Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
Á hetvenéves Németh László E köszöntőt írva aggodalom és öröm érzelmei vegyülnek bennünk. Előbbit szítják az író betegeskedéséről kapott hírek, míg az öröm forrása az a kerek hetven esztendő, melynek mezsgyéjét korszakos művekkel gazdagon hagyhatta maga mögött e napokban. Művészete a társadalmi fejlődés igazságaiban fogant. Bizonytalan lábbal botladozva élőbb a nyugatos polgári irodalom főfészke körül, ám kiteljesedést, -emberi és alkotói ' nagyságot találva majdan oly művekben, melyek a népét, nemzetét féltő, s annak sorskérdéseiben utat kereső művész rokonszenves arcélét rajzolják feL Horváthné meghal... Ez a novella avatta íróvá 1925-ben az ifjú Németh Lászlót, arra az egyöntetű kritikára hangolva a kor legjobb „ítészeit”, mely szerint — a Nyugat pályázatára befutott 270 műből — életteljessége, igazsága, a megírás hiánytalan művészete, s realizmusának ökonómiája révén ez a paraszttörténet csúcsként tör a magasba. Odáig azonban, hogy induláskor választott programja szerint a magyar társadalom átalakítójának társutas mezében álljon előttünk, göröngyös pályát kellett befutnia. Szerencséje a küzdelem közepette ott mutatkozik talán, hogy a nagy' kísérletezők, a pokoljárást magukra idéző művészek közé tartozik. Oly mesterek hadába, akiknek lételemük, életformájuk a kutatás, a befelé forduló vizsgálódás, s akik nagy tetteikhez szinte ebből nyernek töltést, vivőenergiát. Ennek az útszakasznak, a pályaközépnek legjellegzetesebb művei: a Bűn, a Gyász, Kocsik szeptemberben c. regényei, a Villámfénynél bemutatója a Nemzeti Színházban, majd a Tanú, a két háború közötti irodalomkritika és esszé eme igen értékes folyóirat-vállalkozása. A felszabadulás utáni évtizedek termése Németh László munkásságában már külső, belső megállapodás, lassú letisztulás, higgadás, s összegező művek sora. Nem annyira új tartalmi, formai stílusjegyekkel, mint inkább a maga helyét szélsőségek horzsolásában meglelő lélek szintézisével. Szitás, Sajkód és a vásárhelyi évek termékeny nyugalma így segíti napvilágra az Égető Esztert, XX. századi irodalmunk e nagyszerű családregényét, továbbá társadalmi és történelmi drámák raját az írás ördöge zárókövével, mely íróvá létének elmélkedő, vitázó analógiája a drámahős Semmelweis álarcában. Nem divatos, nem modem- kedő, s nem könnyű olvasmány Németh László életműve. De igenis mélybehatolás az emberi lélek legalsó rétegéig e mélybehatolás új analitikus jegyeivel gazdagítva szépprózánkat, drámánkat, esszénket... Akiknek volt s van igényük e mélyről jövő rezdülésekhez, akik adnak arra, hogy kitekintésük legyen a félvilágra, s Európában európaiként jegyeztessék hazánk, magyarsága mellett: most tisztelettel köszöntik a hetvenéves írót. Azt a Németh Lászlót, kiben mindezekhez segítő gyönyörű indulatok, képességek feszülnek szüntelen. helyet hoztak létre Egerben és Hatvan, amely máris megkezdte működését. A csaknem 400 ezer forint értékű gépek lényegesen megköny- nyítik a könyvelők munkáját A későbbiek során továbbfejlesztik az adatfeldolgozást is. A gépparkot pedig mintegy másfél millió forintos költséggel tovább bővítik, így lehetővé válik, az üzleti leltárak gépi feldolgozása és .napra kész” könyvelés áll majd a szövetkezetek rendelkezésére. (sz) Moldvay Győző Csurka István: Hét tonna dollár XXV. — Nagyon helyes, köszönöm. Százezer dollárral lefogadom náluk is. Rogers nem is hiszi, amit hall. — Uram, azt kell mondanom, hogy jótékonykodásra más területet is választhatna. Zima elmosolyodik. Jóságra jósággal válaszol. Átnyújtja névjegyét.^ melyen már a bérelt ház címe van. — Uram, ha kenyérgondjai lesznek, csak keressen feL Kisebb kölcsönökkel bármikor állok rendelkezésére. Zima hazatér. Az inas fogadja. — Luciánó úr? — Luciánó úr és Margit kisasszony kimentek Strat- fordba, Shakespeare szülővárosába. — Nocsak. Szántódi űr? — s?*ntódi úr a konyhá- L n tart zkodik. Zima elmosolyodik erre. Zima megjelenik a konyhában. Megáll az ajtóban és a következő kép tárul elé: Szántódi a személyzettel ultizik a konyhaasztalon. A négerrel. meg egy másikkal. És a szakácsnő az ölében ül. ÜLI. április kedd Szántódi észreveszi, elmosolyodik. — Megy a lap, főnök. És ezek ulti-analfabéták. — Ezért kár volt otthagyni a faludat. — Bizony, bizony. Nem is tagadom, nekem honvágyam van. — A pénzt feladta? — Fel. Egy kis stratfordi eszpresz- szó. Luciánó és Margit egy kis asztalnál ülnek, iszogatnak a legnagyobb békességben. Éppen szemben ülnek a tv-készülékkel, amelyen éppen lóverseny-közvetítés látható. A pub közönségét ez persze mindennél jobban érdekli. Minden szem a képernyőre szegeződik. Azt a bizonyos negyedik futamot közvetítik. Éppen elindultak a lovak a starttól Nagy iramban, rendben vágtat előre a legalább 15 lóból álló mezőny. Luciánó az egyetlen, akit nem érdekel a dolog. Egy Shakespeare-kötet van előtte, azt lapozgatja. Néha bejegyez valamit a noteszéba. Közben folyik a verseny, és felbukik egy ló. Luciánó körülnéz. Közvetlenül mellette egy helyi illetőségű férfiú ül. Nagyon érdekli a közvetítés. Luciánó szeretné közölni gondolatait egy helybelivel. Stratfordinak gondolja. — Maga idevalósi? — Hagyjon békét, most bukott fel a. lovam. ______ Még három ló bukik fel. A honpolgárt ez némileg megnyugtatja. — Ne búsoljon, felbukik ott még a másé is. — Mit akar? Tősgyökeres stratfordi vagyok. — Maga szerint ki írta a Shakespeare-darabokat ? A férfi úgy néz rá, mint egy hülyére. — Nincs más \ gondja? Én csak egy egyszerű kőműves vagyok. — Nagyszerű. Én meg bohóc. Tudja, bohóc. — Örvendek. Ismét felbukik egy ló. , — Tudja, ha már egyszer itt vagyok, a nagy költő szülő városában, jobb, ha megfejtem az évszázados rejtélyt. Margit is a tv-t nézi, és kissé ideges. — Szívem, ezek már nagyon közelednek a célhoz, és még nagyon sok nem bukott fel. — Ne törődj vele, majd íelbuknak. Tömeges bukás a kanyarban. Már csupán egy 16 vágtat a cél felé. Tíz méterre sincs már a céltól. Ügy látszik, a fogadást mégiscsak elvesztik. Rogers arcán némi reménykedés. Persze, kétség is. Most közelről, egyenesből csak a ló és a lovas. A lovas nem érti, hogy mi történt, hogy semmi lódobogást nem hall maga mögött. Ennyivel nyerne 2 Hatra néz a válla A jó idő beálltával megelevenedett Miskolc sportrepülőtere. A Lenin Kohászati Müvek MHSZ repülőklubjának ejtőernyősei az idén, április 9-én ugrottak először. (MTI foto — Kunkovács László) Bemutató a Gárdonyi Géza Színházban POMPADOUR Fall Leo nagyoperettje Az egri színház tavaszi bemutatójául Fall Leo Pompadour című háromfelvoná- sos nagyoperettjét választotta. A közönségsiker a választás helyessége mellett bizonyít. Ezt az operettet — úgy tűnik — még nagyon sokáig műsoron fogja tartani az a bécsi jókedély, amely a figurákból, az egymást követő jelenetekből és mindenekelőtt a zeneszerző, Fali Leo melódiáiból árad. Persze, hálás téma csipkelődni Bécsben és akár