Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-29 / 100. szám

ftO^UTB 3.20 Népi muzsika 3.10 Kozmosz 9.35 Könnyűzene 10.05 Kádióegyetem 10.35 Mascagni: Parasztbecsület Egyfelvonásos opera 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiakoktél 13.40 Riport 14.00 Operarészl. 14.40 A hiénák csemegéje. Elb. 15.10 Vico Torriani énekel 15.30 Kóruspódium 16.05 Pézel: Négy intrada 16.14 Riport 16.34 Nóták 17.15 N. Gjaurov énekel 17.33 Fifogadjuk-e a választ? 17.58 Töltsön egy órát kedvenceivel 19.25 Kritikusok fóruma 19.35 Bach: János-passio. Közv. a Zeneakadémiáról 22.40 Verbunkosok 23.00 Tánczene 23.30 Daljáték részi, 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.05 Versenyművek 9.35 A legújabb termelőerő 11.50 Magánvélemény közügyekkben 12.00 Könnyűzenei híradó 12.32 Könyvszemle 12.42 Operarészl. 13.03 Nyíregyházi stúdió 13.30 Wieniawski hegedűmflveiből 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Rádiójáték Asbóth Sándor­ról 19.02 Rádióhangversenyekről 19.32 Mezők, falvak éneke 20.28 A konzervmester vasárnapja Rádiódráma 21.13 Könnyűzene 21.33 Könyvismertetés 21.43 Marica grófnő. Részi. 22.45 Hangversenynaptár 23.15 Brahms: f-moll zongora­ötös MAGYAR 8.10 ITV 17.33 Hírek 17.40 Látogatás a Budai Várban 18.10 Nők fóruma 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Minden kilométerkőnél. . . 4. Három felkiáltójel 21.00 Miről ír a világsajtó? 21.15 Színházi album 22.15 Tv-hfradó 22.25 Szülők, nevelők egymás közt POZSONYI 15.00 Salakpályás kerékpár- verseny 19.00 és 21.40 Tv-híradő 20.00 Kockázat. Lengyel tv-soro- zat, 10. rész. EGRI VÖRÖS CSILLAG t (Telefon: 22-33) Pél 4, fél 6 és este 8 órakor Az élethez túl sok ... Színes, olasz—francia, bűn­ügyi film. EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Fél 6, fél 8 órakor Vörös berkenye . Lengyel történelmi film. GYÖNGYÖS PUSKIN: Délután fel 6 és háromnegyed 8 órakor Sárika, drágám! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Pierre és Paul HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Vihar délen FÜZESABONY: Bűntény a Via Veneton Egerben, este 7 órakor: POMPADOUR (Bérletszünet) ÜGYEIÉT Egerben: 19 Órától, péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsünsz- ky utcai rendelőben. (Telefon. 11-10) Rendelés gyermekek ré­szére is. Gyöngyösön: I* órától pén­tek reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Te- Jttoir. 17-íö. Hatvanból Fennállásának második év­fordulóját ünnepli a Mű­anyag- és Fémfeldolgozó Szó. vetkezet hatvani telepe. A dolgozók többsége nő és mint­egy 25—30 százalékuk fiatal. Mivel a hatvani telep még fiatal üzemnek számít szo­cialista brigádok helyett még csak munkabrigádok dolgoz­nak. A május t-i ünnepsé­gekre az évforduló jegyében készülnek, értékelik a mun­kabrigádok eredményeit és az első három brigádot pénzju­talomban részesítik. Jutal­mat kapnak a kiváló ered­ménnyel dolgozók is, össze­sen mintegy 10 ezer forint kerül ilyen címen kiosztás-j ra. a telep ió eredménnyel dolgozik, ezt bizonyítja az is, hogy közel kéthavi átlagkere­setnek megfelelő nyereséget osztottak a