Népújság, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-16 / 89. szám
V fcácfíp Kosstrra *.*# Wmfonün» felvétek^ ».00 Pus. *tk nép«. 9.20 DaljáteúukbűL 10.05 l&kol&rádiű. 10.45 Pailó Imre éneM. 11.00 Burma! levelek. 11.10 Richter iongor«Mk. 12.20 Ki nyer mat 12.50 Tánczene. 13.15 Dallal — Hatol • vfMt; körül. _ 18.15 Tudósítás sx EFÉDOS* kongresszusáról. 14.00 Gyermekrádió. 14.25 Iskolarádió érettségizőknek. j 15.10 Üj lemezeinkből. 16.05 Tóth Árpád müveiből. 16.45 Bordalok operettekből. 11.2Q Lcmezmúzeum. 17.40 Szóljatok, szép nankl 17.55 Népi zene, 18.13 Hallgassuk egjüttl 19.40 Krimi-kedvelőknek! 20.49 Korondy György éneket. 20.59 Tánczene. ZL20 Beethoven: Krentxor szonáta. 22.50 A modern tiitélMMl problémái. a4» Könnyűzene PETŐFI 8.68 Operakettöa. _ j 120 Népművészek a mikronon előtt. 9.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Zenekari muzsiké 13.03 Kamarazene. 14.00 Minkenkl kedvére kettőtől — hatig... 18.10 Riporter kerestetik. 19.10 Népi zene. 20.28 Műveltségünk tegnap, ma. holnap. 20.58 Fúvószene. 21.07 Láttuk, hallottuk. 21.27 Csajkovszkij: n. szimfónia. 22.20 Gellért Endre írása. 22.35 Operettrészletek. 23.15 Oberon. Készletek. MAGYAR «.05 lskola-tv. 17.13 Hírek. 17.20 „Demokraüztntts a hétköznapokon ... 18.00 Tapsiíüles. 18.45 Riportíilra. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 sol Hurok bemutatja ... 20.40 A 70 éves Német László köszöntése. 21.50 Telegroteszfc. 22.10 Tv-híradó. 22.20 Szülök, nevelők egymás közt... EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 órakor Hárem a sivatagban Színes, szinkronizált szovjet kalandftlm. Este 8 órakor A börtönőr Csehszlovák filmdráma, EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 6 és fél 8 órakor Én vagyok Jeromos Színes, magyar filmvigjáték címszereplő: Alíonzó. GYÖNGYÖSI PUSKIN Kitörés , GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Rekviem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Effi Briest HEVES Szerelmem, segíts! FÜZESABONY Szerelmem, segíts! pétervasAra Állami Áruház Egerben, este 7 órakor: POMPADOUR (Shakespeare-bérlet) IQMÍ0Í ÜGYELET Növényvédelmi tanácsadó Ebben az évben is megkezdjük a házikertekre, háztáji területekre és szórvány gyümölcsösökre vonatkozó növényvédelmi tanácsadónkat. A tanácsadóban összefoglaljuk az egyéni termelőket érintő legfontosabb növényvédelmi problémákat, tennivalókat Aki a cikkeket figyelemmel kíséri, az hasznos értesüléseket szerezhet, amelyek végső soron, saját hasznát szolgálják. A csapadékos, de viszonylag enyhe téli időjárás kedvezett az almalisztharmat áttelelésének. Különösen a jonatán fajtán lehet számítani igen erős korai fertőzésre. E betegség elleni hatás« védekezés alapja a rendszeresség és a szakszerűség. Rügyfakadás után permetezzünk Dunakoll vagy Thiovit 0,7 százalékos töménységével (100 liter permedéhez 70 dkg szer). Ezek használata esetén szükséges a permedéhez hektoliterenként 2,5 dkg Sandovit vagy Citowett nedvesítő koncent- rátumot adagolni. Ahol tavaly az almafa varasod ás jelentősebb mértékben jelentkezett, károsított, ott tanácsoljuk a Dunakoll- hoz vagy a Thiovithoz az Antracol, Zineta, Dithane M 45, Orthocid vagy TMTD varasodás elleni szerek valamelyikét is hozzáadni. Ezekből hektoliterenként 20 dkg-ot kell a permedébe keverni. A korát levéltetű, takácsatka, továbbá a Bülck-hegy- ség környékén várható erős araszoló hernyó kártétel le-» küzdésére szükséges még a permedébe rovarölő szert is keverni. Ilyen szerként javasoljuk. a Lebaycid 40 WP vagy az Anthio 40 EC valamelyikét. Adagjuk hektoliterenként 15 dkg, illetve 1.5 del. A fenti adagokat virágzásig használhatjuk. Virágzásban rovarölő szer alkalmazása szigorúan tilos! Kajszi (sárga és rózsa barack), őszibarack és szilvafák esetében' szí rom hűl lás után a Lebaycid 40 WP (0,1 —0,15 százalékos) Dltrifon 50 WP, Fiiból E 0,2 százalékos rovarölő szerek egyikének használatát javasoljuk. Ugyanezeket a szereket alkalmazhatjuk a meggy és cseresznye sziromhullása után, ha az araszolóhernyók kártételét tapasztaljuk. Po- loskaszagú szilva-, alma- és körtedarázs ellen, sőt a le- véltetvek leküzdésére is — közveden sziromhullás után — jó hatásfokkal használhatjuk a 2 százalékos kvasz- szia-főzeitet. Ez gyakorlatilag veszélytelen növényvédő szer. A poloskaszagú darazsak, a lombrágó hernyók a könnyen kezelhető Hungari L 2 permetező szerrel is eredményesen irthatók, 2 százalék töménységben. Rajzó cserebogarak ellen 3 százalékos permedé a hatásos. — Fontos — különösen, ha csapadékos, ködös az időjárás — a meggyet virágzásban permetezni a monilia ellen. Erre Antracol, Zineb, Dithane M 45 és Orthocid szerves hatóanyagú gombaölő szerek valamelyike használható 0,2 százalékos (hektoliterenként 20 dkg) töménységben. Heves megyei Növényvédő Állomás Nagyítás és exponálási idő Magától értetődő, hogy minél sötétebb a negatív, minél nagyobb mérvű a nagyítás, minél érzéketlenebb a nagyítópapír, annál többet kell exponálni. Az sem vitás, hogy a megvilágítási időt csak Igen nagy gyakorlattal lehet egyből eltalálni, s így a próbacsikos megoldás ajánlható. Ezt a csikót lépcsőzetes fedéssel világítsuk meg és az előírt ideig (18—20 foknál kb. 2 perc) hívjuk. Ezen általános szabályok felelevenítése mellett, néhány fogásra itt is fel kell hívjam a figyelmet. Tudnunk kell, hogy a negatív rövidebb megvilágítással átlátszóbb, hosszabb exponálással fe- dettebb, de mindkét esetben árnyalatokban helyes képet ad. Nem Így a nagyltópaplrok. Ezeknek is van bizonyos kiegyenlítőképességük. de ez korántsem éri el a negatívokét. Kb. 20—30 százalékos exponálási hibát elbírnak, de ettől többet nem képesek kiegyenlíteni. Legkevésbé a keménypapírok. A normál és még inkább a lágy papírok türelmesebbek, mint ahogyan erről már volt szó. Ha tehát nem akarunk vesződni a próbacsíkos megoldással, akkor szerezzünk be olyan lény- elektromos műszert, amivel mérhetjük a szükséges expozíciós időt. Főleg egyenlőtlenül fedett negatívoknál van ennek különös Jelentősége, mert a nagyított kép egyes mezőiben külön-külön alkalmazhatjuk — minden időveszteség nélkül. Megvllágitásmérőneft: bárminő fénymérőt használhatunk. Ügyls beszerez minden komoly foto- amatőr egy Ilyen műszert a fényképezőgép expozíciós Idejének mérésére. Érzékenyebb eszköz itt is ajánlatosabb, mert pontosabb adatokat ad. Kis gyakorlással elég gyorsan megállapíthatjuk a szükséges szorzószámot. Ezt azonban minden fokozatú és minden külön csomagolású papírra külön-külön kell megállapítanunk. Ezért is célszerűbb mindig százas csomagolású nasyítópapírt vásárolnunk. Ha a megvilágítási Idő túl kiesi legyen, akkor ne* 'zségekbe ütközik ennek pontos kivitelezése. Egy vagy másfél másodpercet nagyon nehéz mérni, még inkább pontos különbséget tenni a kettő között kivitelezés szempontjából. Leghelyesebb ezek helyett 10 vagy 15 másodperce* venni, vagy kevesebb számú többszörösüket. Ügy biztosit*! at- juk ezt, hogy vavv rekeszelünk (szórtfényű nagyításnál). vagy szűrőt (sárga, szürke) alkalmazunk. Ez utóbbi esetben a szűrő felrakása után kell bemém* a szükséges exnonálés* időt. Körmendi Károly 5. Díszelnök: Vlagyimir lljics Lenin 1919. március 23-án, a magyar történelem e felejthetetlen napján, az Országház téren több mint százezer ember köszöntötte a két nappal előbb kikiáltott Magyar Tanácsköztársaságot. Ebben az időben még nem voltak hangszórók, s a százezernyi emberhez egyszerre több szónoknak kellett beszélnie. Kun Béla, Bokányi- Dezső, Garbai Sándor a munkások vállán állva beszélt, Böhm Vilmos hadügyi népbiztos egy automobil tetejéről, Hamburger Jenő és Nyisztor György a földművelésügyi népbiztosság. Vágó Béla pedig az Igazságügyi Palota erkélyéről tartott szónoklatot. Az egész tér visszhangott a proletárdiktatúrát, a Forradalmi Kormányzó Tanácsot, Szovjet-Oroszországot, a III. Intemacionálét és Lenint éltető kiáltásoktól. A Forradalmi kormányzó Tanács a lehető legrövidebb időn belül, 1919. április 7-én megtartotta a . vá1 osztásokat. Rendelete így szólt: nA Tanácsköztársaság csak a dolgozó népnek adja meg a választójogot. Választók és tanácstagokká választhatók nemre való tekintet nélkül mindazok, akik tizennyolcadik életévüket betöltötték és a társadalomra hasznos cr.un- kából élnek, mint a munkások, vagy alkalmazottak stb., vagy olyan háztartási munkával foglalkoznak, amely az előbb említett munkásoknak, alkalmazottaknak stb. munkáját lehetővé teszi. Választók és választhatók továbbá a Vörös Hadsereg katonái. valamint a Tanács- köztársaságnak azok a hasznos munkából élő munkásai és katonái akik munkaképességüket egészen, vagy részben elvesztettéle Nem választók és nem választhatók azok: a) akik nyereség szerzése céljából bérmunkásokat alkalmaznak, b) akik munka nélküli jövedelemből élnek, c) kereskedők, lelkészek, e) elmebetegek és gondnokság alatt állók, f) akiknek politikai jogai aljas indokból elkövetett bűncselekmény miatt fel vannak függesztve annak az időnek tartamára, amelyet az ítélet megállapít.” A vagyonosok és az egyházi emberek kizárása az állampolgári jog gyakorlásából szinte természetes visszahatása volt az úri rend által alkalmazott vagyoni cenzusnak. A forradalom hívei azonban, ezt az intézkedést csak ideiglenesnek szánták. Később nemcsak a volt vagyonosok szavazhattak volna, hanem a papok is, mert a Tanácsköztársaság vezetői úgy vélték, hogy történelmileg rövid idő alatt megszűnik a kizsákmányolás és az egyházak hatalma is. Az új választójogi rendszer szerint a falusi tanácsba minden száz választó, a városi és budapest’ kerületi tanácsba minden 500 választó küldött egy-egy tanácstagot. A 25 000-nél nagyobb lakosú községeket minősítette a rendelet városnak. A községi tanácsokban csak választott tagok foglalhattak helyet, a régi rend szerinti kinevezés, vagyoni vagy egyéb jogosultság megszűnt, a tanácsok a falvakban 3—5 tagú, a városokban 10—20 tagú intéző bizottságot. vagy ahogy akkoriban nevezték őket, direktóriumokat választottak az ügyek vitelére. A fővárosban a kerületi tanácsok 500 tagú budapesti tanácsot választottak, amely 80 tagú intéző- bizottságot hozott létre, saját kebeléből. A járási tanácsokba a falvak és a járással határos városok tanácsai minden ezer lakos után választottak egy tagot. Kimondták, hogy a járási tanácsokban a falvak képviselőinek kell elfoglalniuk legalább a tanácstagi helyek felét, de a városok minden szomszédos járás tanácsába küldhették tagokat. A proletárdiktatúra elvének megfelelően így biztosították a munkások fokozott képviseletét. Hasonló okból a megyei tanácsba a járási tanácsok mellett a városiak külön is választottak küldötteket, mégpedig minden 5000 lakos után. Sem a járási, sem a megyei tanácsnak pozíciójánál fogva nem volt senki tagja. Ugyancsak nem kerülhetett senki a Tanácsok Országos Gyűlésébe, akit valahol nem választottak meg tanácstagnak. így a népbiztosok egyben kerületi, illetőleg városi tanácstagok is voltak, s ha csak az időhiány nem akadályozta meg, részt vettek azok munkájában. A közvetett választások rendszere Lenin elképzeléseire épült. Az volt a célja, hogy fokozza a tanácsok demokratizmusát, hatékonyságát, s gyakorlatilag is lehetővé tegye a visszahívás elvének érvényesítését. A proletárdiktatúra sfsssssfssssssssssssss/sssssss/ss/ssssssssssSSSSJ'SSSSSSSSSSSSSSSSsSfsssssssssssss.-'SS/SJ’sSfSSSSSSSSSJ'SStsSSSssssfsysssssfssssssssssfsfssss/ssssssssssssss/sssssssssssssssssssss, VASÁRNAP gukat az emberek? — kérdezte gúnyosan. — Nem tudom. Jómagam nem járok meccsre. Am el Vasárnap. Délután két óra. A Dózsa György út irányából ki Pannónia robogón, ki Cadillacen, ki saját jó minőségű lábán igyekezett a NépI stadion szélesre tárt kapui felé. Egy ballonkab&tos fiatalember lépett mellém, és megvetően mosolyogva mu- I tatott a meccsre igyekvők né- j pes áradatára: — Látja, uram, ez minden vasárnap így megy a tavaszi futballidény kezdete óta. Ugye, nevetséges? Százezer ember azt lesi őrült izgalommal, hogy a saját csapatának vagy az ellenfélnek rúgnak-e gólt: Mondja, mi van ebben szép, mi van ebben jó? — Nem tudom. De ha eny- nyien érdeklődnek utána, bizonyára lehet benne valami érdekes. dóul ott ülni a Szabadsághegy pázsitján és egy jó Dür- renmatt-színdarabot olvasni, egy félig elsötétített szobában pamlugon heverve, lehunyt szemmel, áhítattal Beethoven V. szimfóniáját hallgatni. Esetleg moziba menni, s amíg a film pereg, porhanyós savanyú cukrot enni. Megállni a Szépművészeti Múzeumban egy sötét tónusú Rembrandt-kép előtt, leülni a Zeneakadémián ünnepi sötétkék ruhában és Bachot hallgatni orgonán, míg a lelkünk szinte megmosdik a hangok lágy hullámaiban — suttogta átszelte- múltén, majd így folytatta — Ezt nevezem szórakozásnak, ezt nevezem időtöltésnek, nem pedig a futballt. Na, megyek — nyújtott kezet —, mert a végén lekésem. S már fél lábbal belépett azon a bizonyos szélesre tárt kapun. Utánaszóltam: 1— De hűt, ha ennyire ellenszenves önnek a futball, miért jár a meccsre? Méla. utálattal, kedvetlenül legyintett: — Sajnos, ott kell lennem. Balszélső vagyok a KRSC- benl Galambot Szilveszter Egerben: 19 érától szombat reggel 7 órá'g. a B.ajesy Zsilinszky utcai rende’Oben. (Telefon: ll-10.) Rendelés gyermekek rési' re is. Gyöngyösön: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Jókai utca J 4!. szám alatti rendelőben, (Te- [ lefon: 17-27.) ‘ — Kész rőhej! Higgye, el, kész röhej. Felnőtt, komoly emberek ebben találják meg a szórakozásukat. Látja, ez o sok tízezer ember kapkodva dobálta magába a vasárnapi ebédet, van, aki a pörkölt utolsó falatját a léposőházban ette meg. Nem találja mulatságosnak, hogy ezért a másfél óráért várják egész héten a vasárnapot? Mi van ebben szép, mi van ebben nemes? Ezért töiik így matudom képzelni, hogy sokan örömüket lelhetik benne. — Akkor maga nem tudja, mennyi szebb, izgalmasabb, felemelőbb szórakozás van a földön. A futball helyett mennyivel kellemesebb yélviszonyai között •* közvetlenül választóit . i, országos sziniű képviseleti szervek tagjainak visszahívhatósága különben formális lett volna, hiszen ha ez lett volna a választók szándéka, szervezkedésbe, engedély nélküli agitá- ciós kampányba kellett volna fogniuk. Az alsóbb szintű tanácsok viszont beszámoltathatták és felelősségre vonhatták a felsőbb. szintű tanácsba delegált tagokat, s ha úgy látták volna jónak, visz- szahívhatták volna őket. A Vörös Újság így kezdte beszámolóját a tanácsválasztásokról: „1919. április 7. Az első választás nagy történelmi dátuma, amikor végre a dolgozók és igazi államfenntartók, munkásférfiak, és nők választottak Magyarországon. .Gyönyörű, verőfényes tavaszi nap. amelyen a proletariátus felszabadult tömegei megpecsételték az emberibb, s igazságosabb világhoz való jogukat és hitet tettek a Tanácsköztársaság, s a kommunista állam mélységes akarása mellett”. A lehető legdemokratikusabb módon létrehozott községi, kerületi, megyei tanácsok rövidesen megkezdték munkájukat. « egyebek mellett megválasztották a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötteit is. a Tanácsok Országos Gyűlését 1919. június 14-re hívták össze. Az előző két napon a képviselő- házi teremben a pártkongresszust tartották meg. Az épület, amelyet az úri Magyarország képviselői önmaguknak, a saját dicsőségükre építtettek, ezúttal először fogadta be fai ai közé az ország igazi képviselőit, az üléster- tették. az elnöki emelvény met vörös drapériák díszítették. az elnöki emelvény fölött, a korona helyén, a szí- ve fölött ötágú csillagot vise, lő, frigial sapkás munkás alakja szimbolizálta a megváltozott Magyarországot. A párt programtervezetét Kun Béla terjesztette elő. A pártkongresszus után ősz. szeditek a tanácsok küldöttei, az új Magyarország parlamentjének tagjai, a Tanácsok Országos ^Gyűlésének megnyitó ülését a Városi Színházban tartották, 1919. június 14-én. Másnap, vasárnap, az első munkaülésre a2 Országház épületében került sor, amelyet az egykorú jegy. zőkönyv a Magyar Tanácsköztársaság Házának nevezett A Kun Béla megnyitó beszédével kezdődött ülésen a küldöttek hatalmas lelkesedéssel választották tiszteletbeli elnökké Lenint. A rendkívül nehéz politikai helyzet ellenére a Tanácsok Országos Gyűlése a jövőre, a békés célokra összpontosította figyelmét. Lengyel Gyula népbiztos a • tanácsállam pénzügyi problémáiról tartott referátumot. Hamburger Jenő földművelésügyi népbiztos pedig a me- zőgazdaság problémáival foglalkozott. A Tanácsok Országos Gyűlése, jóllehet a nem- ‘zetközi helyzet egyre válságosabban alakult, s a tanácsba talom léte forgott kockán, egy hétig foglalkozott a gazdasági feladatokkal, a távlatokkal, az új gazdasági rend felépítésével járó tennivalókkal. A Tanácsok Országos Gyűlése az alkotmány elfogadásával fejezte be munkáját. Az alkotmány kimondta: „A Tanácsköztársaságban a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett, abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia uralmát, s ennek helyébe a szocialista termelési és társa, dalmi rendet tegye. A pro e- tariátus dkitatúrája azonban csupán eszköz mmdennemű kizsákmányolás >s mindenfajta osztályuraiom megszüntetésére, és előkészítése annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályokat...1* Pintér István Következik: Cicáznak a darutollak. 1971. április 16», péntek y
