Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-18 / 91. szám

HEVES MEGYE TANACSA — MINT KORÁBBAN HÍRÜL ADTUK — JÓVÁHAGYTA J5ZÜKEBB HAZÁNK” IV. ÖTÉVES TERVÉT. A PROGRAM ISMÉT GAZDAG, VÁLTOZATOS ÉS SOKAT ÍGÉRŐ, TOVÁBBI GAZDAGODÁSUNKAT EREDMÉNYEZHETI.

ÖRÖM VALAMENNYIÜNK SZÁMÁRA, HOGY ILYEN LEHET EZ A TERV, HISZEN NYILVÁNVALÓAN CSAK AZOK VÁRHATNAK ENNYIT A JÖVÖTÖL, AKIKNEK OKUK, ALAPJUK, LEHETŐSÉGÜK VAN REMÉNYKEDNI, HINNI A HOLNAPOKBAN. S BELÖLÜNK NEM HIÁNYZIK EZ A JÖLESÖ ÉRZÉS, HISZEN EDDIGI TELJESÍTMÉNYEINK ELÉGEDETTSÉGGEL TÖLTHETNEK EL BENNÜNKET, HEVES MEGYEI EMBEREKET, CSAK MEGERŐSÍTHETIK TOVÁBBI AKARATUNKAT.

ÍME, A CÉLKITŰZÉSEK —, AMELYEK JÖVÜNK UTJÁN TARTALMAT ADNAK HÉTKÖZNAPJAINKNAK;

Hevesen új üzem, Bélapátfalván az ország egyik legnagyobb cementgyára épül

A IV. ötéves terv időszakában befejeződik megyénk é* az ország legnagyobb beruházásának megvalósítása, teljesen felépül a Gagarin Hőerőmű. Felvételünk a III. számú energiablokk építését mutatja.

Gondoskodás a kicsinyekről és az öregekről

Ä megye Iparának több ágazata az országos átlagnál is nagyobb ütemben fejlődött az elmúlt évek során, s a jelentős mennyiségi, minőségi változások eredményeként az ipar vált a megyei vezető gazdasági ágazatává.

E dinamikus fejlődés az elkövetkezendő években tovább fokozódik: a tervidőszakban teljes kapacitással

üzembe lép a Visontai Tho- rez Külfejtés és a Gagarin Hőerőmű. Az országos kőolaj- és földgázvezeték rendszer bővítésével Heves megyének nem kevesebb, mint 300 millió forintos fejlesztés jut A megyei tanács jelentős anyagi támogatásával, új, korszerű gyár épül Hevesen. Növeli, illetve korszerűsíti termelését az apci Qualität,

a Mátravidéki Fémművek, a VILATI egri, az Izzó gyöngyösi, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyára. 1974-ben megkezdik az új bélapátfalvi cementgyár építését A gyár 1 400 000 tonnás éves kapacitásával az ország egyik legnagyobb cementgyára lesz.

Bővíti termelését a selypí Cementgyár, várható a recski ércbányászat és feldolgozás megkezdése, a megye helyiiparának termelése pedig mintegy 40 százalékkal emelkedik.

Ä változás, a fejlődés fő útja: az intenzív fejlesztés. A termelékenység, a hatékonyság növelés^ a minőség javítása.

De korántsem csak a beruházásokra fordítanak újabb milliókat hanem a szociális, kulturális létesítmények bővítésére, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további javítására, anyagi, erkölcsi megbecsülésére is. Űjabb iparágaikban kerül bevezetésre a 44 órás munkahét a nők, a fiatalok megbecsülése, a legfontosabb gazdasági, politikai feladatok egyike.

r

ÍJj gépek,

technológiák

60

százalékos

fejlesztés

az

építőiparban

Az országos célkitűzésekkel összhangban jelentős tanácsi és állami támogatással mintegy 60 százalékkal fejlesztik a megye építőipari kapacitását.

A nagy felfutásra, az új gépékre, technológiáikra annál is inkább szükség van, mert a IV. ötéves terv beruházása nem kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg az 1966—1970. évit. Az építőknek, a beruházó, a műszaki, a tervező, a lebonyolító szerveknek, vállalatoknak az eddiginél is hatékonyabban kell majd együtt- működniük.

S bár még nincs végleges országos döntés, de a megye politikai, gazdasági vezetői mindent elkövetnek, hogy Hatvanban korszerű, nagy kapacitású házgyár épüljön.

A terv egyértelműen megszabja: a IV. ötéves terv végére el kell érni, hogy az építőiparban is szinkronba kerüljön a fizetőképes kereslet a kínálattal.

A növekvő közműépítési feladatokat pedig az Országos Vízügyi Hivatal felügyelete alá tartozó megyei székhellyel létrehozott új vállalat végzi majd el.

Heives megyében is legféltettebb kincsünknek érezzük a gyermeket Ennélfogva az elkövetkezendő öt esztendőben újabb áldozatokat vállalnak a kicsinyek érdekében.

Feltétlenül ezükséges a megyei csecsemőotthon 120 férőhellyel történő bővítése. További fejlődés várható a lakótelepi bölcsődei ellátásban. Mindez azonban, még kevés. Az igények egyre tökéletesebb kielégítéséhez feltétlenül szükséges, hogy a helyi tanácsok terven felüli forrásokat is igénybe vegyenek az újabb létesítmények megvalósításához.

Ha a szülőket foglalkoztató vállalatok, szövetkezetek, üzemek, gyárak is összeadják forintjaikat, kétségkívül meggyorsulhat az ütem, az 1975-ig mintegy ezerrel több bölcsődés korú gyermekből mind többen kerülhetnek az óhajtott bölcsődékbe.

Egyrészt a legfiatalabbak életét igyekszik kényelmesebbé tenni a tanács, másrészt törekszik a nyugdíjasok, az idősebbek éveinek be- aíanyozására is. Ez utóbbi során a szociális otthoni ellátást szolgáló intézményeket 50 férőhelyes pavilonnal gyarapítják, s ugyanekkor az öregek napoközi otthonainak hálózatát — a nagyobb településeken —, további huszonöttel bővítik, s ezeken a helyeken összesen 625 rászoruló gondozására lesz lehetőség.

S amikor a munkában elfáradt öregekre gondolnak, a számukra újszerű otthonokat is terveznek. A gondoskodásnak ez a formája is eldöntött már amely megszüntethetne minden eddigi rossz vagy ép- pes (téves előítéletet, miután az idős emberek önáílló lakásokba kerülnének, saját „fészkükben” olyan általános ellátásban részesülhetnének a pénzükért — esetleg hozzátartozóik pénzéért —, amelyet óhajtanak, amelyik részükre a legmegfelelőbb;

Elsősorban a városi lakótelepeken épülhetnének fel az ilyenféle „penziók” — egy szobás, mosdófüikés, teakony. hás lakásokkal —, ahol azok kaphatnának helyet, akik korábbi, nagyobb, vagy ugyanekkora lakásukat feladják, szövetkezeti formában, vagy OTP-akcióval megfizetik a vásárlást. Az épületben a legkülönfélébb szolgáltatásokat igényelhetnék aztán: étkezést, mosatást, orvosi ellátást. Ez utóbbi sokat könnyítene az orvosok mai munkáján, hiszen az idősebb, betegesebb emberek egy házban laknának, nem kellene utánuk kilométereket járkálni a városban.

Ilyen házban ki-ki élhetné a maga önálló életét, de a közös hallban, társalgóban mód nyílna a kollektív szórakozásra, időtöltésre, a társasági életre is. Senki sem érezhetné magát a hagyományos „szeretetházban”, nem szólhatnák meg azokat a gyermekeket, akik a szüleiket öreg napjaikra , magukra hagyják”. Ki-ki belátná, hogy a fiatalabbak mindennapi munkája, elfoglaltsága mellett úgysem nyílna lehetőség' ennél jobb elhelyezésre, az öregekről való jobb gondoskodásra. i

Körzeti iskolák,

nagy kollégiumok, tanműhelyek, modern intézetek

Halmajugra: új művelődési ház.

(Ép. terv: Dr. Bényi Józsefnél

A következő öt évben az óvodáskorúak száma 1'3 százalékkal, számszerűit 1700- zal nő, szükséges tehát nagyobb mértékben bővíteni a férőhelyek számát is. Beruházás nélkül községeinkben 618 gyermek elhelyezése oldható meg, a tanácsi lakásépítések kapcsolódó beruházásaként — kétharmad részben városainkban — további 280 óvodás számára épülhet „második otthon”. Az igények azonban jóval nagyobbak ennél. Ezért is van szükség az óvodai férőhelyek bővítésénél, az óvodai építésnél, a helyi vállalatok, gyárak, üzemek, szövetkezetek segítségére. Közös összefogással ugyanis jóval többre juthatunk, gondjainkból sokkal többet eloszlathatunk.

A IV. ötéves terv szerint Heves megyében főbb feladataink közé sorolták az általános iskolák szakszerű oktatásának kiszélesítését. Tekintve azonban, hogy ez még sokáig nem oldható meg mindenütt, célszerű a körzeti iskolák fejlesztése — ugyancsak közös összefogással, az érintett községek anyagi erejének koncentrálásával.

& körzeti iskola kiépítéséhez egyébként 28 tantermes fejlesztést tervezik, s a szakrendszerű oktatás szervezeti feltételei Gyöngyösön — a mátrafüredi résizen — és Hevesen egy-egy 150 személyes kollégium felépítésével segíti a tanács. A megyében összesen 75 tanterem létesül, ebből 31 városainkban.

Egyidejűleg befejeződik a tavaly kezdett szilvásvárad!, valamint az aldebrői négynégy tantermes iskolák építése, az adácsi iskola négytantermes, illetve az egri főiskola gyakorló intézetének bővítése.

A csökkent értelmi képességű gyermekek és az állami gondozottak jobb képzésére a Művelődésügyi Minisztérium az Egri Gyógypedagógiai Intézetet 16 tanteremmel bővíti, míg a Lőrinci Ifjúsági Otthonban 100 fiatal korszerű elhelyezését biztosítják a nagyobb fejlesztéssel.

A szakmunkástanuló képzés tárgyi feltételének javítására a Mü. M. Egerben 120 fos tanműhelyt, 300 fős diákotthont, Gyöngyösön 90 fős tanműhelyt, Hatvanban pedig nyolctantermes intézetet építtet. A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képzés fejlesztésére jelentős

tanácsi támogatással a Belkereskedelmi Minisztérium nyolc tantermes iskolát létesít.

A középiskolák számára — a vidéki fiatalok elhelyezésére— 700 kollégiumi férőhelyet létesítenek megyénkben; Egerben 350, Gyöngyösön 250, Hatvanban pedig 100 diák befogadására.

Feladatának tekinti továbbá a tanács az iskolák felszereltségének szüntelen javítását, a szemléltető eszközök gyarapítását. Elképzelés, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeken túl a vállalati, szövetkezeti műhelyek iskolai tanműhelyek segítségével is bővítsék a különböző modelleket, tárgyakat, amelyek szükségesek a tananyag jobb megértetéséhez.

1

;

♦