Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-29 / 100. szám
/ Hatvanmillió forintos munkaprogram a gyöngvösi KfiEY-nál Panelgyártásról tárgyalnak a FÉMMUNKÁS Vállalattal Legutóbbi látogatásunk óta tovább bővült, gyarapodott a KAEV — hivatalosan: Könnyűipari Gépgyártó Vállalat — 2. számú gyárának gyöngyösi telepe. A korábban nyolcezer négyzetméterei alapterületűre tervezett nagy csarnokból a gyáravatáskor — tavaly ilyentájt — még csak 4700 négyzetméternyi volt tető alatt, s körülfalazva, most már azonban fedél van az egész betonburkolat felett, így az utóbbi munkahelyen is jobban dolgozhatnak. Két teljesen berendezett üzemében — a 8. és 9. számúban — mind számottevőbb termelést végeznek. A forgácsolóban fonodái gépekhez szükséges hajtómű- alkatrészeket, különböző méretű tengelyeket, orsóikat és ezeikhez való tartozékokat, újabban pedig ügyes zsákszájvarró gépeket készítenek, míg a vasszerkezeti üzemben lemezmunkák; gépburkolatofe jelentik a mindennapi feladatot, a belső anyagmozgatásban használatos kis kocsik, valamint fonókannák gyártásával foglalkoznak. A könnyűipar — ezen belül kiváltképpen S textilipar — megannyi fontos felszerelésének előállító bázisává fejlődött Gyöngyös. S mi sem bizonyítja ezt iobban mint az, hogy amíg tavaly 38 millió forintos termelési értéket könyveltek a gyártelepen, az idén már nem kevesebb mint 60 millió forintos program teljesítésére számítanak. Sőt, a teljesítmény jóval nagyobb is lehet, mivel sokat ígérő tárgyalásokat folytatnak a FÉMMUNKÁS Vállalattal a tetőszer- kezetekhez szükséges panelok készítéséről. Ha létrejön a kísérleti szerződés, még az idén 30 ezer négyzetméternyi szerkezetet szállítanak Gyöngyösről. Később pedig — a gyakorlottabb munka következtében —, a következő évben már 50 ezret. Csupán az idei terv megvalósítása 30 miiliö forintot jelenthet. A két üzem munkáját remekül egészíti ki a íastő- műheíybeliek tevét -«ssjfség^. s az általános fcdadatcsc végzésében úgyszólván _ az egész telepen mtttd többet számíthatnak, a tanműhelyben dolgozó fiatalokra is. S ezekre a fiatalokra — a leendő szalfeinunkásaltera —a jövőben még fokozottabban építenék. Mert — mint Lakatos Imre telepvezető panaszolta — a „felnőttekből”, a gyakorlottabb dolgozókból sajnos, nagy a hiány. Több fontos poszton kevés az ember, ami rontja az értékes gépek kihasználási százalékát, akadályozza az elképzelések valóra váltását. A legifjabbaknak avval akarnak kedvet adni, hogy az ügyesebbeknek kifizetik a teljesítményük után járó bér 80 százalékát, az idősebbeknél pedig folytatják a bérfejlesztést. Ez utóbbi az idén átlagosan 2,4 százalék. Huszonhat-huszonnyolc év ma az átlagos életkor a gyöngyösi dolgozóknál, munkahelyültet nyugodtan a fiatalok üzemének is nevezhetik. Büszkék erre valamennyien a ttekpen, s érthető®» biaakodrak is. Remélik, hogy a KAEV-osak egyre gyorsabba», jobban felnőnék a feladatok mellé, erős afearatta’, kitartással a középvezetők is olyan rutinra, gyakorlatra tesznek szert, ami a sísasnpában. kívánatos. . , «tfti'f-, Gy. Gy. Kétségek évei után Visentán Még mindig néni csitultak le a kétségek hullámai Visontán, bár a község jövőjéről véglegesein döntött a Gazdasági Bizottság. Azóta is nehezein lendülnek előre a dolgok. Mintha megállt volna az idő a község fölött. Ügy volt, hogy sürgősen, soron kívül elkészül Visonta rendezési terve, amely az alapja volna mindennek, de az ismert 1969. májusi határozat óta a terv még mindig hiányzik. Ennek következménye az is, hogy a vi- sőntaiak egy sor dologból kimaradtak a mostani tervidőszak keretében. Például! A községet a környező világgal összekötő út nagyon megérett a felújításra. De mit kezdjenek azzal, ha a rendezési terv hiányzik. A különböző közösségi létesítményekről sem tudnak az igényeknek megfelelő mértékben gondoskodni az előbbi ok miatt. Árválkodik egy szerényke művelődési otthon a községben, ezzel is csinálni kellene valamit, hiszen a fiatalokat le kellene kötni megfelelő művelődési és szórakozási lehetőséggel, de hát a rendezési terv sehol. Az építkezés már megkezdődött a községben, amióta a tilalmat feloldották. Eddig felépült tizenkét családi ház, most dolgoznak újabb tizenöt ház építkezésén, annak előkészítésén. Amikor a tsz felől érdeklődtem Hacsavecz Bélánál, az elnöknél, ő így mond La ki legnagyobb gondját: — Többen mennek ki a szövetkezetből a hátsó kapun, mint ahányan bejönnek az elsőn. A képletes szólás a kiöregedés gondját és a fiatalok hiányát fejezte ki. A megoldás megkeresésére a gépesítést szorgalmazzák. Már most ott tartanak, hogy az erőgépek lényegében rendelkezésükre állnak. Ha még a munkagépek választéka is növekedne, és a sokat emlegetett alkatrészellátás is megjavulna, akkor legfeljebb egy &Z—100-as. gépét vennének -»■ -c még; amit most már ki tudnának használni. Az idei tavasz jól kezdődött a közös földeken. A szőlőkben mutatkozott ugyan kevéske fagykár, de ettől még a várt termés nem hiányozna, ha más baj nem rontja el a szőlőiket a további időkben. Már ütköznek a fürtkezdemények, általában egy hajtásra két fürt jut. Tovább folytatják az elöregedett szőlők kivágását. Az idén még száz holdat vágnak ki. Az állattenyésztésük aminőségéről híres megyeszerte. Itt található az egyik legjobb tehénállomány. Mind a kifejt tej mennyisége, mind zsírtartalma meghaladja az átlagot. Hizlalással is foglalkoznak. Évente 30—40 hízott bikát értékesítenek. Még a háztáji gazdaságokból is átvesszük a hízott marhákat értékesítésre. A munkafegyelem ellen nincs kifogás, a tsz-tagok rendszeresen járnak dolgozni a közösbe. Végezetül azt állapíthatjuk meg Visontáról, hogy a bizonytalanság hosszú időszaka után már a lelkekben nyugalom lenne, ha a község további sorsát is meghatározó rendezési terv' végre elkészülne. (g. molnár) Befejeződött a szanálási bizottságok munkája Az elmúlt esztendőben Heves megyében tíz termelőszövetkezet került igen nehéz helyzetbe, tíz termelőszövetkezet zárta veszteséggel az 1970-es évet. Megyénkben öt szanálási bizottság működött, igyekezett gondos vizsgálat után felderíteni a veszteség okait. Feladatuk nem volt könnyű és felelősségmentes, hiszen a tíz termelőszövetkezetben a veszteség összege megközelítette a harminchárommillió forintot. Az egyik legfontosabb teendőjük volt a szanálási bizottságoknak, hogy különválasszák azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek az ár- és belvízkárok miatt kerültek a veszteséges mező- gazdasági nagyüzemek sorába azoktól a közös gazdaságoktól, ahol a kedvezőtlen időjárási viszonyokon túl egyéb körülmények is „segítették^ a veszteség kialakulását. A poroszlói, a sarudi, sz egerfarmosi. az átányi és a szihalmi termelőszövetkezeték esetében részletesebb vizsgálat nélkül, úgynevezett gyorsított szanálási eljárást folytattak, ezeknél a közös gazdaságoknál ugyanis a természeti csapások oly mértékben sújtották a termelő- szövetkezeteket hogy a kialakult veszteség ennek a számlájára írható. Részletesen foglalkoztak a bizottságok öt termelőszövetkezet helyzetével. Megállapították, hogy az egri Rákóczi Termelőszövetkezetben a közel ötmilió forintos veszteséget több ok együttes hatása eredményezte. „Ezek közül különösen súlyos az alaptevékenységen kívüli könnyűipari üzem működése miatt beállt két és fél milliós veszteség. Az előállt helyzet miatt a termelőszövetkezet vezetőit súlyos felelősség terheli, ellenük a fegyelmi eljárást lefolytatták, elbocsátásuk megtörtént, illetve a bűnvádi feljelentést megtették ellenük. A novaji Egyetértés Termelőszövetkezetben a másfél milliós veszteséget nem eléggé átgondolt, túlzott építési beruházási politika okozta javarészt. A noszvaji Űj Élet Terme- löszöVetkezetben a bizottság megállapítása szerint a veszteség fő forrásai: a vezetés hiányosságai miatt meglazult munkafegyelem, a szervezetlenség, s nem utolsósorban az évek óta fennálló személyi ellentétek voltak. Az egerbaktai Dobó Termelőszövetkezetben a bizottság rendkívül alacsony színvonalú alaptevékenységet állapított meg. A hevesaranvosi Űj Élet Termelőszövetkezetben jelentős volt a munkadíj-túllépés, s ehhez még a vezetés hibái is hozzájárultak, a bizottság úgy találta hogy egy szélesebb látókörű, megfelelőbb vezetés biztosítéka lehetne a gazdaságos termelésnek. A veszteséges termelőszövetkezetek pénzügyi egyensúlyának helyreállítása érdekében a közös gazdaságok rendelkezésére bocsátottal? 13 millió 870 ezer forint állami támogatást és 14 millió 360 ezer forint szanálási hitelt... Ezzel a segítséggel a termelőszövetkezetekben nemcsak a gazdálkodás pénzügyi alapját állították helyre, hanem erkölcsi támogatást is adtak minden dolgozó termelőszövetkezeti tagnak, s e két biztosíték birtokában bizakodva láthatnak munkához, nézhetnek az új gazdasági év elé (szigethy) Nyugdíj előtt Szavak múltról és jelenről... Harminc éve él Füzesabonyban. Mint fodrászsegéd került oda, utána hosz- szú évekig dolgozott a szakmában, egészen az ötvenes évék közepéig. A mozgalomba azonban korán bekapcsolódott. A felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt helyi titkára, nem sokkal később pedig a Nemzeti Bizottság füzesabonyi titkára lett. Ezek az adatok mind Fázold Károly nevéhez, személyéhez fűződnek. Bár már túl van a hatodik X-en, ma is e tömegmozgalom egyik aktív tagja és vezetője. 1958. óta a Hazafias Népfront füzesabonyi járási titkára. Alacsony, zömöle ember, fekete keretes szemüveget hord. Fiatalos lendülettel beszél, szavaiban feltárul a múlt emléktára. — 1950-ben, abban a kritikus időszakban bizony sokat kellett szervezni, tenni itt, Füzesabonyban is. Én akkoriban fodrász voltam, és az egyik kisiparos társammal elhatároztuk, hogy megalakítjuk a KIOSZ járási szervezetéi. Sokat agitáltunk, míg a környékben, tíz község társulásával valóban meg is alakult ez a szervezet. Aztán problémaként vetődött fel az is, hogy nincs Füzesabonynak ipara. Az akkori párt- és állami vezetőktől támogatva többen hozzáláttunk két kisipari szövetkezet megalakításához. Előbb a Cipész Ktsz, néhány hónappal később pedig a Vegyesipari Ktsz alakult meg. Fázold Károly az ötvenes évek elején a KIOSZ megyei titkárságán dolgozott, mint gazdasági vezető. 1953- ban a füzesabonyi járási tanácshoz hívták. Sokat tett a járás településfejlesztéséért. A sikerek mindig újabb erőfeszítésekre ösztönözték. 1958-ban a párt a népfrontmozgalomba állította Fázold Károlyt, ami újabb megoldatlan feladatok elvégzésére ösztönözte a már gazdag tapasztalatokkal rendelkező aktivistát. — Mint a Hazafias Népfront füzesabonyi járási titkára az évek so.ráö,.sokféle kérdéssel foglalkoztam. Sokféle emberrel beszélgettem. hisz nap mint nap felkeresnek, kikérik a véleményemet. Fázold Károly a múltról és a jelenről villantott fel néhány jelemzőt beszélgetésünkkor. Nemsokára nyugdíjba megy. Igaz túl van már a hatodik X-en. a mozgalomtól mégsem szakad el Mert a közösségért való tempj akarás továbbra is éltető eleme. (mentusz) És (is emberség . . . Üzemi baleset a makiári Lenin Termelőszövetkezetben. Egy asszony barackszedés közben leesik a fáról, és súlyos gerincsérülést szenved. Hosszú heteken át mozdulatlanul fekszik a kórházban. majd egyévi betegállomány után az orvosbizottság 50 százalékos rokkantnak minősíti. Addig is javasolják, hogy valamilyen könnyű munkát végezzen, hiszen fennáll a veszély hogy a mozdulatlanság lelki és egészségi komplikációt is elősegíthet. a ■ d ■ Középkorú parasztasszony. Férjével együtt régi földmunkások, már dédapáik is falun születtek. Ök is itt nőttek fel — életelemükké vált az itteni munka. A férj traktoros a termelőszövetkezetben, a feleség pedig mint besegítő családtag dolgozik. Ez az elégge problematikus jogviszony háztáji földet biztosít, de folyamatos munkát nem. Ezenkívül korlátozott a juttatás is, amit a fent leírt esetben a balesetet szenvedő kaphat. ■ a ■ ■ — Az egységes besorolás üjUytián 900 forintos havi vedelem mellett határozta meg az SZTK a juttatást, napi 20 forintban —, mondja Németh József, a termelőszövetkezet főkönyvelője. — Kártérítést a termelőszövetkezet ezen felül nem adhat, mert a balesetet megelőző évben — 1968-ban —, teljesítménye nem érte el a 100 tízórás , munkanapot. Bár többször is éltek kártérítési igénnyel, jogilag részünkről nem történt mulasztás. Az adatok a tények, amelyek bizonyítékként szolgálnak. könyörtelenek. De hallgassuk meg a balesetet szenvedett asszonyt is. — A kártérítési igénnyel csak akkor jelentkeztem, amikor láttam, hogy többször is kijá'szortak. Az orvosok javasolták a könnyebb mánkat, amihez lehetőség is adódott, hiszen a gépműhelyben portásként, később pedig a nagy mérlegnél dolgozhattam volna Felsőbb utasításra vagy véletlen folytán, nem tudom, de mindegyiktől elestem. Ebikor javasolták, lépjek be tagnak, úgy biztosítanak munkát. Be is léptem, s vártam, de az elnök ekkor azt mondta, hogy kapom én a segélyt, nekem elég. ast- a jövedelem^ „ — Ezután persze kiléptem. A tagsági idő alatti nyugdíj- járulék ügyében felhívást küldtek hozzám, hogy 80 forintot fizessek meg. Még ennyit sem dolgozhattam, hogy erre futotta volna ... — A férjem, aki egész életében földműves volt, 11 éve pedig traktoros, és mindig elismerően szóltak róla, szintén benyújtotta a felmondást. Az indokok közé ezt írta: ..Ha így bánnak el a megbetegedett emberrel, én, aki mindennap veszélynek vagyok kitéve mire számíthatok?” ■ 0 ■ a Jog szerint a szövetkezet döntése nem kifogásolható. (A főkönyvelő ugyan említett némi méltányossági kártérítést is, amit a régi,' jó munkaerőnek adni lehetett volna ...) De az emberséget nagyon is nélkülözi ez a „megoldás”. A sérült asszony azóta könnyű ülőmunkát kapott Égerben; üzemi biztosítékokat szerel a vegyesipari vállalatnál. Január óta ugyancsak Egerbe jár dolgozni a férj is: fűtőházi munkás. A termelőszövetkezet pedig elvesztett két munkaerői. Sekeü Sándor Bányászokból faipari dolgozók A Baranya megye ÁFÉSZ- einek társulásaként létrejött UNIVERSUM Szövetkezeti Vállalat újabb létesítményt avatott. Elkészült Hidason a faipari üzem, ahol konyhabútort, cipőszekrényt, étkező- és dohányzóasztalt, valamit ágyrreműíartót gyártanak. Hidason — ahol egyébként a legnagyobb kapacitású szövetkezeti bútor- üzem van — a felszámei lignitbánya dolgozói ás hoz zátartozói dolgoznak. Évente 600' darab konyha- és 400 egyéb bútort gyártanak évi 2 nádi» íQfinít ertskfeen. Jövőre, amikor a második műszakot is bevezetik, a jelenlegi 110 fő létszám közel megduplázódik és megkezdik majd a hat darabból álló gyermekbútor-garnitúra gyártását is. Képünkön: munkában a bútorüzem dolgozód. ÍMT1 foto — Bajkor József felvételei.) Urtt aorilis 2SL raaiöríők
