Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

Ir munkások tüntetése Megnyílt a párizsi kommünről szóló kiállítás Szombat délben a Nemze­ti Múzeum dísztermében ün­nepélyes külsőségek között nyitották meg azt a kiállí­tást, amelyet a Párizsi Kom- mün 100. évfordulója tiszte­letére rendezett a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Az ünnepi eseményen meg­jelent Kisházi Ödön, az Ba­ndid Tanács helyettes elnö­ke, dr. Gosztonyi János mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes, Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párt­történeti Intézetének igaz­gatója, továbbá politikai, társadalmi, kulturális éle­tünk számos más ismert sze­mélyisége, a párt és a mun­kásmozgalom több régi har­cosa. , Esti Béla, a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeum fő­igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB Politikai Főis­kolájának rektora mondott beszédet. Tito Jugoszlávia egységéről KéptáTfrAnken érkésett: Mintegy háromezer északír hajó­gyári munkás vonult fel a szakszervezetek belfasti szék­haza elé. hogy kifejezze tiltakozását szélsőséges ír köztár- tavékenysége miatt, akik az elmúlt napokban meg­ei vil angol katonát, (Telefoto — AP—MTI—KS) BELGRAD: Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Tito jugoszláv elnök a Ju­goszláv Ifjúsági Szövetség vezetőivel folytatott belgrá­di beszélgetése során újból nagy hangsúllyal szállt sík­ra Jugoszlávia egységének megőrzése mellett, hangoz­tatva: „bármilyen kísérlet érmék az egységnek a szét­zúzására, ellenforradalmi cselekedet". A jugoszláv alkotmány módosításával foglalkoz­va Tito kijelentette, hogy „az nem vezet Jugoszlávia felbomlásához, hanem ellen­kezőleg, integrálódásához, de más módon és új alapon. Az alkotmánymódo­sításnak biztosítania kell Ju­goszlávia minden népe és köztársasága számára a kez­deményezést, azt, hogy sen­ki se fejlődjék mások kárá­ra és senki se álljon útjában másik fejlődésének”. A jugoszláviai politikai rendszer reformjának lénye­gét Tito elnök két pontban foglalta össze. 1. „Biztosítani Jugoszlávia egységét, össze- forrottságái, minden köztár­saság jobban rendezett kap­csolatai és nagyobb felelős­sége alapján. 2. A munkás- osztály szerepe a legjobban fejeződjék ki ebben”. Hoz­zátette, hogy Jugoszlávia to­vábbra is „az önigazgatásra épül, amelynek fő alapjai a termelők, a munkásosztály. A munkásosztálynak lteli Jugoszláviában a cement szerepét betöltenie, amely biztosítja a szocialista közös­ségünk egységét”. Tito felhívta a figyelmet arra, hogy Jugoszlávián belül nem szorítható az egyes te­rületi egységek határai közé a kommunisták szövetségé­nek tevékenysége. „Nincs szükségünk körzeti pártokra, hanem a kommunisták szö­vetségére, amelyben minden Külpolitikai összefoglaló így látta a hetet hír magyarán zőnk : Pálfy József Elsőnek kell említeni a hét nemzetközi eseményei közül ax indiai választások eredményét Ki gondolta -volna, hogy Indira Gandhi asszonynak és pártjának si­kerül ekkora többséget sze­rezni? Inkább aggodalmas­kodók akadtak szép szám­mal, akik például a „maha­radzsaügy” miatt la a mi­niszterelnök-asszony népsze­rűségének csökkentését par­lamenti többségének lemor­zsolódását jósolták. Az in­diai választásokkal kapcso­latban elsősorban arra kell gondolnunk, hogy egy, szinte földrész nagyságú, körülbe­lül 500 millió lakosú, óriási országról van szó és éppen abban az Ázsiában, ahol a nagyhatalmi, politikai ellen­tétek a túlnépesedés prob- 1 mái és a világgazdasági ■; mdok közepette robbantak ki. Nem közömbös a világ jövője szempontjából sem, hogy merre halad Indiai Az első óvatos értékelés ; t mondatja velünk: öröm í ámunkra, hogy a választá­sok a jobboldal vereségével végződtek, mert ne feledjük, o közelmúltban az Indiai ikció. — amely ebben az isi országban maga is 1971. március 14., vasárnap HtrrO: Folytatódik a de facto tdxszdnet a Közel-Keleten — Véget ért az angliai pos tésaztrájk KEDD: Rogen amerikai kölflgymlntezter aajtóértekezlete — Szov­jet-egyiptomi gazdasági tárgyalások Moszkvában SZERDA: Indira Gandhi pártjának győzelmét hozta az Indiai válasz­tás — Munkáspárti politikus kormányalakitáai megbíza­tása Norvégiában CSÜTÖRTÖK: A genfi leszerelési értekezlet M, Oéaa — SztrájkeDenes törvény Svédországban. PÉNTICIC * Kormányválság Törökországban — Elnökválasztás Szíriá­ban SZOMBAT: Súlyos harcok indokínai frontokon arányosan nagy, — ment át támadásba a miniszterelnök- asszony és a kongresszus párt el nem kötelezett, de an ti imperialista külpolitiká­ja és az országon belül a társadalmi felemelkedést szolgáló belpolitikája ellen, az is gondot okozott, hogy a szomszédos Pakisztánban —* amellyel Indiának Kasmír miatt két évtizede konflik­tusai voltak, f vannak — po­litikai válság tört ki, amely egykönnyen felszínre dob­hatja a soviniszta, naciona­lista törekvéseket. Nem volt nehéz elképzelni, hogy erre válaszul Indiában is a túlzó „nemzeti” álláspont hívei kerülnek előtérbe... A választások után a par­lamentben Indira Gandhi kormányzóképes, még az alkotmány megváltoztatásá­ra is alkalmas többséggel rendelkezik. Az országban azonban a gondok megma­radnak: a gyarmati múlt okozta elmaradottság nyo­maitól a helyi burzsoázia támadásáig vagy éppen ■ túlnépesedés problémájáig. Egyébként a hét annak az aggodalomnak a jegyében kezdődött, hogy vajon a Közel-Keleten nem dördül­nek-e él újból a fegyverek, miután nem jött létre tűz­szünetet meghosszabbító megállapodás. Ha elvileg-jogilag nem is mondták ki a fegyvemyug- vást, gyakorlatilag csönd van a Szuezi-csatorna partjain. Ez azért fontos, mert foly­tatni lehet a tárgyalásokat, a békés rendezés, a politikai megoldás lehetőségeinek a keresését A négy nagyhata­lom képviselői a héten épp­úgy találkoztak és tanács­koztak, mint ahogy Jarring »véd nagykövet is tárgyalt a szembenálló felek képvi­selőivel. Szadat elnök pe­dig az Egyesült Arab Köz­társaság álláspontját szemé­lyes üzenetekben juttatta a nagyhatalmak vezetőinek a tudomására. Mindez persze nem jelenti azt, hogy érez­hető előrelépés jelentkezett volna a közel-keleti problé­mák megoldása irányában. Sőt: változatlanul vállalni kell a hosszú-hosszú diplo­máciai, politikai küzdelmet az igazságos, a békét és a haladást szolgáló rendezés elfogad tatásáért. A Közel-Kelet után a tá­volabbi kelet eseményei: ezen a héten tovább gyű­rűztek kommentárokban és politikusok nyilatkozataiban Csou En-laj kínai kor­mányfő hanoi látogatásának hullámai Mivel a laoszi ag­resszió Kína közvetlen szom­szédságában megy végbe és mert Washingtonban egyre gyakrabban fenyegetőznek ■■ Vietnami Demokratikus Köz­társaság elleni támadás lehe­tőségével, a Kínai Népköz- társasággal sÄunazetfras szo­cialista ország fővárosába ellátogatva a kánál kor­mányfő figyelmeärtetessfci élt. A figyelmeztetés azoknak a gőzfej űekrvek szólt, akik Amerikában vagy Saigonban a háború még veszélyesebb kiterjesztésére spekulálnák. Az indokínai frontokról érkező hírek ezen a héten kivétel nélkül az amerikaiak és csatlósaik katonai hely­zetének súlyosbodásáról szá­moltak be. Érdemes ehhez hozzátenni — mint Pham Van Dong. a VDK kormány­fője leszögezte — az egész szocialista tábor segítsége teszi lehetővé az indokínai népeknek, hogy helytállja­nak az imperialista agresz- szor támadásaival szemben. A világérdeklődésre szá­mot tartó események mellett tucatnyi más, érdekes for­dulatot szintúgy hozott az elmúlt hét: az angol pos­tássztrájk befejeződésétől az ausztráliai kormány élén bekövetkezett helycseréig, a norvég kormányválságtól a törökországi eseményekig. Ez utóbbival kapcsolat­ban érdemes rámutatni: az imperializmus befolyása el­leni belső harc egyre több tőkés országban válik heves­sé. Ezt tükrözi Törökország példája is. A legújabb ese­mények mögött az az ellent­mondás húzódik meg, hogy a NATO urai a Szovjetunió szomszédságában előretolt katonai állássá változtatták ezt az elmaradott országot. A 32 millió lakosú ország­ban a félmilliós hadsereg fenntartásának terhei súlyo­san nehezednek a népre, ez is növeli a NATO-ból való szabadulás vágyát. Ugyanak­kor a török tisztikarban minden bizonnyal akadnak tábornokok, akik szívesen utánoznák az athéni junta példáját szervezetnek és központi bi­zottságnak megvan a maga hatásköre a saját köztársa­ságában. De minden olyan dologban, ami a szocialista Jugoszlávia egészének fejlő­dését, s a munkásosztály helyzetét és szerepét illeti, abban egynek kell lennie a kommunisták szövetsége minden szervezetének és va­lamennyi köztársaság köz­ponti bizottságának” NB l-es bajnoki labdarúgó- mérkőzések Szombaton több NB l-es bajnoki labdarúgó mérkő­zésre került sor. Ezek ered­ményeit ismertetjük. Úipesli Dózsa— Komló 3.0 (2:0) Megyeri út, 3000 néző. Ve­zette: Vízhányó. Góllövők: Dunai II. 2, Be­ne. Csepel—Bp. Honvéd 1:1 (1:0) Kispest, 4000 néző. Vezet­te: Zsolt Góllövők: Takács, Pintér. Pécs—Ferencváros 0:0 Pályázati felhívás a marxista-leninista esti egyetem szakosított tagosaiéra A Heves megyei pártbizottság oktatási igazgatósága felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozatának filozófia és politikai gaz­daságtan szakára. A két szak egy-egy osztállyal indul az 1971—72-es tanévban. A marxista—leninista esti egye­tem szakosított tagozata Egérben működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: párt-, állami, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propa­gandisták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkívü- liek szervezett marxista-leninista továbbképzésének biz­tosítása egyetemi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek filozófiából, poli­tikai gazdaságtanból, valamint a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetéből. Az államvizsgák sikeres letétele alapján megszerzett oklevél főiskolai érvényű. Aa oklevél törvényes elismerését a 17/1863. számú kormány- rendelet biztosítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év. A hallgatókat minden tanévben 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart Hetenként egyszer — meghatáro­zott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfog­lalkozás, konzultáció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 250,— Ft Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik felvételüket akik elvégezték a hároméves tagozatot, il­letve egyéves pártiskolát végeztek. Azok is jelentkezhet­nek, akik nem szerezték meg ugyan az említett végzett­séget, de megfelelő előképzettséggel rendelkeznek és mun­kájuk magas marxista-leninista képzettséget Igényel. A szakosított tagozatra pártonkivüliek is jelentkezhetnek. A felvételi pályázatot az oktatási igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 7.) április 15-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el A pályázat az oktatási igazgatóságon beszerezhető jelentkezési lap alap­ján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudni­valókról a jelentkezőket az oktatási igazgatóság tájé­koztatja. Pályázati felhívás a Heves megyei pártbizottság marxizmus- leninizmus esti egyetemének 1971/72. tanévére A Heves megyei pártbizottság oktatási igazgatósága felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt-, állami, tömeg­szervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnö­kök, technikusok, agronómusok, közgazdászok, orvosok, jogászok, pedagógusok), propagandisták, párttagok és pártonkivüliek szervezett marxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tan­tárgyakból félévenként vizsgáznak és a tanulmányi ered­ményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elisme­rését az 1088/57. számú kormányhatározat biztosítja. Az esti egyetem hallgatóit minden tanévben 21 munkanap tanulmányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-tői június 30-ig tart Hetenként egyszer — meghatáro­zott napon — kollektív foglalkozás (előadás, osztályfog­lalkozás) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170,— Ft Az esti egyetemre azok kérhetik felvételüket, akik legalább középiskolai, vagy annál magasaob iskolai vég­zettséggel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges marxista— leninista képzettséggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkivüliek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alapkérdései­ből. Az esti egyetem hároméves tagozata Egerben, Ft- nomszerelvénygyárban. Gyöngyösön, Füzesabonyban. Hat­vanban, Hevesen és Recsken induL A felvételi pályáztot az oktatási igazgatóság címére (Eger, Szabadság tér 7.) április 15-ig kell megküldeni Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat 9 járási (városi) pártbizottságokon beszerezhető jelentkezés lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalókról a jelentkezőket az oktatási igazgatóság é* a járási (városi) pártbizottság tájékoztatja.

Next

/
Thumbnails
Contents