Népújság, 1971. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

w m wG o £ fi & •< s o Q M B O O u y 6 fi fi fi ■e S © © W pl ?! B U-. &■ fi Oázis a pusztaság közepén A Káspi-tenger partján fekvő Manglslak-félszigetre érkezett a Kazahsztáni Tu­dományos Akadémia expe­díciója. Köztük több olyan botanikus volt, akik foly­tatják néhány éve megkez­dett munkájukat, hogy gaz­dagítsák a vízben szegény, kietlen pusztaság gyér nö­vényvilágát. A kutatók több mint 200 különböző nö­vényt tartalmazó csemete­kertet létesítettek a sziget területén. Ez a csodálatos oázis sa­játos botanikai harcállás­ponttá változott, ahonnan széles körű támadást indí­tanak a kietlen táj fásítása céljából. Az új növénytani központ több mint 40 hek­tárt hódít el a forró éghaj­latú pusztaságból. A szak­értők úgy vélik, hogy a mangislaki botanikus kert­ben folytatott vizsgálatok­nak gyakorlati hasznuk lesz a Szovjetunió sok, vízben szegény területe növényvi­lágának gazdagítása szem­pontjából. Az antók el fognak tűnni Az autónak, mint közle­kedési eszköznek a jelen tő­ségéről már hosszabb idő óta sokat beszélnek a köz­lekedési szakemberek. A né­pesség szaporodása világ­szerte megnöveli az igényt a jobb, a gyorsabb és a tisztább közlekedési eszkö­zök iránt — szárazföldön. vízen és a levegőben egya­ránt —, s a levegőt piszki- tó, forgalmi dugókat okozó autó ennek az igénynek már nem sokáig felei meg. Újat keresnek üzemanyag­ban és hajtóerőben, olcsóbb előállítási módszerekben és anyagokban — beleértve a műanyagokat — a közleke­dést eszközök számára: • következő évtizedekben csak alkalmazása forradal­masítja majd a közlekedést. Nagy jövő vár a légpárnás járművekre, amelyek nem teszik tönkre a talajt, nem Is szólva az ilyen hajókról, amelyek felhasználása már problémamentes. Nagy­városokban egyre több gyalogos mozgójárda épül, amelyet ma még csak a re­pülőterek utasforgalmának lebonyolítására alkalmaz­nak. Elektronikus Irányító- szerkezetek meggyorsít ják a forgalmat síneken és uta­kon és minimálisra csök­kentik a balesetveszélyt, a tömegszállitó-eszközök, va­lamint az egyéni szállító- eszközök és a gyalogosfor­galom közötti összhang lét­rehozásával. Gyorsabbak lesznek a vonatok, bizton­ságosabb és még gyorsabb a repülés, az autó pedig egye­lőre megmarad, de esak a világ teljesen elzárt részein. Geotermikus kút Északifénys kutatási Az északi fény jelenségé­vel együtt fellépő mágne­ses viharok kutatásának közös programjában állapo­dott meg a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának Geofizikai Intézete és az Alaszkai Egyetem. A tudo­mányos program keretében szovjet—amerikai tudóscse­rét is terveznek. A hangsebesség háromszorosával GYORSABBAN, maga­sabbra, távolabbra! — a hangsebesség többszörösével haladó repülőgépek tervezői alapvető célkitűzéseiket e há­rom szóba sűrítik. A polgári légiszállítás számára az ilyen repülőgépek rövidebb utazási időt, kényelmesebb repülést, hosszabb útvonalon kevesebb közbenső leszállást jelente­nek. Tömören kifejezve — a repülőgépek komfortjának és alkalmazásuk gazdaságossá­gának fokozására nyílik le­hetőség. A többszörös hangsebes­ség elérése a harci repülőgé­pek számára még ' ennél is többet jelent. Egy különösen gyorsan pmelkedő és sebe­sen repülő elfogó vadászgép például harci feladatát rövi­debb idő alatt teljesíti. A nagy szolgálati magasság azt jelenti, hogy a repülőgép több légvédelmi tűzeszköz