áttérés a tervidőszak harmadik esztendejében. Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önállóan alakítják ki ötéves terveiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik ötéves tervidőszakában elért eredményeikre. S azokra a feladatokra is, amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok — Egyaránt fejleszteni kívánjuk az ipart és a mező- gazdaságot Elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kapcsolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integráció magasabb fokára való eljutás módjainak t-iTTmnkálayát, A nem-; zeti jövedelem felosztásában továbbra is fenn akarjuk tartani a felhalmozás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törekszünk, hogy ezután is biztosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgazdaság tartós egyensúlyának alapvető feltételűn,-------J- — A népgazdaság , tartós egyensúlyának biztosítása érdekében a mostani tervidőszakban a gazdasági növekedés ütemét az egyensúlyi követelményeknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatkozó feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyelmet fogunk meghonosítani. — Alapvető célunk ft jogos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mindaz, amit a gazdaságban elérünk, ezt a célt, a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mértékben termelésünk gazdaságossága és ennek legfontosabb tényezője, a termelékenység fejlődik. A termelékenység ötévi növekedése, az 1970. évi jó eredmény ellenére 20 százalék volt, a tervezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendőkben ez a javulás folytatódik. Erre minden lehetőségünk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az ismert munkaerő-probléma megoldásának is. A termelésbe bevonható új munkaerő létszáma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azokat a közgazdasági ösztönzőket, amelyek lendületet adhatnának a gépesítésnek, az automatizálásnak is. A következő öt-tíz esztendő várható fejlődéséről szólva a kormány elnöke említést tett a gazdálkodásunkban előirányzott szerkezeti változtatásokról — mint például a kemizálás, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásának elterjesztése, a járműprogram megvalósítása, a korszerű építőipari módszerek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgazdaságunk energiastruktúrá- jának korszerűsítése —majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna marad. Annak ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési aránya csökken, a szénbányászat feladata a hazai ellátásban,- a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. A szénbányászat jövője, az energiafejlesztés programja — Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitási munkálatokhoz, a termelékenységet növelő fejlesztéshez és a szén termelj ka paritásoknak olyan pótlásához, amelyek révén biztosítható az igiényakhez igazodó széntermelés. A bányászokat pedig ezután is megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésbe» kell EésaesíteBfc, —---— Népgazdaságunk jelenlegi és távlati igényeit alapul véve, a kormány már korábban intézkedéseket tett a jó minőségű szenet termelő szénmedemcék rekonstrukciójának folytatására. — A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlettermelés ösztönzésé- sére jelentős — mintegy 280 millió forint összegű — bér- politikai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgálatot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet A termelő dol(Folytatás a 2. oldalon) a szovjet népgazdaság fejlesztésének IX. ötéves tervéről Az SZKP XXIV. kongresszusának szerda délelőtti ülésén Pjotr Maserov, a Belorusz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára elnökölt Pjotr Nyeporozsnyij energetikai és villamosításügyi miniszter szólalt fel legelőször. Nyeporozsnyij részletesen szólt a villamosipar fejlődéséről, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az elmúlt öt év során a fejlődés minőségileg új szakaszba érkezett. 