nálunk is azok miatt a fránya francia főurak miatt, — uram bo- csá’! — a francia király miatt, aki népe vagyonát és erkölcseit egy Pompadour nevű márkinő miatt dobja a vásárra. XV. Lajos udvara olyan volt, mint a király, aki még mindig azt hitte és hihette, hogy ő az állam és azt teszi, amit akar. Pedig nem volt egyéb pipogya bábnál, egy féktelenül nagyravágyó és gátlástalan asszony kezében. Node, ez az asszony majdnem rokonszenvessé szelídül ebben az operettben, mert szerelmes, és így ennek az asszonynak inkább tetszenek a karrierre vágyó fiatal emberek, mint a kretén király. A darabot vendégrendező, fölött. Ez a veszte: kibillen egyensúlyából és leesik a lóról. A ló nagyon hűséges természetű, azonnal megáll, visszafordul a földön fekvő ■zsokéhoz és orrával böködve élesztgeti. Mindez éppen ott történik a cél előtt A ló hátsó lábával néha majdnem átlépi a célvonalat. Mentők száladnak be, felteszik hordágyra a zsokét és elviszik. A lovat pedig egy lovászfiú a célkarika megkerülésével elvezeti. A Zima által bérelt kastély háta mögött, az egyik gazdasági kijárat előtt egy hatalmas Hungarocamion kocsi áll. A kocsira hatalmas konténereket raknak föl. Bent a raktárban Zima és Szántód! éppen bezárják az utolsó ládát Látható, hogy a ládát fontsterlinggel rakták meg. A sofőr, aki ezt nézi, még núndig nem tud napirendre térni fölötte. — És miért nem utalják át ezt a pénzt? — Feltűnő lenne —mondja Zima. — Befarol vele a Nemzeti Bankba és ott jelenti: Zima Jenő küldi Londonból. — Mennyi, mégis? Nem tudhatnám? — Mi sem tudjuk — mondja Szántódi. — 3 tonna dollár és 7 tonna fortster- ling. A ládát bezárják. Síneken gördítik az autó felé.. Hatalmas tárlókban hadműveleti térkép nagyságú földrészmakettek. Minden világrész külön. A nagy világvárosok kiemelve, jellegzetességeikkel ábrázolva. Zima és Szántódi állnak a térképek előtt. Válóban haditanács ez, de kissé furcsa: Szántódi egy listáról városneveket olvas fel, Lovas Edit állította színpadra. A rendezői munkát apró és finom mívesség jellemzi. Minden jelenet gondosan formált és önmagában is zárt kompozíciót alkot. A hangulat ennek megfelelően a képszerűséggel együtt változik. Amikor a múzsák istállójában vagyunk, harsog a jókedv, a kiszólások kihegyezetten hordozzák a gúnyt, amelyet a nép lövöldöz a mindenható már,kinő miatt — a király felé. A második felvonásban, a királyi palotában ismét más ' hangulatokat, más feszültséget igyekszik teremteni a rendező, s nem rajta múlott, hogy itt a bájos rokokótáncjáték után nincs hangulati robbanás, bár a félreértések operett-mechanikája ad alkalmat a bolondozásra. Végül is meg kell és lehet állapítanunk, hogy a vendégrendező a társulat erőivel jól szövetkezve kellemes színházi estét szerzett az egri közönségnek. A márkinőt Párhegyi Márta alakította. Egyéniségének értékeit több ízben méltattuk már. Ezen az előadáson azonban meglepett a tava- szias frisseség, közvetlenség és az a könnyed játszani tudás, ami mintha tavalyi fellépéseiből még hiányzott volna. Most a kemény, vagy Zima pedig az említett városokat egy kis fekete gombbal letakarja. A gombokat egy dobozból veszi ki. Így haladnak a térképek mellett, végig a világon, már jócskán betakarták a városokat, nem most kezdték. — Madrid, Barcelona, Siracusa, Palermo, Oslo, Koppenhága, Detroit, Chicago, Honolulu, Jamaica. Zima nem tud ekkorátugrani a térképen. — Ne olyan gyorsan. — Miért nincs ez kigyűjtve földrészek szerint? — Ügy diktálom, ahogy végeztünk velük, abban a sorrendben. Tokió, Addisz Abeba, Nairobi, Brazzaville, Texas, Los Angeles. Zima megint nem tudja követni. — San Francisco, Brazília, Stockholm, Firenze, Róma, Atalanta, Sidney, Melbourne, Karachi, Delhi, Athén, Konstantinápoly, Oran, Philadelphia. Dühösen megáll. — Luciánó hol van? Miért nem jön segíteni. — Elment a cirkuszba — mondja Szántódi. — Milyen cirkuszba? — Vett magának egy cirkuszt, és meghívott néhány vendéget. — És nekem ezt miért nem jelentették? — Mindegy már, nem? Ki van már fosztva az egész világ. — Nagy tévedés. Most fogunk rámenni a rejtett tartalékokra. — Én már haza akarok menni. Két éve nem láttam a családom. Zima már teljesen, bele őrült a dologba. (Folytatjuk) kérges méltóság helyett a jókedvű önbizalom és természetes hatni akarás érvényesült játékában. A Puti- fámé-utánzat és paródia az egyik legsikerültebb, már- már szubrett-hangulatúan szellemes számává lett a bemutatónak. Rózsa Tibor Renéje nem okozott meglepetést a közönségnek, az énekes azt adta. amit tud. Bizonyos fokig csodálkozunk, hogy amikor mindenki komédiázik a színpadon, nem rettenve vissza a vaskosabb pajzán- ságoktól sem, 6 kívül marad ezen a szívet vidámító vállalkozáson: énekel és jelenetről jelenetre „elszántan” megteszi a magáét. A komoma szerepében Virág Ilonát láttuk. Nincs könnyű dolga. Énekben és játékban egyaránt a primadonna mögé kell szorosan felzárkóznia, mert Fall Leo zenében nettj; ismer tréfát. És Virág Ilona bírja ezt az iramot. Makay Sándor bolondos Calicot-ja, ez a francia kocsmák népi sztárja jóformán egyedül tölti ki az első felvonást a gűnydallal és az önfeledt hetvenkedéssel. Később észre kell vennünk, hogy a szövegírók nem adtak neki új és nagy lehetőségeket a bukfencezésre, de azért végig állja a sarat és bírja a játékot jókedvvel. A király mezében Pá- kozdy János fanyar humorral rajzolt meg egy alakot, aki valószínűleg így sohasem létezett, de ebben az operettben így hihető: játéka kitűnő. Időben és térben úgy játszik, hogy egyetlen baki tönkreteheti az egész előadást, de Pákozdy elegánsan és minden erőlködés nélkül lépdes poénről poénre. A kisebb szerepekben Fekete Alajos és Csiszár Nándor nyújtott elsősorban jó alakítást. Mátray Márta, Bősze Péter, Mátyás Jenő és Hájer József az epizódokban bizonyultak hasznosaknak. A tánckar komoly részese a sikernek. A pásztorjátékot Magyar Flóra, Pá Iffy Lajos, Borbély György és Bodrogi Zoltán táncolták, a vendég Koboz Ágnes kitűnő koreográfiája szerint. Suki Antal díszletei a kis színpadon Is jól érvényesültek, a színek és formák azt a rokokóba hajló barokkot idézték, amiben ez az élni vágyó világ annak idején lezajlott. Hruby Mária jelmezei különösen a valóban fejedelmi primadonna-kosztümök •— nyíltszíni tapsot érdemeltek. Kalmár Péter karmester egységes hatású ének- és zenekari orodukciót biztosított ebHon a néhol forró mu- zsikájú operettben. Farkas András Gépesítik az adatfeldolgozást a fogyasztási szövetkezetekben Az egyre növekvő áruforgalom, a szakosítás, a fokozódó üzleti kapcsolatok és a korszerű kereskedelem mind gyorsabb adatszolgáltatást és elemző munkát követel meg az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetektől is. A MÉSZÖV kezdeményezésére a közelmúltban megyénk 19 fogyasztási szövetkezete határozatot hozott, hogy társulással közös gépi adatfeldolgozást létesít a könyvelés és a számvitel korszerűsítésére. A gépi adatfeldolgozásra két telep-