hatás- körzetén- kívül tevékenyked­het A nagyobb hatótávolság végül a már említett ténye­zőkkel együtt feltétele annak, hogy a fontos célokat az el­lenség védelme mögött is le­küzdheti. , A KORÁBBIAKNÁL távo­labbra juthat el a repülőgép, ha nagyobb térfogatú üzem­anyagtartályokkal, gazdasá­gosabban üzemelő hajtóiriű- . vekkel vagy légiutántöltő be­rendezéssel szerelik fel. A nagyobb szolgálati magasság elérése új követelményeket állít mind a hajtómű, mind a biztonsági- és a mentőberen­dezések elé. » A gyorsabb repülés egy sor más problémát is magával hoz, amelyeket a tervezők csak nagy nehézségek árán képesek megoldani. Ilyen például a „hőhatár” jelensé­ge, amely a hangsebesség há­romszorosát meghaladó repü­lőknél jelentkezne. Az első motoros repülések óta a re­pülési sebességek több mint tízszeresére emelkedtek. Ma már több szovjet katonai re- repülőgéptípus elérte a hang terjedési sebességének há­romszoros. sőt kísérleti repü­lőgépek több esetben túl is szárnyalták ezt. A 3—4 ezer km/ó körüli se* bességeknél a repülőgép fe­lülete hozzávetőlegesen 350 °C-ra melegszik fel. Ezt a sajátosságot nevezték el „hő­határnak”. A felmelegedés abból adódik, hogy a levegő­részecskék nagy sebességgel csapódnak a repülőgép felü­letéhez, mozgási energiájuk GYERMEKLOGIKA hővé alakul át. ami felmele­gíti a gépet. Az új repülőgépek erősen igénybevett részei titán-ötvö­zetből készülnek, s ez az öt­vözet 500—600 °C-ra hevüívc is megőrzi szilárdságát. A hi- perszónikus, a hangsebesség háromszorosánál Is gyorsab­ban repülő gépek tervezésé­nél és építésénél a hagyomá­nyos alumínium-ötvözetek felhasználásáról már le kell njondani. A SZOVJET repüléstechni­ka a közelmúltban kifejlesz­tett, csaknem háromszoros hangsebességet elérő katonai és polgári repülőgéptípusai­nak létrehozásakor a tudo­mány és a technika gyors­ütemű fejlődésének eredmé­nyeire , támaszkodott, ame­lyek a további előrehaladás összes feltételeit is megte­remtik. A szovjet repülőgép­tervezők egy csoportja már olyan hiperszónikus repülési sebességek elérésére képes gépek megépítésén dolgozik, amelyek a hang sebességét 6—8-szorosan túlhaladják majd. Szívdiagnosztika komputerrel Rövid idő óta a Német Szövetségi Köztársaság né­hány kilináján az clekfrokardiogrammokat (EKG) automa­tikusan komputer által értékelik ki. A Siemens villamos- sági vállalat kísérletezte ki ezt az eljárást, ami az orvo­sok válláról nemcsak az időtrabló rutinmunkát veszi le, hanem egyben segítséget is nyújt nekik diagnózisaiknál. Az orvos ugyanúgy csinálja az EKG-t mint eddig, a szív­működés ritmusának értékeit azonban ezután egy mágne­ses szalagra veszik fel. A megfelelően programozott kom­puter mintegy 12 300 számértékre lefordított feljegyzést analizál és egy hozzákapcsolt gyorsnyomdagép segítségé­vel azonnal közzé teszi a leletet tartamaző kiértékelési protokollt. Az egyes EKG-görbék számtalan csúcsának és hullámvölgyének a kiértékelése egységes, nemzetközi nor­mák alapján megszabott lelet pontossága a legmeszebb- menőkig biztosítva van. A nyersolaj útja — Négy meg kettő nem hat::: Három meg három hat. Mi így tanultuk, Zoli. A vegyi vizsgálatok azt mutatják, hogy a különböző helyekről származó olajak összetétele igen hasonló, és molekuláik kivétel nélkül 80 —87 százalék elemi szénből és 10—14 százalék hidrogén­ből tevődnek össze, ha a kis mennyiségű liísérőanyagok- tól, mint legfeljebb 5 száza­lék kéntől és 3 százálék oxi­géntől eltekintünk. A hidro­génnek csak egy kötési lehe­tősége van, a szénnek négy, amelyek egymással is kötés­be léphetnek. A két elem kö­tési lehetősége igen változa­tos. Ha a szénatomok lánc.- szerűen kötődnek, akkor gáz- 02 alakú vagy folyékony paraf- íinek keletkeznek. Ha a két h Kamcsatka félszigetén el­készült a Szovjetunió leg­mélyebb termálkútja. A vizsgálatok szerint hozama 3 atmoszférás nyomás mel- lett másodpercenként 34 kg viz-gőz keverék. Ennek az egyetlen kútnak az üzembe helyezésével több mint 1,5 ezer kilowattal emelkedik a geotermikus erőmű kapaci­tása. A tervek szerint még 6 újabb geotermikus kutat y fúrnak, hogy az első szov­;• jet termálvízerőmű kapa­citását 25 ezer kW-ra em'el­O a jék. Természetes vagy szintetikus kávé Nagy izgalmat keltett világszerte az a nemrégiben közzétett hír, hogy a kutatók biztató eredményeket értek el a szintetikus kávé előállttá.«» terén. A NÉPSZERŰ NESS COFFER A' kísérletek eredetileg a vízben oldódd kávékivonat — az úgynevezett Ness Coffee — minőségének megjavítására irányultak. Az oldódó kávé népszerűsége ugyanis vi­lágszerte évről-évre nő, jóllehet aromában sokkal szegényebb, mint a főzött természe­tes kávéital. Az egyre fokozódó keresletet mégis' annak köszönheti, ogy segítségével készíthető el leggyorsabban, legkönnyebben és legkényelmesebben a kedvelt főzet Ma már évente csaknem 4 millió zsák kávét dolgoznak fel Ness Coffee-vá, a világter­melés 10—15 százalékát A hagyományos kávéfőzéskor a forró vízgőz az őrleményből kioldja a színező-, ösztönző-, íz- és aromaanyagokat. A vissza­maradó jól ismert „zacc” már csak telje­sen értéktelen rostanyagból, cellulózból áll A kávé összetevőit kutató vegyészek­nek az aromaanyagok csoportja okozza a legtöbb gondot, hiszen a színező- és ösz­tönzőanyagok, valamint áz ásványi sók ösz- szetételét már jól ismerik, azokat csak megfelelő módon hozzá kellene adni a szin­íeffltus aromákhoz. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű. ÍZ ES AROMA Eddig 30 alkotóelemet sikerült különvá- tesztani a kávé mintegy 50 féle íz- és aro­maanyagából. A kutatások tovább folynak, s már csak idő kérdése, hogy az alkotó­elemek mindegyikét felfedjék. Legalább is ezt mondják a kutatók. Azt már is meg­állapították, hogy a komponensek olcsó vegyianyagokból, szintetikus úton könnyen élőállíthatók lesznek. Amikor a vegyészek eddig eljutottak a kutatásban, arra gondoltak, hogy a szinte­tikus aromaanyagokat nemcsak az oldódó kávé minőségének megjavítására, hanem a természetes kávé pótlására kellene fel­használni. Az aromákat valamely olcsó ros­tos anyaghoz (pL pörkölt gabonához) hoz­záadva, az egyéb alkotókat hozzákeverve, a babkávé tökéletes utánzatát lehetne elő­állítani Valójában az majdnem közömbös, hogy a műkávé cellulózanyagát a „zaccot” — hogyan választjuk meg. Lényeges az, hogy a hozzáadott szintetikus aromák és ízek tökéletesen megfeleljenek a pörkölt­kávé ismert jellemzőinek. Nem ez lenne az első eset, hogy a ku­tató ember a természet által összeállított „receptet” elemeire bontja és leutánozza, hi­szen pl. a szintetikus vanilin por is ma már jóformán teljesen kiszorította a természe­tes vaníliát. Magyarországon, ahol a kávéfőzet lassan már „nemzeti itallá” válik, fokozott érdek­lődéssel tekintenek az emberek a szinteti­kus kávé megszületése elé, kiváltképp, ha sokkal olcsóbb lesz... B. I. szénatom egymással is kö­tődött, olefinekhez jutunk. Ha hat szénatom gyűrű alakú kötésben van, akkor nafté- neket kapunk. Ily módon a szén és hidrogénből álló szénhidrogének a nyersola­jok alkotóiként számtalan változatban vesznek részt. Mi történik az olajfinomítóban? Az olajipar feladata az, hogy a változatos összetételű szénhidrogén molekulákat a felhasználás szempontja sze­rint szétválassza és megfele­lően átalakítsa. Ennek a fel­adatnak a megvalósítására négy alapvető művelet áll az olajipar rendelkezésére, a desztillálás, a krakkolás, a reformálás és a hidrofiná- lás. A desztillálásnál a mole­kulákat súlyuk szerint vá­lasztják szét Miután az egyes szénhidrogének külön­böző hőmérsékleten mennek át folyékony halmazállapot­ból a gázállapotba, a hő­mérséklet emelésével azo­kat el lehet egymástól vá­lasztani. Ily módon nyerik a benzint, a fűtőolajat, a kenő­olajakat és a bitument Desz­tillálásnál azonban csak olyan mennyiségben kaphat­juk meg ezeket a párlatokat, amilyen mennyiségben azok a nyersolajban jelen vannak. A krakkolás nagyobb sú­lyú molekulákat kisebb sú- lyúakra bontja szét, a több benzin kinyerése céljából. A krakkolás 600 C°-os térben, a bomlást elősegítő anyagok, katalizátorok jelenlétében fo­lyik le. A kapott krakkgáz- olaj kéntelenítő berendezé­sekbe kerül, a nagy moleku­lasúlyú maradékolajakat pe­dig légritkított terű kemen­cében, gázolajra, nehéz fűtő­olajra és bitumenre választ- ját szét. Több benzint! A reformálás hidroformáló készülékekben történik, me­lyeknek az a rendeltetése, hogy á desztillációs benzin­termékeket molekulák átala­kításával értékesebbé, mo­torhajtásra alkalmassá te­gyék. A reformáló készülék­ben 500 C°-os térben a ben­zin hidrogénben gazdag gáz­árammal találkozik katalizá­tor jelenlétében. Igen tiszta benzin, úgynevezett hidrofor­mát keletkezik, ami a nagy kompressziójú motorok haj­tóanyaga. A kéntartalmú gázolaja­kat hidrogénkezelésnek vetik alá. A hidrogén a kénnel kénhidrogénné egyesül, a kénmentes gázolaj pedig to­vábbi tisztítás után diesel­olajnak használatos. Ezt a műveletet nevezzük hidrofi- nálásnak. Ez az eljárás nem bontja meg teljesen a mole­kulákat, mint a hidroformá- lás, csak az olaj kéntartal­mát hidrogénnel cseréli ki kisebb nyomás és hőmérsék­let hatására. A desztillációval elkülöní­tett párlatokat légritkított térben tovább bontják gép-, orsó-, hengerolajokká, és sa­vas vagy lúgos kezeléssel tisztítják őket Fontos „melléktermékek” A nyersolaj feldolgozásá­nál gázalakú termékek is kei letkeznek, amiket a vegy­ipar értékesít. A gázok fel- használásával a petrolkémia foglalkozik. A gázokból ve­gyi kezeléssel fontos „mel­léktermékeket”, műtrágyá­kat, műgumit, oldószereket, műszálakat, rovarirtószereket stb. gyártanak. A nyersolaj feldolgozása hatalmas területű gyártelepe­ken történik. A megszámlál­hatatlan, ezüstösen csillogó tartályok, égbenyűló tornyok, kemencék sokaságát, a sok száz kilométeres csővezetéke­ket, szivattyúkat a szem alig tudja áttekinteni. £?UDOMany Es TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA,.. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY £S TECHNIKA.^ gs TECHNIK /TUB OMA NY Es TECHNIKA . TUDOMÁNY ES TECHNIK* I TUDOMÁNY Es TECHNIK A . TT'nOMtW fis TECHNIKA... TCDOMÄNT ES TECHNIKA . TUDOMÁNY ES TECHNIKA... TUDOMÁNY fiS TECHNIKA.,. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ! TUDOM ÄP TCBOMANT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents