Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
Szégyen a fizikai munka? — Nem, nem szégyen, csak kellemetlen __ — Nézze, ha azt mondom a lánynak, hogy tehenész vagyok a tsz-ben, rá sem ránt. Ha segédmunkás vagyok bármelyik gyárban, az más... — A mezőgazdaságban végzett fizikai munka, amelyet, valljuk be, javarészt nők végeznek, az egyik legnehezebb feladatot jelenti manapság. Részemről semmivel nem tartom tonnyebbnak az olvasztárt vagy vájárt munkánál. Tizenvalahány órát eltölteni a tűző napon. Nem, igazán nem a legkönnyebb feladat — ez Bátonyi István kereskedelmi előadó véleménye, a karácsondi termelőszövetkezetből. Or őszi LAszlóné könyvelő: — A kézi munkát a növénytermesztésben mind nők végzik. Ez a legmegerőltetőbb munka. A legnagyobb helytállást követeli. — Nehezebbnek tartja a saját munkájánál? — Nincs összehasonlítási alap... — Meg vannak fizetve a mezőgazdasági fizikai munkások? Bátonyi István: — A mezőgazdasági fizikai munkás ugyanolyan intenzitással dolgozik, mint az ipari, de annyira nincs megfizetve, mint az ipari dolgozó. — A falu elképzelt rangsorában milyen helyet foglalnak el a termelőszövetkezetben dolgozó fizikai munkások? Szirmai Sándor, a karácsondi tanács vb-elnöke: — Az iparban dolgozó munkások után következnek. — Miért utánuk? — Mert az ipariak többet utaznak, többet látnak, többet hallanak. Tájékozottabbak. — Es ha magának kellene egy rangsort készítenie? — Feltétlenül hasznosabbak a falu szempontjából a mezőgazdaságban dolgozók. — Kifejezésre juttatja ezt valahogy a falu? — Hogyne. Karácsondon negyvenöt tanácstag van, ebből tizenhét termelőszövetkezeti tag. Közülük csak egy nem fizikai munkás. Hogyan is becsüljük meg azokat az embereket, akik a mai automatizált, gépesített korban is két kezük munkáját gyúrják bele az asztalunkra kerülő új kenyérbe? Érzik-e a társadalom, a szélesebb közvélemény elismerését a hátuk mögött, látják-e az igyekezetét, hogy segíteni, könnyíteni szeretnének a munkájukon? Hogyan látják saját helyzetüket? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Karácsondon, ahol a közelmúltban ötvenhat női dolgozó fordított hátat a közös gazdaságnak. — Szégyen a fizikai munka? — Dehogy szégyen. Arról szó sincs — mondja Dobos Jánosné —, csak nagyon nehéz. Édesanyám azért lépett ki a termelőszövetkezetből, mert én visszamegyek dolgozni, óvónő vagyok, ő pedig itthon marad a tízhónapos lányunkkal. Nehéz volt az a munka nagyon. A kiosztott földterületet csak úgy tudta megdolgozni, hogy apu is segített neki mindig. Dobos János: — Azt is figyelembe kell venni, hogy a termelőszövetkezetből egyre többen öregednek ki, egyre több kézi munka jut egy emberre, egyre nehezebb lesz a helyzet. Ne gondolja, hogy az érettségizett, vagy éppen diplomás gyerekek szégyellik, ha a szüleik a termelőszövetkezetben dolgoznak. Nem erről van szó. Ha módunk van rá, szeretnénk a nehezebb munkától megóvni őket Tábi Jánosné: — Tizenegy éve dolgozom a termelőszövetkezetben. Én úgy érzem, se becse, se értéke nincs annak a munkának, amit végzünk. Jön. haza az ember porosán, piszkosan, más meg fel van. öltözve rendes ruhába. Meg aztán sok is, amit el kell végezni. Nagyon sok. Itthon már fáradt az ember. Aztán a nyugdíj. Nálunk nem ötvenöt év a nyugdíjkorhatár, mint máshol, az iparban, a nőknél. Hát miért? Ez talán nem olyan értékű munka, mint a másik? Aki hatvanéves korában megy nyugdíjba a mezőgazdaságból, annak már nemigen marad ereje meg kedve semmihez. A föld az kiszedi belőle. Hát ez a nyugdíjkorhatár is elriaszt sok mindenkit a mezőgazdaságtól. Negyvenhét éves vagyok, de már elég fáradt. — Akkor még bőven van hátra a nyugdíjig... — Azt én már nemigen fogom kivárni. Nem dolgozom ki. — Máshová megy? — Nem megyek én sehova, itthon maradok. Ügy lehet, ez az utolsó évem, amit a termelőszövetkezetben töltök. — Száz, meg ki tudja hány kilométerre lejárnak dolgozni. Van olyan ismerősünk, aki feljár Pestre, vendéglőbe takarítani. Hajnalban kel háromkor, hogy kiérjen a vonathoz és délután négykor jön haza. Hát mire való az? Én elégedett vagyok — mondja Kiss Sándorné. — Hogy megbecsülik-e a mezőgazdaságban dolgozók kétkezi munkáját? Meg. Tizennégy évi fizikai munka után tavaly kitüntetést kaptam. Dimény Imre adta át nekem. A mezőgazdaság kiváló dolgozója lettem, ötvenéves koromban. Nagyon örültem neki. — Hogy érte el ezt a kitüntetést? — Nem tudom. Dolgoztam. Mindig azt tettem, ami a kötelességem. Jól éreztem magam a munkám közepette, amit csinálok. Nem mondom, nem könnyű ez a munka. A munkám mellett elvégeztem a Nem statisztikai vitára van szükség A tábla ugyan ott áll az út mellett, figyelmeztetve minden- Kit, hogy a szakadás miatt az út veszélyessé vált. Ez a tábla azonban inkább alibinek jó. Ha mégis történné valakinek valami baja. a KPM illetékesei hivatkozhatnak a táblára. A lényegen azonban semmit sem változtat ez a tábla sem, mint ahogy még másik tíz tábla sem változtatna rajta. Mert a lényeg: a Gyöngyöspata és Rózsaszentmórton között az út járhatatlan. Bátran ki lehet jelenteni : életveszélyes. Járhatatlan volt már évekkel ezelőtt is. Többször írtunk róla évek óa, emlegették a járási tanácsnál is, máshol is. A KPM megyei Igazgatósága azonban minőig kivédte a megjegyzéseket, mert statisztikai adatokra hivatkozott. Azok szerint a Gyöngyös—Rőzsaszentértőn—Selyp közötti út sokkal gyérebben használt minta Gyö:igyös—Veri e*ét—Eger között' szakasz Ebb'd olyan követke tést vonták le a hivatalban, hogy előbb a verpeléti 19X1, április 1&, vásáros® utat kell rendbe tenni. A másik majd azután következik. Senki sem vitatja, hogy a sorrend helyes. De a sorrendtől még nem lesz jobb a rózsa szentmártoni út. Hogy ennek nincs olyan forgalma, mint a verpelétinek, az érthető. Aki teheti, messzire elkerüli. Inkább Hatvanon keresztül jut el , Rózsába, semmint kitegye a járművét rugótörésnek, saját életét pedig oktalan veszélynek. Az út statisztikája tehát nem reális. Mert a rossz út forgalma csakugyan alacsony — ez a természetes. Igaz, nem statisztikai vitára van szükség, nem módszertani kérdéseken kell rágódni, hanem a járhatatlan és életveszélyes utat kell nagyon sürgősen megcsinálni. Minden más csak szócséplés, a tennivaló elodázása. Ha pedig nincs mód az úl felújításéra, akkor le kell zárni. A közlekedésrendészeti szerv joggal javasolhatja a lezárást. hiszen a motorkerékpárt is kivonja a forgalomból, ha az nem felel meg a műszaki követelményeknek. Ugyanígy ki kell vonnia a forgalomból az olyan útszakaszt is, amely nem felel meg a legminimálisabb műszaki követelményeknek sem. ... á-ar) hetedik meg a nyolcadik osztályt, a fiam egyetemre járt, most a Videotonnak a mérnöke. — Nem keresett más munkát a termelőszövetkezeten kívül? — Nem. Miért mennék el máshová, ezerkétszáz vagy esetleg ezerháromszáz forintért? Többet úgysem keresnek azok se, akik elmentek. A háztájin kívül a havi jövedelmem ezerötszáz forint. A férjem nyugdíjas, tisztességesen meg tudunk élni. — Mi a legnehezebb munka, amit végeznek? — Talán a tetszés. Egy hold szőlő jut mindenkire, hogy most elmentek. — Mit gondol, miért mentek el? — Mindenkinek magvan rá az oka, biztos. A tavalyi év nehéz is volt nagyon. Állandóan esett, sok volt a gyom. Erősen kellett dolgozni. Sokan elmentek, de úgy hallom, már jönnék vissza jó- néhányan. így lesz ez még egy darabig. Elmennek, megpróbálják, hogy milyen máshol. Én nem tudok okosabbat mondani, mint hogy ezt a kérdést minden falunak saját magának kell megoldani. Meg kell fizetni tisztességesen a mezőgazdaságban dolgozó fizikai munkásokat és olyan körülményeket kell egy közösségen belül teremteni, hogy ne kívánkozzanak el belőle. Utólag még egy gondolatot kapcsolnék Kiss Sándorné mondandójához. Az annyit emlegetett szélesebb körű megbecsülés, a tágabb környezet, a közvélemény elismerése és értékítélete mindenekelőtt attól függ, hogy odabent, egy-egy termelőszövetkezeten belül milyen becsben tartják dolgozóikat a közös gazdaságok, mert ezt a rangot viszik ki magukkal a közvéleménybe a tagok, s az elvándoroltak közül akik azt látják, hogy komolyabb helyet foglaltak el odahaza a termelőmunkában, és ezt anyagiakban is, emberi magatartásban is le tudják mérni, visszautat keresnek majd a napjainkban formálódó mezőgazdasági munkásság soraiba. Szigethy András Nyári előzetes Fmi í dí pok hűsítő remények Virágruhát ölt a város — Dömping a hüsifronton Lesz-e elég sör? — Jégtáblák és hűtőszekrény Irány a strandi — Milyen a divatos fürdőruha? Igaz, még eléggé szeszélyes az időjárás, de — valljuk be őszintén — valamennyien egyre többször gondolunk a kellemes, meleg nyári napokra. Eszünkbe jut, hogy menynyi „jéghideg” sört ittunk, s milyen vidáman lubickoltunk „alig néhányan” a strandmedencék hús vizében, és így tovább... ) .. De vajon milyen lesz az idei egri nyár? Közelednek a meleg napok. Ügyes kis fűnyíró gépek zümmögnek a város parkjaiban, nyomukban egyenletesen formálódik az üdezöld pázsit. Szorgos kezek ültetik az első virágokat, s alig néhány óra múlva már nyüó, színes tulipánok mellett sétálhatnak el a járókelők. Máshol a parkok fáit ápolják, hogy a kipattanó leveleik alatt hűsölhessenek majd az egriek. Színes virágruhát ölt a vár 105.„ Bővítik a 15 éves Állami Gorkij Könyvtárat Az egri strandon új metlahillap-bnrkolatot kap au egyik medence. A munkát Kovács Imre brigádja végzi. (Foto: Tótb Katalin) — Az elmúlt évben nem kényeztetett el bennünket a nyár, ennek ellenére az általunk készített 5300 hektoliter üdítő ital legnagyobb része a két nyári negyed-évben fogyott el — mondta Csuhaj Ferenc, a Heves megyei Szeszipari Vállalat igazgatója. — Az idén is maximálisan ki tudjuk majd elégíteni az igényeket. Sőt, a két közkedvelt hűsítő — az Utas és a Jaffa — mellett több más üdítőt is készítünk, s egy újabb termékkel jelentkezünk az idén: a Mátra Colával... Ebből tehát nem lesz hiány. — Az igények hány százalékát elégíti ki ez a meny- oyiség? — Nyolcvanat. Bár a sörellátásba besegítenek más cégek is — például a FŰSZERT — mégsem hiszem, hogy ezzel együtt elegendő sörünk lesz.» — Es sörből? — kérdeztük a Söripari Vállalat egri ki- rendeltségének vezetőjétől, Nyúl Lászlótól. — A helyzet nem sokat javult. Mindössze egy-két százalékkal tudunk többet adni, mint tavaly. Ez körülbelül 30 ezer hektoliter bel- és külföldi sört jelent. — Fagylaltból viszont lesz elég — tájékoztatott Harmos Imre, az egri cukrászüzem vezetője. — Tavaly nyáron több mint 52 ezer kiló különféle fagylaltot készítettünk. A legkelendőbb a vanília volt, s csak ebből 20 ezer kiló fogyott eL Az idén is — bár az üzem átépítése miatt később kezdünk — szeretnénk az egrieket és a kirándulókat legalább ennyi finom, jéghideg fagylalttal meglepni ... — Milyen lesz a választék hűtőgépekből? — Importhűtőgépünk sajnos most nincs — mondta Hangrád István, a KERAVILL üzletvezetője. — Minden pillanatban várjuk a szállítmányt. Ha megérkezik, a Lehel-család egyes darabjai mellett cseh és lengyel gépekből is tudunk majd adni a vásárlóknak. Nem kell ma már a jég közé tenni az ételt-italt, vagy leengedni a kút hideg vizébe... Árvái János, a vízművek főmérnöke. — Lesz-e az idén minden medencében visz az egri strandon? — A fürdő —, amely május 1-én nyűik — vízellátása egy új kút bekapcsolásával véglegesen megoldódott, így nem lesz üres medence a meleg napokban sem. — Mi az idei újdonság? — Bővült a kölcsönözhető strandcikkek köre. A csúcsidőben is lesz elegendő gyékény, fürdőruha, hintaágy.» Űj burkolattal láttuk el a termálvizes medencét, kényelmesebbé tettünk több kabint. S a legészrevehetőbb: minden kis helyet parkosítottunk. Újdonság az is, hogy a csúcsidőben utcai mozgó- pénztárakat állítunk be, hogy ne kelljen annyit várakozni a bejárat előtt... S talán nem lesz újdonság a napsütéses idő, amikor legjobban lehet fürödni... — De milyen ban? fürdőruhá— Működik-e még Egerben a jéggyár? — Május 1-től igen, bár nem sok értelme van. Tavaly még 786 mázsa jeget termelt, az idei terve már csak 500. Ezt is főképp a vendéglő tóipari üzemegységek igénylik. Lassan feledésbe megy már a táblás jég a hűtőgépek korában... — mondta — Az idei fürdőruhadivat két véglet között „mozog”. Továbbra is divatos a hagyományos egy- és kétrészes strandraha, de éppen úgy kedvelt a muszlinszerű, áttetsző anyagból készült szexi-fürdőruha, melyet hatalmas virágminták díszítenek. Ehhez általában maxi fürdőköpeny illik. Űjabban hódít a kötött és a horgolt együttes iá — adta a felvilágosítást Kucsa Mihályné, a női méretes szabórészleg vezetője. Hát ki-ki az ízlése és a kilói szerint... Eddig a forró napokat hűsítő elképzelések, csak aztán — legyenek forró napok is... Szilvás István Általános iskolai előkészítő tanfolyam Egerben Az Állami Gorkij Könyvtár a nap ■•'■ban ünnepelte fenn állásának 15. évfordulóját. A Budapesten levő 130 eze; kötetes, 50 nyelvű könyvtár a negyedik ötéves terv folyamán jelentősen bővül. A tervidőszak végére könyvállománya eléri a negyedmilliót és teljes rekonstrukciója során új audióstúdió olvasószolgálati helyiségek és korszerű könyvraktár épül az intézmény Molnár utcai székházában. Képünkön: A Gorkij Könyvtár nagy olvasóterme. > ' -. 4MTI-£oto — Fényes Tamás fete. — KS) A Művelődésügyi Minisztérium korábbi rendelete alapján az általános iskolákban előkészítő tanfolyamokat tartanak azoknak a gyerekeknek, akik ősszel kezdik meg Általános Iskolai tanulmányaikat, de óvodába eddig nem jártak. Az előkészítő tanfolyam két csoportban május 1-én kezdődik Egerben, a város iskolás korú gyermekeinek. Két hónapon keresztül hetenként három órát foglalkoznak majd a leendő általános iskolásokkal, ahol többi között játékos elemekkel alapismereteket sajátítanak el a gyerekek. rajzból, kézimunkából, sőt matematikai készségfejlesztő gyakorlatokat is végeznek. A városi tanács művelődési osztálya ezúton is kéri a kedves szülőket nogy azokat a gyermekeiket, akik az idén már iskolába kerülnek, de óvodába eddig nem jártak., mihamarább írassák be az előkészítő tanfolyamra}
