Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-18 / 91. szám
M'J* 9S ostanában, hogy a IV. ötéves terv végrehajtása so- rán viszonylag belátható közelségbe került a gazdaságilag fejlett országok úgynevezett küszöbszintjének elérése, napirendre került az a kérdés, hogy kiket is akarunk tulajdonképpen utolérni. Mindjárt elöljárójában kijelenthetjük: nem az amerikaiakat, nem is a nyugatnémeteket. A gazdasági fejlettséget, az egy lakosra jutó nemzeti jövedelmet tekintve viszonylag nem messze jár előttünk a szomszédos Ausztria. Szeretnénk mielőbb elérni Ausztria jelenlegi gazdasági, fogyasztási szintjét, megközelíteni üzletei gazdag áruválasztékát stb. De az osztrákokat sem tekintjük versenytársainknak, még kevésbé példaképeinknek. A verseny nálunk sajátos hazai adottságaink optimális kihasználásával a IV. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítéséért es túlteljesítéséért folyik. A IV. öteves terv átfogó nép- gazdasági és részben még formálódó konkrét helyi feladatainak hatékony végrehajtásából minden dolgozó kollektíva és az egész társadalom számára határozott meny- nyiségi és minőségi tennivalók adódnak. S az utóbbiakon, a minőségi tennivalókon van a hangsúly. Ha gazdaság fejlődésünk eddigi ütemét tartam, a nemzeti jövedelmet évente legalább 5,5—6 százalékkal növelni kívánjuk, akkor nélkülözhetetlen erőforrásaink jó kihasználása, a dolgozó létszám hatékonyabb foglalkoztatása Ha ugyanis a kereső népesség arányát hazánk munkaképes korú lakosságához viszonyítjuk, mondhatjuk, elértük a világszínvonalat Egyre kevesebb új dolgozó vonható be a termelésbe, azt is figyelembe véve, hogy a munkába lépő fiatalok, a felszabaduló mezőgazdasági dolgozók, a ma még a háztartásban és gyerekneveléssel foglalkozó asszonyok főként csak a nyugdíjba vonulókat pótolják, illetve a gyorsan fejlődő szolgáltató és szociális szektorok nyomasztó létszámhiányát enyhítik. Ezért a termelés intenzív fejlesztése kikerülhetetlen faladat. Minden üzemben a meglevő vagy csökkenő létszámmal kell több, értékesebb, korszerűbb terméket előáll i- tamk Ennek egyik fő útja a vezetés, a munkaszervezés javítása, a technológia fejlesztése, a munkafegyelem megszilárdítása és áltálában a belső tartalékok mozgósítása. De nem kevésbé fontos a gyártmányok korszerűsítése, a keresett, előnyösen értékesíthető termékek arányúnak növelése, a hazai adottságainknak leginkább megfelelő profilok, termelési kultúrák és gazdasági szerkezet kialakítása. Ezt a eélt szolgálják a IV. ötéves terv kiemelt fejlesztési programjai, s a vállalatok és szövetkezetek középtávú piaci munkájának súlypontjai Az érdemi verseng tehát a hazai ét as országot lehetőségek jobb hasznosításáért folyik. Lehet, hogy egyesek túl általánosnak és formálisnak találják ezt a megfogalmazást. Valójában azonban konkrétak és mérhetőek a versenyfeladatok. Szinte stopperórával mérhetőek azoknak a hazai vállalatókmák a teljesítményei, amelyek hasonló vagy egymást helyettesíthető fogyasztási cikkeket, élelmiszereket, anyagokat, termelési eszközöket állítanak elő. A zsűri, a termelőktől független vevőközonség értékítéletéből, vásárlásaiból tevődnek össze a helyezési pontok. Ha ráadásul még az adott termékből exportra is jut, s külföldi szállítmányok is gazdagítják a hazai áruválasztékot, a pontverseny alakulásába a világpiac is beleszó]. A nemzetközi verseny szerepe különösen nagy azoknál a termékeknél, amelyeket idehaza monopolhelyzetben levő vállalat készít. Szinte valamennyi beruházási eszköznél mérlegelheti a vevő, hogy a hazai vagy az import terméket választja-e, attól függően, hogy melyik jobb és olcsóbb. Másrészt termelőüzemeink túlnyomó többsége kénytelen termelésének egy részét exportálni, s ezáltal igazodni a szigorú világpiaci követelményékhez. (Az export—import körét jellemzi, hogy nemzeti jövedelmünk, megtermelt összes anyagi értékeink mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban kicserélődik). Igaz, az állam pénzügyileg támogatja az exportot, de csak a népgazdaság érdekeinek megfelelően. Ezért a IV. ötéves terv időszakában jelentősen, tovább csökken az állaim támogatások mértéke. Így egyre inkább csak a nemzetközileg versenyképes termékek kerülhetnek kivitelre, az elavultak, drágák pedig kihullanak a rostán. A verseny tehát nyüt, konkrét és mérhető a külföldi és a hazai termékek között. Sokkal inkább általános lenne, ha jelszószerűen leegyszerűsítenénk egyik vagy másik ország utolérésére, túlszárnyalására. Minden üzemnek megvan a maga sajátos feladata ebben, akár hazai, akár külföldi rendelésre dolgozik. Nem széles fronton, de egy- egy termékfélénél hosszabb távon vállalni lehet és vállalni kell a konkurrenciát a legfejlettebb országokkal is. Olyan áruk gyártására és fejlesztésére szükséges a szellemi és anyagi erőket összpontosítani, amelyek képesek bizonyítani a magyar munkások, műszakiak, közgazdászok életrevalóságát, alkotóképességének gyümölcsöző kibontakoztatását. A hatékonyság, a versenyképesség fő mércéje a vállalatoknál, a szövetkezeteknél a megérdemelt munkával elért nyereség. A vállalati részeredmények összegezése eredményezi gazdaságunk gyorsabb fejlődését és azt, hogy mielőbb utolérjük ma még előttünk járó országokat az egy főre jutó nemzeti jövedelemben, a szolgáltatások színvonalában, az anyagi javak korszerűségében, bőségében, választékában, olcsóságában. (K. JJ ÉJSZAKA AZ EGBI OLAJMEZON (3. oldalon) ♦ EMBER. LAKÁS, KULTÜRA (3. oldalon) ♦ MUNKASVONATON tf. oldalon) ♦ SZEGYEN A FIZIKAI MUNKA? m. oldalon) ♦ NYÁRI ELŐZETES ifi. oldalon) ♦ VILÄGC8ÜFSAG A HATALMASOK ÉRDEKEBEN «, oldalon) ♦ FELTÁRUL A VÁROS ALATTI PINCERENDSZER (L oldalon) ♦ AT ÖTEVES TERV ÜTJÄN — HEVES MEGYE HOLNAPJA Négyoldalas összeállítás megyénk IV. ötéves tervéről G1—'12—13—14 oldalon) Az egészségügyi szakmában egyre több utánpótlásra van szükség. Üj kórházak, bölcsődék, óvodák, különféle egészségügyi intézmények igénylik ezt. Az Egerben létesített egészségügyi szakiskolában kétévenként hagyják él a végzett tanulók az „iskolapadot”. Tanulmányi eredményeiktől függően 200—600 forint ösztöndíjat kaphatnak, sőt még 200 forinttal meg- toldhatják, ha szerződést kötnek valamelyik egészségügyi intézménnyel. Szállásra sincs gond, hiszen az iskola épületében non a kollégium is, ahöl teljes ellátást kapnak, s mindezért száz forintot kell fizetniük havonta —sajnos mégis kevés az új jelentkezők száma. Az idei vizsgázók között kapja majd meg egyébként valamelyik hallgató az ezredik diplomát Első képünk a gyakorlati oktatáson készült Már a vizsgákra készül Üveges Erzsébet és Varga Katalin. (Foto: Kiss Béta) Péter dános hazautazott Olaszországból Péter János külügyminiszter hivatalos olaszországi látogatását befejezve szombaton visszautazott Magyarországra. Hazatérőben rövid időre megszakította útját Bécs- ben, ahol Kirschläger osztrák külügyminiszter ebedet adott magyar kollégája tiszteletére. Ez alkalommal a két külügyminiszter eszmecserét folytatott az időszerű nemzetközi kérdésekről. Külügyminiszterünk olaszországi látogatásáról közleményt adtak ki. A közlemény gyümölcsöző találkozónak értékeli a magyar—olasz eszmecserét. A népi felszabadítási erők sikerei A dél-vietnami Felszabadítás Rádió szombati adásában a laoszi, kambodzsai és délvietnami határ közelében, Dél-Víetnam területén levő 6. számú tüzérségi támaszpont körül immár hetek óta dúló heves harcok veszteségmérle- gét ismertette. A népi felszabadító erők — közölte a rádió — március 31. óta semmisítették meg a saigoni zsoldosok hat zászlóalját, lelőttek 34 repülőgépet, s nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak, illetve semmisítettek meg. A saigoni zsoldosok amerikai támogatással végrehajtott laoszi inváziójának csúfos kudarca után Bél-Vietnamba helyeződött át az indokínai 'hadműveletek súlypontja. A saigoni zsoldosok — a szombat reggeli hírügynökségi jelentések szerint — most úgy próbálják kiköszörülni a tekintélyükön Laoszban esett súlyos csorbát, hogy „Lám Son 720” fedőnéven a 17. szélességi körtől délre levő, a Shua völgyében készülődnek támadásra. Saigoni katonai források szerint e tervezett hadművelet a „Lám Son 719” fedőnéven Laoszban elvetélt hadművelet folytatása lesz. Bizonyos saigoni jelentések szerint mintegy 10 000 dél-vietnami zsoldos máris elfoglalta állásait az Ashau völgyében. Brszsnyev vezetésével szovjet küldöttség utazott Széflába Szombaton Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára vezetésével elutazott Szófiába a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, amely a Bolgár KP Központi Bizottságának meghívására részt vesz a bolgár kommunista párt X. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB politikai bizottságának tagja, az Ukrán Miniszter- tanács elnöke, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a központi bizottság osztály- vezetője, Vlagyimir Ba- zovszkij, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a novgorodi területi pártbizottság első titkára és Alek- ssandr Puzanov,, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió szófiai nagykövete. A pakisztáni felkelők segítségkérése Azt követően, hogy kormánynyilatkozatában India minden eddiginél keserűbb hangnembein felelőssé tette Pakisztánt a keleti országrészben dúló polgárháborúért és az indiai—pakisztáni viszony elmérgesedéséért, indiai kormánykörökre hivatkozva a PTI hírügynökség szombaton arról tájékoztatott, hogy egy kelet-pakisztáni „parasztvezér” fegyvert és egyéb segítséget kért índiától. A kelet-pakisztáni „parasztvezér” Maulana Abdul Hamid khan Bhashani, a PTI szerint a határ indiai oldalán, Assam államban megbeszélést folytatott az indiai kormány két tagjával, s kérte, hogy igényét továbbítsák Indira Gandhi miniszterelnökhöz. Arab köztársaságok Motelsfge KAIRO: A, kairói AI Ahram jelen tette, hogy az EAK, Líbia Szíria államfői szerda ói folyó tanácskozásaik ered rr.ényeképpen Benghazib" szombaton hajnalban megá lapodásra jutottak, ennek é: telmében létrehozzák az „Arab Köztársaságok. Szövet- Bégét”, Versenycéliaink AZ MSZMP HETES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXRL évfolyam, *L szám ARA: L— FORINT 1971. április 18„ vasárnap E<$észsé<fü<fyi szakiskolások világ j>r>r\r ft arjai, ehyesttt jwi'v.