dolgozóknak. Ko­moly feladatnak tekintik a selejtcsökkentést, s bár az el­múlt évben is számottevő eredményeket értek el. az idén további vállalásokat tét. tek a selejt csökkentésére. Törődnek a fiatal dolgo­zóikkal is, igényeiket vették figyelembe, amikor az ebéd­lőhelyiséget úgy alakították ki, hogy a klubdélutánok rendezésére is alkalmas le­gye». Szűcs Ferenc Füzesabonyból A zeneiskola működése óta egyre nagyobb teret hódít a községben a zenei ismeret- terjesztés és a komolyzenei nevelés. Bizonyítja ezt az is, hogy Bartók Béla születésé­nek 90. és Beethoven halálá­nak 200. évfordulója tiszte­letére a Hazafias Népfront, a zeneiskola, a járási műve­lődési központ és a közalkal­mazottak szakszervezetének közös rendezésében két hang­verseny lesz. Az első hang­verseny ma délután a járási hivatal épületének díszter­mében lesz a zeneiskolai nö­vendékek szülei részére. Má­jus 3-án, ugyancsak ebben a helyiségben, meghívott kö­zönség részére ismétlik meg a hangversenyt a zeneiskola tanárai, a járási kamarakó­rus és a járási művelődési központ irodalmi színpadá­nak tagjai, a műsor kereté­ben Bartók és Beethoven mű­vein kívül a komolyzene klasszikusainak műveit is tolmácsolják. Császár István Gyöngyösről 1971-ben 14 szocialista bri­gád versenyez a kitüntető cím elnyeréséért a Mátraal- ji Szénbányák Vállalatnál. A szocialista brigádok az el­múlt évben is komoly ered­ményeket tudtak felmutatni. Az idei vállalások, illetve brigádszerződések rögzítését nagy munka előzte meg, a vállalatra váró feladatok is­meretében az eredmények nö­velésére tettek ígéretet. A brigádszerződésekben szere­pelnek a gazdasági eredmé­nyeket növelő feladatok, s egész sor politikai és egyé­ni vállalást is tettek. Szere­pel a pártoktatásban való ak­tív részvétel, a szakmai is­meretek növelése, ezenkívül közös színház, és mozilátoga- tások, kirándulások szervezé­se. hogy a családtagok is job­ban megismerjék egymást. Egyéni vállalások véradásra, közép- és felsőfokú iskolák elvégzésére történtek. Tóth Lajos Kálból Közeledik a XXIV. vas­utasnap és erre egyre több felajánlással készülnék a vas­út dolgozói. A vállalások ki­fejezik a munkahelyhez való ragaszkodást, a múmiá­hoz való viszonyt. A káli ál­lomás fiataljainak KISZ- taggyűlésén Mester István KISZ-titkár ismertette a fel­adatokat. A fiatalok vállalták Ludas és Vámosgyörk állo­mások rendbehozatalát, szeb­bé tételét. Gondozzák a virá­goskerteket, parkosítanak, s gondoskodnak az állomás- környék, a peron és a vágá­nyok tisztán tartásáról. Ud­varias keretek közt felhívják az utazóközönség figyelmét is a kulturáltabb viselkedés­re. A vállalás teljesítéséhez segítséget és támogatást ígért a szolgálati főnők is. Tóth Kálmán Eger Ipartörténetének műltjóbóf... Az egri cukorfábrika históriája 1812-ben MIUTÁN MAR KORÁB­BAN, több, addig ismeretlen közleménnyel iparkodtunk kielégíteni az érdeklődést — most egy részleteiben, ed­dig teljességgel ösmeretlen témáról fújjuk le mintegy 160 esztendő ráülepedett porrétegét Vallatóra fogjuk hát a levéltár iratait, ok­mányait és jegyzőkönyveit, kiegészítve korabeli sajtó­visszhanggal, hogy felidéz­hessük Spetz patikárius uram egri cukorgyárának történetét. Az ételek édesitéséhez vagy mézet, vagy pedig az Amerikából importált nád­cukrot használták Európa- szerte. A napóleoni háborúk miatt azonban elmaradtak a tengerentúli szállítmányok. Az égető szükségtől és a re­mélhető busás haszontól sarkallva munkához láttaka kémikusok, elsősorban a pa­tikusok, s egész sor külön­böző növényi terményből si­került cukrot előállítaniuk. A volt egri jezsuita patika tulajdonosa, Spetz József patikárius uram se maradt rest, s már 1811. augusztu­sában, a cukornak manu­faktúra keretében való gyár­tási szándékát be is jelen­tette a budai helytartóta­nácsnak. 1812. márciusában arról tudósítja a vármegyei hatóságot, hogy „az egri Apothccarius által készí­tendő ezukor előre fel kül- dettessen, hogy az ahhoz ér­tők által megvizsgáltasson." A vármegyei közgyűlés a járási főszolgabírót bízza meg, hogy „az Egri Apothe- cariustul az áltála elkészí­tett Tzukorbul próbául... Korszerűsödik a hollóház! porcelángyár Hollóházán 1967-ben kezdték meg az elöregedett porcelán- gyár felújítását. 130 millió forintos beruházással két új üzemcsarnok, két propán-bután gázos alagútkemence, nyers­gyártó csarnok, fürdő, öltöző, készáruraktár, festőműhely, elektromos kemence, üzemi konyha és étterem, orvosi ren­delő és vízmű, valamint 12 szolgálati lakás épült. Az épít­kezés közben sem álltak le a termeléssel, sőt megduplázták azt. Képünkön: befejezés előtt a porcelángyár új alagút- kemencéje. (MTI foto: Bara István felvétele — KS) VVWWVVWVVWWVVVVVWWiWWWWV<\W/WVVtfWWWW\f«VtfWWtfWWVWWW^^ WWVWWWtfVWVVWWiww* Belevaló ember a mi Szol- tanbekünk! Lámpással kell keresni még egy ilyen elnö­köt. A vezetőségi üléseken olyan beszédeket vág ki, hogy mindenkinek tátva marad a szája a csodálkozástól. Elem­zi a nemzetközi helyzet ak­tuális problémáit, meghatá­rozza a mezőgazdaság fej­lesztésében a szövetkezet elölt álló feladatokat, a lógó­sokat meg úgy leteremti, hogy három napig vakarják utána a tarkójukat... He­tenként egyszer kocsiba vág­ja magát és végiglátogatja a szövetkezet valamennyi üzemegységét. Kezében •blokk, csizmaszárában vonal­zó a szántás mélységének el­lenőrzésére, parancsokat osz­togat, kritizál, megjegyzése­ket tesz... Hanem volt Szoltanbeknek egy furcsa szonasa, jbárid is kérdezte meg a felettesei kö­zül, mondván, meg tudja-e az elnök elvtárs ezt vagy amazt csinál­ni; Szol tan­beknek a sze­me se rebbent, kihúzta magát és lelkesen vá­laszolt: — El lesz in­tézve! Ilyenformám mindenki azt hitte, hogy Szoltanbek mindennel meg tud birkózni és az értekezleten föl idom őt állí­tották példaké­pül a többiek elé. Igaz, keringtek olyan hírek is. hogy nem minden ígére­tét váltja be az elnök. Még azután a szövetkezetben sem mentek mindig a legnagyobb rendben a dolgok. De ebben minden bizonnyal nem Szol­tanbek volt a hibás! Nem­hiába mondogatta, amikor meghívták a megyere, hogy beszámoltassák a hiányossá­gokról: — Becsaptak a kádereim! Már megint nem teljesítették a határozatot! Ügy látszik, ha hazamegyek, megint meg kell mosni valakinek a fejét... Egy ízben Szó1 tanbeket új­ból a megyére hívatták. Be­ült kedvenc kocsijába 'és gondolataiba mélyedt. ..Vajon miért hívatnak? Csak nem valami feljelentés?! Hát ez az én sorsom: nem ülök öl­be tett kezekkel, éjszakákat nem alszom, az emberek mégis elégedetlenek;.. Vagy talán a véleményemet akar­ják hallani, hogyan vezes­sük a szövetkezetét... ? No, majd én elmondom, hogy kell. Kevés embernek van annyi tapasztalata, mint ne­kem .. .*» Mire Szoltanbek a megyé­re érkezett, az értekezlet már elkezdődött. A megyei titkár felkérte a jelenlevőket, hogy számoljanak be a gaz­daságukban folyó munkáról. Amikor rá került a sor, Szol­tanbek megigazította a zub­bonyát. tiszteletet parancso- lóan körülnézett, és csak az­után kezdett beszélni: — Hogy hogyan élünk? Jól. De ha utasítást kapunk rá, igyekszünk még jobban élni. Minden el lesz intézve, titkár elvtárs! — Tehát el lesz intézve? — mondta a titkár. — De miért nem csináltátok meg eddig? Szoltanbek összehúzta a szemöldökét: — Ha a vetésre gondolsz, titkár elvtárs akkor ne nyug­talankodj: az is el lesz in­tézve! — Helyes — mondta a tit­kár. — De miért nem telje­sítettétek az állattenyésztési tervet? — Elmaradtunk egy kicsit, titkár elvtárs. De el lesz in­tézve! A titkár figyelmesen nézett Szoltanbekre és elgondolkoz­va így szólt: — Látom, a szóért nem mentek a szomszédba.,. De mondd csak, ha megbízunk benneteket egy felelősségtel­jes feladattal, megbirkóztok-e vele? — A mi feladatunk a fel­adatok maradéktalan telje­sítése, titkár elvtárs. El lesz intézve! — Rendben van. Akkor fi­gyeli Hallottál Micsurinról? hogyne! Kívülről megtanul­tam mindent, amit írt. — Akkor azt is tudod, hogy mit mondott Micsurin. „Nem várhatunk ajándékot a ter­mészettől. el kell tőle ven­nünk —. ez a mi feladatunk.” — El lesz ntézve, titkár elvtárs! — Komoly feladatról van szó: egy fontos objektumot kellene közelebb szállítani a városhoz. Hogyan tudnátok megcsinálni? — Mi sem egyszerűbb, tit­kár elvtárs! Mozgósítjuk a tömegeket, előkészítjük a fo­gatokat .., — Hát akkor fogjatok bele. Hozzátok közelebb hozzánk az Elbrusz hegyet! Megbir­kóztok vele, mondd?! — El lesz intézve! — vág­ta rá automatikusan Szoltan­bek. Olyan hahota támadt, hogy a falak is beleremegtek. Csak Szoltanbek bámult értetle­nül: nem fogta fel rögtön, milyen emeletes ostobaságot mondott Azóta, ha mifelénk valaki meggondolatlanul erejét meghaladó dolgokra vállalko­zik, mindjárt eszébe juttat­ják: — Csák nem az Elbruszt készülsz elmozdítani? És az illető egyből befogja a szá'át. Valószínűleg nem akar Szoltanbekkel osztozni a dicsőségben Fordította: Záhemszky László * Habib (eredeti nevén Ha■ bu Kaci) — szovjet-balkár író. 1917-ben született egy kis hegyi faluban, az Elbrusz közelében. Első elbeszéléskötete 19i0-ben je­lent meg anyanyelvén, Hal csíkban, a Kabard-Balkár ASZSZK fővárosában. A balkár próza hagyományait követve rö­vid csatianós történeteket. sza tlrtkus elbeszéléseket, karcolato­kat ír. amelyek a moszkvai köz­ponti sajtóban is gyakran meg- Kiről? Micsurinról? Hat jelennea, jó alkalmatossággal*’ mutas­son be a nagyméltóságú ki­rályi Helytartótanácsnak. Azt a tényt, hogy Spetz patikus a cukorgyártás* Egerben már 1812-ben meg­indította, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a május 1-én tartott vármegyei „ki­sebb gyűlés”-en már átadta gyártmányait, melyekről így vall a jegyzőkönyv: A Hely­tartótanács „az iránt kő It kegyes Parancsolattyára, hogy az 6 áltála készítendő Nádméz előbb fel küldőd- gyön, hogy az ahoz értők ál­tal megvizsgáltasson, mely­nek következtében több féle Szirupokat és egy kis Süveg Tzukrot is a Nagy Méltósá­gú Helytartó Tanácsnak le­endő felküldés végett aláza- tossan bemutat." A derék és élelmes gyógyszerész rajta van a dolgon, s az életrevaló a \ ármegyei is támogatja. Bármennyire jómódú és te­kintélyes polgára volt w azonban Spetz uram Eger városának, cukorfábrikájár nak teljes kapacitással var ló megindításához őkelme sem rendelkezett elegendő forgótőkével. Így hát, a vár­megyéhez intézett „esedező levelében” államkölcsönt kér a kincstártól. Kimutatja, hogy „minémü előmenetelt, és minérnű s mennyire be­csült Edényeket és Szerszá­mokat szerzett légyen ezen Tzukor Készítmények elől mozdítására. Alázatossan esedezik, hogy mivel azon Fábrikának, melyet e végre Kíván építtetni, tökéletes­ségre is akarná hozni, de a szükséges költségeknek fo­gyatkozásával azon épületet tovább nem folytathattyo.., Ezen közhasznú Intézetnek elöl segéllésére’’ 25 ezer váltó forintot kér az ural­kodótól kölcsön gyanánt. Heves vármegye kétség­telen példamutató módon tá­mogatja az úttörő kezdemé­nyezést és az uralkodóhoz intézett terjedelme? kérel­met terjeszt az ügyben. Iga­zolják, hogy Spetz József­nek közel 90 ezer forint ér­tékű vagyona van a várói­ban (!), és hogy cukorgyára évente mintegy 10 ezer lib­ra (azaz kb. 50 mázsa) cuk­rot tudna termelni, mely­nek az értéke Z0 ezer fariéi. A TRAGIKUS VÁLÁSI nem váratott sokáig magé­ra! A „Fő Méltóságú Udva­ri Magyar Cancellária’! szeptember U-én tudatja a megyével, hogy „a Felséges Királyi Tárházból számára (ti. Spetz számára) 25 ezer forintok, melyekért esede­zik, kölcsön fejében, nem adattathatnak..." Spetz uram hátán is csat­tant Bécs önző ostora Sikerült a levéltári kuta­tással megállapítanom, hogy az egri Spetz-féle cukrot cukorrépából készítették. Spetz József patikárius mes­ter elévülhetetlen érdeme, hogy meglehetősen korán felismerte a répacukorgyár­tásban rejlő nagy lehetősé­geket, hiszen az első cu­korgyárat hazánkban csak 1832-ben állították fel, amelyet csekély támogatás­sal, Egerben közel 30 évvel sikerült volna megelőznie. A bécsi önzés miatt dugá­ba dőlt egri cukorgyár esz­méje még hosszú esztendő­kön át kísértett Amikor ugyanis Egerben járt a „Cumberlandi Anglus Her- tzeg” és „a városi Deputá- tiónak több fontos kérdése­ket tett, példának okáért.. légyenek-e a városban Fáb- rikák, és minők?... a vá­rosnak Fő Bírája Nemes Najmajer Ignác Űr említet­te, hogy itten Spetz Czukor Fábrikája állott volna fel, és néhány esztendőkig tar­tott, de az idő mostohasága egészbe megszüntette.. Sugár István mníüste^ 197L április csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents