Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-28 / 99. szám
Ä Filharmónia egri hangversenyéről Aj Országos Filharmónia egri bérletében a hatodik hangversenyre került sor hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban. A közönség erős bérleti érdekeltsége ellenére csak félig töltötte meg a színházat, holott máskor az előadók és előadandó müvek vonzásától hajtva még p - székeket ts kell berakni. A lost még a máskor galibát okozó műsoregyeztetési hiba sem fordult elő. a Budapesti MÁV Szimfonikusok pedig egyenesen dédelgetett és szívesen fogadott vendégek Egerben. A mérsékelt érdeklődés okát nyilvánvalóan a megszerkesztett műsor heterogén elemeiben kell keresnünk. A közönség érzékenyebb része ugyanis nem tud olyan mértekben hangulatról hangulatra váltani, hogy gyors egymásutánban, minden átmeneti zökkenő nélkül beilleszkedjen a tragikus hangvételű kompozícióba, és kis időbeli szünet után egy teljesen más jellegű alkotás köny- nyed. érzelmi futamaiba. Nem akarunk ofcvetetlenkedni. de ezeknek az érzékenyebb ' idegzetűeknek, a kényesebb ízlés üeknek bizonyos mértékben igaZbk volt abban, hogy a most műsorra kerülő három mű egymás- mellettiaége kapcsán távolmaradásukkal mondtak véleményt. Bár ismerjük a mfi- sorpolitika olykor bonyolultnak látszó szempontjait, ennél valamivel megfontoltabban kellene elhelyezni a műsortervben Schubert vili. szimfóniáját és Szervánszky Endre Klarinétszerenádját.) Pedig akik erre a hangversenyre eljöttek, a hangulati törések ellenére sem bánták meg. Schubert tragikus alkotása. az, ahogyan ő halálélményét megadással és csendes belenyugvással kifejezi, mindenképpen élménykel- tően szólalt meg, ezen az estén. A hallgatónak az a letagadhatatlan érzése, ha nem is díadalittas megbizonyosodása ébredt a mű hallatán, hogy maga a mű, a megteremtett harmónia is diadal, győzelem a -ánk leselkedő halál felett. Még akkor is, ha ezt a harmóniát ilyen fájdalmas lemondással fejezi is ki a zeneszerző. Egészen más hangulati elemek közé. más érzelmi tájakra vitt Kovács Béla művészi klar inét játéka Szervánszky Endre Klarinétszerenádjában. a líra, az érzelmek, a szerenádban az éjszaka zsongását és szerelmi álmait is kifejező dallamok, különösen az első tételben, emberi melegséggel szóltak hozzánk. A könnyed és mégis tartalmas klarinétversenyműben Kovács Béla gazdag érzelmeA népesség iskolázottsági színvonalának az utóbbi tíz évben elért számottevő növekedését bizonyítják a Központi Statisztikai Hivatal legújabban közaétett adatai. Az általános műveltség fejlődésének egyik beszédes bizonyítéka: a 15 éves és ennél idősebb népesség több mfs,t fele végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát, saemben a tíz évvel ezelőtti egyharmados aránynyal. Az érettségizettek szánta 1960-hoz képest csaknem megkétszereződött. A felsőfokú végzettségűek aránya az elmúlt tíz évben 2,7 százalékról 4,3 százalékra emelkedett. A továbbtanulást jMefGen a nők mind közép-, mind felsőfokon, jobb eredményekkel dicsekedhetnek, mint a férfiak. Az érettségizett férfiak aránya például 1960 óta 6 százalékkal, a nőké 8 százalékkal növekedett. Ennél is figyelemre méltóbb a nők két ébresztett és méltón aratott sikert. A műsor harmadik száma Mendelssohn Szentivánéji álom szvitje volt. Nem kétséges, hogy ez az ünnepi, a fényességeken felfelé ívelő muzsika mindig megteszi a maga hatását: az öröm és a boldogság valahogy mindig ott vibrál ezek fölött a tündén dallamok fölött. A Budapesti MÁV Szimfonikusokat ezúttal Kerekes János, az Operaház karmestere vezényelte. A megszólaltatott művekben a karmester egyéniségéből folyóan inkább az érzelmi motívumokat hangsúlyozta. A zenetörténeti bevezetőt Pándi Mariann mondotta el. (Farkas) érdeklődése a felsőfokú tanulmányok iránt: részvételük kétszeresen meghaladja a férfiakét. A statisztikából azonban kiderül az is, hogy a nők iskolázottsági színvonalának jelentős emelkedése ellenére, még mindig több mint egynegyedével magasabb az érettségizett, s két és félszeresével több a felsőfokon végzett férfiak aránya, a hasonló végzettségű nők számához képest. A felsőfokú tanintézett oklevéllel rendelkezők száma 170 000-ről 303 000-re nőtt az utóbbi tíz év során. Az egyetemi és főiskolai végzettségűek kétharmada férfi, egy- harmada nő. Az elmúlt évtizedben számottevőéit nőtt az oklevelesek körében a fiatalok aránya: 1960-ban az oklevelesek 52 százaléka 40 éven aluli volt most ez az arány 54 százalék. A férfi diplomások fete, a nők kétharmada 40 évnél fiatalabb. (MTI) Sokszor találkoztam, beszélgettem vele, nemegyszer úgy, hogy volt tanítványaival is összefutottunk; velük, akik túlnőtték a mestert. Keserűséget kutattam tekintetében; nyoma sem volt. Sőt, büszkén emlegette mesz- szire jutott fiait-lányait: az egyik követségi attasé Burmában, a másik sebészprofesszor Debrecenben, neves mérnökök, közéleti emberek lettek hajdani kisdiákjaiból, akiket a betűvetés titkaira tanított Balogh Polonkai József, aki valamikor családi örökségként csupán a szerénységet kapta. — Természetesnek tartom, hogy a mestert túlnője a volt diák, hogy továbbvigye a stafétabotot. Nincs tisztább öröm annál, amikor számba veszem, hová is jutottak ők, az ember azt érzi, hogy egyéniségéből vittek valamit, hogy bennük él tovább. Az lenne a baj, ha nem így lenne, akkor a nevelő magában kereshetné a hibát. Hajdani iskolamesterét emlegeti, az ő példája sugallta az éleseszű gyereknek: „Tanító legyél.” A családból csak ő tanulhatott, erre is alig futotta szülei szűkös jövedelméből. Egy év után tanulmányait is meg kellett szakítani, mert otthon, Szucson, szükség volta munkáskézre. Két év után folytathatta csak tanulmányait Épp hogy csak megízlelhette a hivatás örömét, jött a háború, a front, a fogság. Negyvenöt után mindent újra kelleit kezdeni, hiszen diplomáján és élettapasztalatain kívül semmije sem maradt. Nyolc évig Balatonban tanítóskodott, aztán Felsőtárkányba került, tizennyolc éve oktat-nevel itt már tanárként mert közben megszerezte a matematika—-fizika szakos tanári diplomát. Ennyi egy tevékeny élet címszavakba sűrített summája, ám a szürkén csengő mondatok mögött egy tartalmas élet mindennapjainak ritmusa lüktet — A zene és az irodalom volt a hobbym, több mint alkohol- és dohánypótló. Már pályakezdéskor, még segédtanítóként színjátszókört szerveztem, énekkart diri- . gáltam; nem adták ezért pénzt, de fiatal voltam, s szerettem hasonkorú társaimat, adni akartam nekik abból a többől, amit én szereztem a képzős évek során. Kétszeresen is megérte, hiszen az • akkori szűcsi fiataloknak köszönhetem, hogy azonnal katedrához juthattam. A plébános nem támogatta jelölésem, neki más kiválasztottja volt; ám a fiatalok nem hagytak cserben, küldöttséget menesztettek Egerbe, s addig kardoskodtak, míg tanítónak nem választottak. Irodalom- és zenekedvelőből, mégis reálszakos tanár lett, mert az iskolában akkor szakos hiány volt, s Balogh Polonikai József tette, amit tennie kellett, ismét nem a saját, hanem diákjai érdekében. Közben új módszerekkel próbálkozott. Még kuriózumnak számított a feladat- lapos oktatási mód, ő mégis kísérletezett vele, anélkül, hogy reklámot csinált volna magának. Közben felnőtt fejjel tanult. — Nem volt könnyű, sok volt az iskolai feladat