Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

A 12. ss. válasstókerület képviselőjelöltje: Dr. Novák Pálné Boldog ünneplőbe öltöz­ve, s zenekarral fogadta dr. Kovák Pálnét, amikor a je­lölő gyűlésre a községbe ér­kezett. E kedves, meleghan­gú találkozás csak jelképes töredéke annak a köztiszte­letnek, megbecsülésnek, amely hosszú éveik óta kö­rülveszi az embert, az or­vost, a képviselőt, a képvi­selőjelöltet. tápunkban nemegyszer szerepelt már fényképe, nemegyszer irtunk életéről, munkájáról, terveiről. Nincs is tehát szükség a bemuta­tásra, beszéljünk inkább a jövőről. Ha ismét ország- gyűlési képviselőnek vá­lasztják, náa és miben kí­ván segíteni választókerüle­tének; Hatvannak, Boldog­nak, Herédnek, Nagyfcöke- oyesajek? — A napokba® Jártam Budapesten a Népművelési Intézetben. Szerencsére nem <trps kézzel tértem vissza. Egy koreográfus rendszere­sen lejár majd Boldogra, összegyűjti, feldolgozza a né­pi, a népművészeti emléke­ket; hagyományokat, és se­gíti megőrizni, megőriztetni a községgé! felbecsülhetetlen értékű népművészeti kincse­it, szokásait, emlékeit. — Ez tehát máris ered­mény, siker, fis a többi terv, célkitűzés? — Röviden talán úgy tud­nám összefoglalni: segíteni Hatvan további városodását, Heréd, Boldog, Nagyköké­nyes egyenletes fejlődését. Ezen belül konkrétan is: rendkívül szennyezett Hat­van és környékének a leve­gője. Az előző képviselői ciklusban is gyakran ko­pogtattam ezzel kapcsolat­ban különböző országos in­tézményeknél, vezetőknél. Ezenkívül nagyon szeret­ném, ha városunk, Hatvan tovább szépülne, épülne, vele párhuzamosan szellemi, kulturális, sportélete is fris­sebbé válna. Jogosan pana­szolják a város fiataljai: alig van sportolási lehetősé­gük. A város kereskedelmi, üzleti hálózatára is ráférne a bővítés, a korszerűsítés. Amit pedig valóban az egész város velem együtt kér és óhajt: egy strand, és egy tisztasági fürdő. Mint orvos pedig egyik leg­fontosabb feladatnak tartom választókerületem egészség- ügyi helyzetének továbbja- vitását. Iparitanuló-iskolára, kollégiumra van szüksége a városnak, s remélem, Bol­dog, Heréd, Nagykökényes is tovább gazdagodik az el­következendő években. Mind az, amit elmondtam, nem­csak a képviselőjelölt prog­ramja: a választókerület párt-, állami, tömegszerve­zeti vezetőivél, szorgalmas, tehetséges, tisztességes népé­vel szeretném együtt meg­valósítani. —koós— Az 1300 helyett cseak 150 laitásigényiö Á rendelet sem tett csodát — Két év alatt megszűnik a lakásgond — Az ügyeskedőkre sem lesz jó világ Népművelés tudományos szinten r Befejeződött Egerben a MTESZ országos konferenciája — Népművelés tudományos szinten! — ez a megjegyzés Petró Zoltán mérnöktől szár­mazik; • MTESZ fel­adataira célozva. S ha szántba vesszük, hogy a 22 megyei, illetve városi szö­vetség tagegyesületei mint­egy S0 ezer magasan képzett mérnököt; tudományos mun­katársat tömörítenék, való­ba® veié vallhatjuk: hallat­lanul fontos népművelő fela­datot tolt be ez a szervezet a különböző munkaterületek szakembereinek önképzése te­rén. A feladatokhoz ülő felelős­séggel vezette a küldöttek ta­nácskozását csütörtökön dr. Gál Ödön központi titkár, aid a szervező munka prob­lémáiban nyújtott eligazí­tást hallgatóságának. Nem különben élénk érdeklődést Ítéltettek dr. Valkó Endre központi főtitkár pénteken délelőtt kifejtett gondolatai, amelyek már főként a MTESZ tartalmi munkájára vonatkoztak. Mint az elhangzott referá­tumokból, hozzászólásokból leszűrhettük: fontos új vo­nása a szövetség munkájá­nak, hogy igyekszik tágítani, árnyaltabbá tenni a magyar műszaki szakemberek kül­földdel való kapcsolatát, viintegy elősegítve a hatá­raink túloldalán elért tudo­mányos eredmények megis­merését, s önnön szellemi értékeink népszerűsítését. Csongrád megye évek óta szoros kapcsolatba áll ju­goszláv műszaki tudomá­nyos szervezetekkel, s az idén építi, szövi a barátság szálait a lengyelekkel. Bor­sod megye MTESZ-szerve- zete a csehszlovákokkal mű­ködik együtt, miként Heves. A szombathelyiek orientáció­ja pedig kapitalista állam, Ausztria műszaki egyesületei­vel teremtett gyümölcsöző ■jovisaoaiyt. A központi titkár szavai­ból kiderült, hogy még igen sok tagszervezet nem rendel­kezik olyan otthonnal, ami vonzaná a műszaki tudomá­nyok terén dolgozó embere­ket, s lehetővé tenné az olyan differenciált, sokoldalú öm- képző munkát, minit ami­lyennel Eger, Pécs, Szeged, Miskolc, Győr dicsekedhet. Több helyen azonban bizto­sítottak már e hiány pótlá­sának anyagi feltételei, s öt városban megkezdődött, vagy rövidesen megkezdődik a Technika Házának építése. A legöregebb vidéki MTESZ-szervezet a Csong­rád megyek Még 1949-ben alakult, s ötezer tagjának képviseletében Hunyadi Lász­ióné szervező titkár a szö­vetség és a tagegyesületek kissé megromlott viszonyá­ról beszélt az országos ta­nácskozáson. Miskolcon 28 tagegyesület­tel működik a MTESZ Bor­sod megyei szervezete, ame­lyet dr. Szaladnia Sándor docens és Lőcsei Józsefné szervező titkár képviselt a háromnapos konferencián. Utóbbinak a szavaiból tudta meg a hallgatóság, hogy a borsodi szervezet életében olyan jől bevált műszaki he­teket idén is megrendezik Miskolcon, mégpedig május 3.-i nyitással, s annak külön­böző jellegű tudományos ülé­seire, műszaki eseményeire várják az ország minden sarkából a tudományos ér­deklődésű embereket. Két különösen fontos rendez­vényt emelt ki a program­ból Lőcseiné. Egyik a Gép­ipari Tudományos Egyesület kétnapos szakmai vitája, má­sik pedig a Magyar Ipar- jogvédelmi Egyesület ülése, külföldi előadókkal. A konferencia szervezésé­ben fáradhatatlanul részt váliadő egri MTESZ-titkár, Gerháth Sándorné, főleg a belső ügyvitel problémáival foglalkozott. Majd elmondot­ta, hogy a Heves megyei szervezet szívesen vállalkozik az idén is csoportos, homo­gén összetételű szakmai utak szervezésére Csehszlovákiá­ba, tovább erősítve általuk a szomszéd nép műszaki szer­vezeteivel korábban megte­remtett kapcsolatát. Kellemesen, haszonnal tel­ték a tudományos szervezeti küldöttek napjai Egerben. Búcsúzóban nagyon sokan köszönték a szívélyes ven­déglátást, a jól szervezett tanácskozást:, üzemlátogatá­sokat dr. Mátrai Tibor Heves megyei MTESZ-elnöknek, to­vábbá Domán László és Marshall Ferdinand titkárok­nak, akik szellemi karmeste­rei voltak az összejövetelnek. (moldvay) Mintha rosszul hallottam volna, nem akartam elhinni a két számot: a korábbi ezerháromszáz lakásigénylő­vel szemben most csak száz­ötven szerepel a gyöngyösi tanács lakáshivatalának ki­mutatásában. Az elmúlt évek során állandóan azt emle­gették, hogy a nyilvántartás­ban az ezres szám lényegé­ben nem módosult. Mi tör­tént egyszerre? Hol a rejtély kulcsa? Aztán kiderült, hogy semmi rendid vüK dolog nincs. 0 4 RENDELET. Az új laicásrendelet értelmé­ben a korábbi kérvényeket meg kellett újítani Minden­ki azt gondolta, hogy soha nem látott roham indul majd a tanácsi, szerv ellen. Nem ez történt Több mint mer korábbi lakásigénylő eltűnt Vagy még sem? Évek óta senki sem egyez­tette a nyilvántartási könyv adatait Tavaly új előadó került a lakáshivatal élére Gonda Jenő személyében, aki most mar módszeresen hozzáfogott a nagykönyv rendbetételéhez. Nagyon sola nevet kellett kihúznia, olya­nokét akik közben lakáshoz jutottak vagy elköltöztek. A volt igénylők egy része nem is volt jogosult Bárki beadhatott kérvényt akár még úgy is, hogy ideiglene­sen bejelentkezett valaki is­merősénél vagy rokonánál. Ök is kimaradtak most a nyilvántartásból. Az újra je­lentkezők között azokat sem lehet megtalálni, akik jöve­delmük miatt eleve kiesnék a jogosultak sorából. Így ma­radt a százötven. Gondolni kell azonban azokra is, akik nem tudják az új rendeletet és azokra is, akik nem is számítanak arra, hogy lakást kapjanak, mert olyan táj ekozatlanok. A gyakorlatilag érvényes számot tehát négyszáz csa­ládra lehet tenni. Pillanat­nyilag ez a helyzet Gyöngyö­sön. H áz IGAZSÁG. Ákik- ___ nek a havi egy sze­mélyre jutó jövedelme a csa­ládban nem éri el az ezer fo­rintot, csak azok kérhetnék tanácsi kiutalású lakást. Ezért egyszeri használatba­vételi díjat kell fizetniük. Ha az átlagjövedelmük a ha­vi nyolcszáz forintnak felel meg, akkor a használatba vételi díjat mérséklik, eset­leg elengedik, vagy kifizeté­sére kedvezményt adnak. A havi ezerötszáz forintos jövedelem a plafon ahhoz, hogy valaki tanácsi értékesí- tésű lakást, korábbi nevén: szövetkezeti lakást igényel­hessen. Kérdés: nem túlságosan alacsonyak-e ezek a kategó­riák Gyöngyösön? Köztudott, a városban nincs annyi mun­kaerő, amennyit a különbö­ző üzemek igényelnek, és az átlagkereset ezért ennél a szintnél jóval magasabbra tehető. Ha egy ifjú házaspárt ve­szünk, akik akár pedagógu­sok, akár technikusok vagy szakmunkások, de ha még csak segédmunkásként dol­goznak is, a havi átlagjöve­delmük jóval több az ezer forintnál, ök tehát nem kér­hetnek bérlakást a tanácstól. Legfeljebb szövetkezeti la­kást. Igazság ez? Serkenti ez a merev szám a fiatalokat a tanulásra, a magasabb kép­zettség elérésére? Aligha. Persze, ha már van gyerek, akkor a havi átlag másként alakul. De melyik az előbbre való: a gyerek vagy a la­kás? j—j AZ ADÖSSAG. A la­I *»•! kásügyi előadó kapás­ból sorol néhány példát. Most elhagyom a neveket. Adva van egy család, ahol már három gyerek nevelke­dik. Az apa és az anya is dolgozik, megbecsült szak­munkásai a gyárnak, és ti­zenöt éve várnák lakásra. Azóta laknak együtt a szü­lőkkel. Hogyan maradhattak ki tizenöt éven keresztül a lakáskiutalásból? Ezt a fur­csaságot még megmagyaráz­ni sem lehet. Az új kategó­ria őket védi mindenekelőtt Az ő sebeiket akarja gyógyí­tani. Ezt az adóságot akar­ja törleszteni. De ez a kisebb réteg. Nagyon sok igénytelen csa­lád is él Gyöngyösön, ame­lyeknél a havi átlagjövede­lem jóval a megszabott szint alatt áll. Ök ugyan jogosul­tak lennének bérlakásra. De mit kezdenének egy kétszo­bás, összkomfortos lakással? Legfeljebb jó pénzért elcse­rélnék valakivel. őket támogatná a rendelet és nem a törekvő, a rendsze­resen jól dolgozókat? Ezek az igénytelen csaló­dok nem is kaphatnak új, összkomfortos lakásokat. Legfeljebb komfort nélkülie­ket. Tehát a lakásokkal üz­letelni sem tudhatnak. Ettől nem kell tartani. “ A KÉT ÉV. Átlagban évente kétszáz lakás épül Gyöngyösön. Ennék két­harmada szövetkezeti lakás, a megmaradt egyharmadnak jó része a szanálásra kerülő régi lakások csereértékeként hasznosul, de a végső töre- redék is elegendőnek látszik arra, hogy a mostani, bérla­kásra jogosult családok igé­nyét a következő két év so­rán ki lehessen elégíteni. A szövetkezeti lakások pedig a másik fajta igény kielégíté­sét teszik lehetővé. Még a magánházak bérlői­ről, de tulajdonosairól se fe­ledkezzünk meg. Július 1. után a lakástulajdonos fel­mondhat a bérlőjének, ha er­re jogalapja van. Amennyi­ben a felmondásnak a bérlő nem tesz eleget, a bíróság olyan használati díjat róhat ki, esetleg még később bün­tetést Is, ami jelentős ösz- . szeg, az érvényes lakbér többszöröse, és amit a munkáltató levonni köteles az illető béréből. Tehát a felmondás végrehajtását el­odázni a lakónak nem lesz kifizetődő. De a másik: oldal is bizto­sítva van: az új rendelet sem teszi lehetővé, hogy a lakónak csak „úgy” fel le­hessen mondani, nn A KÖZVETÍTŐ. Lesz I °*l mozgás, méghozzá elég nagy az új lakásrendelet ér­vénybe lépése után. Hogy ezeknek az eljárásoknak a gondjától megszabadítsák az emberekét, az Ingatlankeze­lő Vállalat új szolgáltatást vezet be. Megkezdi az in­gatlanközvetítést. Akár lakáscseréről, akár ház eladásáról, akár egy te­lek értékesítéséről vagy egy albérlet megtalásáről legyen is szó, az érdekéit félnek ezt a kívánságát csak be kell jelentenie az ingatlanközve­títőnél, és vérni, hogy az ér­tesítése — gyakorlatilag rö­vid időn belül —, ügyét ked­vezően elintézték. A közvetítés megszerve­zése, mondjuk meg őszintén, magának a vállalatnak is könnyebbséget jelent, hiszen a lakások kezelését Is meg­könnyíti, a bérleti viszonyok tisztázását is elősegíti. * * * Ezer lakásigénylővel keve­sebb, a lakásgond rövidesen megszűnik Gyöngyösön. Még néhány héttel ezelőtt sem mert volna ilyeneket kimondani senki. Most már itt tartunk. G. Molnár Ferenc OSMíA •9H. április 25„ vasárnap (Jj iparág Húsprogram. Csupán egyetlen szó jelölte a rend­kívül fontos célkitűzést: több húst kell adni a fogyasztók asztalára, ki kell elégíteni a lakosság egyre növekvő igé­nyét. Amikor a húsprogram központi témává vált, a szakembereken kívül keve­sen gondolták végig hogy milyen hatalmas vállalko­zásba fogtunk bele. A több húst nem lehet csupán a meglévő termelési kapaci­tással és módszerrel előte­remteni, új nagy teljesítmé­nyű „húselőállító üzemek” létrehozását kellett elhatá­rozni, s ma már az elhatá­rozás a megvalósítás stádiu­mába lépett. A méretek meghaladják az eddig elfo­gadott, eddig megszokott el­képzeléseket. A Tama men­ti termelőszövetkezetek kö­zös vállalkozásában épülő sertéstelep évenként hat és fél ezer hízott sertést ad a húsüzleteknek, Hatvanban szintén öt termelőszövetke­zet fogott össze. Az új vál­lalat, a SERKÖV, évente tízezer sertéssel járul hozzá az egyenletesebb húsellátás­hoz, a vállalat évi bevétele mintegy huszonhárommillió forintra rúg majd. A Gyön­gyösön megépüld sertéskom-. binát beruházási költsége 46 millió forint. Évente tízezer hízott sertés hagyja majd el a gyárat a gyöngyösi üzem­ben is. A Tárná menti üzemben tizenöt szakember biztosítja a termelést, a hatvani SER- KÖV-ben az évi tízezres mennyiséget 28 ember össze­hangolt munkája garantálja. De milyen less ex a munka y Nehéz, nagyon nehéz. Nem fizikailag lesz nehéz, hiszen az új, gépesített, automati­zált rendszernek éppen az egyik nagy előnye, hogy csökenti a manuális munka mennyiségét. Az új sertéste­lepek dolgozóinak életébe, munkájába belépnek a gé­pek. Merőben új körülmé­nyek között kell végezniük napi feladatukat a gondo­zóknak, etetőknek a beprog­ramozható takarmánykeve­rők, az automata adagolók között, és munkájukban nem támaszkodhatnak a termelé­si folyamatban szinte nélkü­lözhetetlen saját tapaszta­latra. A telepek vezető munka­társaira szintén óriási fele­lősség hanti- A szakosított telepeken a zárt rendszerű Gi-Gi és Lohmann-típusú, mesterséges fénnyel világí­tott istállókban új sertés­fajtáknak kell kiállniuk a próbát új körülmények kö­zött és meg kell felelniük a paramétereknek. A vezető munkatársak, az igazgatók nem csekély értékű kocká­zatot vállalnak majd, hi­szen minden új kockázattal jár, s ők azok, akik az ed­dig ismeretlen nagyüzemi módszer hagyományát fog­ják megteremteni hazánk­ban. Biztos, hogy lesznek gon­dok, bajok, zökkenők a ter­melés kezdeti szakaszában. A szakosított telepek közül még csak kevesebb hányad állt üzemben, a szakemberek között azonban már most élénk az érdeklődés. Kovács István, a hatvani SERKÖV igazgatója, aHejőmenti Ál­lami Gazdaságba készülődik, hogy a helyszínen tanulmá­nyozza a már működő telep életét. A jövendő szakmun­kások kiválogatása már fo­lyamatban van. A szerelő­ket, akik a jövendő üzemek kulcsemberei lesznek, a vál­lalatok már most igyekeznek elhelyezni valamelyik meg­épült „sertésgyár”-ban, hogy &ajá& egységűid» pyt wag­felelő rutinnal, áttekinthető­séggel tudják kezdeni a ko­moly, első ízlelgetésre talán túl nagy felelősséggel járó munkát. Az egészségügyi követel­mények betartása „élet és halál” kérdése lesz a sertés­üzemekben, hiszen több ezer hízó lesz szinte egybezárva, a legkisebb gondatlanság az egész állomány veszélyezte­tését jelenthetné. Az állator­vosok, a technikusok, agrár­mérnökök szoros együttmű­ködése hozhatja meg majd azt az eredményt, hogy a különböző kevert táptakar­mányok minden alkotóele­me megfeleljen az új körül­mények között nevelkedő új sertésfajtáknak. Szinte kísér­leti stádiumnak mondható majd az első fázis, csakhogy ez a kísérlet nem végződhet rosszul, mindenképpen sike­rülnie kell. Az új iparág születésénél bábáskodóknak minden erejüket, képességeik maximumát kell nyújtaniuk, hogy minél hamarabb túles­senek a hagyományteremtés, a begyakorlás időszakán. A beton egyeduralma Az új iparág megteremté­se nemcsak az egyéntől, de a társadalomtól is komoly erőfeszítést követel, hiszen az épülő acél- és betonszer­kezetek, az automata gépso­rok milliókba kerülnek. Ezek a befektetett milliók azonban életszínvonalunk’ további emelésének mérföldkövei. A A mérföldkövek között azonban ne feledkezzünk meg a méterekről. A meghirdetett húsprog­ram távlatot, perspektívát nyitott. A kitűzött cél érde­kében épülnek az új sertés­gyárak, amelyek azonban nem egyedüli . üdvözítői a tervnek. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy a gom­bamódra szaporodó vasbe-, tontelepek mellett jó néhány szerfás istálló, sok ezernyi már meglévő sertésférőhely áll rendelkezésre, amelyben nemcsak lehet, de igenis kell a mai igényeknek meg­felelően termelni. Nem épülhet mindenhol Gi-Gi rendszerű telep, nem, lehet mindenhol milliókat beru­házni, csak ott, ahol a tö­megméretű termelés, szállí­tási, takarmányozási, anyagi, szellemi és fizikai körülmé­nyek ezt lehetővé, sőt indo­koltig teszik. A szerfás istál­ló korántsem kötelez arra, hogy ott korszerűtlenül, rossz paraméterekkel kell dolgozni. Társadalmunk nem nélkülözheti részvételüket a termelésben, mint ahogy semmit nem dobhatunk könnyelműen félre, nem te­hetünk sutba „csak az új a jó” felkiáltással. A kettő egymás mellett, egymást se­gítve tud mindarmyiunk se­gítségére sietni. . : S; , Szigethy András 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents