Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

•.« most már Még minden magában “hordja a telet. A fény még hidegen surran át a fák ágai között, a megkopott gyep zu­gaiba csillanó apró tükrök élet nélküliek, a víz üres tisztasággal néz fel a napra, hiányzik belőle a millió al­ga nyüzsgése. Talán az ember enged a leglassabban, a legtovább őr­zi magában a hideget, a tél -mozdulatlanságát Baktatunk kifelé a tanya felé. Juhász Péter gumicsiz­mája megmerül a sárban. A •tanya bejárata amolyan ki­nevezett út Sártenger. A fa­lutól — Zárónktól — nem messze esik a kis major. Negyvenen járnak ki télen- nyáran, biciklin, gyalog, vagy legjobb esetben motorral — Hát látja, nálunk ez van. Szeptemberben felkerül a gumicsizma a lábunkra, ci­pőt csak májusban tudunk húzni, de azért megszoktam ezt a gumicsizmás életfor­mát Itt születtem, Zarán- kon, amikor visszajöttem, itt lettem főállattenyésztő, nem is akarok más lenni, mint ami vagyok. Próféta nem le­hetek, mint ahogy otthon senki nem lehet az, igyek­szem néhány új dolgot meg­honosítaná ... Miért is mon­dom mindezt? Ilyenkor az első napsütéseknél közléke­nyebb az ember. Télen azért jobban bezárkózunk magunk­ba. Kevesebb is valamivel a dolog, de ez nem jó. Én- ugyan az állattenyésztésben dolgozom, de úgy várom a betakarítást, a mozgást a határban. Tudja, a mi éle­tünk azért még erősen kötő­dik a természethez. Örülök neki. A vetések fölött a felszálló meleg levegő elmozdítja a tá­voli fasor képét. Juhász Pé­ter nagyot szippant a levegő­ből — Hát ez az. Ezt csak itt lehet megérezni igazán. A villa beleszalad a szal­mába. Molnár Lajos árnyéka élesen rajzolódik az istálló fehér falára. — Az a rossz, hogy ami­kor elindulok télen otthon­ról, még teljesen éjszaka van. Fél ötkor kezdődik a munkám itt, a kisborjúknál, korán kell kiérni, mert ügye azok éhesek, aztán nem le­het velük várni. A házam itt van a faluszélen, innen oda is látni. Szóval nem mesz- sze van, csak télen olyan kel­letlen az ember, olyan nehe­zen válik meg a háztói de azért most már fürgébben jövök reggelenként Meg a munka is jobban esik. Öt­venhárom éves vagyok, min­dig nehéz dolgot végeztem. A takarmányosok megáll­nak. A fogatos a lovakról beszél, az útrói amelyen té­len akkora hó volt, hogy lánctalpassal kellett kihúzni a szekeret, a nagy bavazá- sokróh amikor a takarmány hordása közben úgy átázott a ruhájuk, hogy kétszer kel­lett naponta gúnyát váltani. Csintalan Béla, a fogatos, a télről egy emléket őriz a legjobban: a lovak átizzadt testéről felfelé szálló meleg pára mindig vissza-visszatér, ahogy a hidegről beszél. Amikor megkérdezem, hogy miért, azt mondja: — Mert élőlénnyel dolgo­zom, és egymásra vagyunk utalva. Télen ez sokkal erő­sebb. Az idő az olyan, hogy annak megfelelően gondol­kozik az ember, télen sokat fázik, ahogy egész nap a ba­kon üh hát az rossz, rosz- szabb a kedve is. Mindenki várja a jó időt, de azért annyira senki, mint azok, akik kint dolgoznak. Mikor februárban jó idő volt, tud­tam, hogy annak még lesz böjtje Hát most már kita­vaszodott Ilyen rossz telünk még kevés volt Nem nagy tél volt, csak hosszú és az a rosszabb. Mert megcsigázza a növényt, az állatot, meg az embert is. Másodpercenként 22 eaer művelet Komputerek a Gagarin Hőerőműken ' Országos viszonylatban is ne elsők között Ab í tana k «özembe megyénkben hazai gyártmányú EMG 830-as tí­pusú elektronikus számitógée oeket A másodpercenként 22 000 számtani műveletet végző öt gép a Gagarin Hőerőműben kerül felszerelési«. Kezdet­ben különböző mérések ered­ményeinek rögzítésére hasz­nálják. soran rukäp- #Se gazdasági számítások el­végzésére, az adminisztráció gyorsítására, valamint az erő­művi berendezések vezérlé­séire is felhasználják. A gépeknek ají erőműben történő üzembe helyezése egy program első lép-: csője. Az ezután épülő vala­mennyi nagy erőművet fel­szerelik majd elektronikus gépekkel Közben kiépítik az árairiS jszol^liaió ^yáji.ilatoknái is a gépek hálózatát. Így a ne- gyedik ötéves terv végére komputerek ellenőrzik majd a viilamosenergia-ellátás bo­nyolult mechanizmusát A nagy teljesítményű gé­pek érzékelői és jelzőkészü­léked pillanatokon belül tájé­koztatják a kezelő személy­zetet ha valahol rendellenes­ség mutatkozik. A gépeknek közben marad idejük arra is, hogy elkészítsék a több mil­liónyi fogyasztó számláját A teljes hálózat kiépítése Titán egy központi gép adja majd ki azokat az utasításo­kat, mélyek a gazdaságos energiatermelést segítik elő. ■smmm 'i Bódfl Möwílsf ___K__ H em megye az idei KGM- programban A KGM sajtótájékoztatója szerint az idén is érdekelt Heves megye a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok program­jában. A Ganz-MÁVAG először készít hazánkban tokozott ge- nerátoros csőturbinát, s ezt a Tisza II. vízi erőmű részére szállítja. A 9800 lóerős tel­jesítményű gépkonstrukció nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltő. Másik ter­méke a gyöngyösi Gagarin Hőerőmű Vállalat V. számú blokkjának BVS 1000 típusú hűtővízszivattyúja, amely ugyancsak az idén érkezik a beruházás területére. Visonta jelentős berendezése lesz még szintén ez évben az első 200 megawattos nagynyomású előmelegítő, amelyet az Áp­rilis 4. Gépgyárból várnak, s hasonló érdeklődésre tarthat számot ugyanitt a Brown Boveri et Cie licence alapján a Láng Gépgyárban készített két, egyenként 200 megawat­tos gőzturbina is. Közülük az egyiket a tervek szerint no­vember 15-én szeretnék, üzembe helyezni. A tavalyi beruházások eredményéként ebben az év­ben az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT gyöngyösi gyárában a félvezető-terme­lést közel 50 százalékkal nö­velik. Megyénk nagy váfflaJata, a Finornszesrélvénygyár az idén megkezdi az MK 3,1 E 50 tí­pusú klímaberendezéshez al­kalmas 2000 kcal/óra kapaci­tású hűtőkompresszor 0-szé- riájának kivitelezését, vala­mint az MK 5,7 E 100-as tí­pusú hűtőkompresszor proío- gyártását. Egyidejűleg pedig a svéd MECMAN-céggel ko­rábban kötött szserző&és ke­retében felkészül az új 1300- as pneumatikus könnyű hen­gersor hazai előállítására. i—ni) tJvegcsillár-parádé Egerben Szombaton délelőtt újbői megnyílt a 250 ezer forintos költ­séggel átalakított üveg, porcelán szaküzlet Egerben. Az áj, üzletről elmondhatjuk, hogy az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat egytis legreprezentatívabb üzlete. ' «(PofBo: Kiss Mai Minisztériumi állásfoglalás a tartós fogyasztási cikkek garanciájáról Ä KGM és a Belkereske­delmi Minisztérium a ren­delkezések egységes értelme­zésére együttes állásfoglalást bocsátott ki egyes tartós fo­gyasztási cikkék garanciá­járól. A rendelkezések már ko­rábban tisztázták, hogy ake- .reskedelem mikor köteles ki­cserélni egyes készülékeket, de eddig nem volt egyértel­mű a csere lebonyolításának módja, ami sok huzavonával, a vásárlók bosszankodásával járt. Az állásfoglalás kimondja, hogy a vásárlónak a garan­ciajegyen feltüntetett szer­viznél kell bejelentenie, hogy készülékét ki akarja cserél­ni. A szerviz a készüléket át­veszi, arról elismervényt és csereutalványt ad, amit a kereskedelemben be lehet váltani. Az eljárás módjáról a jótállási jegyen tájékoztat­ni kell a vásárlót. Ezenkívül fel kell tüntetni a garanciá­lis feltételeket, a többi kö­zött azt is, ha a vállalat a ■^Bf.venyjes garanciális időa tűi is bizonyos ideig díjmente­sen javítja a készüléket. A két minisztérium felhív­ja a garanciális javítással foglalkozó vállalatokat arra a kötelezettségükre, hogy a ké­szülék szervizbe és vissza­szállításának költségeit a ve­vő számára meg kell téríte­ni. Tisztázták azt is, hogy a gyártó, illetve az importáló vállalatnak az értékesítő vál­lalattal kötött megállapodás alapján kötelessége, hogy gondoskodjék a garanciális javításhoz szükséges alkatré­szekről. A két minisztérium kitér arra a gyakori panaszra is, hogy a garanciális idő alatt ötszöri eredménytelen javítás esetén a gyár a készülék új­bóli felülvizsgálatához köti a cserét. Ez a módszer a vá­sárló érdekeit sérti és jog­szabályellenes ; hatodszori hi­ba esetén a készüléket újabb felülvizsgálat nélkül a vál­lalat köteles kicserélni. Dr. Molnár Józsefi A rézcsákójú zsandárok ellen Heves megye Í9GIM61 tör­vényesen egyesült Küiső- Szolnok megyével és 1876-ig — míg külön nem válasz­tották —, hivatalos neve a megyének: Heves és Külső- Szolnok megye volt. Az egyesített megye teriüetes 117,42 négyszögmérföld. He­ves és Külső-Szolnok megye lakóinak a száma a kiegyez zés idején 321 537. A kettős megyének járása volt- a gyöngyösi; a mátrai, a tiszai és a tornai járás. Heves megyének a tárgyalt időszakban 17 vá­rosa volt: három rendezett tanácsú városa: Egei-, Gyön­gyös, Szolnok és 14 mező­városa: Heves. Maklár, Ver- pelét, Pata, Pásztó, Hatvan, Apc, Pótervására, Cibakhá­za, Déwaványa, Mezőtúr, Po­roszló, Tiszafüred és Tö- röksz arrtmiklos. Haynau a fejével kezeskedik. A világosi fegyverletétéi után az osztrák diktatúra rémuralma szakadt a ma­gyar népre. Schwarzenberg Félix herceg, az osztrák kor­mány feje Haynau táborna­gyot, a „bresciai hiénát” ruházta fel teljhatalommal a magyar nép hősies sza­badságharcának megtorlásá­ra. Az osztrák hadbíróságok egymás után ítélték el a legjobb magyar hazafiakat. Haynau élet és halál ura volt Magyarországon. Csak utólag kellett jelentést tennie Becs­ben, a már végrehajtott ha­lálos ítéletekről. Haynau ma­ga írta: „Száz esztendeig nem lesz többé Magyarországon forradalom, erről fejemmel kezeskedem.” Óriási hajszát indított a magyar forradalom és vezetői ellen. 1850. júli­usig tartó működését több halálos ítélet és mintegy 1765 négytől húsz évig terjedő sú­lyos várfogsági büntetés, il­letve haditörvény széki ítélet jellemezte. Kíméletlen bosz- szúszomjukat mutatta az is, hogy a külföldre emigrált ve­zetőket halálra ítélték és jel­képesen felakasztották. Heves megye már 1849. ok­tóber 6-án elvesztette két ki­váló szabadságharcos tábor­nokát. s. kötél általi halálra ítélt Knézich Károlyt és Len- key Jánost. Lenkey János Eger városának szülötte volt, akit csak azért nem akasztot­tak fel. mert a kivégzése előt­ti napon súlyos betegség ro­hanta meg, mely alig négy ,Y£a<£áÍ. wftg aa. aradi várbörtönben. Knézich Károlyt, a hős horvát szár­mazású tábornokot gyengéd rokoni szálak fűzték Egerhez. Felesége, — aki egri szárma­zású volt —. és két kislánya várta vissza az aradi várbör­tönből, de hasztalan, mert a magyar szabadságért vál­lalta a legnagyobb áldozatot is és ott lehelte ki nemes lelkét az aradi hóhérok keze alatt. Ugyancsak az aradi ka­tonai bíróság ítélte 10 évi ne­héz vasban eltöltendő várfog­ságra Lenkey Károlyt, volt honvédezredest. Leakey Já­nos testvérbátyját. E három ítélet csak a kez­detét jelentette Heves megye népe veszteségeinek és szen­vedéseinek, 1849. szeptember elején már Kapy Eduárd mint hadbiztos intézkedett Egerben Köllő osztrák őr­nagy mellett, aki a 'város ka­tonai parancsnokaiként már augusztus közepén Egerbe érkezett. Kapy Eduárd az üresen álló érseki székházat foglalta el és innen adta ki rendeletéit Eger város lakos­ságának. Szeptember 7-én már az általa kinevezett szol- gabírák működtek.’ A rendőri intézményt októ­ber 12-én vezették be Eger­be. a zsandárok parancsnoka egy durvaságáról és kegyet­lenségéről hírhedt Schwarzer nevű kapitány lett. Borsod és Heves megye fő­biztosa (kerületi főispán) Ka­py Eduárd lett. Megyénkben kerületi kormánybiztossá (al­inásdáS bs= verték ki. A gyöngyösi kerü­let vezetői tisztét Luby Ist­ván töltötte be. Vezető állá­sokba csak a bécsi udvart hűen kiszolgálók kerülhettek, 1849. november 1-én Kapy Eduárd császári és királyi biztos megalkotta Heves és Külső-Szolnok megye fenyí- tő törvényszékét ideiglenesen addig, míg a törvénykezési rend megállapíttatik. A bírók és Babies István főügyész, valamint a többi hivatalnok is letette az esküt, melynek szövege a következő volt: ..Ferencz József 6 császári, királyi Apostoli Felsége iránt tántoríthatatlan hűséggel, s jobbágyi alázatossággal fogok viseltetni.’, Köllő osztrák őrnagy, Eger város katonai parancsnoka már augusztus 31-én elrendel­te a város házanként! átkuta­tását fegyverek keresése cél­jából. Ugyanekkor a fegyve­rek kutatása mellett a sza­badságharcban részt vettek iránt is érdeklődtek —, bár három hónapig minden hon­véd és honvédtiszt felszólít- tatott, hogy önként jelent- kezhetik a hadbíróságoknál. A bíróságok hamarosan meg is kezdték működésüket, mert a fogdák és főleg a me­gyei börtön tele volt hosszabb idő óta elfogott, de ki nem vizsgált és el nem ítélt rabok­kal. A katonai parancsnokok és a zsandárok vezetői össze- fogdostatták a szabadság- harcban részt vett honvéd­tiszteket, de a közhonvédeket is. A honvédek közül sokan a Mátra és Bükk hegység er­deibe menekültek a rendör- kopók elől. Haynau mintegy 40—50 000 volt honvédet so­roztaiéit be a császári hadse­regbe es ezek jó részét Felső- Itáliába, a szabadságszerető olasz nép mozgalmainak meg­fékezésére vitték el hazánk­ból. A körözött honvédtisztek és honvédek közül sokan el tudták kerülni az elfogatást és a nép szerető gondoskodá­sa és rejtegetése közepette ímssss&fc * Má&a §e . Bükk erdeiben. Még az elfo­jtottak közül is többen az osztrák császári seregbe való besorozás után is megszoktak és inkább vállalták a honta­lan bujdosás keserű kenye­rét, mintsem a gyűlölt egyen­ruha viselését, 1849. októberében és no­vemberében gyakoriak az el­fogatási és köröetetési ren- deietek. Például „október ‘5L én Melcziczky János szöke­vény katonatiszt köröztetik: november 7-én Tesnyánszky János, Moray Ferenc, no­vember 26-án Gracza Antal, Bory Lajos katonatisztek kö­röztetnek.” .,1849. decemberében Csö­lagh, Sréter és Csigaházi ka­pitányok, Kuhányi alhad­nagy, Cseh Imre és Nagy Sá­muel köröztetnek.” 1849. november 19-én külön rendelet jelent meg, mely sze­rint „minden volt honvédet össze kell írni és az alkalma ­tosakat kivétel nélkül bekell sorozni.” Egerből 1849. december 12- ről 13-ra virradólag több honvéd megszökött, akik a Mátrába vetettéit be magu­kat. A zsandárok és csend­biztosok a sorkatonaság tá­mogatása nélkül nem­igen merészeltek az erdőbe bemenni, mert annyira fél­tek a volt honvédektől. A nyomozást a »endőrkopók csak nappal mereték folytat­ni, éjszakai pihenőre még az erdőik mellett levő faházakat is elkerülték. „Baratka János bafctai la­kost az országúton fogták el, mert útlevél nélkül baran­golt, Vasraverték és úgy kí­sérték be Egerbe, ahol a zsandártiszt előtt bátran val­lotta, hogy a szabadságharc alatt honvédtüzérként harcolt a forradalmi csapatban. Ügyét a katonai besorozó bi­zottmányba tették - át.” Szikszó’ János volt honvéd­del, mint katonaszökevény­nyel. Baratka Jánoshoz ha­sonlóan jártak el. (FolytatjukI Mmm,^ isni. raámus JA, keűtí

Next

/
Thumbnails
Contents