és a társadalmi kötelezettség, törődni kellett otthon a bét gyerekkel is, mert feleségem halálos kór támadta meg. A könyveikhez csak akkor jutottam, amikor a család pihenni tért, nemegyszer hajnalig birkóztam a bonyolultnál bonyolultabb feladatokkal, levezetésekkel. Reggel mégis frissen kellett ébrednem, hiszen a gyerekek a nevelőt várták, s nem a gondokkal, problémákkal küszködő embert; nem túlzás, ha azt mondom, hogy ismeretlent kutató, tudásra szomjas tekintetük adott sokszor erőt az újrakezdéshez. S most utólag csak úgy látom, hogy megérte, mert többet adhatok a fiataloknak. Kezében a friss diplomával mehetett volna más, jobban fizető pályákra, mégsem tette azt, amit annyian tettek és tesznek, nem mondott búcsút a hivatásnak, pedig a forintokra nagyon is szükség volt. Felesége öt évig betegeskedett, férje tudta, hogy menthetetlen, mégis mindent megtett, próbálva lehetővé tenni a lehetetlent; borzongott az elkerülhetetlentől, s tanította gyermekeit, katedrára lépett naponta, fiatal tekintetekben kutatva a vigaszt, a nyugalmat. Harmincnégy éfri házasság után mégis egyedül maradt Gyüricőznie kellett a kétségbeeséssel, a nem űzhető magánnyal, az orvul rátörő emlékekkel. Tudott erős lenni, tudott mindent újra kezdeni. Szabad óráit társadalmi tevékenységgel töltötte: tanácstagként választói gondjaival bíbelődött, ÁFÉSZ-igazgatósági tagként a vevők érdekeit képviselte. Gyerekei diplomát szereztek, s ő évek múltán újra nősült, végre révbe jutott Ötvenhat éves, halk szn- vú, nyugodt ember. Harmincöt éven át gyerekek százait nevelte emberré, # még éveken át szeretné tenni ugyanezt Dolgozni szerényen, magvetőként Pécsi István Kétszerannyi érettségizett Felzárkóznak a nők Tíz év művelődési statisztikája Fények és árnyak — Egy kis történelem — Az oroszlán ágyában Katonák és ismét csak katonák Csodálatosan szép a magasból Isztambul, Törökország legnagyobb városa, az egykori főváros. Amíg gépünk köröz a hárommilliós metropolis fölött, nem győzünk betelni a sok millió fényben tündöklő utcák, épü- letek látványával. Mintha az Ezeregyéjszaka meséi eleve- nedűének meg, minden csillog, minden fényárban úszók. De amikor gépünk landolt és már bent vagyunk a repülőtér várócsarnokában, pillanatok alatt elszáll a gyönyörű látomás: szegényesen öltözött asszonyok, háromnégy gyerekkel körülöttük állnak, vagy ülve bóbiskolnak — a nyugati vendégmun- Icások családtagjai várják a családfőt Nyugat-Németországiból, vagy Franciaországból. És ha nem jött ezzel a j . > ’.v. . V |071. április 28., szerda géppel, majd jön a kővetkezővel, várnak akár napokig is és gyereksírás, asszonya veszekedés veri fel az impozáns, fényben tündöklő város repülőterét. A fénynek, a gazdagságnak, az árnyéknak és a szegénységnek az ellentmondásába ütközik lép tan-nyomon az, aki az egykori ozmán világbirodalomból megmaradt török földre teszi a lábát. Milliomosok nyaralói, játék- kaszinók a Boszporusz partján, hatalmas villanegyedek, autócsodák, csillogó áruktól roskadozó kirakatok, ékszerüzletek sokasága. Elegánsan öltözött emberek az utcán, nyugati mintájú bárok, sztriptízzel és has táncosnő vei és — sok-sok katona. Katonák a középületek előtt, őrjáratok szinte százméterenként, és időnként robbanások, riadóautók szirénái reszkettetek meg a levegőt. És a tükör másik oldala? Roskadozó városrészek, ma- szatos sikátorok, elhanyagolt utcák, kolduló gyerekek a fényes kirakatok előtt. Földig görnyedő teherhordókat teánál getnek az autócsodák, mini- és maxiszoknyás hölgyek félig lefátoyolozott falusi asz- szonyokkal ütköznek az utcán. Sexfilmeket hirdető óriási színes transzparensek alatt cipőtisztítók hosszú sora, színes újságok Amerika- ellemee hatalmas címekkel, csoportosuló, tüntető egyetemisták és szemben velük rohamkocsik, katonák és ismét csak katonák. Sok helyen megfordultunk Törökország három városában: Ankarában, Isztambulban és Takirdában. Részt vettünk a parlament ülésén, amely az 1971-es költségvetést tárgyalta és amelyen kormánya élén még ott szivarozott Demirel, a nemrég megbuktatott miniszterelnök, Jártunk a Köztársasági Párt főhadiszállásán, különböző pártok képviselőivel, diplomatákkal, fiatalokkal és Törökországban élő magyarokkal beszélgettünk, vitatkoztunk újságírókkal és szerkesztőkkel a „teljes demokráciáról”. Kószáltunk Isztambul hatalmas bazárjában, múzeumokat, templomokat látogattunk, tisztelegtünk azAta- türk Mauzóleumban, a nagy államférfi emléke előtt, s kegyelettel léptük át Rodostóban annak a háznak a küszöbét, amely menedéket fnénü Rákóczi Ferenc fejedelemnek. Csodáltuk az Európát Ázsiából elválasztó Boszporuszom vonuló hajókat, s bármerre jártunk, mindenhol szívélyes barátsággal fogadtak bennünket, a háromtagú magyar újságíródelegációt. Szerettünk volna üzemekbe, falvakba is ellátogatná, s hogy nem sikerült, az nem rajtunk múlott. Tíz napot töltöttünk abban a Törökországban, amelynek a XVI. századiban három világrész rettegte hatalmát, tíz világtenger mosta birodalmának partjait. A XVI. század végén azonban már a bomlás tüneteit hordozza a birodalom teste. A sorozatos vereségek a XIX. század elején belső erjedést, belpolitikai változásokat idéznek elő. Az első világháborúban a központi hatalmak oldalán újabb területeket veszít Törökország és 1920. augusztusában a szultán elfogadja azt a békeszerződést, amelyben az ország területét Kis-Ázsdá- ra akarják korlátozni. Musz- tafa Kemál pasa ellenkormánya azonban nem fogadja el a szerződést, irányításával a törökök kiűzik az országból az antant által támogatott intervenciósokat és az 1923-as lausanne-i békeszerződés biztosítja az ország önállóságát. Néhány hónap múlva kikiáltották a Török Köztársaságot, amelynek első elnöke Atatürk (Törökök Atyja) néven Musataía Kéméi lett. Törökország a második világháborútól távol maradt és a háború után nem újította meg a Szovjetunióval korábban kötött semlegességi és meg nem támadási szerződést, félve a nagyhatalomtól, nem akart „oroszlánnal hálni egy ágyban”, mint ahogy egyik diplomatájuk mondta. Aztán: 1947. júliusában a Truman-doktrína jegyében százmillió dollár segélyt fogad el az Egyesült Államoktól, 1948-ban elfogadja a Marshall-teilet ^ 1950-ben — hálából — nagy ssámű katonai egységet küld Koreába. 1952-ben csatlakozik a NATO-hoz és azóta az időnként nem éppen csendes körülmények közt változó török kormányok politikáját a NATO-tagság szabja meg. 1957. márciusában Törökország elfogadja az Eisenhoo- wer-doktrínát, 1959, októberétől pedig amerikai rakétakilövő támaszpontok állnak török földön, közel a szovjet határhoz. Lám, Törökország mégiscsak befeküdt „az oroszlán ágyába” és nem sok sikerrel tud eleget termi aaoaík ** amerikai követelésnek, t»gy ő legyen az amerikaiak erős embere, előretört bástyája Kis-Ázsiában, a szovjet határok mentén. És hogy ez így van, arról nem a 700 tábornok, a több ezer ezredes és a hatalmasra duzzasztott hadsereg tehet, sokkal inkább azok a népi és — főleg — ifjúsági mozgalmak, amelyeknek kimondottan Amerika - ellenes éle van és reformokért, Atatürk politikáján megvalósításáért vonu’.r az utcára, szállnak szembe egyre fokozódó terrorral. (Folytatjuk) Harmincöt év, magvetőként A Isztambul egyik nevezetessége: az AranyszanwSbBl fa lett átívelő Galata-híd ,