1970-ben a Szovjetunió 740 milliárd kilowattóra villamosságot termelt, s ezt az eredményt 200—300 kilowatt kapacitású erőmű- . vekkel érte el. Üzembe helyezték a világ két legnagyobb vízi erőművét, a ratszkit és a krasznojarsz- kit. A jövő feladatairól szólva Nyeporozsnyij hangoztatta, hogy egységes villamossági és távvezetékrendszert kell kiépíteni, amelynek a fejlesztése nemcsak a Szovjetunión, hanem a szocialista gazdasági integráción belül is feladat. Példaként hozta fel a miniszter a Béke-távvezetéket amelybe a Szov jetunión kívül Magyaror szag, az NDK, Lengyelor szág, Csehszlovákia és Bulgária is beletartozik. A miniszter ezután az erőművek automatizálásáról beszélt, majd a falu villa(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött az úttörővezetők IV. országos konferenciája Egerben Szerdán délelőtt szekcióülésekkel folytatódott az úttörővezetők IV. országos konferenciájának egri rendezvénysorozata. A Ho Sí Minh Tanárképző Főiskola előadótermeiben, valamint a Leányka utcai kollégiumban, hozzászólásaikban hasznos észrevételeket tolmácsoltak a részvevők. Többi között számos módszertani javaslat hangzott el a csapatmunka javítására, az úttörő önkormányzat fejlesztésére vonatkozóan. A szekcióülések után a konferencián résztvevő magyar és külföldi — csehszlovák, bolgár, NDK, lengyel, román és szovjet — delegációk tagjai látogatást tettek Eger általános iskoláiban, ahol megismerkedtek az úttörőcsapatok munkájával. A látogatások részvevői ■ elismeréssel szóltak a tapasztaltakról, az úttörők vendégszeretetéről és munkájáról. A kora délutáni órákban a Technika Házában folytatódott a program. A zsúfolásig megtelt nagytanács- teremben a háromnapos' "r.i dezvénysorozat záróakkordjára került sor. Az elnökségben helyet foglalt dr. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságának első titkára, dr. Sipos István, a Heves' megyei Pártbizottság titkára és Kónya Lajos, a Heves megyei KISZ-bizottság első titkára is. Elsőként a szekciók vezetői értékelték az elhangzott javaslatokat, hozzászólásokat. Valamennyien megállapították, hogy a konferencia hasznos munkát végzett, s hozzájárult a hagyományok figyelembevételével az úttörőmozgalom újabb eredményeinek rendszerezéséhez és továbbfejlesztéséhez. Az úttörővezetőle IV. országos konferenciája Szabó Ferencnek, a Magyar Űttör rő Szövetség főtitkárának zárszavával ért véget. Köszönetét mondott a vendéglátó egri házigazdáknak, mindenekelőtt a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanárainak és hallgatóinak, a város úttörővezetőinek és út- ‘oröcsapatainak a kiváló * * VX: | Szovjet venilé&ek a Ha&mm úti iskola úttörő subájában, rendezésért, amely nagyban hozzájárult a konferencia sikeréhez. Elmondotta, hogy a háromnapos egri tanácskozás a párt ifjúságpolitikájának szellemében végezte munkáját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elhangzott viták, és javaslatok anyagát az ősszel ösz- szeülő KlSZ-kongresszus elé terjesztik majd. A konferencia a DIVSZ- induló hangjaival zárult. A háromnapos tanácskozás a késő esti órákban az úttörővezetők nagy siker.' báljával fejeződött be a Park Szállóban. (mentusz) Kiskörén tanácskozott a KlSZ-vétinökséfj Országos Operatív Bizottságának elnöksége Szerdán délelőtt dr. Fagaras Lajos, az országős véd- nökségi bizottság elnökhelyettese nyitotta meg Kiskörén az operatív bizottság elnökségi ülését. A tanácskozáson .negjel- t N imeth László, a KISZ megyebi- zottsag tituara. A megnyitó, után Jurcsek Viktor, beruházási főmérnök tájékoztatta a résztvevőket a Tisza II. építésének 1970. évi eredményeiről és az 1971-es év főbb feladatairól. Az előadó rámutatott, hogy az 1971-es év döntő fontosságú az építkezés további szempontjából, hiszen 1973. június 30-án megindul a tárolóbán a duzzasztás, s az 1971-es évi munka fontos láncszeme a további sikereknek. Szabó József, az Országos Operatív Bizottság titkára ünnepélyesen átnyújtotta Nedeliczky Pálnak, a hevesi járási pártbizottság titkárának a KISZ központi bizottság védnökségi plakettjét «► » veto járó jutalmat. Kongresszusi vita XXII. évfolyam, 84. szám ARA: 80 FILLER 1971. április 8., csütörtök FOCK JENŐ TATABÁNYÁN pMk Mi • Ktntsztertanács elnöke választási nagygyűlést tartott Tatabányán. (KS foto mm Jusztin fdvj
